Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-17 / 40. szám

l//r w ' /r » I Isorosi művészek a megyei tárlaton Ízléses, művészi kivitelű meghívó adja tudtul: Dabason február 20-án, vasárnap pe­dagógus képzőművészek tárla­ta nyílik meg, hogy később a megye más helységeiben is a közönség rendelkezésére áll­jon. A kiállítók között két körö­si pedagógus nevét is olvas­hatjuk, Rácz Józsefét és Stumpf Ferencet. Egyikük sem először állít ki képet. Megyei tárlatokon több alkalommal is találkozhattunk alkotásaikkal. Most mégis örömmel tölt el bennünket, hogy ketten is kép­viselik városunkat a dabasi ki­állításon. Mind Stumpf Ferenc, mind Rácz József több képet fes­tett már Nagykőrös közintéz­ményeinek. Festményeikkel sűrűn találkozunk lakásokban is. Kívánjuk, hogy a pedagó­gusok megyei tárlatán is sike­rük legyen. A tárlatot egyébként a Pest megyei Tanács és a pedagó­gus-szakszervezet rendezi a da­basi járási hivatallal karöltve. Megnyitó beszédet Kiss Bélá- né, a pedagógusok szakszerve­zete Pest megyei bizottságá­nak titkára mond. A kiállítás helye a dabasi járási hivatal díszterme. Tovább tart az áramszünet Az eső megzavarta a DAV karbantartóit: az e hétre ter­vezett munkákat ezért csak a jövő hét derekáig tudják el­végezni, következésképp feb­ruár 24-ig tart az áramszünet az Aulich, Schweidel, Kné­zich, Pöltenberg, Nagy Sán­dor, Csipvári, Kiss Ernő, La- bancz, Honvéd és Kuruc ut­cában. Február 25-én, 8 órától déli 12 óráig, az Örkényi, Zalán, Szőlő, Kecskés, Mizsei, Május 1, Béke, Absolon Sarolta, Lantos és Regős utcában lesz áramszünet. Mikor adják át? Még á múlt évben ígérték, hogy a Cegléd—Kecskemét kö­zött felállított vasúti fényso­rompót üzembe helyezik. Ám a „tényszerűek” mind a mai napig nem jeleznek. Aziaz mű­ködnek, csak le vannak ta­karva. Vajon miért? Mikor adják át rendeltetésének? A Cegléd felé vezető úton levő forgalmas vasúti átjárónál könnyebbé és gyorsabbá tenné az áthaladást! Több száz munkanap veszett cl A Petőfi Termelőszövetke­zetben az elmúlt esztendőben 10 súlyos baleset történt, és több száz munkanap veszett el a balesetek következtében. Ezek a számok arra figyelmez­tetnek, hogy hasonlóan az ipari üzemekhez, a mezőgazda­ságban is fokozottabb figyel­met kell fordítani a balesetvé­delemre, az oktatásra és a bal­eseti szabályok megtartására. KMMlö PESTAIEG-V El XVI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM HÍRLAP • KOLON KIADASV 1972. FEBRUAR 17., CSÜTÖRTÖK Nem javult az átlageredmény Jutalmak a Petőfi Tsz zárszámadó közgyűlésén Hétfő délelőtt a művelődési otthon színháztermében tar­totta zárszámadó közgyűlését a Petőfi Termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet 1971. évi gazdálkodásáról Bárány La­jos elnök terjesztett beszámo­lót a tagság elé. — Termelőszövetkezetünk 1971-ben öt évre szóló, vissza nem térítendő, bér- kiegészítést szolgáló álla­mi támogatást kapott: évenként 1 millió 194 ezer forintot. A gazdaság pénzügyi egyen­súlyának biztosítása érdeké­ben szükség is van a támoga­tásra, mert a szövetkezet gyengén termő, holdanként 7,84 aranykorona értékű földe­ken gazdálkodik. Az elmúlt háromévi átlag- eredményt 1971-ben sem sike­rült megjavítaniuk. A termő­föld silányságán kívül a stag­nálás oka a rossz vízgazdálko­dás. A növénytermelés bi­zonytalansága kihatott az ál­lattenyésztésre is. A termelőszövetkezet 5 ezer 864 hold földdel rendelkezik, ebből 2 ezer 528 hold közös szántóterület. 