Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-04 / 29. szám

6 ““K^Cti4ap 1972. FEBRUAR 4., PÉNTEK Á legnehezebb munka — a legszebb emlék Húsz éve a tanácselnök! székben — Idén szeptemberben lesz húsz esztendeje, hogy tanács­elnök lettem Aszódon, előtte néhány éven át Túrán a gép­állomáson dolgoztam. Kát év­tized alatt sok minden történt, és sok minden megváltozott. Az első időkben a begyűjtés szorgalmazása, a határjárás volt a tanácselnök fő feladata, most pedig a község korszer i- sítése, fejlesztése. Ez sem könnyebb munka, de szebb, meg látszatja is van, és érzé­sem szerint a jövőt közvetle­nebbül szolgálja. Vízmű százmillióért Felmutat Kiss Károly, Aszód nagyközség tanácselnöke a szekrény tetején magasodó jratkötegre: — A regionális vízmű és a szennyvízcsatorna tervei. — Egy-egy köteget leszed, kitere­geti, mialatt magyarázza, hol épül a vízmű, merre megy a vezeték több községen át. Mert az épülő -vízvezeték Aszódon kívül Kartalt,. Ikladot, Bagót, Hévízgyörköt, Galgahévízt és Túrát látja el ivóvízzel. Az egész munka előkészítését Kiss Károlyra bízták. Hogy 37 ezer ember egészséges italhoz jus­son, annak gondja tehát egye­lőre főként az övé. — Aszódon van már kisebb­fajta vízmű, négy mélyfúrású kút szolgálja. További nyolc kutat kell fúrni, ebből három már elkészült, s persze, n víz­müvet is meg kell nagyobbíta- ni. Sőt Túrán is lesznek ku­tak meg még egy vízmű, és a kettő egymással összekötve ad elegendő vizet a nyolc köz­ségnek. Mi pedig idén Aszódon folytatjuk a csőhálózat lefek­tetését, jövőre be is fejezzük, akkor már egész Aszód veze­tékes vizet iszik. A többi köz­ségben csak márciusban ala­kul meg a regionális ivóvíz- társulat, de' még mielőtt letel­ne a IV, ötéves terv időszaka, mindegyikbe csövek szállítják a vizet. Mibe kerül a. nyolc község Vízműve és a vezeték’ Leg­alább 100 millió forintba. Eb­ből 55 és fél millióra a lakos­ság érdekeltségi hozzájárulása a fedezet. Az emberek vállal­ják, tíz év alatt törlesztik. Ahol azonban van vízvezeték, ott szennyvízcsatorna szintén szükséges. — Meglesz, de egyelőre csak Aszódon. A tanulmánytervet még 1968-ban megrendeltük, el is készült. Akkor az előzetes költségvetés 150 millió forint­ban jelölte meg a hozzá szük­séges pénzösszeget, ez azonban az építőanyagárak rendezése után ma már nem elég. Pilla­natnyilag csak Aszód vállal­hatja a csatornaépítést. Ehhez is szükséges természetesen a lakosság anyagi hozzájárulása, tehát mi most átalakítjuk _ a három éve létesült ivóvíztár­sulatunkat csatornatársulattá is, és ilyen kettős célú társu­lat alakul bizonyára a másik hét községben szintén. Nyolc lakás présház helyeit Aszódon ez év második fe­lében kezdik meg a csatorná­zás munkáját. — A kiviteli tervek néhány hapja megérkeztek. A súlyuk másfél mázsát tesz ki. Beleke­rül az aszódi csatorna 24.mil­" lióba, ebből 14 millió a kor­szerű tisztítótelep, ami 1973- ban elkészül, és munkába is kezd, mert közben a csatorna- hálózat egy része szintén meg­épül. A csövek lefektetése azonban folyamatosan csak a következő években fejeződik be. Aszód nagyközség, lakossága kereken 6100 főt tesz ki. • — Nyomasztó gondja a ta­nácsnak, hogy körülbelül még mindig 20 család él egykori présházakban. A nyomorúság­nak ezeket^ fészkeit ennek az ötéves tervhek a végére el­tüntetjük. Lakóik számára építünk már az idén nyolc la­kást. Természetesen Aszódon van más lakásgond is. Ezért készül most a tanács a belterületen 30 hold felparcellázására., és azon emeletes, öröklakásos há­zak részére alakít ki telkeket. '— A művelődési ház nem megfelelő, nem is a tanács tu­lajdonában levő épületben van, úgy hogy nem költherünk ta­tarozásra, átalakításra. Újat kellene építeni, de nincs mi­ből. Mégis ne csak a hiányo­kat soroljam, hadd mondjak jót is. Rövidesen megépül az ÁBC-áruház, és ezzel a külön­ben eléggé megfelelő boltháló­zat még jobban alkalmazkodik a lakosság igényeihez. A ve­gyesipari ktsz pedig szolgálta­tóházat épít. Nem érzik hátrányát — És még egy jó hír: min­den remény megvan rá, hogy rövidesen megindul Iklad meg Domony bekapcsolásával a ré­gen óhajtott helyi autóbuszjá­rat. A régi földszintes tanácsház­ból csak akkor költözött a nagyközségi tanács mostani helyére, az egyemeletes házba, amikor az aszódi járás beol­vadt a gödöllőibe. — Nem érezzük semmi hát­rányát annak, hogy Aszód megszűnt járási székhely len­ni — mondja a tanácselnök. — A fejlődést ez semmiképpen nem befolyásolja. A meglevő anyagi eszközök helyes csopor­tosításával, ha nem is nehéz­ségek nélkül, a községfejlesz­tés szépen halad. — Rövidesen jubilál a ta­nácselnöki székben — szólunk most mi. — Húsz esztendő nagy idő. Ha visszapillant ed­digi munkájára, mi volt a leg­nehezebb és mi a legszebb em­léke. — A regionális vízmű elő­készítése volt talán a legnehe­zebb mupka, (Je megvalósulá­sa után ez lesz a ’egszebb em­lékem. Szeretnék részt venni egy új Iskola és művelődési ház megvalósításában, aztán a lakosság által sürgetett strand­fürdő építésében is ... Sz. E. Évmilliók üzenete — virágporban Nyomra vezet uránium ügyben Évmilliók üzenetét közvetítő virágpor segítségével állapít­ják meg a földtörténeti ókor idős kőzeteinek korát a me­cseki ércbányáknál. A nyersanyagok kutatásánál a geológusok fontos feladata, hogy meghatározzák azoknak a kőzeteknek a földtani korát, amelyben a kutatást folytat­ják. Különösen i áll ez az uránra, amely­nek felhalmozódása bizo­nyos kőzetfajtákhoz és földtörténeti Időszakokhoz ’ kötődik. Ehhez nyújt segítséget a föld mélyéből kiemelt kőzetekben található ősi virágpor. Minden földtörténeti idő­szaknak megvannak a jelleg­zetes ősmaradványai, és ha a geológusoknak sikerül ilyene­ket találniuk a kőzetekben, meg tudják határozni azok földtani korát, és így közvetve a várható nyersanyagot is. Az urán például sok esetben szá­razföldön képződött törmelé­kes kőzetekben halmozódott fel. Ilyen kőzetekben helyez­kedik el a mecseki lelőhelyein bányászott uránérc is. A parányi, _ szabad szem­mel nem látható spóra- konccntrátumot mikrosz­kóppal vizsgálják. Általában hatszázszoros nagyí­tásban; alaki és egyéb tulaj­donságok alapján határozzák meg a korát. Így igazolták például, hogy a mecseki lelő­hely a felsőperm időszakában képződött, és hasonló korú a balatonfelvidéki homokkő is. A polgárdi és a Füle környéki törmelékes kőzetekről ezzel a módszerrel sikerült kimutat­ni, hogy a régebbi felfogással ellentétben nem a permben, hanem a karbon időszak végén képződtek. Az érdekes feladat­tal Barabás Andorné geológus foglalkozik a mecseki ércbá­nyáiénál. Repülő viszi a csibéket M„r öt éve szállít rendsze­resen naposcsibét a Német Demokratikus Köztársaságba a Bábolnai' Állami Gazdaság. Amióta pedig külkereskedelmi irodája — az Agrária — bo­nyolítja le teljes egészében a hazai baromfiexportot, más gazdaságok üzleteit is közve­títi az NDK-ba. Erre az évre több mint egymillió rubel ér­tékű szerződést kötött *az Au- senhandels Betrieb Nahrung külkereskedelmi. vállalattal. Az idén több mint negyven­szer száll fel az Interflug kü- löngápe a Ferihegyi repülő­térről, hogy azután Berlinben rakja ki a bábolnai külde­ményt. Innen az NDK-beli baromfitenyésztő és szaporító vállalatok közös szervezete, a WB Industrielle Tierproduc- tion légkondicionált csibeszál­lító autókkal viszi az ország minden részébe. A szülőpá­rok 10—12 tenyésztelepre, a húshibridek ennél jóval több gazdaságba jutnak el. Az első szállítmányokat már elküldték Bábolnáról. Kaszálható gyümölcsös a láthatáron Almatermesztés — fa nélkül A kertészet valósággal fan­tasztikusnak tűnő lehetőségét: a fa nélküli almatermesztést csillantják fel a bristoli egye­tem Long Ashtob-i kutató­állomásának legújabb kísér­letei. Elképzelésük megvaló­sítása még csak a kezdet kez­detén tart, mégis remélik, hogy egy-két évtized távla­tában az almatermesztés új, nagyon gazdaságos, nagy ter­méshozamú és kézi munkát jóformán alig kívánó rendsze­rének kifejlesztéséhez vezet­het. Megvalósításához a tudo­mányos kutatás új „cso­daszerei” szükségesek: például olyan növekedésgát­ló (retardáns) anyag, amely- lyel a fiatal fákon a szoká­sosnál jóval hamarabb lét­rehozhatják a termőrügyeket, továbbá a hajtásokat szelek­tíven elpusztító vegyület, amellyel vegyi úton végez­hető majd el a metszés. A „kaszálható” almáskert­nek az az alapötlete, hogy a IZOTÓPEXPORT Az ipar, a mezőgazdaság és a gyógyászat számos területén alkalmazzák a radioaktív izotópokat. Az MTA Izotóp Intézete ma már több száz hazai megrendelő kiszolgálása mellett je­lentős exportot bonyolít le. A KGST-országokon kívül rend­szeresen szállítanak Belgiumba, Hollandiába és az NSZK-ba, sőt vásárló partnerük az USA és Nigéria is. A képen: ampullaforrasztás az izotóp-előállító laborató­rium egyik fülkéjében. facsemetéket egymáshoz egé­szen közel, 30—38 centimé­ternyire ültessék el egymástól, így egy hektárnyi területen óriási mennyiségű: 85—100 ezernyi fiatal fácska zöldell­het. Az ilyen növények az első évben erős vegetatív hajtá­sokat hoznak, de különle­ges növekedésgátló (retar­dáns) anyaggal megállítható növekedésük bizonyos sza­kaszban, így valamennyi hajtáson nagy­számú termőrügy alakul­hat ki — az ágak teljes hosszában. Ezek a termőrügyek azután a következő évben virágba bo­rulnak és fánként több kiló- grammnyi almatermést hoz­nak, amelyet az ágakkal együtt egy kombájnszerű ara­tógéppel egyszerűen lekaszál­nak — innen egyébként a ka­szálható almáskert elnevezés is. Ez a módszer, a fiatal ágak lekaszálása a terméssel együtt, természetesen jóval egyszerűbb, mint az érett al­mák kézi leszedése. A talajban maradt törzs- csonk a következő tavaszon dús új ágakat hoz — ezek­ből csak egyet hagy meg a szelektíven ható vegyszeres metszés. A meghagyott ágon egy évvel később újra meg­jelennek a virágok, kialakul a termés. Mindebből következik, hogy a kaszálható almáskert csak minden második évben hoz termést. Nyilvánvaló, hogy a nagy almáskertekben ré­szekre lehet osztani az ültet­vényt,. hogy egy-egy kertrész termését minden évben a pia­cokra szállíthassák. Egyelőre nagyon nehéz megjósolni, hogy milyen terméshozamra lehet szá­mítani, de az előzetes kísérleti ered­mények amellett szólnak hogy a termés nagyon dús lesz. Lényegében nincs szükség fá­radságos kézi munkára, ha­tásosan ellenőrizhetők és le­küzdhetők a növénybetegsé- gek, különösen, ha öntöző- rendszerrel juttatják a fákra a szükséges vegyszereket. A szakértők joggal remé­lik, hogy a következő egy-két évtizedben megteremtik azo­kat a feltételeket, amelyek a kaszálható almáskertek meg­valósításához szükségesek. (A DELTA legújabb számá­ból.) —i —s GYIA, ZETOR! Cseko Anti — talán már maga sem emlékszik rá, mi volt az —, va­lamin összekapott Kondor Balázzsal, a falubeli másik szövetkezet trakto­rosával. Még a nyáron történt, ara­tás idejen. Csekő szövetkezetében már végeztek a munka nagyjával és őt traktorával együtt kölcsön ad­ták a másik tsz-nek. — Na várj csak, könyörögsz te még! — s azzal lezárta a kettőjük sházteltérését és önmagában szentül megfogadta, hogy akármilyen bajba kerül Balázs komája, nem szánja meg, annyi bizonyos. Az idő alaposan télre fordult. Kondor megszokott jókedvvel, fü- tyürészve indult munkába. Az utca másik oldalán szembe jött Vele Cse- kő Anti. Kucsmájukat mindketten lehúzták fülükre és nagyokat lép­tek. Mikor egyvonalba értek, még csak össze sem pillantottak. „Szóval mélyül a harag” — vették tudomá­sul mindketten. Balázs vállat vont, még grimaszt is rándított hozzá és átvágott a tsz udvarán, hátra a gép­színhez. Szokásos fürgeséggel egyet s mást matatott a gépen, aztán nye­regbe lódította magát és indulni akart. Csakhogy a traktor sehogysem engedelmeskedett. Többször is pró­bálkozott mozdulásra bírni a motort az önindítóval, de a ventillátorszíj csúszott a tárcsán, s egyetlen centit sem lódított a főtengelyen. Az ön­indító keserves nyöszörgése Ba­lázs tudtára adta, hogy nincs semmi értelme a kísérletezésnek. Minden lehetőt végiggondolt. Eszébe jutott, hogy a gépszíntől az utcáig lejtős az udvar. Megereszke­dik és ha gyorsulni kezd a masina, akkor bekapcsol a sebességbe. Az elgondolás jó volt, ám hiba csúszott a számításba. Apránként el­döcögött a kapuig, de ha a kuplun­got kiengedte, úgy visszarúgta ma­gát a traktor, mint amikor a csö­könyös szamár megveti lábait és se előre, se hátra nem hajlandó moz­dulni. akár kérlelik, akár ütik. Balázst mintj jobban melegítette a tehetetlen emberek indulata. Amikor a bámészkodók is megje­lentek, a pukkadásig felhevült s azt sem bánta volna, ha a traktor he­lyett ő maga gyullad és robban. A nézők mind többen lettek, és