Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-05 / 30. szám
4 1972. FEBRUAR 5., SZOMBAT TV-FIGYELŐ Fővárosi kiállítások ÉG TÁJAK ' Találkozás Indiával. Kerekre táguló, óriási szemek, tejescsuporba búvó arc karéja, tétova szavak a jövőről — az indiai gyermek. Meglátszik a „nőuralom” ezen a négyrészes útifűmen (Balogh Judit, Vá- n-as Judit és Várszegi Károly készítette), hiszen legjobban sikerült, befejező szakaszával érzelmeinkre kívántak hatni. Am fegyelmezett is-a nőik uralma: a gyermekarcok a tárgy következtében uralkodnak a képernyőn — egyetlen könnyet sem ejtenek, nem szólnak nyomorról — s mi is inkább aggodalmas szégyent érzünk, hogy fölnevelésük még ekkora gond a technikai forradalom századában. És emlékezünk is hozzá: a két világháború közti évekre, amikor nem kellett messzire utazni, hogy hasonló lelkifurdalásunk támadjon; és a filmesekkel együtt tiszteljük egy nagy nép erőfeszítéseit az éhség és tudatlanság elűzésére. Maiga a film sablonosfelületes epizódoknak sem volt híjával, de a szokásos gombnyomkodás mellett helyenként költői is tudott lenni, mint a bizonyítványosztás szépen megkomponált jelenetében. A zenei aláfestés hangulat- ébresztő volt. Kék fény. A bűn egyaránt tárgya művészetnek, dokumentálásnak és ismeretterjesztésnek. A műsor elején látott éjszakai riport arról győzött meg bennünket, hogy a garázdák és részegesek társadalmi elítélése aligha erősödik elkapkodott filmvágá- sofctól (erre alkalmasabb a do- kumen tumműfa j) — jóllehet, a kirakati tolvajif jak viselkedése akaratlanul is elriasztó hatású volt. Vitatkozom továbbá azzal a telefonálóval, aki megkérdezte: valóban jelen van-e a tv stábja a központi ügyeletén? Jobb lett volna, ha nincs jelen, azaz, ha előre fölveszik a képsort, mert a valóságot is jobban megközelíti a feszült iramot érzékeltető vágás. Ilyenkor a „csalás” jár közelebb az igazsághoz. Megnyugtatott viszont a Budafoki úti gyilkos horogra kerülése. Lám, az első gyilkosságot legfeljebb még egy követheti, a tettest (lévén visz- szaeső) ezután bizonnyal kiiktatják a társadalomiból. Legfeljebb arra kell ügyelnünk, hogy ne mi legyünk az a bizonyos második ... Dicsérendő gyakorlat, hogy a trendőrség egyre sűrűbben fordul a lakossághoz, nem féltve tekintélyét — hiszen mi már régen nem hiszünk a mesterdetektí- vekben. Röviden. Még akkor sem, ha a Különleges ügyosztály, tagjai, mert ez az angol bűnügyi sorozat tartálykocsi- dömpingjével messze elmarad az átlagos krimikívánal- maktóL A vígoipera— Dónizeti: Szerelmi báj ital — alkalmas közvetítő a könnyű- és komoly zene birodalma között: ilyen esetben a diplomáciai ügyességiét színészi játéknak hívják. Békés András rendezése érzékeltette a játék buffohu- morát, legkivált Várhelyi Endre segítségével, a fényképezés azonban, jobban. irányíthatta volna a néző figyelmét Csehov kesernyés humorát régebben szüneteikkel, erőteljes színészi' váltásokkal érzékeltették. Mai tv-filmen a Lakodalom életképét filmszerűbb eszközökkel kellett volna feltámasztani. Szirtes Tamás színházat rendezett e nemben, hagyományosat, ezért a főszereplő Feleki Kamill tragikomikus ágálása és megszégyenítő megszégyenülése is külsősége« maradt. A cseh filmművészeik korábban, látott, merészebb átköltései bátrabban eltávolodtak az eredetitől, s éppen ezáltal ötvözték hatásosabban a századfordiuModern nyelvi laboratórium Veszprémben, a vegyipari egyetemen februártól új, modern nyelvi laboratóriumban oktatják az idegen nyelveket. Ä napokban fejezték be a hangszigetelt