1971-ben 601 ta­got tartott nyilván, köztük 257 nyugdíjast és járadékost. A közös gazdaság munkájában 418 család vett részt, s e csa­ládok 110 ezer 520 munkana­pot dolgoztak. Egy-egy tag át­lagban 175 munkanapot tel­jesített, s ez nem csekélység, pláne ha azt nézzük, hogy a tsz-ben az átlagéletkor 53 év. A gazdaság ágazatai 16 mil­lió 822 ezer forint jövedelem­re tettek szert: e jövedelem lényegében azonos az előző évivel. A beruházott és a for­góvagyon értéke növekedett, következésképpen növekedett a tagok és az alkalmazottak jövedelme is. Az elmúlt évi közgyűlés jelentős legelőjavítási és állattenyésztési program megvalósítását irányozta elő. A program, az eddigi tapasztalatok szerint, meg­valósíthatatlan, újabbat kell kidolgozni Az alacsony aranykorona ér­tékű szántóterületen 1478 hold erdő telepítését határozta el 1968-ban a közgyűlés. Azóta 1214 holdat már betelepítet­tek. A kézi munkaerő ebben a termelőszövetkezetben is egy­re fogy, ezért a gépesítésre nagy szükség van. Az új esz­tendőnek reményteljesebben vágtak neki: javult a gépesí­tés. A kísérleti év után a sok kézi munkaerőt felszabadító vegyszeres gyomirtást a ta­pasztalatok alapján javítva, folytatják. A gyümölcsös ön­tözését is meg kell valósítani, hogy kiegyensúlyozottabbá váljon a termelés. A közgyűlésen megjelent és felszólalt S. Hegedűs László országgyűlési képviselő, a Ha­zafias Népfront megyei titká­ra. A nehéz helyzetben levő gazdaságokról beszélt s arról, hogy a Petőfi Tsz elképzelései jók, de munkájukban akad még javítanivaló. A rét- és le­gelőgazdálkodás megjavítása érdekében azt javasolta, járjanak el a vízügyi szer­veknél, s kérjenek a Kő­röséren három-négy visz- szatartó zsilip létesítésére engedélyt, hogy a szennyvíz egy részét gazdaságosan hasznosíthassák. Szólt arról is, hogy az állami támogatás nem könyörado- mány, mint aminek több hoz­zászóló minősítette, hanem se­gítség a gyenge adottságú termelőszövetkezetnek a bol­doguláshoz. A beszámoló, az ellenőrző bizottság jelentése és a hozzá­szólások után a termelőszövet' kezet elnöke 42 szorgalmas tagnak pénzjutalmat adott át, így a törzsgárdát, Cservenyik Benjámint, Deák Ambrust, Farkas Jánost és Nyerges Ambrusnét is megjutalmazták. Végül elbúcsúztatta az elnök a szövetkezet 40 nyugdíjba vo­nuló tagját. A termelőszövetkezet tagjai a központi irodában nyomban felvehették az év közben visz- szatartott 20 százalékot. Ha nehéz, küzdelmes esztendőt is zártak, az eredmények még jobb munkára buzdítják őket ebben az esztendőben. Sz. M. Elsősök beiratása Az idén is március elején, 6-án és 7-én lesz az első osz­tályt kezdő gyerekek beiratása. E két napon, 8 órától 12 óráig, illetve délután 3 órától 6 óráig kell a tanköteles gyerekeket a lakóterületükhöz legközelebb eső iskolába beíratni. A kötelező orvosi vizsgálatot március 9-től 20-ig tartják. Minden olyan gyerek beira­tása kötelező, aki 1972. szep­tember 1-ig betölti a hatodik esztendőt. MEZOGAZDASAGI KÖNYVHONAP Dr. B. Balázs Klára: Bogyós gyüntölcsűek védelme A szamóca, málna, ribiszke és pöszméte jelenleg eléggé el­hanyagolt növényvédelmi munkájához nyújt kiváló se­gítséget a nagyüzemek szakem­berei és a házikertek művelői számára. A gombás, baktériu­mos és vírusos betegségek, valamint