Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám

8 rfap 1972. FEBRUAR 9., SZERDA Benzínkút­jubileum? Aszódon a nagy átmenő for­galom miatt szükség van, sőt már régen is szükség volt ben­zintöltő állomásra. Fel is állí­tották sok-sok éve a Szabadság téren. Idővel kiderült azonban, hogy már nem alkalmas ez a hely. A községi tanács elkezdte szorgalmazni a kút áthelyezé­sét, aztán csak szorgalmazgatta hosszú esztendőkön át nagy tü­relemmel. Az írásos felszólítá­sok mentek, néha válasz is- jött rájuk, nemcsak kitérő, de majdnem mindig halogató. Végre tavaly, bár lehet, hogy tavalyelőtt belement az ÁFOR, jól van no, ha az aszódiak úgy ragaszkodnak hozzá, elköltöz­teti a kútját máshová, jelöljék ki, hová tegye. Meg volt aztán a helykijelölés is, sőt a múlt nyáron elkészült az új benzin­töltő állomás tervdokumentá­ciója is. Azóta viszont nem tör­tént semmi. Azaz, a tanács most a kivitelezést szorgalmaz- gatja. Már-már úgy vélik Aszódon, hogy a negyedik ötéves terv vége, 1975 előtt meg nem épül az új benzinkút. Akad olyan te, aki azt tartja, hogyha ak­korra sem oldódik meg a ma már 17 éve húzódó ügy, esetleg az ötödik vagy a hatodik ötéves terv végére csak meg lesz. És ha nem? Hát azután is lesz még elég ötéves terv és mert a köz­ségrendezést akadályozó töltő- állomás áthelyezését 1955-ben kezdeményezték, talán bevárja az AFOR ennek az időpontnak 50. évfordulóját és 2005-ben át­adja a forgalomnak az új ku­tat. De akkor aztán helyezzen el rajta márványtáblát a tanács és vésse arra arany betűkkel: „Ezen benzintöltő állomás épült 1955—2005” sz. e. Fejlesztik a szolgáltató üzemeket A helyiipar Pesf megyében Tegnap ismét összejöttek a megye helyiipari vállalatai­nak vezetői. A továbbképző második előadója Takács La­jos, a Tanácsakadémia tudo­mányos munkatársa volt, aki Pest megye helyiiparának helyzetéről s a további fejlődés lehetőségeiről, irányáról be­szélt Pest megye helyiipara szer­ves része a népgazdaság egé­szének, és országosan is számottevő a tanácsvállalatok között elfoglalt aránya. Fejlődését meghatározó té­nyezők: a főváros, mint poli­tikai, gazdasági és szellemi központ; a kedvező földrajzi helyzet és a Budapesi ipari ,tehermentesítésre” kialakuló agglomerációs terület. A megye szocialista ipará­nak termelési értéke 1970-ben meghaladta a 19 és fél mil­liárd forintot. Ebből a tanácsi ipar termelése egymilliárd 600 millió forint volt. A taná­csi ipar 12 ezer embert fog- lakoztatott, de ennék jelentő­ségét növeli,-, hogy a dogozók többsége a megye kevésbé iparosított északi, déli-délke­leti területeire összpontosul. A helyiipar jövőjéről ma is vitáznak.. Vannak olyan nézeteik, hogy a tanácsi ipar árutermelése a hiánycikkek megszüntetésére, az alkatrészek előállítására korlátozódjék. Mások a lakos­ság és a közületek szolgálta­tási. igényeit helyezik előtérbe, van aki a kis- és középüze­meit fejlesztésének bázisát látja bennük. A? eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy az élet kiala­kította a megfelelő gyakorla­tot, amit azonban elvileg is elemezni szükséges. Ennek ér­dekében a helyi iparvállala­tok helyét, szerepét meghatá­rozó rendező elv és távlati fejlesztési koncepció kidolgo­zására van szükség. Takács Lajos a jövőbeni fej­lődés egyik fő irányaként je­lölte