Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

6 “"xKÍM'lap 1972. FEBRUAR 5., SZOMBAT HASZNOS KÜLDETÉS M/S ától minden második hét szombatján Szentendre t/wl’ vl*ros és a járás lakói a Pest megyei Hírlap ha­todik oldalán emblémát találnak, amely azt jel­zi: ismét útnak indult, ha szerény körülmények között is, egy helyi lap, amely feladatául vállalja a város és járás lakóinak tájékoztatását, mindannak közzétételét, ami a Duna e szakaszán, a településeken történik. Nem új keletű szándék a lapindítás. 1889-ben Szent-Endrei Futár címmel jelent meg az első helyi lap, s az azóta eltelt több mint 80 esztendő alatt 13 újság látott nap­világot e tájon. Valamennyi azt tartotta legfőbb felada­tának, hogy a Dunakanyar, a hegyekhez simuló, a szi­geten megbúvóHelepiilések életéről számoljon be, s nem fogalmazhatunk mi sem más teendőket. Már csak azért sem, mert az elmúlt években és évtizedekben Mókát vál­tozott errefelé is a világ. Megnőtt azok tábora, akik magukénak vallják településük eredményei mellett a gondokat is, s tettek seregével bizonyítják, hogy csele­kedni sem restek a táj szebbé formálásáért. örömmel látjuk, hogy az országos lapok s a megyei hírlap is sűrűn foglalkozik a város és a járás életével. Reméljük, így lesz ez a jövőben is. Mégis úgy gondol­juk, hogy szükség van a kéthetenként megjelenő össze­állításra, amely elősegíti az egymás közötti jobb meg­értést, az erők összefogását, a cselekvés irányának he­lyes meghatározását. Természetesen hiba lenne úgy vélni, hogy majd e szerény összeállítás old meg bizo­nyos feladatokat helyettünk. Nem erről van szó, hanem arról, hogy a lakosság njindenről, minden lényeges és apró dologról értesülhessen, s ezért véljük úgy, hogy a kezdeményezés megértésre, elfogadásra és támogatásra talál. • Kéthetenként egy oldal nem sok, de több, mint ami eddig volt. Igaz, korábban már jelent meg a Pest me­gyei Hírlapnak különkiadása Szentendre címmel, s hogy megszűnt, az azt mutatta: a lakosság támogatása nélkül nehéz lapot szerkeszteni. Azóta jócskán telt el idő, változott körülöttünk a világ, s változtunk magunk is. Hisszük, hogy e változások most már biztos alapot teremtenek a kezdeményezés sikeréhez, s ahhoz, hogy a kéthetenként megjelenő oldal a későbbiekben egy sűrűbben jelentkező helyi orgánum kiindulópontja le­gyen. i Dr. Maróthy László, az MSZMP Szentendrei Városi Bizottságának- titkára ✓ KICSERÉLŐDÖTT A GYÁR Sikeres beruházás zárult Automatizált betonüzem - SOG ezer négyzetméter mozaikltsp A múlt évben lényegében befejeződött a Beton-.és Vas­betonipari Müvek szentendrei gyárának 196í! júniusában megkezdett, 382 millió forint értékű rekonstrukciója. A három év alatt az egész gyár kicserélődött, csak a munkásszállás maradt „régi”, mert ez korábban is megfelelő volt. *Tc más László, a BVM ál­lóeszközfejlesztési irodájának vezetője segítségével kísérjük végig a jól sikerült beruházás három évét. A. Siómé gravi­tációs csőgyártó gépek a prog­ramhoz képest másfél évvel korábban álltak munkába, 1969 júniusa óta 300 ezer fo­lyóméter cső készült a beren­dezéseken. A Sentáb feszített­beton nyomócső gyártása a múlt év július elsején kezdő­dött meg Szentendrén, eddig hatezer folyóméter ivóvíz, ipari és mezőgaz­Hagyomány és felelősség Pillantás a művelődési házba A szentendrei művelődési ház könnyű, meg nehéz hely­zetben is van: régi, patinás kultúrcentrumban működik, tehát van mire támaszkodnia, de ugyanakkor felelősség is nyugszik rajta, hogy a város kulturális hírnevéhez méltóan munkálkodjon. KLUBOK Nézzük először, mit nyújt a Város különböző korosztályai­nak és rétegeinek? Az idősebbekkel kezdve: működik egy nyugdíjasklub, amely nem egyszerűen csak az öregek találkozóhelye, hanem kéthetente programsorozatot iktat műsorába. Az elmúlt év­ben színháztörténeti, most földrajzi ismeretterjesztő soro­zatot hallgathatnak. A helytörténeti klubban fő­leg a város hagyományait ápoló lokálpatrióták gyülekez­nék, a Hazafias Népfront égi­sze alatt. Ä klub nyilvános es­teket rendez, amelyek a város múltjával, jelenével, fejlődésé­vel kapcsolatosak, vagy elké­szíti a város történetét, és az évfordulók ünnepségeit segít megrendezni. A kertbarátok klubja nem­régiben alakult, ide azok jár­nak, akik még aktívan foglal­koznak házuk tája szépítésé­vel, vagy már rájöttek arra, hogy a kert és a szép környe­zet a felüdülést szolgálja. Idegennyelvű klub is műkö­dik, német és angol nyelven, összegyűlnek és beszélgetnek, klubdélutánok keretében, ki­tűnő gyakorlásként. A nőknek is van külön klubja, amelyet a városi nőbi­zottság szervezett meg 1970- ben. Rendkívül sok dologgal foglalták el magukat már ed­dig is: előadásokat tartottak egészségügyi témákról, lakbe­rendezési tanácsadást szervez­tek, most szabás-varrás tanfo­lyamot indítottak. A fiataloknak is van termé­szetesen klubja: ezt emlegetik a városban igazi klubként. Most átalakítják hangulatos pincehelyiségüket. De találha­tó még ifjú zenebarátok klub­ja — havonta egyszer jönnek össze és hódolnak szenvedé­lyüknek —, és a legfiatalabbak számára gyermekklub, amely elsősorban a szünidőkben te­vékenykedik. ISMERETTERJESZTÉS A rétegekhez szóló klubo­kon kívül rendkívül sokrétű a művelődési ház ismeretterjesz­tő munkája. A város hagyományaihoz kapcsolódva egy éve megindí­tották „Művészportrék” cím­mel képzőművészekről szóló előadássorozatukat, főleg szentendrei festőkről. Hat elő­adást tartottak eddig, neves szakemberek részvételével, ké­pek vetítésével. Az ismeretterjesztéshez tar­tozik a filmklub munkája is, amely három éve működik, szombat esténként. Legutóbb a francia „új hullám” alkotói­nak filmjeit vetítették, meghí­vott előadók magyarázataival és vitájával egybekötve. Itt ér­demel említést, hogy gyakran vetítenek kisfilmeket, főleg az ifjúsági klub programjaként, ellentétben más helyekkel, a kisfilmek nagy népszerűség­nek örvendenek. Igyekeznek a város jellegé­nek megfelelő előadássoroza­tokat létrehozni, így tavaly a történelmi városrészek és vé­delmükről szóló , előadásokat hallgathatták végig az érdek­lődők. t Különböző tanfolyamokat indítottak, ebből a legsikere­sebbek a nyelvtanfolyamok, a művészi torna és tánctanfo­lyam. ■ ÖNTEVÉKENY kapjon a művelődés, hiszen csupán egy nagyobb és két ki­sebb helyiséggel rendelkez­nek. A korszerű művelődési központ most épül, mely az egész megye művelődésének centruma is lesz. B. Gy. dasági vízvezeték céljára szolgáló csövet adtak át a megrendelőknek. 