terem berendezéseinek szerelését. A Philips' gyártmányú berendezés négyféle program oktatására alkalmas és egyidejűleg 16 hallgatónak ad lehetőséget a nyelvtanulásra. Minden hallgató az idegennyelvű szöveg hallgatása mellett saját beszédét is magnetofonszalagra veheti és visszajátszhatja. A Phi- lips-b'erendezés előnye az is, hogy gombnyomásra egy-két mondatnyi szövegrészt azonnal megismétel. Az oktató a tanári pultnál elhelyezett vezérlő segítségével bármikor ellenőrizheti, kijavíthatja a hallgatók munkáját. A laboratóriumhoz automata diavetítő is tartozik, amelyet a tanár távvezérléssel működtet. Tessedik . Köaép-Európa első gyakorlati gazdászati és ipariskoláját 1780-bam Szarvason alapította meg Tessedik Sámuel, aki feleségével együtt itt oktatta a belterjes gazdálkodásra, a talajjavításra, a belvízelvezetésre, az öntözésre, a iucernater- mesztésa-e, a selyemhernyótenyésztésre, a szövésre és fonásra Szarvas, illetve a környékbeli falvak fiataljait. A műemlékké nyilvánított Tes- sedik-féle iskolát a Műemlék Felügyelőség irányításával most eredeti szépségében állítják helyre. A későbbiekben itt alakítmúzeum jék ki a Tessedik-emlékmúzeumot. Amatőr filmszemle - Pest megyében , A Pest megyei Goldman Amatőr Filmstúdió hallgatóinak 25 kisfilmjéből rendeznek bemutatót vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel Budapesten, az V. kér. Steindl Imre u. 12. szám alatt. A zsűri valamennyi filmet szakmailag értékeli, és az első három helyezettet díjazza. Kristályerdők Valóságos mesebeli tájjá varázsolta a téli hideg a Mecseket. A hegytetőn álló erdőket ' vastagon belepte a zúzmara. Olybá tűnnek most a fák és a bokrok, mintha kristálycukorral vonták volna be ágaikat. Az erős februári napfényben szinte szikráznak a megkapó szépségű hófehér kristály er dók. S ez a kristály- rengeteg szüntelenül „muzsikál”. A napsütés hatására ugyanis leválik a zúzmara a fenyőkről és halk zizegéssel hull le a földre. A fák és a bokrok ágai pedig letöredeznek, s ilyenkor pengő hangot hallat a szétpattanó jég. A hófehérbe öltözött erdők szépségét' még csak fokozza, hogy a zúzmarazóna, azaz körülbelül 500 méter alatt, inkább ta- vaszias képet mutat a Mecsek. A korábbi napok enyhe időjárásának hatására itt kiserkent a fű, s a védett völgyhajlá- sokban kinyíltak a korai vadvirágok. ló orosz világát egy maibb életszemlélettel Ma kétszer is láthatjuk a Téli Olimpia eseményeit, és Michal ur kalandjai is folytatódnak. Délután érdekes do- kumentúmfilm (Szombat, 14 óra 10 perc...) eleveníti fel a Margit-híd félrobbanásának, 1944 őszének eseményeit. Este a halála után világhírűvé lett szovjet író, Mihail Bulgakov komédiájának (Iván, a rettentő) Katona József színházi előadását közvetítik felvételről, Major Tamással a kettős főszerepben. Vasárnap délelőtt emlékezetes dokumen- tumfiimet („Akik messziről indulnak”) ismételnek meg a tanulmányaikat kollégiumban folytató diákokról. Délután ismét bemutatnak egy alpinistafilmet, befejeződik a Jane Eyre, és végéhez közeledik A fekete város sorozat. Ismét jelentkezik a Kalendárium, ezúttal a február naptári eseményeivel. Lehotay-Horváth György Sikeres irodalmi est - apró hibákkal Háromszáz főnyi közönség előtt nagy sikerrel szerepeltek Veresegyházon Gombos Katalin és Sinkovits Imre színművészek a magyar irodalom kis keresztmetszetét adó összeállításukkal. Kár, hogy az est fényét apró mulasztások tompították. A műsor csaknem háromnegyed órás késéssel kezdődött — de a meghirdetett 6 órára egybegyűlt