Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-05 / 30. szám
A választók összejövetelén A felszólalók választ várnak Kép utcai „bicegők“ A héten is érdeklődést keltő tanácstagi beszámolókon sok számadat, terv, statisztika került napvilágra a város közelmúltjáról és jövőjéről. Érthetően fokozott figyelem kíséri a végrehajtó bizottság egy-egy tagjának beszámolóját. Ők első kézből értesülnek a várospolitikai eseményekről, fontos kérdésekben hoznak döntést. Borbély Jánosnak, a végrehajtó bizottság tagjának beszámolójára negyvennél többen jöttek össze a Paimiro Togliatti utcai iskolában tartott gyűlésen. A 44-es választókerület tanácstagja — választód bizalmából — negyedízben került Vác „kis parlamentjébe”. A végrehajtó bizottsági üléseken, mint a város szülötte és régi társadalmi munkása, mindig van találó, hasznos javaslata a napirendi pontok tárgyalásakor. Mint minden beszámolón, itt is elhangzott az ismertető Vác III. és IV. ötéves tervéről. A kerülethez tartozó Petőfi és Paimiro Togliatti utcák is részesültek a fejlesztésre szánt keretből. Korszerű útvonalai lettek Vácnak, új állami ház is épült, szabályozták a közlekedés irányát. Miután ez első találkozás volt a tavalyi választás óta, a jelölőgyűléseken elhangzottakra a felszólalók választ kértek és vártak. Akkor olyan észrevétel hangzott el, hogy az Iskola utcában miért az alig egyméteres járdába állítatták a közlekedésrendészeti jelzőtáblát? Gyors intézkedés következett, a táblát beerősítették a falba, ahol ugyanúgy szembetűnik a jármű vezetőknek. Borbély János kérte, hogy őszintén mondják el panaszaikat, javaslataikat a tanácstagi beszámolón is. Többen szót kértek. Bírálták a szemétszállító brigádot, hogy magasról dobja vissza a kiürített edényeket, szétszórja a szemetet, nyomjelzőt hagyva maga után. A Kép utcában közlekedők kénytelenek bicegni. Ugyanis a csőlefektetéskor felszedték a köveket a járda fél oldalán, s úgy helyezték vissza, hogy hat-nyolc centiméter különbség van a két szint között. Hasonlóan nem állították megfelelően helyre a Paimiro Togliatti utca járdáját sem, amikor kiszedték a régi akácfákat. Végül lakásügyben is hangzott el felszólalás. A tanács kiküldöttje minden javaslatot jegyzőkönyvbe vett. Ahol lehet, ott gyorsan intézkednek. <P. R.) Olvasóink írják: Járhatatlan járda Szeretném sokak nevében szóvá tenni, hogy milyen áldatlan állapot uralkodik a Lenin út páratlan oldalán, a 3-as számú házból a tanboltig. Útépítés, villanyszerelés miatt többször felbontották az úttestet, s a járdát, de az utóbbinak a kövezetét nem rakták vissza. Kőtörmelék, föld (esős időben a sár) teszi lehetetlenné a járdán való közi eked,est. Kívánatos volna e szakasz mielőbbi helyrehozatala. , Tenczel István Vác, Lenin út 3. VÁC I NAPLÓ —*■ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Jh XVI. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1972. FEBRUÁR 5., SZOMBAT Milyen tegyen az esküvő Új intézmény, új szolgáltatások Január 1-én alakultak — Megszervezik a családi és társadalmi eseményeket HÉTVÉGI FILMAJÁNLATUNK: Költői elbeszélés a szerelemről Szombaton és vasárnap Andrzej Wajda, a világhíré lengyel filmrendező Nyirfali- get című alkotása pereg a Ma- dách-mozi vásznán. A film Ja- roslaw Iwaszkiewicz 1932- ben írott novellájából készült: költői elbeszélés a szerelemről. A történet egyszerű. Egy gyógyíthatatlan tüdőbajban szenvedő fiatalember a szanatóriumból meghalni érkezik fivéréhez; egy — kislányával a világtól elvonultan élő — erdészhez. Kettőjük együttlétéből, konfliktusából, a szerelem és a halál kérdéseit bontja ki a rendező. A két testvér szerepét a filmen Dani el Olbrychski és Olgierd Lukaszewicz alakítja. — A vasárnapi matiné filmje: Vigyázat, hekus! — Hétfőtől szerdáig szinkronizált szélesvásznú, szovjet ifjúsági kaland- film következik a moziműsorban. A Zöld rakéták kalandos történet. Ifjú hősei a háború egyik országútján találkoznak a fél karú Petya bácsival, akinek a bőröndje véletlenül náluk marad. A táskában jelzőrakéták vannak s a félkarú férfi — diver- záns. A fiúk segítenek a kém- elhárítóknak a kártevők felkutatásában és ártalmatlanná tételében. A jól pergő történet rendezője: Grigorij Aro- nov. Az építők mozija szombaton Az élethez túl sok című olasz— francia; vasárnap és hétfőn a Az egész országban összesen 26, Pest megyében pedig két helyen van „Családi és társadalmi eseményeket rendező intézet”: az egyik Gödöllőn, a másik Vácott, a városi tanács épületében működik. Az efféle intézetek egyelőre nem sok tapasztalattal rendelkeznek, többségük alig pár hónapos, a szervezési és egyéb ügyeket csupán egy-két ember intézi. Kivétel a tatabányai; a bányászváros intézete már több éves múltra tekinthet vissza, itt van a legnagyobb létszám: hatan dolgoznak. A fiatalok között is a legfiatalabb a váci. Január elsején alakult — nem a legkedvezőbb fogadtatással. Sokan úgy vélték — s vélik még ma is? —, hogy az intézet megalakulásával csak az adminisztrációs munkák száma növekedett, de figyelmen kívül hagyták a társadalmi ünnepségek rohamos szaporodását. Beszéljenek a számok! 1960: 276 váci születés, 33 névadóval, 1965: 321 születés, 53 névadóval, 1971: 411 születés, 212 (51 százalék) névadóval. Még ennél is jobb a helyzet a házasságkötéseknél. 1960-ban a 246 váci esküvő között még csak 22, 1965-ben a 238 között 74, tavaly pedig a 269 között már 182 (70 százalék!) volt a társadalmi esküvők száma. — Mi az Intézet feladata? — Vállaljuk a házasságkötések, névadók, temetések, házassági évfordulók, szocialista brigádavatók és más ünnepségek megszervezését és módszertani Irányítását — mondja a váci intézet vezetője, Békési Gyuláné. — Azon fáradozunk, hogy ezek az ünnepségek minél tartalmasabbak és külsőségeikben is színvonalasak legyenek. Feleslegessé válik a szervezéskor a soli lótás-futás, itt, egyhelyben lehet bejelenteni a különböző igényeket. Az intézet alapszolgáltatásai díjtalanok. így nem kell fizetni az esküvők alkalmával az ünnepi beszédért, a gépzenéért, a névadókon az úttörő- köszöntőért, az emléklapért stb. Persze, ha valaki nem elégszik meg ennyivel, kérheti az intézet különböző kiegészítő szolgáltatásait: énekkart, szólóéneket, szavalatot és mást is — természetesen ezt már pénzért. Nézzük például, mi a teendő esküvő előtt? A házasulandók, miután jelentkeztek az anyakönyvvezetőnél, az intézethez fordulhatnak. Itt elmondhatják kívánságaikat, milyen legyen az esküvő, kell-e szavalat, kellenek-e fényképek, meg akarják-e örökíteni magnószalagon az egész ünnepséget, hol és mennyiért kívánnak