1971-ben elkészült a kavics­osztályozó, megkezdődött a munka a betongyárban, igaz, még csak kézi vezérléssel tör­tént az irányítás, de idén feb­ruár végére áttérnek az auto- matikára. A mozaiklaprészleg- ben az olasz cég próbaüzeme­lés után nem tudta átadni a gépsort, a próbagyártások mindkét soron az idei • évre húzódtak át. Az elmaradás oka: a 70 millió forintos gépek rendkívül bonyolultak, e tényt egyetlen adat is szemlélteti: a két sor teljesítménye évenként egymillió négyzetméter mo­zaiklap. Idén március' végén ebben az üzemben is teljes ka­pacitással megkezdődik a munka. A szentendrei gyárban a re­konstrukció nehéz, záró évé­ben is derekas munkát végez­tek. Eredményeik a vártnál jobbak: tavalyi teljes termelési értékük elérte a 133 millió forintot. A rekonstrukció miatt 197r- ben is veszteségesre tervezték a gyárat, az előírt 6—8 millió forintos veszteségi szintet nem lépték túl Szentendrén. Idén tovább fokozódik a ter­melés a gyárban, a tervek szerint 1972-ben 180 millió fo­rint értéket produkálnak, a többi között 350 ezer folyómé­ter gravitációs csövet, 500 ezer négyzetméter mozaiklapot ér­tékesítenek. Remélik, hogy a tavalyi munkaerő-probléma idén kedvezően változik, a korszerű berendezések vonzzák majd a dolgozókat, hiszen a munka és a munkakörülmé­nyek is sokat javulták a szent­endrei gyárban. F, P. Dobogókő Nimród - májusban Bár a vadászati világkiállí­tásra tervezték a dobogókői Nimród Szálló átadását ■— nem lett belőle semmi. Túl­ságosan rövid idő állt az épí­tők rendelkezésére ahhoz, hogy időre elkészülhessenek. Most azonban már a belső munká­latoknál tartanak, s május vé­gére megnyithatja végre ka­puit ez a hetvennyolc szobás, háromszázharminc személyes, korszerű szálloda. Gazdája a Pannónia Szálloda és Ven­déglátó Vállalat. SVÁBBAL A pomázi művelődési ház­ban ma este hét órai kezdet­tel ismét megrendezik a már hagyományos svábbált. A jó hangulatról és a muzsikáról a helyi ifjúsági fúvós együttes, valamint a soroksári Kék Du­na fúvószenekar gondoskodik. TARLATRA CSOPORTOK öntevékeny művészeti cso­portjuk aránylag kevés van. Működik a városi kórus, a képzőművészeti szakkör — természetesen —, az irodalmi színpad. Művészeti eseményeik azon­ban túlnőnek a város, a mű­velődési ház keretein. A szent­endrei nyár és a Teátrum ese­ményei alkalmával több kiál­lítást — festészeti, kisplaszti­kái, virág — is rendeznek. A város nagy kulturális ha­gyományai és jelenlegi pezsgő élete már régen megkívánta volna, hogy modern otthont is Még e hónapban rendezendő kiállításuk anyagát válo­gatja otthonában Borsódy László és Urban Teréz, a szentend­rei keramikus házaspár. A tápiószentmártoni művelődési ház kerámiaszakköre meghívásának tesznek eleget, amikor mint­egy 50—60 munkájukat (nagyrészt korongolt kerámiákat és csempeképeket) mutatják be az ottani műkedvelőknek és természetesen a község minden érdeklődőjének. A bemutató túl azon, hogy a két művész munkásságát reprezentálja, nem utolsósorban a szentmártoni művészetkedvelő fiatalok ízlé­sét, szín- és formakultúráját hivatott helyes irányba befolyá­solni. Foto: Gárdos Mi épül a városban? 1972: régi kívánságok teljesülnek Múlt évben kezdte meg a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat a szentendrei Fe- renczy Károly Múzeum bőví­tését. A 7 millió forintos beru­házás elkészültével a Fbren- czy-család teljes hagyatéka végleges helyre került. Nehéz dolguk van az építőknek, hi­szen a korszerű építési mód­szereket nem tudják itt alkal­mazni, egyrészt helyszűke miatt, másrészt ügyelniük kell a városképre, s a műem­léki környezethez illően épít­kezniük. Még ebben az esztendőben újabb 135 lakás átadásával fejeződik be a rózsakerti la­kótelep építése. A lakótelep­nél — akár a múzeum eseté­ben — ugyancsak tisztelet­ben kellett tartani a városké­pet, ezért a lakótelep modern házait magas tetős megoldás­sal emelték. Az idén kezdik el 23 millió forint ellenében a város mű­velődési házának építését. Az SZTK-rendelőintézetet, ame­lyen már javában folyik a munka, jövőre adják át a la­kosságnak. Az Építéstudomá­nyi Intézet szentendrei tele­pén 30 milliós beruházással betontechnológiái laborató­riumot emel a vállalat. A lakásépítésben a Pest me­gyei Állami Építőipari Válla­lat gondol saját fiatal dolgo­zóira is. Novemberben adják át részükre az új, modem, 24 lakásos KISZ-házat. Végül pe­dig hírt adhatunk egy idén kezdődő nagyszabású lakás- építési feladatról. Az új mű­vésztelep mellett 1200 lakás­ból álló városrész létrehozását kezdik el, a tervek szerint az idén ebből 196 lakás építésé­hez fognak hozzá. f. b. Poiiiáz eddigi legnagyobb vállalkozása VÍZMÜVET ÉPÍTENEM Holnap reggel nagy sürgés- forgás lesz Pomázon. A ta­nácstagok egymás után fel­keresik körzetük lakóit, ívvel a kezükben. Erre jegyezhetik fel a nevüket mindazok, akik a Vízmű Társulásba belépnek. Ennek megalakulása ;. Pomáz történetében az ed­digi legnagyobb méretű, minden lakost egyaránt érintő- vállalkozás. Bizonyára sokan emlékeznek rá, tavaly márciusban a falu­ban dizentériajárvány tört ki, amelynek leküzdéséből a polgári védelem és .a szovjet katonai alakulatok is kivették részüket. Mint a vizsgálatok akkor megállapították, a ku­tak fertőzöttsége volt a bűnös. A decemberi tanácsülés Után tagnap ült össze a szervező bi­zottság Korausz Ferenc intéző bizottsági elnök vezetésével. Véglegesen megfogalmazták a megállapodást, amelynek alapján a rövidesen megala­kuló társulás a tizenhétmillió forintos munkálatokat elvégzi. A 31 kilométer hosszú ve­zetéken 200 méterenként helyeznek el egy-egy nyo­mókutat, tehát a teljes belterületre kiterjedő víz­hálózatot kell építeni. A megalakuló Vízmű Társu­lat gazdálkodik majd az ál­lami, községi és lakossági hoz­zájárulások összegével. Az építési költségek 20 szá­zalékát az OHV adja, a nagy­községi tanács saját fejlesztési alapjából szántén 20 százalékot szavazott meg, így a lakosság­ra az építési költség 60 száza­léka jut. Egy-egy tagnak kö­rülbelül hatezer forinttal kell a költségekhez hozzájárul­nia, amit hiteleznek a számá­ra. Az összeget tíz év alatt, kamatmentesen, átlag havi öt­ven forintos részletekben kell visszafizetni. k. m. Exkluzív: dombornyomá boríték, levélpapír Olimpia-mappából 100 ezer Tavalyi tervet túlteljesítette a Szentendrei Papírgyár. Az elmúlt évben összesen 10 ezer 255 tonna papír hagyta él az üzemet és sok millió le­vélpapír, "boríték. . Idén 10—12 féle új mappát készítenek a Duna-parti gyár­ban. Ebben a negyedévben ke­rül piacra az Olimpia-mappa, melynek fedőlapját az eddig megrendezett olimpiák év­száma és a rendező ország zászlói díszítenek: 100 ezer példány készül belőlük. Üj levélpapírkészlet lesz a Bala­ton. Ebből 130 ezer kerül a boltokba. Folytatják a várso­rozat bemutatását. Intarzia- utánzatos lesz az 5 ezer pél­dányban készülő Szentendre- mappa. Az exkluzív igények kielégítésére gyártanak dom- bornyomású borítékot és le­vélpapírt, kívánságra a vál­lalat, intézmény nevének kezdőbetűivel.

Next

/
Thumbnails
Contents