közönségtől senki nem kért elnézést a rossz közlekedési viszonyok miatti várakozásért. A hangulat az előadáson . emelkedett, fölmelegedett, ez azonban nem tudta feledtetni a terem hidegét. Zavaróan hatott a büfé külső zaja, kivált amikor valaki „besegített” a művésznő szövegébe... Kis hibák ezek, mégis levontak a jól sikerült est értékéből. Viszont dicsérendő az a kedvesség, hogy előadás végén a művészeket veresegyházi hímzésű kendővel ajándékozták meg, s ez látnivalóan meghatotta őket. Fazekas Mátyás Veresegyház Különböző égtájakról érkeztek műveik — Grúzia, Szeged, Nagymaros, Franciaország egyaránt jelentkezik a hét tárlatain. A figyelem fényszórói e földrajzi tagolódásban bensőségies képi üzenetekre találnak, amit érzékenyen minősít a nemcsak tél okozta széles körű látogatottság. Zsúfoltak a kiállítási termék a Szépművészeti Múzeumban, ahol a közönség NIKO PIROSZM ANIS VILI grúz naiv festő alkotásaival ismerkedik, s holnap már búcsúzik is e termő áradattól. Duhaj képzelőerő találkozik ebben az életműben a kézművesszorgalommal — parttalan mesélőkedv alakítja tündérszigetté a néprajzi indítékokat. Púposteve sétál a laza hámokon, hídra ér a csacsi, hercegek dáridóznak, rablók settenkednek zord sziklák mögött, fát szállító fiú igyekszik a vásárra. Ö a vásárra — Piroszmanisvili pedig a nagyság irányába, hiszen színeinek egyéni fűze, állandó megren- dültsége, mely a gyermektelen gazdag lelki ‘ nyomarát mutatja fel a szegény asszony gyermekes vagyona ellenében — jelzi, hogy az 6 esetében csak egy lépés hiányzott ahhoz, hogy a grúz Chagall lehessen. Főműve a „Káhet eposz”, — tételekre osztott képi panorámáján bivalyos szekér igyekszik céljához, rablót kötöznek, a tisztás'szélén nagy fa, madarakat vár a vízi malom társaként, partvágásban szamár cammog, — s a két összegezően lezáró szélső motívum: domboldalon horpadó templom és önfeledt lakoma. A festőileg megelevenedett grúz táj és ember különös világának megismerése után más, hatások érik a fővárosi és Pest megyei látogatót a FRANCIA GRAFIKA bemutatásán. A nagy sorozatot a Szépművészeti Múzeum törzsanyagából válogatták, érthetően a ’századfordulóra helyezve a hangsúlyt, arra az időszakra, melynek műtörténeti jelentősége kiemelkedő. A teljességre törekvő gyűjteményben újra megcsodálhatjuk Daumier szociális kérdésektől átfűtött lapjait, Manet párizsi utcájának laza eleganciáját, Degas fölényes bravúrjait, Toulouse-Lautrec nosztalgiába rejtett rajztudását, Cézanne alapvető indításait. Kitűnik Picasso érzékeny ak- vareülje, mely korszakunk nagy festőjének anyaság- értelmezését tartalmazza a végtagok felgyorsulásával, a két test egy síkba helyezésével. Már itt érződik az a tendencia, mely a kamaraméretet tartja követendőnek, hiszen néző és mű társalgása a benső arányok közegében indulhat. Ez akkor is törvény, ha teljes életmű felvillantása a feladat, — mely a Nemzeti Galéria dísztermébe invitálja REMÉNYI JÓZSEF epikai hömpölygésű éremanyagát. A nyolcvanöt éves művész előttünk tart önvizsgálatot. íme a közösen kiállított fényes bizonyítvány; aprólékos gonddal, egyenletes színvonalon végezte szobrá- szi kötelességét töretlen krónikás kedvvel, mely alkotásban elmélyült emberek arcmásának megörökítésére ösztönözte. Igaz, fantáziája nem merész röpitű, de a kidolgozás józan tökélye eredményezi azt a kutatókedven alapuló művészi hitelt, mely méltó módon időzött Apáczai Csere János, Berlioz, Liszt Ferenc, Semmelweis Ignác, Ady eliterő, de azonos fontosságú szellemi