egymást követték az ugrató meg­jegyzések: — Persze, nem kormoltad ki a ki­pufogót! — Ostorral biztasd! — Leheld a gyújtófejet! — Csiklándozd meg a hasa alatt! — Biztos rabot öntöttél a tankba! A megjegyzésektől Balázs fejében egyre feljebb szökött a vér. Mégis mosolyt kényszerített arcára, s az­tán hátuljára vert és a nézőkre kiabált: — Ennek adjatok jó tanácsokat! Hirtelen gondolata támadt, leug­rott a traktorról, és az istálló felé sietett. Hamarosan az egyik kocsis­sal és egy pár jó erős lóval tért vissza. A két lovat ráfogták a trak­torra, aztán biztatni kezdték őket. A masina kigurult a kapun. Kondor Balázs a nyeregben ülve reménykedett a sikerben, de zavarát nem tudta palástolni, mert a néző- közönség nem tágított és kórusban biztatta: — Gyia Zetor! Gyia Zetor! Gurult a traktor a lovak után, de valahányszor sebességbe kapcsolt, megállt a gép és megálltak a lovak is. Az ő erejük is kevés volt ahhoz, hogy a kihűlt Zetorral megbirkóz­zanak. Kondor Balázs reménye egy­re inkább halványodott. S ekkor egy traktor távoli dobogására lett fi­gyelmes. Benne látta az egyetlen mentséget. Felállt a nyeregben és szemét végig csúsztatta az úton. Még messze volt a traktor. S aztán ami­kor közelebb ért, visszaült, mert azon Csekő Antit pillantotta meg. Nem feszített, hanem csak rendesen ült, de Balázs számára most mégis úgy tűnt, mintha hivalkodóan ülne a nyeregben. Arra gondolt, leugrik a masináról és beszalad az udvarra, hogy ilyen kellemetlen helyzetben ne találkozzék Csekővel. De még­sem! Meggondolta a dolgot. — Na még egyszer! — kiáltott elő­re a kocsisnak. Csekő Anti már csak pár méterre volt a tett színhelyétől és hallotta az éktelen hangorkánt: — Gyia Zetor! — kiabálták ismét. Anti arca azonban semmit sem árult el. Sem harag, sem káröröm nem látszott rajta. Kissé lelassított és komoly, ellenvetést nem tűrő mozdulatára utat engedett neki a nőzősereg. Elrobogott. Balázs minden erejét elveszítette, s az irigység vegyülve a tehetetlen­séggel, megkábította. — S7Óval így?— - sziszegte ön­magának, amikor látta, hogy Csekő figyelemre sem méltatja. Keserűsé­ge a torkát szorongatta, s ekkor tőle húsz méterre megcsikordult Anti traktorán a fék, aztán egy pillanat, s megiramodott hátrafelé nagy se­bességgel. Ezt látva a kocsis, ki­fogta a lovakat a traktor elől. Anti a Zetorhoz tolatott, s odaszólt a ko­csisnak: — Akassza be a rudat! A kocsis gyorsán cselekedett. Az­tán feldohogott a masina/ és nekiru­gaszkodva megfutamodott, maga után rántva a Zetort. Alig haladtak tíz métert, kettőt-hármat lőtt Ba­lázs gépén a kipufogó, majd szép egyenletesen dolgozni kezdett a mo­tor. ’ Anti megállította a masinát. A ko­csis odasraladt és leakasztotta a vontatórudat. A motorok jártak. A két traktóros mozdulatlanul ült a nyeregben. Fárasztó másodpercek teltek,így. Anti megunta a várako­zást és hátrafordult. Egyenesen Ba­lázs zavart szemei közé nézett, és mintha olvasott volna a másik traktoros arcáról, megszólalt: — Tanuld meg öcskös! A fiatal szokott reggel előre köszönni az idősebbnek! — kiáltotta, és moso­lyogva hajolt az indítókar felé. Vincze György

Next

/
Thumbnails
Contents