Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-10 / 59. szám
A rear Mtote I r 1972. MÁRCIUS 10., FENTEK A tavalyi nyári rendezvények mérlege: az idei programok útmutatója AZ EGÉSZ MEG VÉBEN javában készülnek már a nyári művészeti és kulturális programokra — erről tárgyaltak a közelmúltban a megyei köz- művelődési tanácskozáson is. Ügy helyes, ha ezek a gyakorlatilag tavasztól őszig tartó rendezvények mindenütt szerves részei az egész közművelésnek, ds hangsúlyos részét képezzék. A tájközpontú népművelés igyekszik kiemelni az egyes vidékek sajátosságait; az utóbbi években nyári rendezvények sora is segítette megrajzolni, bemutatni, még jobban megszerettetni a szülőföldet. Gondoljunk például a Ceglédi ősz s a Nagykőrösi nyár színes, sokoldalú, városhoz kapcsolódó tavalyi programjaira, az 1972-es ceglédi kulturális eseményekből a nyári Dózsa-ün- nepségek emelkednek ki, mert a város az országos Dózsa-ün- nepségek központja lesz, Nagykőrösön pedig Arany János halálának 90. évfordulójáról is megemlékeznek), vagy az idén ismét sorra kerülő yalgamenti fesztiválra, a tavalyi abonyi napokra, amelyeknek remélhetően az idén is folytatásuk lesz, az 1971-ben először megrendezett szobi határmenti nemzetiségi találkozóra és a tavaly Budakalászon tartott járási — az idén megyei — nemzetiségi találkozóra, a kiskunsági pásztor- és lovasnapokra, amelyekhez tavaly először népi együttesek fellépése is kapcsolódott. Ezekhez a tájjellegű rendezvényekhez most új programok, új városok, vidékek csatlakoznak. Sokat várhatunk például a Gödöllői tavasz rendezvény- sorozattól, melynek keretében — mint megírtuk — az egyetemisták vers- és prózamondóinak országos fesztiváljára kerül sor az agráregyetemen, vagy a Pilisvörösváron először tartandó piiisvölgye napoktól. A TAVALYI NYÁRI RENDEZVÉNYEK látogatottsága sok tanulságot kínál. Szinte szabályként fogalmazható meg, hogy e programok akkor számíthatnak biztos sikerre, ha elsősorban a helyi lakosság igényeire épülnek. Jó példa erre a Szentendrei nyár: a Teátrum (ahol az idén magyar barokk muzsikát is hallgathatunk, szentendrei festők tárlata, egy-egy helyi üzem bemutatkozása, az egész rendezvénysorozat a tudományos konferenciától az utcabálig, a fővárosból és az ország más részeiből vendégek tömegét vonzza: e programsorozatnak mégis elsősorban a szentendreiek érdeklődése biztosítja évek óta a tartós sikert. Sorolhatjuk tovább a példákat: a dunakeszi művészeti napok népszerűségét annak is köszönheti, hogy az ott fellépő irodalmi színpadok bemutatták műsorukat a nagyobb üzemekben. A váci Híradástechnikai Anyagok Gyára Sarkadi Imre-emlékestjét telt ház előtt tartotta — a vállalati rendezőség évek óta programok sorozatával bizonyítja, hogy a magas színvonal és a széles közönségsiker összefér. A pomázi kertbarátkor népszerű kiállításainak már a rendezésében A Volán 20. sz. Vállalat (MÁVAUT) váci üzemegysége FELVÉTELT HIRDET havi 210 óra munkaidős GÉPKOCSIVEZETŐI MUNKAKÖRRE. Megfelelő számú jelentkezés esetén „D" kategóriás tanfolyamot indítunk. A tanfolyam 1972. március 10-én kezdődik. Jegykezelőket, szerelőket, gyors- és gépírót, valamint autófényezőt is felveszünk. Bővebb felvilágosítás: VÁC MAVAUTpályaudvar. Munkaügy. is helyi családok serege tevékenykedik. MINDENNEK ELLENKEZŐJÉRE IS AKADT PÉLDA. A helyi lakosságot kívánta megnyerni tavaly a Dunakanyar dalostalálkozó is, amelyen különben csak egy megyei énekkar, a Vox Humana lépett fel, s melynek színvonalas előadására 73 főnyi hallgatóság gyűlt össze. A szervezés hiányosságai miatt a Fóti ősz programjából sok rendezvény elmaradt, a többi is csak kisszámú közönséget vonzott. Több sikeres visegrádi rendezvény vagy a munkásmozgalmi hagyományokat felelevenítő, ugyancsak nagy sikerű gödi fészek emléknapok a múlt évben jobb közönségszervezés révén nagyobb érdeklődésre tarthatott volna számot a helyi lakosság, fiatalság körében. A NYÄRI kulturális PROGRAMOK a helyi sajátosságokra, lehetőségekre, elsősorban az illető város, község lakóinak érdeklődésére épüljenek: ez még a legrangosabbak közé számító, jelentőségében, közönségvonzásában a megyehatárán túlnövő rendezvényekre is vonatkozik — mint például az idén negyedszer, ezúttal a Petőfi-évfordu- ló jegyében tartandó visegrádi színjátszó napok. — padányi — Magyar klasszikus drámák hete a Nemzeti Színházban Első ízben rendezi meg március 15. és április 4. között a magyar klasszikus drámák ünnepi hetét a Nemzeti Színház. Régi hagyományt felújítva, az a törekvésük, hogy a figyelem középpontjába állítsák a magyar nemzeti dráma legértékesebb darabjait. Az idei ünnepségsorozaton bemutatják az Ember tragédiáját, a Bánk bánt, a Mózest, a Csák végnapjait, felújítják Vörösmarty Mihály: Czillei és Hunyadiak című drámáját is, amellyel már május folyamán Finnországban vendégszerepeinek. Ügy tervezik, hogy a kővetkező esztendőkben mindig ugyanebben az időben rendezik meg a magyar dráma ünnepét, s egy-egy mai hazai alkotást is műsorra tűznek. A pomázi művelődési ott- ! hon nem e célra való, öreg épületében mindössze egy terem, s még egy-két kisebb helyiség van. Ebben a házban mégis sokminden elfér. Elfér először is egy kertbarátklub, egy nőklub, egy szerb klub, egy ifjúsági klub és egy gyűjtőik „hobby” klubja. Közülük úgy a Í20 tagot számláló, évente három kiállítást rendező „Porpáczy Aladár” kertbarátklub, mint a 90 tagú, nemzetiségi hagyományokat ápoló szerb-klub a maga nemében az országban először alakult meg. Elfér még itt egy bélyeg- gyűjtő kor, egy zenekedvelők köre, egy irodalmi és színjátszó kör, s egy képzóművészeti kör. Egy angol és egy német nyelvtanfolyam. A szentendrei zeneiskola kihelyezett osztályai, s a Pomázi Ifjúsági Fúvószenekar: az utóbbinak tagjai a zeneiskolából kinőtt tizenévesek, programja magyar, szerb, szlovák, német zenei hagyományok őrzése, megismertetése. Ifjúsági tamburazeneka- ruk ugyancsak meglehetősen egyedül álló. Mint arról Pákolitz Mihály, Művelődési arckép Ceglédbercelen 1967—68ban az iskolai végzettségről készítettek statisztikát. Megkérdeztek. 1046 embert, az eredmény: öten diplomát szereztek, ötvennégyen érettségiztek, négyszázöten végezték el a nyolc osztályt, harmincán a hét, négyszáznegyvenegyen a hat, huszonhármán az öt osztályt, hatvannyolcon csak a négy elemit, tizenegyen csupán a második osztályt fejezték be, hatan analfabétáik. Mivel a község lakóinak száma 4909, megszorozhatjuk az előbbi adatokat, négy egész hét tizeddel, s képet kapunk a falu iskolázottságának fokáról. Látható, hogy a község lakóinak csaknem a fele elvégezte a nyolc általánost, érettségizett, vagy diplomázott. A közművelődés szép eredménye ez. Megfelelő tájékozottságé az alapanyag, amelyet a község művelődésének vezetői megcélozhatnak. A lakosság iskolázottsága azonban nem lehet egyedüli mércéje a falu közművelődésének. Egy község szellemiségét ma elsősorban más összetevők határozzák meg. Például az: ki hol dolgozik? Egy meghatározó tényező Ceglédbercelről a keresők többsége eljár dolgozni. 1400- an ingáznak, főleg Budapestre és Ceglédre. Az Egyetértés Tsz négyszáznyolcvan embernek ad munkát — ebből het- venhatan az ipari jellegű kiegészítő üzemágban keresik kenyerüket. Kétszáznegyven nő „dolgozik be” háziipari j szövetkezetnek, szőnyegszövő ktsz-nek, ruhaipari vállalat- I nák, amelyek székhelye a fő- ! városban, Cegléden és Abony- ban található. Hetvenen a kereskedelemben vállaltak állást, ÁFÉSZ-nél, köpontja Albertirsán van. Az értelmiségiek száma hetven, ebből huszonhat pedagógus, ötszázan már nyugdíjasok. A faluban tehát alig van munkalehetőség. Csupán a tsz helybeli illetőségű. Nöhéz, nehéz így közösségi életet teremtem. A közösség formálásában a közművelődésnek nagy szerepet kellene vállalnia „Aktivizálnak” Sok községhez hasonlóan Ceglédbercelen is megalakul a közművelődés társadalmi vezetősége. a művelődési ház igazgatója tájékoztat, évente 40 TIT-elő- adást tartanak... havonta egy kiállítást rendeznek... Az idén öt bálna került sor... Mindehhez évi 90 ezer forint támogatásban részesülnek. Évi költségvetésük 174 ezer forint, a különbséget maguk gazdálkodjék össze. Pomázon régóta terveznek új művelődési házat. Közművelődési eredményeik alátámasztják ezt az igényt. Eszterle Józsefné tanácstitkár: — A szükséges teliket már kisajátítottuk. A beruházásra 3 millió forinton felül tartalékolunk. Az új művelődési házat két ütemben építjük fel. Először egy klubkönyvtá- rat emelünk. ehhez később egy nagyterem csatlakozna. Csak így tudjuk a tervet valóra váltani, hiszen az építéshez 120 százalékos fedezetet kell felmutatni. Az új művelődési otthon terve már készül, az építést jövőre akarjuk elkezdeni. Az elképzelés józan, ésszerű, keresztülvihető: az új pomázi művelődési otthon, ha két részletben is, de felépül végibe. p. a. Kik a tagjai és mik a feladatai ennek a szervezetnek? A községi művelődési ház 1972-es koordinációs tervéből olvasom: A községi párttitkár — mint a társadalmi vezetőség tagja — „tevékenyen részt vesz’’ a művelődési ház munkájában és „tanulmányozza a lakosság különböző rétegeinek kulturális igényeit.” A tanácselnök feladata: „összhang és kapcsolat teremtése a társadalmi és tömegszervezetek kulturális igényei között". A két KISZ-szervezet titkára a tagságot „bevonja a művelődési ház munkájába”. Az úttörővezető az úttörőket „aktivizálja”, Az ÁFÉSZ vezetője „népszerűsíti” a szövetkezet tagjai körében a művelődési ház munkáját. A tsiz főkönyvelője „a kapcsolatot, tartja” a művelődési intézménnyel és szervezi a hallgatóságot a TIT előadásaira. A szakmaközi bizottság titkára az ingázókat és nyugdíjasokat „vonja be” a művelődés hatóköréibe. Az iskola igazgatója az iskolát ... A könyvtár vezetője az olvasókat ... A tűzoltó parancsnok tűzoltókat küld a rendezvényekre, ha esetleg tüzet kellene oltani. A sportvezető a sportolókat „aktivizálja”... Negyedévenként üléseznek, megtárgyalják a munkát, megbeszélik a feladatokat... Ezek után bizonyára fellendül a községben a közművelődési munka. S aki panaszkodik És a művelődési ház igazgatója? ö panaszkodik: A fiatalság Ceglédre, Budapestre jár szórakozni. A Déryné és a szolnoki színház előadásai nem jutottak közel érzelmileg a lakosokhoz. A tsz jól dolgozó tagjai ingyen bérletet kaptak a kecskeméti színház előadásaira, de ezt a jutalmat elengednék. Az iskola a budapesti Bartók Színházzal tartja a kapcsolatot. Az igazgatók sűrűn váltották egymást. A szakköreik, klubok rendszertelenül dolgoztak. Az ORI-rendezvények drágák. A nagytermet nem lehet kifűte- nii. Kevés a pénz. Hogyan szeretne mindezen segíteni? Űj klubok alapításával. Ifjúsági, magnós, KIOSZ klubokkal. Népitánccsoport szervezésével. A szakmaközi bizottságnak van klubja, foto-, kézimunka-, bélyegszakkör működik, énekkar is létezik. Tehát hogyan élnek majd [ színvonalasabb kulturális, közösségi életet? A tervben a „klubok munkájának fellendítése” című rész alatt a hogyanról nincsen szó. Tizenhárom színházi és ŐRI - előadást terveznek. A járás művészeti csoportjait vendégszereplésre hívják. Kiállítást rendeznek a foto- és a kézimunka szakkör munkájából. TIT-előadásoknak és báloknak adnak otthont a művelődési házban. Amelynek neve: Dózsa György. A Dózsa évforduló alkalmából irodalmi estet rendeznek. Az igazgató tovább panaszkodik, mert kevés a pénz. Csupán a béralapra van. A többit ki kell gazdálkodni. Nyereségre kell törekedni, mint a tsz-ekben, az üzemekben, az üzletekben. Tehát kelendő portékát lehet csak tartani? Es a megoldás? A legtöbb nyereséget a bél, a tánciskola, a ruhatár, a rex- asztal hozza. Ezenkívül a bérleti díjak, az ÁFÉSZ, a sport- egyesület, a mozi, a zeneiskola béréi termet a művelődési házban, ezért fizet. De nem többet, mint amennyiben a fenntartási költségek vannak. Mert még erre — adó az „ingatlan” után, villanyszámla, szennyvíztisztítás, fűtés — sincs pénz. Ezt az összeget, — 65 ezer forintot — is meg kell a művelődési háznak keresnie. De nemcsak Ceglédbercelen van így. Máshol is. Berkovits György Ki mit tud? Vasárnap megyei döntő Vasárnap Cegléden és Moil oron lépnek színpadra azok az amatőrök, akik a járási és városi elődöntők után kivívták maguknak a jogot, hogy részt vegyenek a Ki mit tud? televíziós vetélkedő Pest megyei döntőjén. A 397 csoportos és egyéni versenyző közül ezt a lehetőséget 65-en kapták meg. Mint a korábbi híradásokból már ismeretes, a zenei kategóriákban versenyzők műsora Cegléden lesz, míg a többiek (prózai és egyéb kategóriák) Monoron mutatják be műsorukat. Mindkét döntő délelőtt fél 10-kor kezdődik. Eredményhirdetésre csak valamennyi megyei döntő lebonyolítása után kerül sor. A versenyzőket szereplésükről levélben értesítik. A továbbjutók április 5—15 között az országos döntőn vesznek részt, ez már kamerák előtt zajlik le, de a televízió még nem közvetíti. Kürthy György 90 éves Bensőséges ünnepségen köszöntötték csütörtökön Kürthy Györgyöt színházi életünk sokoldalú művészét 90. születésnapja alkalmából, a Színházművészeti Szövetségben. Az idős művész derűs kedéllyel elevenítette fel eredményekben, tapasztalatokban gazdag művészi munkásságának érdekes eseményeit.-r r* t Barma Lajos otvosmester munV ízssamunka ká't sokfelé ismerik. Most ameO rikai megrendelésre — készít olyan modelleket, amelyek nyomán aranyékszereket öntenek. Képünkön: A barokk hintó. Takács József vizsgamunkája. Jobbról Bartha Lajos. Mit rejtenek a középkori pincék, kutak? Hosszú ideje tartanak már a budai Várban a Hilton szálló építkezésének előkészületei. A nagyszabású vállalkozás — tekintettel a munkálatok történelmi helyszínére — nem érdektelen a múzeumok munkatársai számára sem. Mint Hollné Gyürky Katalin régész elmondotta: mintegy 10 éve folynak itt az ásatások a Budapesti Történeti Múzeum megbízásából, amelyek számos meglepetést, felfedezést tartogattak a szakemberek részére. A Hilton szálló érdekessége lesz ugyanis, hogy a tervezők eleve „be- lekomponálták” a modern vonalak közé a középkori kolostor fennmaradt részeit, mintegy átmentve a modern épületbe a múlt sajátos atmoszféráját árasztó maradványokat. A történészek számára különösen az jelentett gondot, hogy a Várban a talaj természete miatt különösen sok a sziklabarlang. Ezeket valamikor a középkorban feltöltötték — a mai kutatók legnagyobb örömére. Ugyanis a réges-régi mély pincék, kutak gazdag lelőhelyet jelentenek a hozzáértő számára. A XIV— XV. században ezen a részen polgári település volt. Pontosabban: 13 lakótelep húzódott itt, amelyeknek tulajdonosait a korabeli okmányok tanúsága szerint ismerjük is, csak azt nem sikerült bizonyítani, kihez melyik ház tartozott Az írásos dokumentumok alapján a szakemberek arról is tájékozódtak, hogy a középkori Nagyboldogasszony, azaz a mai Mátyás-templom mellett húzódott meg a plébánia, Kont nádor háza és számos más polgári lak, köztük egy pénzverő mesteré. Az eddig feltárt anyag alapján megállapították, hogy jómódú, tehetős emberek éltek errefelé, akik után gazdag anyag maradt, köztük sok drága külföldi holmi is. A leletek között nem egy olyan akad, amelyik világ- viszonylatban egyedülálló példány a középkori régészet számára. így például jó néhány XV. századi ivóedény, pohár bukkant elő. Közülük különösen értékes az a siegburgi edény, amelyet emberi arc díszít. Ez, a kissé a magyar Miska-kancsókra emlékeztető pohár mindmáig az első, teljesen ép példány, amelyről a régészeknek tudomása van. Készül a pomázi új művelődési otthon terve ■ Például Cegléd.