égboltján. A pazar éremsöroza- tot mívesen megoldott kör- plaszftikák és rajzok egészítik ki, igazolva energiáinak fá- radhatotlamságáit. NYIRÖ GYULA más alkat. Az 1924-ben Szegeden született szobrász 1949- ben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, s hamar, túljutott a klasszikus Örökség körén, melyet arcmásai hordoznak. Művei felderítések, azt kutatja, hogy ít szobor hol juthat térnyeréshez, milyen anyag- és formakombinációkkal szolgálhatja az emberi megismerést. Számára a gondolkodás elmélyítése és a szoborkészítés ugyanazt jelenti, — eszményednek megfelelően alakítja témakörét, — általános szemlélődése lesz konkrét szobormű. (Buddhizmus, Napfogyatkozás, Idő, Város.) Elfőj* tódás és nekirugaszkodás árapály hullámzása növeli művekké élményeit — egyszerre hagyományos és újító —, nemcsak a műfaj, hanem önmaga ismétléseitől is menekül az új alkotások merőben egyéni törvényeken épülő lehetőségeihez. Annak csak örülni lehet, hogy a fiatalabb nemzedék, így az alig harmincéves ORVOS ANDRÁS is erőteljesen törekszik új eszmények megvalósítására szükségtelen ismétlések helyett. A Fényes Adolf teremben látható festmények ezen feladatvállalása mindenképpen dicséretes. A világból kiválaszt?- ja a. rózsát, s addig elemzi, finomítja, míg kép és magatartás nem lesz belőle, addig támadja a képzelet szelíd és vad figyelmével a forma várait, míg sikerül megpillantani, fölfedezni és megörökíteni a növény egy napját. Ez is égtáj, ha a szó nem.is topográfiai értelmében, — itt a festő az „anyag rejtett” szerkezetét vizsgálja független képi törvényekkel. Természetesen — az egyéniség adottságainak függvényeként látvány és elvonatkoztatás együtthatóinak mértéke változó. A Ferencvárosi Pincetárlat kiállító festőművésze, DOBROVITS FERENC a sokrétű élményhálózattal dúsított látványnak ad elsőbbséget, s mivel ezt a törekvését önismeret irányítja — célkitűzése sikeres. Érzékenyen idéz téli fákat fehér dombok hátterével, s máris kibontakozik Leányfalu körképe, számára forrás a nagymarosi táj és az „Anyaság", ahol lírikus hangnemben rögzíti alkotássá a női hivatást. Tárgyilagos szerkesztésekkel sűríti csendéletekké az évszakok színtobzódását, — a virág az ember közvetlen környezeteként lelki tartalmat jelöl. íme a fővárosi kiállítások mérlege; népek, életművek, új arcok képi rendszerben tartják csöndes sorakozójukat a februári tavaszvárásban. Losonci Miklós ammmmmmmmmasasaaBaamaoBc^i Termelés az emberért — avagy embertelen termelés? i - . _ Vonják le végre a tanulságokat! ii. A Pest megyei Építőanyag- és Szerelőipari Vállalat pilis- csaba-j ászfalui bányaüzemében szeptember 6-án történt halálos kimenetelű üzemi baleset következményeként a Budapest Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség vizsgálata után, a vállalat több vezető, illetve felelős dolgozóját pénzbírság fizetésére kötelezték. Ugyanők visszavonták Józsa Bélától a bányaműszaki vezetői megbízatást — az illető, alacsonyabb munkakör betöltése helyett, azóta elment a vállalattól. Szintén a kerületi bányamű- szaki felügyelőség jelentette fel a volt bányaműszaki vezetőt és dr. Zana Elek főmérnököt „foglalkozás körében gondatlanul elkövetett veszélyeztetés” miatt. A főmérnök ügyében később az Országos Bányaműszaki Felügyelőség a nyomozás megszüntetését kérte. A rendőrségi vizsgálat még tart. Kijavították a hibákat Tíz nappal a piliscsabai üzemi baleset és hetekkel, illetve hónapokkal a verőcei üzem állapotát kifogásoló cikkeink után, a vállalat vezetői a szakszervezetek