Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-09 / 58. szám
Kitüntetés A nemzetközi nőnap alkalmával a Cement- és Mészművek váci központjában Széli Miklósné anyagbeszerző, a DCM-ben Papp Jánosné granulálókezelő az Építőipar kiváló dolgozója kitüntetésben részesült. Szárazon? Vác jelenleg legforgalmasabb utcáját nagyon sokáig Sáros utcának hícták. Már a török hódoltság alatti összeírások e néven emlegetik, s utána hosszú ideig így nevezték. Ma ugyan Széchenyi nevét viseli, ám a sár gyakorta megtalálható rajta. Nem az úttesten. hiszen azt majdnem teljes hosszában új ruhába öltöztették —, hanem a járdán. A múlt év nyarán történt, hogy az új telefonközpont építése miatt a kábeleket mindenütt a járdák alá süllyesztették. Mintegy fél méter széles árkot bontottak, és a vastag kábelerek a föld alá kerültek. E munka dicsérendő gyorsasággal fejeződött be — már ami az árkolást illeti. Annál tovább tartott a nyomok eltüntetése. S hogyan? A mai napig is csak föld fedi a vezetékeket. A postától — a Sallai Imre utcáig vagy négyszáz méter hosszban, egy szakasz kivételével. Jönnek a tavaszi esők — mert volt már ily „természeti csapásra” példa! —, s a város e leg jártabb utcáján nem úszhatjuk meg szárazon. — csankó — VÁCI MAPLd A PEST MEGYCf HÍR l AP «Qlö NJC« A *4 $ A XVI. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1978. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK DUNAKESZI JÁRMŰJAVÍTÓ Az egyenlősdi nem ösztönöz jobb munkára Tapasztalatok a kollektív szerződésről Március végéig az ország j valamennyi vállalatánál meg j kell tartani a kollektív szer- } ződések elmúlt évi végrehaj- j tásáról a beszámolókat, s a I dolgozók javaslatai, észrevé- j telei alapján ki lehet égéséi- | teni a szerződéseket. A dunakeszi Járműjavítóban is elkészült a beszámoló, bár az j üzem nem önálló vállalat, mint önelszámoló egység, a MÁV-hoz tartozik. A sajátosságoknak megfelelő kiegészítésekre azonban mégis volt mód, a szintén jogszabály erővel bíró üzemi függelékben, amely a sajátosságokat figyelembe véve szabályoz néhány helyi munkajogi kérdést. A kollektív szerződés UJ: A SZÖVETKEZETI DÖNTŐBIZOTTSÁG Tsz-törvény helyett — egységes szövetkezeti törvény Majdnem kétéves elemző munka előzte meg az új, egységes szövetkezeti törvény kibocsátását. Miért volt szükség az átfogó rendelkezésekre, az egységes szövetkezeti szabályozásra? Erről kértünk tájékoztatót dr. Bosánszki Istvántól, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának csoportvezetőjétől. — Az ország lakosságának jelentős része szövetkezetekben dolgozik. A szövetkezetekre vonatkozó jogi rendelkezések viszont hiányoztak, illetve csak a polgári törvénykönyvben szerepelt néhány. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek számára ugyan 1967-ben alkottak egy törvényt, de ez nem vonatkozott az egyéb szövetkezetekre. Ma már a tsz-ek szilárdak annyira, hogy ne külön rendelkezésekkel szabályozza működésüket az állam. A tsz-törvényben a közös gazdaságok még vállalatszerű gazdálkodást folytató üzemként szerepeltek, az egységes törvényben viszont már vállalati gazdálkodás áll, ami azt jelenti, hogy a munkaszervezésnek is vállalati szintűnek kell lennie. — Milyen változások vannak az egységes törvényben a tsz-törvényhez