az állati kártevők el­leni védekezési módokat is­merteti a könyv. A Betegségek és kártevők felismerése az egyes növényrészeken látható tünetek alapján című fejezet segítségével megállapíthatjuk, Fáni és a markasó Különös, szinte megmagyarázha­tatlan jelenség­nek lehetünk ta­núi manapság. Ezt a tünetet kámfo- rosdinak nevez­zük, s jellemzője, hogy főleg a ke­reskedelemben észlelhető. A hi­ánycikk szót ma már mindenki is­meri. Itt van például a marhasó. Eltűnt. Nem tudni, hová. Lényég, hogy na­gyon messzire sza­ladhatott, "mert nyoma már bottal sem igen üthető. Igaz, felesleges is lenne bottal ütni a nyomát, mert attól úgysem térne vissza a boltokba. Merre jár? Mi lett vele? Pirosas színéből aligha le­hetett volna kö­vetkeztetni arra, hogy fekete cikké válhat. Sokan ke­resik. Az állattar­tó gazdaságok, a háztájik. Ű pedig bújócskázik. Nem hajlandó újra megjelenni az üz­letekben. Egy napon el­mentem a boltba, hátha kapok. Fáni, a tehenem ugyan­is néha egy kis sót is megkíván a széna, a szár mel­lé. A boltban azt mondták: nincs. Hát elmentem egy másik boltba. Ott azt válaszolták: elfogyott. A har­madikban állító­lag már „ezer éve” nem látták. Üres kézzel tér­tem haza. Sót pedig min­denképpen adnom kell a Fáninak, hacsak nem aka­rom, hogy egy kis sós ízért lenyalja az összes tapasz- tást. Sós kenyeret sem adhatok neki mindennap, mert akkor mit eszek én? Szerencsém volt, hogy Juliska né­ni, a szomszédom, előrelátó asszony lévén, három év­vel ezelőtt, amikor még lehetett kap­ni, vett vagy húsz kockát, s nekem is adott most egyet. Tehénkém jelen­leg azt nyalogat­ja, persze, csak beosztással: reg­gel és este néhány nyalintást engedé­lyezek neki, s köz­ben reményke­dünk, talán egy­szer majd újra le­het kapni marha­sót. De mikor? Miklay Jenő mi károsítja gyümölcseinket, hogyan és mivel védekezzünk? Komplex védekezési prog­ramot tartalmaz a könyv, a kötelező várakozási idő feltün­tetésével. Foglalkozik a vegy­szeres gyomirtással is. A gyümölcsfélék közül a bogyó­sok jelentősége kiemelkedő. A szamóca és a málna különösen keresett cikk, a konzerv- és hűtőipar és a lakosság részéről egyaránt. A bogyósok termelésének fejlesztéséhez, a termés meg­védéséhez nyújt segítséget az új szakkönyv. BIRKAVACSORÄS bal. Február 19-én, szombaton, 7 órai kezdettel, a Szabadság Termelőszövetkezet nőbizott­sága birkavacsorával egybe­kötött bált rendez. A mulatság hajnali 2 óráig tart. — A kertészmérnökök öt­ven százaléka Pest, Nógrád és Borsod megye gazdaságai­ban dolgozik. A többi tizen­hat megye a kertészeti szak­emberek másik felén oszto­zik. Mit látónk ma a moziban? A sípoló macskakő Űj magyar film, fiatalokról. Kísérőműsor: Három lány. Helyzetkép. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Mennyi a közműfejlesztési hozzájárulás? TÁRSADALMI MUNKÁVAL KEVESEBB Évről évre határozott lépé­seket tesz Nagykőrös a váro­siasodás útján előre: jelentős közműépítkezések fejeződtek be, illetve kezdődtek el. Az új utak és közművek épí­tésének költségeihez, az építé­si és városfejlesztési, valamint a pénzügyminiszteri közös rendelet alapján, 1970. január 1-től valamennyi telek-, illetve ház- és. lakástulajdonosnak hozzájárulást kell fizetnie, hi­szen ha villanyt, járdát, vizet kap a telek és a lakás, annak az értéke is növekedik. A városi tanács 1970 augusz­tusában tartott ülésén megha­tározta azt az összeget, ame­lyet út- és közműfejlesztés cí­mén építési telkenként, lakó­házanként ki lehet szabni: víz­vezeték-építésre 2500, villany­vezeték-építésre 1000, járdára 1000, közútra 2000, szennyvíz­csatornára 4000, gázvezetékre 2000 forint. Á hozzájárulás ab­ban az esetben is fizetendő, ha a lakás- vagy a háztulajdonos például nem kapcsolja be a szennyvizet a levezető csator­nába. Azoknak, akik egy-egy épí­tési telken háromlakásosnál nagyobb épületben laknak, te­hát a társasház-tulajdonoSok- nak, lakásonként az összeg 75 százalékát kell befizetniük. A legmagasabb hozzájárulás tíz­ezer, illetve 7500 forint. Az út- és közműépítési hoz­zájárulásról természetesen ide­jében értesíti a városi tanács építési és közlekedésügyi osz­tálya az érintetteket, akiknek a határozat jogerőre emelke­dése utáni hat hónapban kell a hozzájárulást befizetniük. A pénzügyi osztály a vagyoni és szociális helyzetre való tekin­tettel részletfizetési kedvez­ményt adhat. Ha a tulajdono­sok a közművesítést szervezett társadalmi munkával segítik, a befizetés összegét az illetékes szakigazgatási szerv méltányo­san csökkentheti. Az út- és közműfejlesztési hozzájárulás kivetését a városi tanács megkezdte. Klubok, ha összefognak Tetszettek az amatőr filmek A városi tanács művelődés- ügyi osztálya, a konzervgyári amatőrfilmklub és az autós­klub közösen tartott hétfőn este amatőrfilmes bemutatót a művelődési otthon emeleti klubtermében. Milyen sikerrel ? Legalább százan szorongtak a vetítővá­szon előtt, s bizonyára nem bánták meg, hogy eljöttek. A bemutatott filmek több­ségét Káldi László mérnök készítette: Olaszországot, a görög szigeteket mutatták be. Kiemelkedett közülük a Fjord- vidék című, melyet Káldi László Grieg a-moll zongora- versenyére komponált. A vál­tozatos tájak, a zuhatagos hegyipatakok, a szélesen áram­ló gleccserek, a zord csúcsok, majd a virágzó gyümölcsfák, a told mezők, s végül a robogó vonatból szemlélt, elfutó vidék látványával hangulatilag har­monikusan egybeolvadt a mu­zsika. Ügy látszik, Japánt nem­sokára jobban ismerjük, mint például Bugacot Dr. Henkei Antal filmje után dr. Túri Jó­zsefnek, a ceglédi kórház se- bészfőorvosának színes úti­filmjét láthatta a közönség. A ceglédi amatőrfilmesek, Katona Sándorral, a vezető­jükkel, külön autóbuszon jöt­tek el a rendezvényre. A nagy siker újabb filmek vetítésére buzdítja a rendezőket. Kétfős kosárlabda-bravúr A napokban két országos középdöntő mérkőzésen is sze­repeltek a körösi gimnazista kosárlabdások a középiskolai bajnokság keretében. Sikerük teljes volt. Lányok, I. korcsoport Nk. Arany J. Gimn.—Egri Gárdonyi Géza Gimn. 75:52 (40:13) Nk.: Kollár Zs. (4), Kovács (4), Faragó (18), Máté (7), Búz (26); csere: Balogh K. (5), Pászti (8), Csapó Zs., Becser, Körtvélyesi, Sulyok. Február 9-én Egerben főként az elején nagy iramot diktáltak a körö­siek, s az első 10 perc után a hazaiak már sűrűn kapkodtak levegő után. Szünet után a cse­rejátékosok is sokat játszottak. A körösi lányok biztosan győz­tek. A közelről-távolról igen eredményesen dobó Bűzt a he­lyiek nem tudták tartani. Pa­lánk alatt Faragó, irányításban különösen Pászti és Kovács tűnt ki. Máté betegen is len­dületet adott a biztosan nyerő körösi együttesnek. A csoportvezetönö Huszonhat évvel ezelőtt, szinte még gyermekként ke­rült