Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-25 / 47. szám
“vÄirtop 1972. FEBRUÁR 28., PENTEK FgjKUSZ 17 perc <—13 és fél millió fonna bomba ezen a csütörtökön a párizsi Kiéber-sugáirúton csak megkezdődött a vietnami értekezlet, de nem szabályosan fejeződött be. Azzal kezdődött ugyanis, hogy Xuan Thuy, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője nyilatkozatot olvasott fel, amelyben erélyesen tiltakozott az USA-nak az utóbbi napokban felfokozódott légitámadásai ellen. Ezek a bombatámadások a VDK lakott területeit sújtották. Ezért a VDK küldöttsége úgy döntött, hogy felfüggeszti csütörtöki, február 24-i —sorrendben a 145. — ülés munkáját, egyúttal indítványozza, hogy a következő ülést március 2-án, jövő csütörtökön tartsák meg. Egyetértett a nyilatkozattal, és csatlakozott a javaslathoz a DIFK delegációjának tagja, Nguyen Van Tien is. Később azonban William Porter, az USA-küldöttség vezetője, valamint a saigoni rezsim delegátusa lei jelen tette: nem hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy jövő csütörtökön rendezzék a következő ülést. ILYENFORMÁN a párizsi Vietnam-értekezlet következő időpontja egyelőre bizonytalan. Bizonyos azonban, hogy az amerikai légi agresszió a VDK ellen egyre súlyosabb méreteket ölt. Az amerikai háborús bűnöket kivizsgáló bizottság csütörtökön. Hanoiban sajtókonferenciát rendezett, és itt memorandumot adott át a VDK-ba akkreditált külföldi tudósítóknak. Elszomorító és felháborító adatokat sorol fel a memorandum. Megállapítja, hogy Nixon hatalomra lépése óta nemcsak tovább,folynak a háborús gaztettek Vietnam mindkét részében, hanem kiterjedtek egész Indokínára. Többek’között megállapítja, hogy a VDK bombázásának teljes beszüntetésére tett amerikai ígéretek ellenére 1969 elejétől a múlt év végéig 35 700 támadás során több mint 60 ezer repülőgép repült be VDK fölé. Külön figyelmet érdemel, hogy 1969-ben 7620 volt az amerikai repülőtámadások száma, 1971-ben viszont 15 111 alkalommal támadták repülőgépek a VDK-t A NIXON-KORMÄNYZAT három éve a vietnami háború kiszélesítésének és fokozásának időszaka. Az amerikai katonák közvetlen résztvételé- nek fokozatos csökkentése ellenére ugyanis fokozódott az amerikai technika bevetése a vietnami-indokínai háborúba. 1965 óta 13,4 millió tonna bombát dobtak le Indokína országaira, s ennek többségét — 6,9 millió tonnát — Nixon elnöki működésének 3 éve alatt. Csupán a VDK területére 57 ezer bomba és háromezernél több, repeszbombát tartalmazó konténer hullt Nixon három évében, s az amerikaiak ezer számra szórtak több ezer föle hőerejű foszforos gyújtó- borgbát a VDK lakott területeire. A MEMORANDUM ezután felsorolja az elmúlt három évben a VDK ellen intézett legsúlyosabb támadások által az emberéletben és anyagiakban okozott károkat, majd összefoglalóan megállapítja: aviet- namizálás mxoni doktrínája az amerikai agresszió új formája. A nixond adminisztrációnak nincs módja arra, hogy a régi módon folytassa agresszív háborúját, ezért folyamodott új formához. Az új forma alkalmazása során is szembetalálja magát Indokína harcban egyesült népeivel, amelyek a világ haladó erőinek támogatásával a végső győzelemig harcolnak közös ellenségük ellen — hangsúlyozza a hanoi memorandum. A magyar párt- és kormányküldöttség Bukarestben (Folytatás az 1. oldalról.) ködése és testvéri szövetsége!” „Üdvözöljük a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormány- küldöttségét!” Pontosan kilenc óra volt, amikor a légikikötő főépülete elé gördült a TU—134-es gép. A magyar vendégek fogadására a repülőtéren megjelent Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, az államtanács elnöke; Ion Gheor- ghe Maurer, a minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras, az államtanács alelnöke, Manea Manescu, a KB titkára, az államtanács alelnöke, Paul Ni- culescu-Mizil, a KB titkára, Gheorghe Pana, a KB titkára, Gheorghe Emdulescu, a minisztertanács elnökhelyettese, Virgil Trofin, a Román Szak- szervezetek Általános Szövetségének elnöke, Rte Verdat, a minisztertanács első elnökhelyettese, a Román Kommunista Párt KB végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagjai. Jelen volt a fogadtatásnál a központi bizottság, az államtanács és a kormány számos tagja, a központi intézmények és társadalmi szervezetek sok vezetője, a tábornoki kar több tagja, a közélet számos ismert személyisége. Ott voltak a bukaresti magyar nagykövetség és kolónia tagjai, továbbá a román fővárosban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A gépből kilépő magyar államférfiakat Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer és a többi román párt- és állami vezető szívélyes, baráti kézfogással köszöntötte. A kölcsönös üdvözlések után a repülőtér betonján felsorakozott díszegység parancsnoka tett jelentést Felcsendültek a magyar és a román himnusz hangjai, és közben 21 díszlövés dördült el a magas rangú I magyar vendégek megérkezésének tiszteletére. Kádár János Nicolae Ceausescu társa- ' ságában ellépett a felsorakozott egység sorfala előtt, majd I látványos díszmenettel zárult az ünnepélyes fogadtatás hivatalos része. Piros nyakkendős úttörők kedveskedtek virágcsokrokkal delegációnk tagjainak, akik ezután a bukarestiek képviselőit, a vendéglátó főváros küldötteit köszöntötték mosolyogva, integetve. A magyar küldöttség a szívélyes, meleg fogadtatás után fehér bukósisakos díszmotorosok kíséretében — szállására hajtatott. Kádár János Nicolae Ceausescu társaságában nyitott gépkocsiban foglalt helyet. Amerre küldöttségünk autósora elhaladt, tíz- és tízezrek, a román főváros lakói üdvözölték meleg szeretettel a magyar vendégeket. Koszorúzás A magyar párt- és kormány- küldöttség csütörtök délelőtt — az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás után — megkoszorúzta a bukaresti Szabadság parkban „a nép és a haza szabadságáért, a szocializmusért vívott harc hőseinek” emlékművét. A román és a magyar himnusz hangjai után párt- és kormánydelegációnk elhelyezte az emlékezés koszorúját a mauzóleum bejáratánál. A hatalmas vörös szegfűkoszorú nemzeti színű és vörös szalagján ez a felirat állt: „a magyar párt- és kormányküldöttség, a szabadságért és a szocializmusért vívott harc hőseinek”. Udvariassági látogatás Ceausescunál A koszorúzás után Kádár János, a delegáció tagjaival együtt, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának székháziban. udvariassági látogatást tett Nicolae Ceausescunál. A találkozó meleg, baráti légíkörben zajlott le. Délben az államtanács épületében megkezdődtek a magyar és a román párt- és kor- mányküldöttségi hivatalos tárgyalásai. A tárgyaié sott első szakaszának befejeztével a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Román Minisztertanács ebédet adott az államtanács épületében a vendégek tiszteletére. Az ebéden — a két tárgyaló delegáció vezetőin, tagjain és szakértőin kívül —, részt vettek a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának, az államtanácsnak a tagjai, továbbá a minisztertanács tagjai, a román központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott ebéden Nicolae Ceausescu és Kádár János pohár- köszöntőt mondott. Az ebéd után az államtanács épületében folytatódtak a párt- és kormányközi tárgyalások. A tárgyalásokon őszinte, elvtársi, szívélyes légkörben folytattak eszmecserét a két ország, a két nép, a két párt kapcsolatainak, együttműködésének sokoldalú továbbfejlesztéséről.' A szerződés aláírása Délután — a csütörtöki tárgyalások befejezését követően — az államtanács épületének fényárban úszó szalonjában ünnepi külsőségek között 'került sor a magyar-—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírására. Az ünnepélyes aktust a román televízió egyenes adásban közvetítette. A nagy jelentőségű dokumentumot Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Ion Gheorghe Maurer, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagja, a minisztertanács elnöke írta alá ★ A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság. attól az elhatározástól vezetve, hogy állandóan erősítsék és fejlesszék a két szomszédos szocialista állam tartós barátságát, együttműködését és kölcsönös segítségnyújtását, hangsúlyozva az 1948. január 24-én aláírt magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésnek a két állam kapcsolatai fejlődésében betöltött szerepét, abban a meggyőződésben, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatainak fejlesztése megfelel a két ország népei, valamint minden szocialista állam alapvető érdekeinek, és hozzájárul a szocialista világrendszer egységének és összeforrottságának erősítéséhez, tudatában annak, hogy a szocialista államok nemzetközi szolidaritása a társadalmi rend közösségén, a célok és az alapvető törekvések egységén, az imperializmus és a reakció elleni közös harc érdekein alapul, szilárdan elhatározva, hogy hozzájárulnak Európa békéjének és biztonságának megerősítéséhez, a különböző társadalmi rendszerű európai államok együttműködésének fejlesztéséhez, és hogy fellépnek az imperializmus, a revansizmus és a militarizmus ellen, kifejezésre juttatva azt a szilárd elhatározásukat, hogy az 1955. május 14-én Varsóban aláírt, a NATO katonai csoportosulásának fenyegetésére válaszként megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés rendelkezéseivel össszhangban járnak el, annak érvényességi időszakában, követve az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában meghirdetett célokat és elveket, figyelembe véve a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság szocialista építőmunkájának és együttműködésének tapasztalatait, valamint az Európában és a világban végbement változásokat, elhatározták, hogy ezt a szerződést megkötik, és evégből megállapodtak, hogy a szocialista internacionalizmus, a szuverenitás és a függetlenség, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és az elvtársi segítségnyújtás elveinek megfelelően erősíteni fogják a két állam közötti tartós baráti kapcsolatokat és sokoldalú együttműködést, elmélyítik gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésüket, és hozzájárulnak az együttműködés kiterjesztéséhez a KGST tagállamai között, valamint a többi szocialista állammal. Fejlesztik kapcsolataikat és együttműködésüket a tudomány, az oktatásügy, a kultúra, a sajtó, a rádió, a televízió, a film, az idegenforgalom, az egészségügy és a testnevelés terén. Erőfeszítéseket tesznek az európai helyzet megjavítására, Európa biztonságának és tartós békéjének biztosítására, valamint az európai államok közötti együttműködés és jószomszédi kapcsolatok előmozdítására. A szerződő felek kijelentették, hogy az európai biztonság egyik legfőbb előfeltétele a meglevő európai államhatárok sérthetetlensége. Következetesen folytatják a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikáját. Abban az esetben, ha a szerződő felek egyikét valamely más állam vagy államcsoport részéről fegyveres támadás éri, az ENSZ alapokmánya 51. cikkének megfelelően minden rendelkezésre álló eszközzel haladéktalanul megadja számára mindazt a sokoldalú segítséget, beleértve a katonai segítséget is, amely a fegyveres támadás visszaveréséhez szükséges. A szerződés a megerősítő okiratoknak Budapesten történő kicserélése napján lép hatályba. 20 évig marad érvényben, s hatálya további 5—5 évre meghosszabbodik, ha azt valamelyik fél bármely lejáratot 12 hónappal megelőzően közölt értesítéssel fel nem mondja. Ion Gheorghe Maurer beszéde Az aláírás után, a jelenlevők nagy tapsa közben Fock Jenő és Ion Gheorghe Maurer melegen gratulált egymásnak, s a két tárgyaló küldöttség vezetői és tagjai szintén szívélyesen köszöntötték egymást. Ezután Ion Gheorge Maurer lépett a mikrofonhoz. E mostani szerződés érdeme — mondotta többek között —, hogy világosan meghatározza az országaink közötti kapcsolatok jövőbeni fejlődésének koordinátáit. Éppen ezért feleslegesnek tűnhet és a magyar nép alapvető érdekeinek és a szocializmus általános érdekeinek egyaránt. Az országaink közötti kapcsolatok — mint általában az összes szocialista országok, közötti kapcsolatok — pozitív nacionalizmus elveinek alkalmazása. Ezek az elvek, amelyeket a szerződés is tartalmaz, szükségszerűen megkövetelik' mindkét nép és ország egyéniségének kölcsönös tiszteletben tartását, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a teljes jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös : nyök elveinek tiszteletben tartását. Ilyen alapon az elvtársi segítségnyújtás — az internacionalista szolidaritás elsőrendű követelménye — igazi tartalommal telítődik, s előnyei teljes mértékben érvényesülhetnek. A szerződésben kifejezésre jut a két állam elhatározottsága, hogy a Varsói Szerződésben foglaltaknak megfelelően cselekszik; előmozdítja a KGST-tagállamok együttműködésének kiszélesítését, a szocialista országok közötti baráti és együttműködési kapcsolatok fejlesztését, a megértés és a kölcsönös tisztelet szellemében. A szocialista országokhoz fűződő barátság és szövetség — mint ismeretes — Románia külpolitikájának központi célja, amit pártunk és kormányunk változatlan kitartással követ. Ez kétségtelenül egyik lényeges feltétele annak, hogy növekedjék a szocializmus egyetemes hatása, fokozott befolyást gyakoroljon a világban végbemenő folyamatok és jelenségek kibontakozására — a béke és az általános haladás javára. Országaink — mint a szerződés is megerősíti — korunk realitásainak megfelelően tán- toríthatatlanul követik az országok közötti békés egymás mellett élés politikáját, tekintet nélkül azok társadalmi rendjére. Kétségtelen, hogy a nemzetközi légkör megjavításának, a világbéke és biztonság megerősítésének egyedüli útja a bizalmon, az együttműködésen és a jószomszédságon nyugvó kapcsolatok megteremtése az országok és a népek között. — Befejezésül — mondotta Maurer — szeretnék hangot adni pártunk és államunk, egész népünk bizakodásának, hogy a most aláírt szerződés előírásainak megvalósítása új távlatokat és új jelentőséget ad a román—magyar barátságnak és együttműködéshek, hozzájárul az összes szocialista országok, az egész földkerekség haladó erői egységének erősítéséhez, közös eszményeink — a megértés, az együttműködés, a szocializmus és a világbéke eszményeinek -— érvényesítéséhez. Fock Jenő beszéde minden külön magyarázat; mégLs szedetnék kitérni néhány olyan részére, amelynek igen nagy a jelentősége. Az új szerződés mindenekelőtt kifejezésre juttatja országaink és népeink szilárd elhatározását, hogy a jövőben még tovább erősítik barátságukat és szövetségüket. A legkülönbözőbb területeiket — politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és turisztikai. területeket — átfogó együttműködés elmélyítése megfelel a román A román minisztertanács elnökének tapssal fogadott szavai után Fock Jenő mondott beszédet Magyarország és Románia sok évszázados történelmében számtalan kísérlet történt arra, hogy éket verjenek a két szomszédos nép közé — mondotta többek között A magyar és a román kizsákmányoló osztályok sohasem riadtak vissza a nacionalista, soviniszta érzelmek fél- korbácsolásától, hogy ily utódon vezessék le az uralmukat veszélyeztefő társadalmi feszültségeket s megőrizzék hatalmukat. Az eltelt legutóbbi negyedszázad, a felszabadulásunkat követő esztendők során épülő szocialista rendszer gyökeres változást hozott ezen a téren is. Pártjaink és kormányaink azt a célt tűzték maguk élé, hogy a két ország, a két nép Viszonyúi a szocialista internacionalizmus alapjára helyezzék. A közös elhatározás, az egymás segítésére és az együttműködésre irányuló kölcsönös törekvés szélesre tárta népeink őszinte barátságának, testvériségének kapuit. Országaink 1948 januárjában aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése nagy szerepet játszott népeink barátságának fejlesztésében. Az ezt követő időszakban országaink kapcsolatai jelentősen bővültek, szélesedtek, s állami szerveink között számos területen gyümölcsöző együttműködés alakult ki. Most e kölcsönösen kedvező fejlődésnek újabb szakaszához érkeztünk; új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írtunk alá. Az új szerződés szemléltetően tükrözi azokat a változásokat, amelyek az elmúlt 24 esztendő alatt országainkban a közös úton végbementek, s ez, új távlatokat nyitva, megfelel népeink érdekeinek. E fontos okmány most újólag arra kötelez bennünket, hogy tovább erősítsük és fejlesszük országaink baráti viszonyát. a szocialista internacionalizmus. az egyenjogúság, a szuverenitás, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyökéivel alapián. A magunk részéről a szerződés szellemében a jövőben is őszintén arra törekszünk, hogy bővítsük az országaink közötti kapcsolatokat politikai, gazdasági. kulturális és tudományos téren egyaránt. Lehetőséget látunk ama, bosv szé'esítsül: az együttműködést . kormányaink között a nemzetközi problémák megoldásáért folytatott küzdelemben; ez nemcsak lehetséges, de szükséges is. A gazdasági életben a lehetőségek egész sora kínálkozik a külkereskedelmi forgalmunk sokoldalú bővítésére, az ipari kooperációk számának növelésére, a minisztériumok és a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fejlesztésére. Megfelelő keretéket nyújt ehhez a szocialista integráció komplex programja, amelyet éppen itt, Bukarestben fogadott el a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az eddiginél sokrétűbb lehetőséget kívánunk biztosítani kulturális és tudományos kapcsolataink fejlesztésében. Művészeink, tudósaink gyakoribb személyes érintkezése, a szellemi alkotások cseréjének bővítése hasznosan járulhat hozzá a népeink közötti jobb megértéshez, tartalmasabb, szívélyesebb barátságához, mindahhoz, ami a testvéri jóviszonyt tovább mélyíti. Mindezeken túlmenően fejleszteni kívánjuk az együttműködést a kishatárforgalom, a turizmus, a vízgazdálkodás, az árvízvédelem terén és más területeken is. A most aláírt szerződés nagy lehetőségeket kínál. Kézenfekvő tehát, hogy országaink és népeink javára és üdvére ki is használjuk ezeket a lehetőségeket. A szerződő felek az aláírt okmányban kifejezésre juttatják, hogy tovább szilárdítják és fejlesztik a két szomszédos szocialista ország népei között, valamint a szocialista közösséghez tartozó minden országgal a proletár internacionalizmus elveire épülő barátságot, egységet és összeforrottságot. A szerződés szelleme feltételezi azt is, hogy kormányaink mindent megtesznek közös politikai és katonai szervezetünk, a Varsói Szerződés munkájának tökéletesítéséért, fejlesztéséért. Országaink életbevágó érdekei követelik mindezt; hiszen csakis így, közös erővel, közös összefogással hiúsíthatjuk meg az imperializmus, a reakciós és antiszocialista erők ellenünk irányuló alantas szándékait, támadásait. Fock Jenő szavait meleg tapssal fogadták az ünnepélyes aktus részvevői. A két ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásánál megjelent Kádár János vezetésével a ma- gyár párt- és kormányküldöttség, továbbá a román tárgyaló- delegáció, éltén Nicolae Ceau- sescuval. Párt- és kormányközi tárgyalások