megyei tanácsának munkavédelmi felügyelőjével, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának képviselőjével, valamint a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkárával szemlét tartottak a verőcei hidrogló- buszgyártó üzemben. Hivatalos jegyzőkönyv született a tapasztaltak rögzítésére, a hibák határidőre való kijavítására. Szerkesztőségünkbe is érkezett levél a baleset, majd e vizsgálat után a Pest megyei Építőanyag- és Szerelőipari Vállalattól, amelyben azelőtti, icZy- reigazítási követeléseiktől eltérően, megköszönték az újságcikkek nyújtotta segítséget a mulasztások feltárására, és értesítettek a hibák nagy részének kijavításáról. Magunk is meggyőződtünk a közelmúltban a változásról. A tűrhetetlen állapotokat tényleg megszüntették, illetve megszüntetik. A rossz darukat leszerelték, az udvart bekerítették, a téglahalmazt eltakarították, a területet rendezték, az utakat kialakították, salakozták. A savgyantát hasznosították, egy nyitott kutat lezártak. a tűzveszélyes raktárakba fémállványzatot he’yez- tek, a belső raktári utakat biztosították, a tetőzetet palára cserélték. A szükséges villany- szerelési munkát elvégezték, az elektromos kapcsolószekrény előtt ott a védőrács. A hegesztők szemüvegben, védőkötényben, a festőnők védő álarccal dolgoznak. Az életveszélyeién romos, régi téglaszárítókat felülvizsgáltatták, a szükséges bontási megrendelték. Minderre a vállalat eddig több száz munkaórát és mintegy két-há- romszázezer forintot költött. De csak miután egy hasonló körüimények között termelő másik üzemükben meghalt egy asszony! Mint ahogyan az SZM1 illetékes munkavédelmi felügyelője is csak .azután rögzítette hivatalos jegyzőkönyvben a verőcei mulasztásokat. határidőt szabva a nely- rehozatalra. Mint ahogy a vállalat központja is csak a halálos baleset után volt hajlan ló elismerni verőcei üzerhükről szóló cikkeink igazságát. Miért ment el a telepvezető? Alagi István telepvezetőt már nem találtuk a verőcei üzemben. Elmenetelének okáról ellentmondó felvilágosítást ‘ kaptunk a főmérnöktől s a jelenlegi telepvezetőtől. „A verőcei üzem a második, harmadik negyedévben csak hatvan százalékra teljesítette tervét.” Ee ugyanők elmondták azt is, hogy a hidroglóbuszokra kevesebb megrendelés érkezett. Később a munkavédelmi mulasztásokra hivatkoztak, a teleprendezéssel, majd a munkaerő- hiánnyal indokolták a tényt,, hogy a régebben több mint egymilliós nyereséggel dolgozóüzem tavaly veszteséges volt. Azután: „A telepvezetőnek a munkavédelmi mulasztások miatt kellett távóznia.” Nem kívánjuk kisebbíteni az ő felelősségét. De Alagi legalább elismerte a tűrhetetlen állapotokat. Emlékezzünk: a vállalat igazgatója fülünk hallatára közölte vele, hogy felelősségre fogják vonni, amiért tájékoztatta a sajtót! (Épp ez indokolja, hogy megígérjük, Alagi István ügyére lapunkban még visszatérünk.) Időközben a piliscsabai bányaüzemben is tízen végezték el a vállalat által rendezett külszíni bányagépkezelői tanfolyamot, s valamennyi dolgozójuk munkavédelmi oktatásban részesült. Elkészült a szolgálati utasítás a törő- és osztályozóberendezésre. A gépre védőrács, védőháló, védőlánc, korlát, több lámpa, több vészleállító, figyelmeztető tábla került. Több hetes szünet után ismét megindult a termelés. Csak a keresette! törődtek A rossz munkakörülményeken javítottak, a mulasztásokat helyrehozták. De megtet- tek-e mindent azért, hogy ez a vállalat most már valóban az emberért termeljen? Vessük össze mindazt, amit