a konzervgyárba Debrece­ni L ászióné. Tizennégy éve csoportvezető a Il-es telepen. A műszakvezetői irodában ta­lálom meg, éppen a csoportla­pokat tölti ki. — Ez a legnehezebb — mondja mosolyogva. — Vala­hogy sokkal könnyebb kinn, az üzemben, az emberek között. — Nehéz volt idáig eljutnia? — Az elmúlt éveket, mond­hatom azt is, hogy évtizedeket tekintem tanulóéveimnek. Munkám sokszor állított pró­bák elé, de úgy volt szép. Annyi különböző emberi ter­mészet van! Az első teendőket a jó munkatársi légkör ki­alakításához mindig nekem kell elkezdenem. Később az­után már minden jól halad. Például sokan, ha az egyes te­lepről a kettesre helyezik át őket, úgy érzik, mintha a fő­városból kellene vidékre men­niük, ugyanis amikor nagyon munkaigényes termékeket gyártunk, erősítést kapunk az egyes teleptől. Viszont mi is általában egy-két hónapot az egyesen dolgozunk. — Elégedett? — Igen, mert megbecsülik és elismerik a jó munkát. Óra­bérem 13 forint 50 fillér. — Hány műszakban dolgoz­nak? — Az 1970. évi februári párt- határozat óta mi nők legfel­jebb kettőben. Szezon idején is csak két-három hónapig van éjszakai műszak, és akkor is csak a sűrítők dolgoznak éj­szakai műszakban. — Sok fiatal szakember ke­rül az üzembe. Mi a vélemé­nye róluk? — Jól felkészültek. Bátran mernek kérdezni, ha bizonyta­lanok valamiben. Az is igaz, hogy mindenben segítségükre vagyunk. Elmondja még, hogy szocia­lista brigádtag, az üzem párt­alapszervezetének vezetőségi tagja, de amire a legjobban büszke, azt csak később, mű­vezetőjétől, Meszes Lajostól tudom meg: — Három dicsérő oklevéllel ismerték el munkáját, és két­szer nyerte el a Kiváló dolgo­zó címet. Szöveg, foto: Pallai A visszavágó mérkőzést az egriek lemondták, így a mieink jutottak tovább az országos elődöntőbe. Fiú, II. korcsoport Nk. Arany J. Gimn.—Bp. Bajáki Ferenc Ipari Szakkö­zépiskola 92:73 (39:38) Arany: Molnár (22), Spindel­bauer (24), Pécsi (2), Rovó (10), Ruttner Gy. (34); csere: Mező, Fekete, Széli. A főváros idei győztesétől 10 pontos vereséget szenvedtek a körösiek. Február 10-én itthon, a gimnázium tornatermében zajlott le a visszavágó. Mint­egy 110 néző ülte, állta körül a pályát, kapaszkodott az ajtó­félfába, csüngött a bordásfa­lon. Az első félidő kiegyenlí­tett játékot és eredményt ho­zott. Szünet után tovább erő­södött az addig is nagy iram és küzdelem. A körösiek bátor betörésekkel kísérleteztek a sokszor igen kemény csepeli védőkkel szemben, s igen jó százalékarányban dobtak ko­sárra. Jó, színvonalas, izgal­mas mérkőzés volt. Több cse­peli fiú, valamint Ruttner, Spindelbauer és Rovó is ki­pontozódott. Több kritikus időszaka voit a játéknak, de az említett 3 fiú és Molnár kivá­lóan játszottak, mindig volt erejük újítani. A kiegészítő já­tékosok is szívvel-lálekkel küzdöttek. Az utolsó két perc­ben „szép volt, fiúk!”-kaí kö­szönte meg a közönség a to­vábbjutást a fáradtságot nem ismerő helyieknek. Feltűnő és igen figyelemre méltó, hogy az Arany János Gimnázium három (gyüticse is bejutott az ország legjobb 12—12 középiskolás csapata közé! Asztalitenisz az ipariskolában Lejátszották az ipari tanu­lók asztalitenisz-bajnokságá­nak döntőit, amelyen a követ­kező eredmény született: X. Járó Sándor, 2. Lőrincz Ferenc, 3. Kisprumik Tibor, 4. Zsikla Sándor. S. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents