Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-11 / 60. szám

1972. MÁRCIUS 11., SZOMBAT ‘‘^/ííríaip 5 Függönycsipesztől az autóbuszszerelvényig A GŰFEM újra „kiváló vállalat” lesz? Németh Sándor, a Gödöllői Fémtömegcikk Vállalat igaz­gatója elmondotta, hogy ered­ményesen zárták az 1971-es évet: 8—10 százalékkal teljesí­tették túl a tervezett termelési értéket, nagyobb nyereséget értek el, s mivel a vállalat eszközszegény, jelentős össze­gű nyereségrészesedéshez jut­hattak a dolgozók. A múlt évi gazdasági eredmények alapján a GÖFÉM újra megpályázta a „kiváló vállalat” kitünte­tető címet. Egyre bővül a gödöllői cég gyártmányválasztéka, termé­keik 60 százaléka a közúti jár­műprogramhoz kapcsolódik, készítenek autóbusz-belsősze- relvényeket az Ikarusnak, elektromos kapcsolókat szál­lítanak a Magyar Hajó- ésDa- rugyárnak. A gödöllőn gyártott A Gödöllői tavaszt várva M ár olvashattunk a Pest megyei Hírlap hasábjain is a Gödöllői tavaszról. Az utóbbi években szo­kás, hogy városok, tájegységek, évszakokhoz vagy az évszakokon belül kiemelkedő esemé­nyekhez, évfordulókhoz kapcsolnak kulturális progra­mot. A Gödöllői tavasz rendezvényei azonban nemcsak egy eseményhez kapcsolódnak, nemcsak pár napot ölel­nek fel, hanem valóban a teljes évszakot betöltik. Nem mindenki számára ismertek azok a megfonto­lások, amelyek éppen a tavaszhoz kötik c kulturális eseménysort. 1849 tavaszán, az úgynevezett dicsőséges tavaszi hadjárat idején Kossuth Gödöllőn fogalmazta meg a Habsburg-háztól való elszakadást Debrecenben bejelentő beszédét. 1919 tavaszán pedig Gödöllőről irá­nyították a Tanácsköztársaság védelmét (május 2-től itt volt a Stromfeld vezette vezérkar). A kulturális program, amely az egész évszakot be­tölti majd, alapos előkészítő munka után állt össze. Aki kezébe veszi a rendezvényeket felsoroló eseménynap­tárt, biztosan megtalálja a számára vonzónak ígérkező programot, hiszen abban nemzetközi, országos és helyi események váltják egymást. Megtalálható benne a kép­zőművészeti kiállítás, a tudományos konferencia éppen úgy, mint a sportesemény vagy a szórakoztató műsor. Az előkészítés, a programok összeállítása társadalmi összefogással történt, amikor egyes intézmények ren­dezvényt vagy rendezvényköltséget vállalva juttatták kifejezésre helyeslésüket és támogatásukat. Jó lenne, ha ez az érdeklődés, ez az ügyszeretet az egyes ren­dezvények látogatottságát is jellemezné. Ez bizonyítéka lehetne annak is, hogy a művelődési ház sokat emlege­tett igénye valóságos igény. A programok jellegéből adódik, hogy egyes esetekben az ország más vidékeiről vagy éppen külföldről is ér­keznek akár aktív közreműködők, vagy csak a program iránt érdeklődők. Ezért sem lehel közömbös számunk­ra, hogy milyen keretek között folynak majd a rendez­vények, s hogy milyen külsőt mutat a város. Amikor azt kérjük minden lakosunktól, hogy érezze mágáénak a Gödöllői tavaszt, akkor azt is kérjük, hogy legyen annak aktív részvevője, segítője úgy is, hogy ott ül majd a rendezvényeken, és úgy is, hogy még foko­zottabb gondot fordít mindenki a házára, a kertjére, az utcák, a parkok és a szórakozóhelyek rendjére. Segítsük valamennyien városunk tavaszi rendezvény- sorozatát. amelyhez minden részvevőnek sok sikert és minden érdeklődőnek sok élményt kívánunk. Rónay Árpád, a városi pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának víSbtője Készülődés a fesztiválra Megkezdődtek az előkészü­letek a május végén sorra ke­rülő Galga menti fesztiválra. Tíz község kézimunka-szakkö­reiben már készül a nyolcszáz hímzett selyem zsebkendő, a szokáshoz híven a meghívók­hoz mellékelik. Eddig tizenhat községből 15 énekkar, 16 tánc­csoport és irodalmi színpad és 14 szólista jelezte részvételi szándékát. Ennyien természe­tesen nem léphetnek színpadra a Hévízgyörkön megrendezés­re kerülő fesztiválnapon, ezért a jelentkezők részére három elődöntőt rendeznek május el­ső felében. Az elődöntők szín­helye Bag, Galgamácsa és Ve­resegyház lesz. belkereskedelmi cikkek skálá­ját nehéz szemléltetni, hiszen készül itt fürdőszobalánc, füg­gönycsipesz, üzemi lábrács, vendéglátóipari tepsi, tálaló­edény. Idén többet terveznek, mint tavaly, elsősorban a járműfej­lesztési programhoz kapcsoló­dó termékeik mennyiségét kí­vánják emelni, de száz bedol­gozójuktól — akik otthon sze­relik össze a íüggönycsipeszt, a fürdőszobaláncot — is sokat várnak. 1972-ben új termékekkel is jelentkeznek, de a piac megszerzése előtt ezekről nem beszélnek: nem árulják el a „konkurrenciá- nak”. Köztudott, hogy a GÖFÉM a város közepén, házak közé ékelve, szűk területen nem tud terjeszkedni. Ugyanazon a ter­melői területen két év alatt 20 —25 százalékkal nagyobb ter­melési értéket értek el. A gyár­tás fokozódása elég szép, de ez további zsúfoltságot okoz: ma kb. kétszer annyi nyersanyagot kell tárolni ugyanazon a terü­leten, mint korábban. Mit lehet tenni a zsúfoltság enyhítése érdekében? Elsősor­ban a termelés szerkezetét alakítják át: a munkaigényes­ség felé tolódik el az itteni te­vékenység. És természetesen megoldás a beruházás, a fej­lesztés. Tavaly megkezdték szűk és korszerűtlen öntödei te­lephelyük átalakítását: telket, épületet vásároltak. Az öntöde áthelyezése csökkenti a zsúfoltságot. Ez egyébként 8— 9 millió forintba kerül majd — középlejáratú hitel felvétele szükséges, mivel saját anyagi erejük kevés — az öntödében új berendezéseket állítanak munkába, s más üzemtől is vesznek gépeket. Várhatóan év végére felszámolják a kor­szerűtlen üzemrészt, s 1973- ban már az új öntödében dol­gozhatnak. F. P. Turné Olaszországba Egy hónappal ezelőtt nagy sikerrel mutatkozott be Bu­dapesten, az Egyetemi Szín­padon a galgamácsai népi együttes Vankóné Dudás Jutónak, a népművészet mes­terének vezetésével. Két hét­tel később Veresegyházon sze­repeltek. A műsort megtekin­tette a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének megbízott­ja is. Nem véletlenül. A gal- gamácsaiakat ugyanis Olaszor­szágba várják — vendégsze­replésre. A turnéra előrelát­hatóan június közepén kerül­ne sor. Bővítik a műhelyeket az Árammérőben A Ganz Műszer Művek gö­döllői Árammérőgyárában év­ről évre sokat tettek a techno­lógia fejlesztéséért, a munka­körülmények javításáért. Az elmúlt húsz évben jóformán minden fontosabb műhelyt egyszer vagy többször átszer­Irodaház Óvodák — közös erőből A legutóbbi felmérés sze­rint 830 óvodás korú gyere­ket tartanak nyilván Gödöl­lőn. — A tanács anyagi lehető­ségei korlátozottak — mond­ja Rozgonyi Ernöné dr. vb- titkár. UJ TANTÁRGY Termelésélettan Űj tantárgyat tanulnak a gödöllői Agrártudományi Egyetem harmadéves állatte­nyésztő szakos gazdászhallga- tói. Az új tantárgy neve: ter­melésélettan. A termelésélet­tan oktatását az iparszerű ál­lattenyésztésre való áttérés indokolja. Ez kihatással van az állattenyésztés biológiai és gazdasági vonatkozásaira. Szükségessé válik a kooperá- lás, illetve a koordinálás a kémiai, a takarmányozási és a biológiai tudományok, de az üzemek között is. Az új tan­tárgy beiktatásával azt sze­retnék elérni, hogy anyaga is­meretében a hallgatók képe­sek legyenek elősegíteni az állati termékek minél rövi- debb idő alatti, megfelelő mennyiségbeni és minőség- beni előállítását, ami egy­ben a világpiaci verseny elő­feltétele is. A feladat: az új és régi élettani problémák megoldása, a különböző be­tegségek, szaporodásbiológiai nehézségek és minőségromlá­sok kiküszöbölése. veztek vagy bővítettek. így például a műanyagműhely két alkalommal költözött nagyobb épületbe, a présöntödét há­romszor bővítették, illetve egy­szer új épületbe telepítették. Hasonló a helyzet a kisgép- és automataműhelynél is. Re­konstrukciós jellegük volt a szerelde, a próbaterem és a végmeó területén végrehajtott intézkedéseknek is, amikor szalagszerelésre tértek át, Ilyen tevékenység volt a közel­múltban a tekercselőműhely- ben, a mágnesteremben is. Kar sonló nagy átszervezések vol­tak a tmk, a szerszáinműhely és a kísérleti labor, valamint az energiaellátás és a raktáro­zás terén. Idén az árammérőgyárba!? felszabaduló régi festő-, auto­mata- és kisgépműhely, vala­mint a régi kazánház több száz négyzetméter alapterületet, tág lehetőséget biztosít a több) műhely és iroda bővítésére. Nyolcemeletes központi irodaház építését kezdte meg Gödöllőn a Köz- mű- és Mélyépítő Vállalat ez év ele- jen. Egyelőre az épületet alapozzák, valószínűleg 1973-ban ke­rül sor az átadásra. Foto: Gárdos Csak közös összefogással tudunk előbbre lépni. Szerző­dést kötöttünk a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézettel és a gépgyárral is. — A szerződés értelmében — folytatja Fábri Mihály, a művelődésügyi osztály veze­tője — a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet meglevő épü­letében óvodai célra alkal­mas helyiségeket alakít ki, és rendez be. Osztályunk biz­tosítja az ott dolgozók mun­kabérét. Segít az Agrártudo­mányi Egyetem óvodája is. A gépgyárral másfajta megállapodás jött létre. Itt a tanács vásárolt épüle­tet, s alakíttatja át óvodává. A gyár a szerződés szerint a kétcsoportos óvoda fele sze­mélyzetének (négy fő) a fize­tését vállalta magára. Mindkét óvoda májusban nyílik. Ezzel már 580-ra nő az óvodában elhelyezhető gye­rekek száma. A kérdés: Hogyan lehet járdát építeni? Négy-öt kilométernyi járda építését tervezi idén a gödöllői tanács. Sok heiyen szükség van arra, hogy elűzzék a sarat, a poesolyáKat, s úgy tűnik, ez a lakosoií éraeke is. Járdát sze­retnének a Szabadság úton, egészen az orvosi rendelőig. A Dregony utcában már betono­zott közút van, busz is jár raj­ta, no és a gyalogosok is, hi­szen járda —* nincsen. így köz­lekedni pedig életveszélyes. Na­gyon elhanyagolt a Török Ig­nác és a Kallay utca környéke is. Sorolhatnánk tovább a példákat, azaz sokfelé elkelne a járda a városban, szakembe­rek mérték fel tehát az igé­nyeket, s készítették el a terve­ket. Talán mmdani sem kelle­ne, a lakosság, a tanácstagok támogatták a tanács terveit. Ezután következett a fordu­lat * .. Amint elhangzott, hogy anyagiakkal és társadalmi munkával is jó lenne hozzájá­rulni az akcióhoz, sokan meg­hátráltak, vagy mondhatnánk úgy is: hirtelen sok utcából „eltűnt” a sár. Sajnos, nagyon kevesen maradtak azok, akik világosan állást foglalva, kitar­tottak az utca érdeke, a szépí­tés, a járdaépítés mellett. Emiatt aztán aligha lehet ha­marosan elkezdeni a munkát. Noha a tanácsnak a rendelet ér­telmében jogában állna a kér­déses összeget egyszerűen be­szedni, érvényt szerezve az említett rendelet bizonyos pont­jainak. De különös lenne, ha erre sor kerülne. Sokkal szebb és értelmesebb, ha egy-egy ut­ca, amely új járdát kapna, úgy ahogy másutt is szokás, össze­fogva meggyőzné az értelmet­lenül tiltakozókat. t. b. Hévízgyörk—Galgabévíz összefogása 4 gazda, 2 ház, 1 igazgató A gödöllői járásban is meg­tört a jég. Két falu tanácsi és termelőszövetkezeti vezetői­nek összefogásából biztos ke­zekbe került mindkét község­ben a művelődés ügye. Sára Ferenc pedagógus-népművész, a gödöllői járás népművelési felügyelője, vállalkozott arra, hogy a galgahévízi művelődési otthonban és a hévízgyörki művelődési házban tartalmas és sokszínű kulturális életet teremt. Az egyikben eddig öt­száz forintért, a másikban hat­százért tiszteletdíjas igazgató látta el ezt a feladatot, nem sok sikerrel. Segítség forintban A december végén aláírt szerződés értelmében a két ta­nács és a két termelőszövetke­zet ezer-ezer forint fizetést biztosít a függetlenített igazga­tónak. Ezenkívül a galgahévízi tanács évi húszezer, a hévíz­györki pedig tizennyolcezer fo­rinttal, a galgahévízi Rákóczi Termelőszövetkezet tizenhá­romezer, a hévízgyörki Dózsa tizennyolcezer forinttal járul hozzá a két művelődési ház fenntartásához. — Mindez már biztos alap ahhoz — kezdi a beszélgetést Sára Ferenc —, hogy valóban tartalmas kulturális életet le­hessen kialakítani mindkét fa­luban. Az indulás így sem könnyű, hiszen mindkét he­lyen csupán a Páva kör mű­ködött, amikor február elején átvettem a vezetést. Ismét szólnak a citerák — A terv? Galgahévízen a Páva kör mellett újra próbál a citerazenekar. Április 30-án itt kerül sor a Pest megyei Páva körök nagyszabású ve­télkedőjére. Ha sikerül rövid időn belül megalakítani a tánckart, akkor már adott az alap az eljövendő népi együt­teshez. Az iskolában furulya­zenekar és kis Páva kör, ősz­től pedig zene- és társastánc­tanfolyam is szerepel a prog­ramban. És különböző klubok megalakítása. S ha sikerül a termelőszövetkezet ígért támo­gatásával a házi kezelésű mozi felújítása. Barátokhoz készülnek — Hévízgyörkön a tizenkét tagú asszonykórus mellett a napokban egy húsztagú férfi­kar alakult. Kezdetnek ez már biztató. Tánckar, citerazene­kar, irodalmi színpad szerve­zése szerepel a legközelebbi hetek terveiben. És egy na­gyobb vállalkozás: a pince­klub. Van egy csehszlovákiai meghívásunk is Horne Turov- ceba. A két falu termelőszö­vetkezetei ugyanis barátsági szerződést készülnek kötni. A tervek szerint augusztusban 25 —30 taggal indulnánk vendég­szerepelni, megismertetni szlovák barátainkkal Galga- mente népművészetét. Tsz-tag lesz-e a tanár? Sára Ferenc nemcsak nép­művész és népművelő, hanem pedagógus is. Heti hat órá­ban éneket tanít a hévízgyör­ki iskolában. — Higgye el, nem a 14 fo­rintos óradíjért teszem. Áz utánpótlás nevelése ösztönöz. Hiszen a ma furulyázó, ének­lő, táncoló iskolások holnap, holnapután már helyet kap­hatnak a felnőtt együttesek­ben. Rövidesen a hévízgyörki termelőszövetkezet közgyűlé­se dönt arról: befogadják-e tagnak maguk közé. Szívesen vállalná, még akkor is, ha ez bizonyos kockázattal jár, hi­szen akkor ő is, akárcsak a ta­gok, havonta a fizetésének csupán nyolcvan százalékát kapná kézhez. Eredményes esztendő esetén azonban a fennmaradó húsz százalékon kívül a nyereség is megillet­né. A két falut ma már csak a falutábla választja el egymás­tól. Sára Ferenc motorral jár a két művelődési ház között. A hévízgyörki termelőszövet­kezet vásárolta a kis mopedet, az ígért ló helyett. így korsze­rű. Prukner Pál Távvezeték Bagón új transzformdtorházat építe­nek az idén. Ehhez készül a húsz kilo­voltos távvezeték. Foto: Urbán ♦ A I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents