Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-24 / 46. szám

1972. FEBRUÁR 24., CSÜTÖRTÖK

™&CíHap

IKLADI MUNKÁSOK KÖZÖTT

Siele „kísérletea zuglói iskola

Beszélgetés a tisztességről

Könnyűszerkezetes fellegvár

Ikladon, az Ipari Műszer- gyár műanyagüzemében három évvel ezelőtt fegyelmit kapott egy beállítólakatos. Az illető elment a gyárból, de volt munkatársai között ma is beszédtéma az ügy, nem az akkor, hanem az azóta történtek miatt.

— Miért?

Király Lajosné, a műhelybizottság titkára válaszol:

— Volt kollegánk a legjobban fizetett beállítólakatos volt az üzemben. Amikor kel- j Iemetlensége támadt — jogta- \ lanul felvett bér miatt —, ki-' lépett. Először a feleségének segített az eszpresszóban, majd az egyik klub büféjét vezette Aszódon. Ügy hallottam, leltárhiány miatt felmondtak nekik. Tavaly mégis emeletes házat építettek. Joggal mondják az emberek, hiába ütötte meg a bokáját, mégis előbbrp tart, mint aki becsülettel dolgozik.

*,Sokan vannak hasonlók"

Nagy József közvetlen kollegája volt a lakatosnak, szintén lakatos, így vélekedik:

— Jelenleg 2200—2500 forint között keresek. De nem tudnék magasabb bérért havonta munkahelyet változtatni. Bezzeg az italboltvezetők nem csinálnak lelkiismereti kérdést maguknak, sokuknak villaszerű háza, autója van. A volt kollegám most valami ipar- engedélyt váltott, maszek. Gépeket vásárolt, építkezett. Kérdem én, miből? A háza még nincs egészen kész, de már így megér 300 ezer forintot. Az a baj, hogy nem ő az egyedüli, nagyon sokan vannak hasonlók.

A téma hallatára többen bejönnek az üzemirodába.

— Az ilyen esetek rossz hangulatot keltenek. Nem csoda, ha beszélik — mondja Ondrik Jánosné raktárvezető. — A mi üzemünkben három műszakban dolgoznak a családos anyák is, többségiík törzs- gárdiataig. A legjobb esetben 1700—2000 forint a pénzük havonta.

— A kollégáim azzal dicsekedett — folytatja a műhely-, bizottság titkára —, hogy ha1 valamennyien dolgoznak,

megkeresik a napi 2000 forintot. Nem mondom, négytagú család, felnőttek, de azért ez akkor is sok.

— Nem értem — szól ismét Ondrikné —, hogyan lehet | megengedni, hogy ennyit keressen, aki az államot mindig megkárosította, a jogtalanul felvett bérrel is, a leltár- hiánnyal is. Mi évekig várunk 20—30 fillér órabéremelésre, aztán ha megkapjuk, jó ideig hallgatunk.

— Szinte arra késztetik az embert, hogy kilépjen — mondja Matyóka Pálné. — Dehát arra se képes mindenki. Az előkészítőben dolgozom, 7,70-es órabérem van 13 év I után. Ha jön egy új, az is kap I ennyit, mégse tudok elmenni, ! mert jól érzem magam az üzemben, jó a kollektíva.

„Megszenvedtünk"

— Mi belátjuk 'azt — magyarázza Ondrikné —, hogy a vállalat nem fizethet többet, csak azt nem tudjuk, hogy né- hányan miért szerezhetnek tisztességtelenül magas jövedelmet.

A műanyagüzeimben dolgozók többsége betanított munkásnő. Amikor megkérdem, miért nem tesznek szakmunkásvizsgát, hiszen akkor többet kereshetnének; azt válaszolják: ez a munka nem igényel szakképzettséget. Meg aztán nehéz tanulni az asszonyoknak. A három műszakot is csak azért vállalják, mert jól jön a 25 százalék éjszakai pótlék.

Juhász Istvánná a férjével dolgozik itt. A család havi keresete négy-négy és fél ezer forint között van. Három gyerekük iskolás.

— A nagyobbik lányom nyolcadikos — mondja Ju- hászné. — Szeretném taníttat^ de nem megy a pénz miatt. Tavaly építkeztünk, de nem olyan könnyen, mint azok a lakatosék. Havi ezer forintot törlesztek az OTP- nek, 16 ezer forint egyéb adósságunk maradt. Megszenvedtünk azért, hogy saját otthonunk legyen. Másfél évig építettük a házat, dolgozott a családban kicsi és nagy. Sokszor estére olyan fáradtak voltunk, enni se tudtunk, meg az is előfordult, hogy nem volt mit. Dehát változtatni kellett mindenképpen, öten laktunk egy kis szobában ... Az ember elgondolkodik: be-' csületesen dolgozunk, küszködünk, hogy valamit elérjünk, egyeseknek meg könnyen jön a pénz.

Az üzemben sokan építkeznek. Nemrégen készült el Király Jánosék háza. Az sem volt egyszerű, a férj leszázalékolt beteg. Idén tavasszal kezd a saját otthon megteremtéséhez Sehian József lakatos.

— Most, amikor tudom, milyen sokba kerül az építkezés s mi mindenről kellett évekig lemondanunk, hogy egy kis pénzt összegyűjtsünk, hajlok arra, hogy elhiggyem: volt kollegánk nem tisztességes úton szerezte, amije van. Ügy hírlik, OTP nélkül épített, csak amikor kezdték firtatni, honnan van ennyi pénze, akkor kért gyorsan kölcsönt.

— Biztos .volt valami összeköttetése — szögezi le Nagy József —, különben nem úsz-. hatott volna meg mindent simán: Egy házépítés teljes anyagi leégés, neki pedig még arra is maradt pénze, hogy drága gépeket vásároljon. Kocsit azért nem vesz, mert nenj akar. Egyébként nem ő dolgozik, hanem dolgoztat.

„Szeretnénk mi is jobban élni"

— Meg kellene akadályozni

a mi társadalmunkban, hogy ilyen nagy jövedelemkülönbségek legyenek — állapítja meg. Királyné. — Jobban utána kellene nézni az ügyeskedőknek __

— Melyikük cserélne vele?

Az asszonyok még a kérdés

ellen is tiltakoznak, a férfiak pedig kijelentik: szeretnek nyugodt lelki ismerettel aludni.

Sebian József úgy érzi, hogy meg kell magyaráznia:

— Ne értsen félre. Nem Irigyeljük őt és a hozzá hasonlókat. Csak szeretnénk mi is jobban élni — a becsületes munkánk után.

Soós Ibolya

ÚJ HÁZAK, HÁZHELYEK

Családi házak építésére alkalmas telkek kialakítása kezdődik rövidesen Visegrád Dö- mos felé eső részén. Ezenkívül felkutatják a hegyek közt esetleg még fellelhető, víkendtel- kek céljára alkalmas területeket.

A Táborhegyen néhány éve bekövetkezett földcsuszamlás miatt veszélyeztetett lakók részére eddig 30 új lakás épült.

£ rőtlenül süt a nap, és hűvös szél jár a platánok pőre ágai között. Üres a sétány. Lehorgasztott fejjel, mélázva bandukolok, amikor felriaszt a kiáltás:

— Bácsi! Apa!

Egy pöttöm kislány kiáltott, és most vadul fut felém. Nagyon szilaj és nagyon bizonytalan ez a vágta. Nem néz a lába elé, minden pillanatban várni lehet, hogy orra bukik. A kezét kitárja, mintha repülne. Meg kell állnom, és eléje nypjtott karommal erejét venni a futás lendületének. A kislány átkulcsolja kezét a lábamon, és bajosan tudok kibújni az ölelésből. Egyre hajtogatja: — Apa, apa. ,

Húszlépésnyire volt az anyja, sietve jön felénk. Mi isme- gyünk, kézen fogva a barna, dundi kislánnyal.

— Hogy hívnak?

— Jutkának — mondja az anyja. — Mondd szépen. Rossz 'atkának. Gyere csak, hagyd bácsit.

— Hány éves? t— Kettő.

— Szép kislány.

— De rossz. Nagyon rossz.

— Csak barátságos. Nem. baj az.

A Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat

(KEVITERV) VÁLLALJ A

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰVES-VÍZELLÁTÁS,

CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZ- TISZTÍTÁS,

valamint az ezekkel kapcsolatos agrárhasznosítás, meliorációs, magas- és mélyépítés - gépész- és elektromos szakterületeken

TANULMÁNYTERVEK, BERUHÁZÁSI PROGRAMOK ÉS KIVITELI TERVEK KÉSZÍTÉSÉT

KELET-MAGYARORSZÁGI Vízügyi Tervező Vállalat

Szolnok, Tiszaliget, Pf. 99.

Telefon: 12-735 és 13-170.

CSAK MEGHÚZNI A CSA VAROKA T...

A monstrum a Dunai Vasmű öntő tornyának szerkezete, illetve annak is csak egy része. Foto: Urban

A volt gépállomáson 1968- ban kezdtek acélmonstrumokat gyártani. Tavaly már 82 millió forintért készítettek különböző acélszerkezeteket Tá- piószelén, a Kohászati Gyárépítő Vállalat gyáregységében.

— Nálunk készül az ózdi folyamatos öntőmű összesen 1200 tonna súlyú acél- szerkezete, melyet idén augusztusig elkészítünk,

Dunai Vasmű öntőtornyának szerkezete, mely 2600 tonna, ennek gyártását nyáron fejezzük be — s különböző épületszerkezetekre is kaptunk megrendelést, ezekkel ebben a félévben végzünk. A könnyű- szerkezetes építési program első szelei „kísérlete” is megkezdődött: a 310 tonna acél- szerkezetű zuglói iskolát is mi gyártjuk, melyben szeptemberben megkezdődhet már a tanítás —■ mondja a gyáregységvezető, Varadi Imre.

Paár Béla, a Kohászati Gyárépítő Vállalat gyártásfejlesztési és beruházási főosztályvezetője is a könnyűszerkezetes építési programról beszél:

— Célja, hogy a hagyományos „nedves” építési módról áttérhessünk az acélszerkezetesre, melynek előnye a hallatlan gyorsaság, hiszen a „vázat” a helyszínen csakösz- szeszerelni kell. A program keretében a negyedik ötéves terv időszakában Magyarországon összesen 2 millió négyzetméter területen épül üzemcsarnok... A program végrehajtására kiírt pályázaton mi is indultunk az IPARTERV-vei, a Magyar Alumíniumipari Tröszttel és négy állami építőipari vállalattal közösen. Bent maradtunk a legjobbak között, s így a negyedik ötéves terv végére Tápiószelén évi 20 ezer tonna acél- szerkezetet és 8 ezer tonna rácsos tartót gyártunk, az eddigi 5 ezer tonna mellett. Természetesen ehhez gépek szükségesek, a gépekhez pedig csarnokok. A negyedik ötéves tervben 300 millió forintos álló- és 70 millió forintos forgóeszköz-fejlesztést tervezünk, 1975-re a szelei 2600 négyzetméteres csarnokterület 14 ezer 500-ra nőtt, s egy tonna acélszerkezet előállítása az eddigi 40—80 óráról 20 órára csökken. Olyan termelőberendezéseket helyezünk üzembe, melyeket eddig még Magyar- országon nem is ismertek, hiszen a gyártásnál annyira pontos méretű acélszerkezetekre van szükség, amelyeknél a helyszínen csak a csavarok beillesztését és meghúzását kell elvégezni.

Automata tartóliegesztö gépek érkeznek — ezek 14 ember nehéz fizikai munkáját helyettesítik — vágó-fúró automatákat veszünk lyukszalagos vezérléssel.

Ha a hitelkérelem kedvező elbírálást nyer, idén már 30 millió forintot „beépítünk”, jövőre pedig már 2,5 ezer tonna könnyűszerkezetet gyártunk Tápiószelén, amire bizony már nagyon várnak dolgozóink ...

T. E.

Jól teleltek a vadak

Február végével megkezdődött a már hagyományos vadszámlálás a Duna—Tisza közén. A vadászok, az egymás között felosztott területen, egy hétig figyelik, jegyzik a „vadforgalmat”. Az enyhe, hó nélküli tél végén rendkívül élénk a vadállomány. Megőrizték jó kondíciójukat. Legsűrűbb a fácánállomány — amelynek szaporítását mesterségesen is segítik —, de a nyulaknak, foglyoknak is gyarapodott a száma. A vadászok már most felhívják-a" "mező-: gazdasági üzemek figyelmét, hogy az ellés idején teremtsenek menekülési lehetőséget a kisnyulaknak. Az apróvadállo- mány mellett sok az őz a mezőgazdasági vadászterületeken. Számukat gyéríteni kell, mert sok kárt tesznek a szántóföldeken, kertészetekben.

Idei terv — jó ötlettel

Törpevízmű-társulás Sóskúton

Sóskúton a lakosság igényli a vezetékes vizet, sürgeti a törpevízmű-társulás megalakítását — így összegezte Pe- resztegi Ferencné tanácselnök a héten megtartott tanácsülés tapasztalatait.

A tanácsülésen a tanácstagi beszámolókon elhangzott javaslatokat értékelték, s a javaslatok jelenA mama láthatóan zavarban van.. Sápadt, nyúzott arcú asz- szony, a szeme kialvatlan, karikás, és halvány ráncok gyülekeznek a szeme sarkában. Jutka viszont fáradhatatlanul eleven, úgy futkározik, mint egy rakoncátlan csikó a friss, májusi gyepen. Amikor visszatér, az anyja megköti a cipőfűzőjét, és megigazítja sapkáját.

— Hova mentek, Jutka?

— Mondd, hogy apához. Apa elé.

De Jutka nem mond semmit, Foszladozó, barna falevelet vesz fel a földről, azt babrálja. Meggyorsítom lépteimet, és szó nélkül, búcsú nélkül magam mögött hagyom őket. Nem nézek hátra.

Üjra hallom Jutka vad, eszeveszett futását a hátam mögött.

— Apa, apa — kiáltozza.

— Jutka, hova szaladsz?! Állj meg! — ripakodik rá az anyja.

tős része a vízzel foglalkozott.

Sóskút talán csak fekvésében különbözik annyi máskis- kazségtársótól — mészkősziklák közé tapad a hegyoldalba —, a gondokiban nem. Ásott kútjai általában rossz minőségű vizet adnak. Az egy artézi kút, valamint a Kertészeti Kutató Intézettől az iskolákig, a

Megállók és megfordulok, mielőtt beérne. lAtom, majdnem eltörik a mécses. A kislány szája legörbült, a szeme firtató és vádoló. Dacos és morcos most Jutka.

— Hagyd a bácsit, nem megmondtam — korholja az anyja. — Kikapsz, meglátod.

— Apa — motyogja Jutka.

— Ez nem apa. Nincs apa. Elment. Nem érted, nincs apa.

Miközben az asszony ezt magyarázza, az előbbinél fakóbb és vastagabb hangon, kapkodó, ideges mozdulatokkal megint igazítja Jutka fején a félrecsúszott sapkát, azután meg az ölébe veszi a gyereket, hogy észrevétlen eltűnhessek.

Jó darabon elsétáltam már, amikor visszanéztem. Az óriási szürke platánok között alig lehetett felfedezni Jutka parányi alakját. Láttam még, hogy hirtelen nekiiramodik, és kalimpáló lábbal fut egy férfi felé.

Mert Jutka rossz. Nagyon rossz...

I klubkönyvtágig elvezetett vízvezeték vize jószerivel csak I arra elegendő, hogy felvesse nap mint naip a lehetőséget: lehetne jó, vezetékes víz az egész községben. Lehetne, ha lenne rá — pénz.

A lakosság a maga részéről szívesen hozzájárulna a szokásos költségekkel, de bizonyos összeggel a tanács is kell rendelkezzen.

Mit mond erre a tanács? Azt, hogy egész évi fejlesztési kerete 240 ezer forint, s ez nem sok. De van egy elképzelés!

Nem véletlenül hivatkoztunk Sóskút szép fekvésére. A tanács jelentős területű zártkertiéi rendelkezik, parcellázni szeretnék, s eladni azt jutányos áron. Sok kicsi sokra megy, ez szerény számítások szerint is két-három milliós bevételt jelenthetne. Járható útnak ígérkezik, megpróbálják. A tervek szerint még az idén megalakítják a törpe- vízmű-társulást, s ha minden sikerül, jövőre elkezdenék a vízmű építését.

Az óvodai helygondon is ilyenformán tudnának segíteni.

Jelenleg az óvqga két kicsi, korszerűtlen épületben működik, és a hetvenegy helyen nyolcvanöt gyerek zsúfolódik össze.

És akkor még húsz-huszonöt kérelmet el kellett legutóbb is utasítani. Egy százszemélyes, új óvoda a tervük, a község központjában. Keresik-kutat- ják a lehetőségeket, miként tudnák megvalósítani, i D. G.

ROSSZ JUTKA

Paládi József