meg a helyiiparban a la­kossági szolgáltatások mind szélesebb alapokra való helye­zését. A gazdasági fejlődés tö- rctlcriségének biztosítása érdekében számos új, ter­melőüzemet kell létrehoz- ni. A munkaerő megfelelő át­képzése, a műszaki-technoló­giai fejlődés, a gépesítés foko­zása, a jobb, átgondoltabb üzemszervezés alapvető felté­telié a helyiipar kívánatos, gazdaságilag is szükségszerű továbbfejlődésének. (P. r.) Napirenden: a közvilágítás Sötétek az utcák Hibásak a reklámok Vita az OMFB koncepciójáról , Milyen a közvilágítás nap­jainkban, éá milyennek kellene lennie? — erre a kérdésre adott Választ az Országos IPOLY-PARTI SZOLGALAT Eső é* havazás, alig járható utak nehezítik a határőrök éjjel-nappali szolgálatát. Fotóriporterünk az ö életükből vil­lant fel két képet. Körúton a ierepruhás járőr. Háttérben az Ipoly kanyargós vonala, Pest megye s'egyben az ország határa. .... ""'SS ___ Ál mosnak és Aurélnak, a vámosmikolai őrs két paripájá­nak ugyan összesen csak két lóereje van, a hegyes-dombos te­repen azonban még a sok lóerős dzsippel sem cserélnék cl őket fegyveres gazdáik. Foto: Urban Tamás Műszaki Fejlesztési Bizottság széles körű koncepciója, ame­lyet kedden vitattak meg a Technika Házában a Magyar Elektrotechnikai Egyesület vezető szakemberei. Megállapították, napjaink­ban a közvilágítás nem meg­felelő, nem elég világosak az ut­cák a fővárosban, és még kevésbé a vidéki telpülé- seken. Az egyre szennyezettebb vá­rosi levegőben a lámpatestek hamar tönkremennek, néhány hónap alatt oly mértékben piszkolódnak, hogy 50 száza­lékra csökken világító ké­pességük. Gyengék a különbö­ző világító reklámok is, ame­lyek hamar betűhibássá vál­nak és így rontják a város­képet. |A tapasztalatokat összegez­ve, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság szakembe­rei kidolgozták azokat s ja­vaslatokat, amelyekkel lé­nyegesen javíthatnák a közvilágítást. A javaslatok között első he­lyen áll, hogy hozzanak létre közös koordinációs bizottsá­got. A bizottság feladata lesz majd a jelenleg tanácsi ha­táskörbe tartozó közvilágítási munkálatok összehangolása a gyártó és üzemeltető cégek tevékenységével. Megvitatták azt is, hogy milyen hazánkban a városi főútvonalak ideális megvi- lágítottsága. Mint mondot­ták, a jelenlegi szabványok 25-íuxban határozzák meg, az igények azonban ennél magasabbak, s a szakemberek véleménye szerint el kellene érni a 30—40 luxot. Az elmúlt év őszén a barce­lonai világítástechnikai kon­ferencián már 100—200 luxos megvilágításról beszéltek. Ezt azonban a magyar szakembe­rek túlzásnak tartják. ANTARK11SZ- EMLÉKPLAKETT Az Antarktiszt kutató szov­jet bizottság a hatodik föld­rész fölfedezésének 150. évfor­dulóján alapított emlékplaket­tel tüntette ki dr. Láng Sándor professzort, az Eötvös Loránd Tudományegyetem földrajztu­dományi tanszékének vezető­jét. A ráckevei járás vezetői szerkesztőségünkben Tegnap a Pest megyei Hír­lap szerkesztőségébe látogat­tak a ráckevei járás vezetői: dr. Dobrai Lajos, a pártbi­zottság első titkára, dr. Sinkó József, a pártbizottság titkára, Szabó József, a járási hivatal elnöke, Dékány Sándor, a Ha­zafias Népfront járási titká­ra és Szabó József, a pártbi­zottság osztályvezetője. Látogatásuk alkalmával a Pest megyei Hírlap főszer­kesztőjével, helyettesével és a rovatvezetőkkel folytattak megbeszélést a járás politi­kai, gazdasági, kulturális éle­tének időszerű kérdéseiről, s a szerkesztőség ezzel kapcsola­tos tevékenységéről. Kívül esett a „zöldségválságon“ a paradicsompaprika Recept a 30 ezer forintos holdankénti jövedelemhez Legkeresettebb kertészeti növényünk a paradicsompapri­ka azon kevés zöldségfélék közé tartozik, amely kívül esett a „zöldségválságon”. Az utób­bi években fokozatosan emel­kedett, s ma már 6000—7000 hold a termőterülete. Mégis kívánatos termelésének fej­lesztése, mert külföldön kor­látlan piaca van. Hazánkban alig másfél évtizede kezdték el nagyobb arányú elterjesztését, termelése azonban sokrétű, speciális szaktudást követéi. £zért rendeztek széles körű termesztési tanácskozást a szentesi paradicsompaprika „szülőházában”: a Kertészeti1 Kutató Intézet állomásán mintegy kétszáz meghívott részvételével. Félmillióval több volt Frankfurtba utazik az abonyi szőnyeg A Pest megyei Vegyi és Di­vatcikkipari Vállalat abonyi szőnyegszövő üzerhe félmillió forinttal teljesítette túl tavalyi tervét: összesen 12 és fél millió forintot termelt az üzemben tevékenykedő 130 munkás és az 50 bedolgozó. A kisüzem csak exportra szállít — 11 ezer négyzetméter 18 ezer 200 csomós berber szőnyeg került tavaly Frank­furtba. Idén is Frankfurtba, a Herti áruházkonszemnek szál­lítanak a 2 fajta mintában, s a tízféle méretben készült szőnyegből. Májusig szól a szerződés: összesen 3800 négy­zetméter berber szőnyeg jut el addig az NSZK-ba. Dr. Szalva Péter kandidátus a kutató igazgatója beszámo­lójában részletes termelési „receptet” adott a vendégek­nek, s mint elmondotta, e re­ceptora betartásával holdan­ként 20 000—30 000 forint tisz­ta jövedelemhez juthatnak a gazdaságok. Ismét réz, galenit és barit Rudabányáról Rudabányán, ahol a termés­rezet és az ezüst teléreketmár a középkorban kibányászták, a vasérc kísérőjeként — kisebb mennyiségben — még ma is több értékes ásvány található. Ezek felderítésére kutatásokat végeztek. Az ipar számára fontos ás­ványokat a rudabányaiak az idén már üzemszerűen terme­lik és értékesítik. Többek kö­zött ezer tonna ólomtartalmú galenitet, kétezer tonna bari­tot, a két-két és fél százalék rezet tartalmazó pátércből pe­dig nyolcezer tonnát fejtenek és küldenek feldolgozásra tést- vérvállalataik flotáló üzemei­be. A rudabányaiak új flotáló üzemet létesítenek, ahol kü­lönböző eljárásokkal és vegy­szeres adagolásokkal a vas­ércből kivonják a réz- és ólomport, valamint a baritot. A flotáló építését 1973-ban kezdik íneg. • Bűnügyi tárlat — vidéken Biztonsági próba — betörőkkel Kódszámok — 1556 variáció — Riasztók Vidékre indul a „Kék fény” vagyonvédelmi kiállítás — je­lentették be tegnapi sajtótájé­koztatójukon a Belügyminisz­térium és a budapesti főkapi­tányság illetékesei a BM Nép- köztársaság úti kiállítótermé­ben. A bűnügyi tárlat — 25 tabló illusztrációinak segítségével — bemutatja rendőrök, az üzemi, vállalati rendészek és az ön­kéntes rendőrök vagyonvédel­mi munkáját, s a megelőzés érdekében megismertet a tár­sadalmi tulajdon ellen elköve­tett bűntettekkel és az elköve­tőkkel. A fényképek és szöve­gek betörések, sikkasztások, üzérkedések és még számos bűncselekmény tetteseinek módszerét il­lusztrálják, s arra hívják fel a figyelmet, hogy e szaporodó bűntettek megelőzése korántsem csak rendőri feladat. A megtörtént esetek között ismerkedhetnek A Kék fényben láttuk • • Ónként jelentkezett a kabáttolvaj A televízió február 3-i Kék fény műsorában bemutatták a rendőrség által körözött Oláh Sándorné, 32 éves, foglalkozás nélküli Budapest V., Báthory utca 23. szám alatti lakos fényképét. Oláhné 1971 őszétől számos budapesti iskolából, gimnáziumból, technikumból ellopta a -tanulok kabátját. A többszörösen büntetett előéletű asszony az adás időpontjában a szegedi Hungária Szállóban tartózkodott, és amikor a kép­ernyőn meglátta önmagát, csomagjait otthagyva elmene­kült. Néhány napi csavargás, bujkálás után reménytelennek tartotta, hogy a városból kijut­hat, ezért február 7i-én késő este önként jelentkezett Szege­den a Csongrád megyei rend­őrfőkapitányságon, ahol őri­zetbe vették. meg a nézők a ceglédi Hús­ipari Vállalat páncélszekré­nyéből 90 ezer forintot eltulaj­donító betörők „munkájával”, s a tablókon helyet kapott a benzinjegyekkel üzérkedő érdi benzinkutasok ügye is. A kiállítás másik termében a legkorszerűbb biztonsági jelzőberendezéséket mutatják be, az európai színvonalú ké­szülékek a magyar ipar termé­kei. Az ÉVIG újdonsága, a Codstarter minden bizonnyal az autósoknak szerez majd örömet. A készülék a gépkocsi gyújtás- és indítókapcsolóját helyettesíti, és biztos védelmet nyújt az autótolvajok ellen. A „slusszkulcs” mindössze négy billentyűből áll, s az autóvezető 6 variációjú kódszámmal indíthatja el kocsiját. Téves gombnyomásra viszont megszólal a riasztókürt... Ugyancsak kódszámok ismere­tében lehet kinyitni azokat a lakás- vagy raktárajtókat, amelyeket egy másik elektro­nikus berendezés őriz. Az il­letéktelenül behatolónak 1556 féle variációt kellene kipróbál­ni nyitásukhoz, jóllehet már az első próbálkozásnál leleplezi a vészcsengő. A sokféle tech­nikai újdonság között különös figyelmet érdemel p sátoralja­újhelyi Vas- és Fémipari KTSZ gyártmánya: A Toldi típusú páncélszekrény. Súlya 700 kilogramm, falait beton­nal és páncéllemezekkel erősí­tették meg. A gyárak, vállala­tok részére elérhető áron — 25 ezer forintért — kapható. A 21 lamellás páncélszek­rényhez elektronikus riasztú- készülék is tartozik. A szer­kezet tökéletes biztonságot nyújt a betörők éllen, erről a rendőrségi szakemberek is meggyőződhettek. Ismert kasszafúró betö­rőkkel próbáltatták meg a szekrény feltörését, azonban a rutinos „mackósok” minden kísérlete csődöt mon­dott: a Toldival nem tudtak megbirkózni... A vagyonvédelmi kiállítás­nak igen sok látogatója’ volt a fővárosban. A nagy érdeklő­désre való tekintettel ezért március 10. után a tárlatot több megyéi városban is be­mutatják. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szociálist^ Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja­Főszerkesztő: DR. LÖKÖS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIH., Somogyi Béla u. 6. II. ein» Levélcím: Bp. 70. Postafiók 10. Kiadóhivatal: Budapest, VIH., Blaha Lujza tér 3. A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 343—100, 142—220. Titkárság: 140—447. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj I hónapra 20 forint. I

Next

/
Thumbnails
Contents