képest? — A legfontosabb, s egyben legjelentősebb a tagsági vi- ; szony keletkezését és megszű- ! nését szabályzó rész. Eddig tagot csak a közgyűlés vehe- j tett fel és zárhatott ki a tér- : melőszövetkezetből. Most ez a vezetőség feladata, azzal a kikötéssel, hogy kötelesek a közgyűlésnek beszámolni döntésükről. Ha a közgyűlés nem ért egyet a vezetőség elhatárolásával, megváltoztathatja azt. Megteremtették tehát a fellebbezés lehetőségét. Ugyancsak a tsz-demokrácia kibővítését segíti elő, hogy ezentúl a termelőszövetkezet tagságának vitas ügyeit nem a vezetőségi bizottság, hanem a szövetkezeti döntőbizottság tárgyalja. Tagjait titkos szavazással választják, s így azok kapják a felelős megbízatást, akiket a tagság érdemesnek tart rá. — Egy-egy új tsz-üzem megszervezéséhez eddig sokféle engedély kellett. Változtat ezen az új törvény? — Tizenkilenc tevékenységtől eltiltja a termelőszövetkezeteket, tizenkilenc engedélyezését pedig az illetékes miniszter hatáskörébe utalja. Egyéb tevékenységet szabadon folytathatnak a gazdaságok. — Az új rendelkezések szigorítják a melléküzemági tevékenységet. — Jelenleg még él a régi rendelkezések szerinti szabályozás, s sokan azt hiszik, hogy valamennyi jelenleg működő melléküzemágra vonatkoznak a korlátozások. Ez tévedés, hiszen csak a gépipar, vegyipar és könnyűipar ágazatai szerepelnek az új rendelkezések között. Ilyen tevékenységet csak állami vállalattal kooperálva végezhetnek a termelő- szövetkezetek. S csak ezeknek a tevékenységi köröknek bruttó árbevételét veszik majd figyelembe a kategóriába sorolásnál. — Milyen kategóriák lesznek? — Ha a már említett ágazatokból szerzi a tsz a bruttó árbevételének 30—50 százalékát, mezőgazdasági-ipari termelőszövetkezetnek minősítik. Ha az árbevételek 50 százalékánál több jön össze ipari tevékenységből, ipari-mezőgazdasági lesz az elnevezésük. Ez az adóztatás szempontjából lényeges, mert a mezőgazdaságiipari tsz-ek ezentúl eszközlekötési járulékot, illetményadót és fejlesztési adót fizetnek, az | ipari-mezőgazdaságiak ezenkívül nyereségadót is. Az eszközlekötési járulékot azonban csak a mezőgazdaság támogatására lehet felhasználni, tehát a pénz továbbra is az élelmiszergazdaság fejlesztését szolgálja. — Ezek szerint a termelő- szövetkezetekben az új törvénynek megfelelően módosítani szükséges az alapszabályokat. — A módosításokat szeptember végéig kell végrehajtani, de azt javaslom, várják meg a gazdaságok, amíg megjelennek a részintézkedések is, mert csak azok ismeretében tudják az alapszabályt helyesen megalkotni. m. k. a. megkötését a Járműjavítóban széles körű vita előzte meg. Ezeken a tanácskozásokon a dolgozók 80 százaléka részt vett, több mint százan fel is szólaltak. Több jó javaslat, illetve jogos felvetés hangzott eL Többen kifogásolták, hogy a fizikai dolgozók ebédszüneti díjazása csak négy forint, míg a műszakiak, az időszakra eső teljes bért kapják. Sokan kérték azt is, hogy a szabad szombaton végzett munkát ne 25 százalékos pótlékkal, hanem túlóraként díjazzák. Probléma volt a szabadságnapok megállapításával is. Az említetteken kívül még jó néhány fontos javaslat elhangzott, olyanok is, amelyek megoldása nem időszerű, s a javaslattevő túlzott igényeire utal. Ezek közül csak egyet említsünk meg: javasolták például, hogy ne kéthetenként, hanem minden héten szabad legyen a szombat. Örömmel fogadták a Járműjavító dolgozói, hogy a szabad szombat díjazására vonatkozó javaslatukat a Vasutasok Szak- szervezete és a minisztérium elfogadta. Az ebédszünetek díjazásán nem sikerült változtatni. A vasúti főosztály válasza szerint ez évente 36 millióba kerülne az országban, és erre egyelőre nincs anyagi keret. Szintén örömmel fogadták a dolgozók, hogy további anyagi megbecsülést kap a törzsgárda. A 30 éves szolgálattal rendelkező dolgozók például 2 ezer forintot évente. De á szolgálati idő szerint az év végi részesedést is lehet emelni. Korántsem ilyen népszerű a kollektív szerződés azon része, amely a nyereségrészesedés arányát szabályozza. Korábban a dunakeszi üzem 70 százalékban saját tevékenysége, 30 százalékban a MÁV eredménye alapján fizetett nyereséget. Az arányt az új szerződés 50—50 százalékban határozta meg. A dolgozók, a helyi szakszervezeti bizottság és az üzem gazdasági vezetői szerint, nem helyes az ilyen egyenlősdi, nem ösztönöz jobb munkára. Véleményüket a szakszervezet központi vezetőségéhez és a minisztériumhoz is eljuttatták, választ még nem kaptak. A kollektív szerződés és az üzemi függelék vitájában bizonyára az említetteken kívül még jó néhány kérdés szóba kerül, hasznos és megvalósítandó javaslatok is elhangzanak majd. Az üzem vezetőinek, szakszervezeti bizottságának a feladata, hogy ezeket az üzemi demokrácia szellemében elbírálja. Amit helyben meg lehet valósítani, arról minél hamarabb intézkedni kell, mert a gyors intézkedés még az előírt válaszadásnál is fontosabb. cs. a. Ingyenes jogi tanácsadás Március kilencedikén, csütörtökön délután 17 órakor ingyenes jogi tanácsadás lesz a Lenin úti párt- és tömegszervezeti székházban. Ügyeletes: dr. Török Ferenc, a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség tagja. PROLONGÁLVA A pillanat művészete Járásunkból sok ismerős köszöntötte egymást Budapesten, a Csengery utcai Fáklya Klub bejáratánál Selley Zoltán előadóművész önálló estjét. Különösen népes küldöttség érkezett Pótról és Dunakesziről: a kisalagi Iskola és a dunakeszi gimnázium tanárainak társaságában lépett be a terembe Németh Kálmán, a kiváló szobrász is, hogy meghallgassák a járásunk területén élő és méltán népszerű Selley Zoltán műsorát. „Törik, szakad, mégis vígan kell ma lenni” — hirdette a cím, egyben a művész szándékát is jelezve, aki költészetünk ritkán hallott derűs darabjait tűzte az estén műsorára, a kezdetektől napjainkig. A bevezetőt Fábián Zoltán József Attila-díjas író, a Magyar írók Szövetségének titkára mondta el. Igaz és megkapó gondolattal vezette be a műsort, amikor a pillanat művészetének nevezte az előadó- művész produkcióját, aki minden külsőség nélkül egyedül a költő által megírt művek értő és igényes tolmácsolásával hathat a közönségre. „A pillanat művészete ez — mondta Fábián Zoltán —, hiszen rendkívül csekély idő alatt eldől, tud-e visszhangot kelteni a hallgatókban az előadóművész, sikerül-e azonos hullámhoszszon élvezni a művészi alkotást.” Az. írószövetség titkára meleg szavakkal méltatta a jeles előadóművész érdemeit a magyar líra megismertetésében, megszerettetésében, kiemelte művészi igényességét, az irodalom melletti elkötelezettségét. Nagy taps fogadta a bevezető után színpadra lépő Selley Zoltánt. S ő valóban — ahogy a műsor alcíme ígérte is — a kezdetektől indította műsorát, hiszen első verse az Egy nagyorrú bóha volt, a népköltés remeke, majd ezt követték Janus Pannonius csi- pős epigrammái, s a teremben máris forrósodni kezdett a hangulat. Az első részben Arany János és Petőfi Sándor koráig vezette hallgatóit. Bemutatott egy ,.irodalmi csodabogarat” is, Arany Jánosnak csak igen kevesek által ismert rímes prózáját: A poloskák. Az. irodalmi ínyencfalatnak számító mű elhangzása utón a remekművet és a remek előadást egyaránt köszöntötte a hosszan zúgó taps. Az első rész záró száma Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című műve volt. Selley Zoltán előadásában eleven életre keltek a Petőfi-megálmodta figurák, s a hallgatók mindvégig szinte részesei voltak a Tavaszi ünnepségek a járásban A járási párt-végrehajtóbizottság elfogadta a tavaszi politikai ünnepségek tervét. Március 15-e és április 4-e között rendezik a járásban is a forradalmi ifjúsági napok ünnepségsorozatát. Ezen belül március 15-én mindenütt emlékünnepségek lesznek, melyeket a helyi HNF- és KISZ- szervezet együtt rendez. Az általános iskolások és a járási középiskolák növendékei az iskolában emlékeznek meg a szabadságharcról. Március 21-én Dunakeszin lesz a járás központi ünnepsége, melyen a Tanácsköztársaság 53. és a KISZ megalapításának 15. évfordulójára emlékeznek. Ekkor tartják az ifjúsági park névadó ünnepségét is, s itt veszi át a nagyközség KISZ-bizottsága a dunakeszi pártbizottság ajándékát, egy díszes zászlót. A pártszervezetek megkoszorúzzák az elhunyt vöröskatonák sírját. Felszabadulásunk évfordulóján, a hagyományoknak megfelelően minden községben és üzemben ünnepséget tartanak, megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét, és a községekben elesett szovjet katonák sírját. Szobon, Fóton és Dunakeszin ünnepélyesen tesznek fogadalmat a KlSZ-szerveze- tek legfiatalabb tagjai. _ A lei- emelt ünnepséget a járási és városi pártbizottság együtt tartja — március 31-én — a váci Konstantin téri emlékműnél. Április 31-én, Lenin születésének 102. évfordulóján,, a pártalapszervezetek taggyűlésén emlékeznek meg a nagy forradalmárról. Május 1-ét a hagyományoknak megfelelően rendezik meg idén is községek. A járás kiemelt ünnepsége Nagymaroson lesz. Május 9-én, a Győzelem napján KISZ—KOMSZOMOL és úttörő—pionír találkozókat rendeznek a járásban. A sikerek részesei KÖSZÖNTÖTTÉK A VOLT MUNKATÁRSAKAT A MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzem Művelődési Központjának nagytermében bensőséges ünnepség keretében köszöntötték azokat a volt munkatársakat, akik sokéves munkával részesei voltak az üzem eddig elért munkasikereinek, és 60. életévüket betöltve 1970-ben jól megérdemelt pihenésüket megkezdve, nyugállományba vonultak. Az üzem vezetősége nevében Révay Sándor, a szak- szervezeti tanács titkára üdvözölte a megjelenteket és hozzátartozóikat, méltatva hosszú éveken ál végzett munkájukat. Utána fővárosi művészek adtak nagy sikerű szórakoztató műsort, majd közös vacsorára került sor. Az ünnepséget, mely az esti órákig tartott, tombola és szórakoztató