vacsorázni? A továbbiakban, a menyasszonynak és a vőlegénynek már csak annyi dolga van, hogy az intézet által megrendelt meghívókat postára adja, Tartalmas élet A tárgyalóteremből Három jóbarát F. H. István, K. László és János — a három jóbarát — a királyréti Expressz-üdülő- bem keresett szállás*-.. Éjszaka megszomjaztak. Kutatóútra indultak, de a bárpult már zárva volt. Ügyes trükkel a lezárt italtárolóból elemeitek két üveg klubkonyokot és egy üveg Törley pezsgőt. Az italozás drága mulatságnak bizonyult, lopásért — tárgyalás mellőzésével — 800, illetve 1200—1200 forint pénzbüntetésre ítélték őket. Vácon, a Köztársaság úti otthonában él visszavonultan a városban köztiszteletnek örvendő Vajta János, a régi sportbarátok „Keséje”, aki immár 76. életévét járja. Vele beszélgettem a minap. Tartalmas életéből néhány fejezet feltétlen nyilvánosságot kér. 1913-ban került az akkori városházára díjnoknak. Ez abban az időben nagy szerencse volt. Az álláshoz, mint tehetséges futballistát, a VSE igazgatója, a később mártírhalált halt Haraszti Ernő segítette, aki ezekben az években a városi főállatorvos volt. 1911/12- ben indult Magyarországon az első bajnokság, és ennek végeztével a váciak nyerték a kerületi bajnokságot. Vácot ABBAN AZ IDŐBEN sportszempontból a pestvidéki kerületbe sorolták. Ide tartozott még: Isaszeg, Soroksárpé- teri, Soroksár, Dunakeszi, Szentendre, Dorog, Tokod, Esztergom stb. A bajnokcsapat játékosai: László Béla kapus, Schmidt Tibor, Bozsár István hátvédek, Kutnik, Frazenoviis, Német János fedezetek, Schulcz Manó, Herzog László, Stahl Ferenc, Zoliéi Imre, Weiszbarth-Vajta János csatárok. Sportpályának az állatvásárteret használhatták, mely a mai Karcsú Arzén, utca, Honvéd utca és a vasút által határolt területen Volt. A pálya kerítéssel, ülőhelyekkel nem rendelkezett. Abban az időben Vácott gyakoriak voltak az állatvásárok, melyeket vasárnapokon a déli órákig tartották. Miután a vásárosok állataikkal elvonultak, a csapat játékosai, Haraszti Ernő igazgató vezetésével, megjelentek a „pályán”, letakarították, a határvonalakat mésszel kihúzták, és ezután kezdhették a játékot. A szerelést a klub adta, de a mosatás és karbantartás a sportoló gondja I /olt. Öltöző, tisztálkodási lehetőség nem volt. A mai Pál- ífy utca sarkán látható roskadozó épületben, a Tabacska- féle kocsmában kaptak esetenként egy kis szobácskát az öl- tözéshez. Vidékre SAJÁT KÖLTSÉGÜKÖN utaztak. Aki még nem keresett, annak szüleitől kellett a vasúti jegy árát kikönyörögnie. Apja hallani sem akart az ilyen költségekről. Édesanyja viszont szerette a sportot, így mindenkor hozzá folyamodott segítségért. Mindig ezzel a megjegyzéssel kapta a pénzt: „Mondd meg szöszikém a Haraszti bácsinak, ha nem győztök, a pénzt visszakérem.’’ Vajta Jánost 1916-ban hívták be katonának. Egyhónapi kiképzés után az olasz frontra került. Innen lábfagyás miatt Belgrádba küldték üdülésre. Vácon közben „Ifjúsági” név alatt folyt a bajnokság. Sporttársa, Molnár Jenő megtudta, hogy a „Kese” Belgrádban van. Levélben azonnal felkereste, és kérte, hogy a döntő bajnoki mérkőzésre jöjjön haza. Levélben azt is közölte, hogy haláleset ürügyével fogja a kórházból kikérni. A TÁVIRAT időben érkezett: „Lina meghalt, vasárnap temetjük.” A táviratra eltávozási engedélyt kapott Belgrádból. Zsúfolt vonaton, egész éjjel utazott, reggelre érkezett haza. Délelőtt a piacról hazaérkezett húga elmondta, hogy a piactéren (mai Március 15 tér) egy szendvicsember jár körbe, s a plakáton hirdetik: a mai napon „Kese” játszik. Délután 7:0-ra győztek Szentendre ellen. Mind a hét gólt „Kese” szerezte.. Négyet rúgott, hármat fejelt. Ezzel a VSE megnyerte a bajnokságot. Az 1918-as polgári forradalom a gyulafehérvári kaszárnyában érte. Innen bocsátották haza mindnyájukat egyenruhásán, fegyveresen. Tehervonatok tetején napokig utazott, míg Vácra érkezett. Jelentkezése után elfoglalta eredeti állását. Ez időtől az 1958. évben bekövetkezett nyugdíjazásáig, összegen 45 ÉVEN ÁT szolgálta városát. Egyidejűleg a váci ipartestületnek jegyzője, majd éveken át a KIOSZ titkára is volt. Vác felszabadulásakor, amint az utcákon megszűnt a harc, elsőnek jelentkezett a városházán elhelyezkedett szovjet parancsnokságnál, melynek élén Puskin őrnagy állt. Kihallgatás után igazolták, karszalaggal és igazolvánnyal látták el, s ő lett az összekötő a szovjet parancsnokság és a város között. Állandó tolmácsot kapott. Rövidesen három szovjet katona kereste fel, és cipészszerszámokat, gépeket kértek. Az egyik katona magyarul kérdezte tőle: „Ismerte édesapámat, Matheika Jánost?” Majd bemutatkozott: ő Matheika Március, a Vácon 1919-ben megsebesített Matheika János fia. Édesapját még gimnazista korából ismerte Vajta János, sőt nagyanyját is, aki a Burgundia utcában élt. Azonnal összebarátkoztak, és utána hosszú heteken át Matheika Március volt a tolmácsa, együtt dolgoztak. Vajta János a hét góljával bajnokságot nyert futballcsapat fényképét és a Vörös Hadseregtől kapott igazolásokat több relikviával együtt a váci múzeumnak ajándékozta. Medgyes Béla Karnevál Dunakeszin Február 5-én, szombaton 4 órakor a dunakeszi József Attila Művelődési Közipontban rendezik farsangi karneváljukat a 3-as számú iskola felső tagozatosai. A szocialista brigádok szerepéről Február 7-én, hétfőn délután fél 4-kor a dunakeszi járműjavító munkásakadémiáján Révay Sándor, a szakszervize*1 bizottság titkára tart előadást a szocialista brigádok szerepéről a munkaversenyben és az újítómozgalomban. Hétfőn: József Attila-est Gödön A gödi nagyközségi pártbizottság február 7-én, hétfőn este 6 órakor József Attila-est keretében nyitja meg a politikai könyvnapokat a községben. A költőről dr. Bata Imre irodalomtörténész tart előadást, közreműködik Papp Zoltán, a Szolnoki Szigligeti Színház művésze. Ki hallott a Khayma szigetekről? Ügyesek, szorgalmasak a sződligeti úttörők Az idei tanévben az egyes úttörőrajok romantikus, tudásgazdagító akciók során teljesítik úttörőfeladataikat. A közelmúltban a sződligeti iskola VII/A. osztályának úttörőrajánál érdeklődtünk: hogyan is folyik náluk az úttörőmunka? — Rajunk névadója Kun Béla — mondta Gebora László, a VII/B. osztályfőnöke. — Ezért úttörőink elsősorban az ő személyével, munkásságával kapcsolatos gyűjtőmunkát folytattak. Az osztály előtti folyosón impozáns tabló állít emléket Kun Bélának, s egyben a dicsőséges Tanácsköztársaságnak is. Sajátos úttörőakcióba is belekezd tünk az idén: az olimpiai láng útját szeretnénk végigkísérni az újkori olimpiák kezdetétől napjainkig. Igen nagy segítséget jelent számunkra, hogy a Népszavában rendszeresen jelennek meg olyan írások, amelyek az egyes magyar olimpiai győzelmeket, győzteseket mutatják be. Ezeket lázasan gyűjtik úttörőink. E gyűjtéssel kapcsolatos az a kedves kis történet, melynek során kiderült, hogy — hogy, hogy nem — az 1936-os olimpiáról szóló cikk elveszett. Megható segítségként, Kun Jóska édesanyja felkereste a Népszava szerkesztőségét, ahol kérésünk meghallgatásra is talált, s így — eddig — teljes az anyag. Egy tablónk már készen van, amelyen a különböző bélyegek foglalnak helyet, olimpiák tiszteletére kiadott s egy másik érdekes tablón pedig az eddigi olimpiai érmekről kiadott bélyegek közül gyűjtöttük össze a fel- lelhetőket. Cikkek, képek mutatják be az olimpiák történetét, az olimpiai bajnokokat. Talán néhány érdekességet is elmondok a gyűjtés eredményeiről. A „sztár“ az a bélyeg, amelyet az egyik gyerkőc szerzett valahonnan. A Khayma szigetek által kiadott bélyeg a sapporói olimpiának állít emléket. Bevalljuk, azóta is lázasan túrunk minden lexikont, hogy hol is tudnánk rábukkanni e csudabogár szigetre, melynek létezését gyűjteményünk egy féltett kincse is igazolja. Nagy becsben tartjuk a Jemeni Köztársaságnak a párizsi és amszterdami olimpiák érmeiről kiadott bélyegeit és a lengyel olimpiai éremblokkot is. Rendkívül hasznos ez a gyűjtőmunka. Minden egyes begyűjtött darabhoz újabb és újabb ismeretek tapadnak. A rajban ma már minden VII/B-s tudja, hogy az olimpiai lángot az ókori olimpiák helyén naptükörrel gyújtják meg, s onnan indul gyakran fél világot átszelő diadalút- jára, mint a béke, az emberek közötti egyetértés szimbóluma. Pillanatnyilag azt nyomozzák, hogy mikor érkezik — München felé haladva — az *) olimpiai láng Magyarországra, mert ugye az csak természetes, hogy a sződligeti VII/B- sek, a Kun Béla raj tagjai ennél az ünnepi aktusnál valamennyien személyesen is jelen akarnak lenni. — Roppant érdekes lehet ez a hasznos mozgalom, még így elmondva is az, hát még csinálva! Tizenévesen! S csak egy kérdésre hadd kérjünk még választ. A sok lelkes pajtás közül mégis kiket lehet kiemelni, ügyességükért, szorgalmukért? — Elég nehéz a választás. De ha már rákérdezett, igyekszem a legaktívabbakat kiválasztani: Rábai Richard, Kun József, Vitéz Vilmos, Szemerey Adám, Torma Ferenc, de igazán csak dicsérni lehet a többit is! — mondta Gebora László, a „sportos” VII/B-sek osztály- főnöke. Kedves olvasó! Hallott ön már a KHAYMA-szigetekről ? Nos, ha igen, segítsen a felvilágosítással a sződligeti hetedikeseknek, akik igen nemes, hasznos feladat megoldásába kezdtek! —k. —e. s megjelenjék az anyakönyvvezető előtt.. • — Az első hónap tapasztalatai? — Kevesen tudják még, hógy megalakult az intézet, de így is már nyolc névadót és hat esküvőt rendeztünk. Ha számításba vesszük azt is, hogy az év első negyedéve a sokévi statisztika alapján „uborkaszezon”, akkor elégedettek lehetünk. Alakul már a februári program is, ebben a hónapban minden bizonnyal több lesz a munkánk, s érdekesség az is, hogy megrendezzük az első aranylakodalmat is: Győri Zsigmond és felesége, 9 gyermeke és 19 unokája előtt február 12-én 1 órakor mondják ki újra az igent. Mészáros Sándor Marie szeszélyei című francia filmet vetíti. (P. K.)