zene tette hangulatosabbá. A részvevők meghatottan mondtak köszönetét a tiszteletükre rendezett baráti összejövetelért. Szakszervezeti propagandabizottság Tanárok a múzeumban A járási iskolák történelemtanárainak tavaszi továbbképzését április 12-én tartják, a Vak Bottyán Múzeumban. Stefaits István múzeumigazgató ismerteti Vác és környékének történetét az ősember megjelenésétől a város alapításáig. Míves Ottó tanár előadást tart Vác alapításáról, majd levetítik a város határában végzett ásatásokról készített diapozitíve- ket és bemutatják a pedagógusoknak a néprajzi kiállítás anyagát történetnek. Nem véletlen, hogy a közel 45 perces mű meghallgatása után percekig zúgott a taps, a telt házas nézőtéren. A második részben a XX. század magyar költőinek műveit szólaltatta meg a művesz. Ekkor talán még jobban egybeforrt előadó és hallgató, a „pillanat művészete” beteljesedett. A fótiak körében helyet foglaló Kossuth-díjas költő, Kónya Lajos is elégedetten nyugtázta Lilla című versének tolmácsolását. Nagy sikert arattak Főt szerelmesének: Berda Józsefnek, remek kis epigrammái is. A műsorba igen stílszerűen illeszkedett bele Gryllus Dániel művészi duda- és furulyajátéka, tréfás, hangulatos kiegészítést nyújtva a költői művekhez. Befejezésül Váci Mihálynak nyom tatásba a még meg nem jelent művéből — Utazás Bü- rokronéziában — mondott el részleteket Selley Zoltán. S itt áttörte illemkorlátait a „pillanat művészete”, ugyanis előadóesteken szokatlan módon, többször is félbeszakította a művészt a spontán módon felcsattanó taps, mely a műsor végén percekig tartó vastapssá dagadt. S a Fáklya Klub vezetői — igen dicséretes gyorsasággal — már a műsor végén eldöntötték: a nagy sikerre való tekintettel március 22-én, szerdán, este 7 órakor megismétlik Selley Zoltán előadóestjét. —k. —e. Pénteken: Kende Levente hangversenye a zeneiskolában Pénteken, március 11-én este 7 órakor Kende Levente, a Zeneakadémia váci hallgatója ad koncertet a váci zeneiskola hangversenytermében. Műsorán Bach-, Mozart-, Ravel- és Chopin-művek szerepelnek. Mozinézők Négyszázhetvenegy előadást tartottak a dunakeszi gyártelepi moziban tavaly, melyet 26 ezer 624-en néztek meg. SPORT idénynyitó Dunakeszin A Dunakeszi Vasutas SE idénynyitó mezei futóversenyt rendezett Dunakeszin. A dunakeszi sportiskolások először szerepeltek és jól helytálltak. Rajtuk kívül a váci Géza Gimnázium, a Váci Hajó és a gödi egyesület atlétái vettek részt. EREDMÉNYEK LÁNYOK: 800 m (1956— 57): 1. Váczi Rozália (Dunakeszi VSE), 2. Keserű Margit (Dunakeszi VSE), 3. Tábori Katalin (Váci Hajó). 600 m (1958—59): 1. Juhász Ilona (Dunakeszi VSE), 2. Szerencsés Kati (Dunakeszi Sí), 3. Puskás Tünde (Dunakeszi I. iskola). 300 m (1960— 61): 1. Raffai Edit (Dunakeszi II. isk.), 2. Kalla Ilona (Dunakeszi Sí), 3. Tóth Katalin (Dunakeszi Sí). FIÚK: 200 m (1964—65): 1. Csernok Gyula (Vác G. G.), 2. Papp Árpád (Vác G. G.), 3. Gyurkovszki István (Dunakeszi SE). 1500 m (1956—57): 1. Bercsényi Géza (Vác G. G.), 2. Sztruhár József (Göd), 3. Fritz János (Dunakeszi SE). 1000 m (1958—59): 1. Nagy János, 2. Valentin Sándor, 3. Balogh Eoltán (Dunakeszi Sportiskola). 1000 m (1960—61): 1. Ruzsinszki Péter, 2. Kovács András, 3. Boros József (Dunakeszi Sí). S. L.
