Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-17 / 40. szám
MSÍ liccrei 'kMíb4op 1972. FEBRUAR 17., CSÜTÖRTÖK // /r 8ELYEGGYUJT0K MEGYEI KÖZGYŰLÉSE A MABEOSZ (Magyar Ör- pzágos Bélyeggyűjtő Szövetség) március 25-én tartja megyei küldöttválasztó közgyűlését. A dr. Csicsay Iván megnyitójával kezdődő gyűlés napirendjén a legutóbbi négyéves munkáról szóló beszámoló és az új területi bizottság, valamint az országos kongresszus megyei küldötteinek megválasztása szerepel. Pedagógus képzőművészek tárlata Érdekes tárlat megnyitására kerül sor vasárnap délelőtt 11 órakor Dabason. A pedagógus-szakszervezet megyei bizottsága, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Da- basi Járási Hivatal közös rendezésében nyitja meg Kiss Béláné, a pedagógus-szakszervezet megyei bizottságának titkára a pedagógus képzőművészek megyei tárlatát. A huszonnyolc tanár-művész csaknem száz művét Tóth Antal művészettörténész mutatja majd be a közönségnek. UJ IGÉNYEK Öt gazdája lesz Ócsán a művelődési háznak A nyolcezer lakosú Öcsán az Egressy Gábor Művelődési Ház és a községi könyvtár közös fenntartásba vételét tervezik. A közművelődési intézmények eddigi működéséről, ez elhatározást kiváltó okokról, a közös fenntartásra vonatkozó elképzelésekről kérdeztük meg a művelődési ház igazgatóját, Dönti Károlyt. — Művelődési házunk egy függetlenített népművelővel s egy főállású gondnokkal működik, évente 42 ezer forintos tanácsi támogatásban részesül, évi költségvetése, be- vétele-kiadása mintegy 130 ezer forint. Jelenleg országosan ismert, de anyagilag kevéssé támogatott kamarakó- rus, a zeneiskola, egy Irodalmi színpad, egy bélyeggyűjtő szakkör és egy beatzenekar működik itt. Sok szakkör tevékenysége akadozott, s áltaRitka lelet Nagymaros céhpecsétnyomója a Bizományi Áruházban Tallózgatva a budapesti Bizományi Áruház tárlóiban, meglepetéssel vettük észre, hogy ott eladásra kínálják Nagymaros egyesített céheinek eredeti, 1840-ből való nagy pecsétnyomóját E kérek, sárgarézből való, jó állapotban fennmaradt, vésett pecsétnyomó fogantyúban végződik. Ennek végén kis lyuk látható, nyilván abból a célból, hogy azt az akkori céhmester, a céh vezetője tikár óraláncára akasztva is viselhesse. Három évtized E most előkerült céhpecsét- nyomó dátuma körüli időben Nagymaros 2658 magyar, német és szlovák lakost számlált; s területe fő részben a visegrádi koronauradalomhoz tartozott A céhvilág e késői korszakában, vagy talán az ipart VALASSZA A BIZTONSÁGOS UTAT! űzők kevesebb száma miatt 1840-ben — úgy látszik, már nem volt érdemes minden iparág részére külön-külön céhet alakítani, és ezért születhetett meg az egyesített céh megalakításának gondolata Nagymaroson. E céhpecsétnyomó már nem volt sokáig rendeltetésszerű használatában, hisz az 1872. évben életbe léptetett ípartör- vény a régi céhrendszert véglegesen megszüntette, ipartársulatoknak, iparegyesületek- nek adva helyet. Neustadt Tekintsünk vissza kissé Nagyiparos hét évszázados múltjára... A legújabb megállapítás szerint Nagymaros neve erdélyi szláv vagy dák névre vezethető vissza, bár az 1324. évi kiváltságlevele „Neustadt’’-nak nevezi, ami német lakosságra utal, s erre utal az ebben az oklevélben adományozott budai jog is. A ma Pest megyéhez, hajdan Hont vármegyéhez tartozó Nagymaros (középkori nevei: Nova Civites MARUS vagy MORUS és Neustadt) mint királyi mezőváros nagy történelmi múlttal rendelkezik; sorsa a magyar történelem folyamán szinte közös volt a vele szemben fekvő Visegrád sorsával, és így a Dunakanyarnak egyik igen jelentős pontja lett. Nagymarost érintő oklevelekkel már a XIII. század óta találkozunk (1257) — Károly Róbert király pedig 1324-ben mint Visegrád királyi székhelye elővárosának ad kiváltság- levelet, melyben biztosítja szabad bíró- és lelkészválasztási jogát, továbbá törvényhatóságát és vámmentességét. Ezen kiváltságokat Nagy Lajos és Zsigmond is megerősítette, és 1464-ben Hunyadi Mátyás új kiváltságokkal gyarapította. Diploma a múzeumban Az említett és most feltalált pecsétnyomóhoz tartozó és V. Ferdinánd király által 1840- ben Bécsben aláírt a „Nagy- Marossi Császári Királyi Privilegizált Egyesült Céh” (mint pecsétjének körirata elmondja) eredeti, díszes vörös bársonyba kötött és aranyzsinóron függő, aranyozott bronztokba zárt királyi nagypecsétjével megerősített diplomáját — a Magyar Nemzeti Múzeum újabbkori állandó történelmi kiállításán levő, a céhemlékeket bemutató tárlójában láthatjuk. Ez a diploma 1928-ban került a múzeumba. Pastinszky Miklós Iában a művelődési ház és a könyvtár eddig nem gyakorolt elég vonzást, kisugárzást a falura. Az anyagi javak, igények általános növekedése a népművelésben is új igényeket teremt; a pénzügyi lehetőségek szélesítésével, a művelődési ház tevékenysége is élénkülne; a községbeli gazdaságokkal való szorosabb kapcsolat a termelést is, a közművelődést is segítené — ebből a gondolatból született meg a terv, a két intézmény közös fenntartására. A községi tanácshoz csatlakozó fenntartók: a Felsőbabáéi Állami Gazdaság, az Üj Barázda Mgtsz, a Rákóczi Szakszövetkezet, és az Ócsa és Vidéke ÁFÉSZ. Már elkészült a szerződéstervezet a közös vállalkozáshoz. — Milyen támogatást nyújtanak a fenntartók, s a két intézmény mit ad cserébe? — A pénzbeli támogatáson kívül — ennek összegében még nincs megállapodás — a gazdaságok felszerelik a művelődési házat, szocialista brigádjaik társadalmi munkában karbantartják, esetleg berendezik. Ezért a művelődési ház a fenntartók rendezvényeire rendelkezésre bocsátja termeit, megrendezzük társadalmi ünnepeiket — és dolgozóik családi ünnepét —, kiállításaikat, lebonyolítjuk tanfolyamaikat. Megszervezzük színházlátogatásaikat, kirándulásaikat, külföldi utazásaikat, patronáljuk ifjúsági klubjaikat. Segítjük berendezni irodáikat, könyvtárukat. Szakköreink dísztárgyakat készítenek dolgozóik jutalmazására, A községi könyvtár gondoskodik a szakkönyvek beszerzéséről. A könyvtár az eddiginél több szavalóestet, irodalmi estet rendez. — Milyen új szakkörök alakítását tervezik a művelődési házban a jobb anyagi lehetőségek között? — A természetbarátok körét, amelynek ásványszakköre már meg is alakult. A helyi vadásztársasággal közösen, tér' mészetvédelmi, biológiai szakkört indítunk. Szeretnénk létrehozni egy népi tánccsopor- tot is. p. a. Vízügyi múzeum Kiskörén Kiskörén, ahol már kibontakoztak a Tisza II. vízlépcső gigantikus körvonalai, vízügyi múzeum létesítését határozták el a tiszai vízgazdálkodásban érdekeltek. A múzeumot közvetlenül az új zsilipek, erőmű, s a víztározó közelében helyezik el és az szemléltetően dokumentálja majd a változásokat, a víz- gazdálkodásban elért hatalmas fejlődést. A szobrász: revizor Gyermekkora óta készít faszobrokat Nagy Károly nyugdíjas, a Pénzintézeti Központ volt revizora. A-70 éves autodidakta mester könyvekből tanulta a fafaragás művészetét, munkájával egyéni stílust alakított ki. Szobrait tűzifából faragja, lakásán mintegy 500 faszobrot és 30 saját faragású különleges hangszert őriz. Férfi segédmunkásokat rövid idő alatt BETANÍTUNK korszerű műanyagfedésre Rács megyei Állami 1 Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka utca 34. HETI FILMJEGYZET Cromwell Richard Harris^ a Cromwell címszereplője Kétféle történelmi filmhez szoktunk hozzá. Az egyik csak ürügynek tekinti a konkrét történelmi kort, a valóban megtörtént eseményeket, a valaha élt személyeket, s ebben a közegben, a múlt problémáiban is a mát, a mai kérdéseket feszegeti. A másik inkább csak a színt, a kalandot, a látványos kiállítási lehetőségeket tartja szem előtt, s kevéssé figyel mind a történelmi hitelre, mind a korszak esetleg máig érdekes konfliktusaira. A héten bemutatott angol film, a Cromwell, írója-ren- dezője, Ken Hughes jóvoltából, mindkét válfajból tartalmaz valamit — anélkül, hogy igazán létrehozná az elemek szintézisét. Persze nem könnyű a dolga. A korszak, az angol polgári forradalom évei, korántsem volt feketén-fehéren tiszta képletű periódusa a szigetország történelmének, sőt, még az osztályösszeütközések frontjai sem voltak olyan élesen el- különülőek, mint kissé vulgarizáló történelmi tanulmányaink azt tudtunkra adták. Az angoloknak egyszerűbb a dolguk: a Cromwell-ügy éppúgy beletartozik történelmük nagy alap- fordulataiba, mint mondjuk nálunk a Dózsa-felkelés, vagy 1848, éppen ezért elég részletes ismeretekkel is rendelkeznek róla ahhoz, hogy ne kelljen túl sokat magyarázkodnia a rendezőnek az alapkonfliktus felvázolásánál. Hughes filmjének erénye, hogy bár sok dolgot eleve ismertnek vesz, mégis világosan, követhetően, az idegen országbeli néző számára is érthetően mutatja be Crom- wellt és cselekedeteit Kár, hogy elsősorban csak a cselekedeteit — s nem azok belső, morális, ideológiai, emberi mozgatóit is (miként a nemrég nálunk is nagy sikert aratott Egy ember az örökkévalóságnak című film Morus Tamás esetében tette). így á precíz eseménysor saját erényét fordítja fogyatékossággá, mert amit nyerünk a hiteles korrajzon, a kitűnő díszleteken, a jó kosztümökön, a lendületesein megrendezett tömegjeleneteken, azt elveszítjük a nagy belső konfliktusok hiányával. Ettől függetlenül, a film érdekes, hatásos, jól megcsinált mű. Két főszereplője kitűnő alakítást nyújt: Richard Harris Cromwellként, Alec Guinness Károly királyként fölé is nő a megírt figuráknak. S hadd dicsérjük meg a film magyar szinkronját, és benne különösen Avar István egészen kitűnő teljesítményét a címszerep hangalakításában. Uram, Ön özvegyasszony lesz Tudományos-fantasztikus krimiparódia — körülbelül így lehetne ezt a semmiféle kritikusi skatulyába nem nagyon beilleszthető színes, magyarul beszélő csehszlovák filmet meghatározni, ha műfajáról akarnánk tájékoztatni a leendő nézőket. A szerzőpár nem ismeretlen: a Ki ölte meg Jes- syt? című comics-krimi paródiában már együtt dolgozott a neves cseh humorista, Mtíos Macourek, mint forgatókönyvíró, és a rendező, Vaclav Vor- licek. Mostani filmjük sokkal tovább megy, mint előző alkotásuk. Itt a téma nyújtotta szatirikus lehetőségek és geg- tűzijátékok mögé, sőt azok alapjaként, komoly mondanivalókat is „becsempésztek”. Mert hiába az a film történetének lényege, hogy egy habó- kos, fiatal csillag jóst eltesznek láb alól, majd agyát tévedésből egy mesterségesen előállított nőalakba operálják, akinek élő modellje is benne van a filmben — és hogy mindebből miféle frenetikus bonyodalmak származnak, az elsődlegesen mégsem a rekeszizmokat próbára tevő sok kergetőzés, ösz- szetévesztés, merénylet és ellenmerénylet. A szerzők azért aggódnak, hogy mi történik az emberrel egy olyan korszakban, ahol a szervátültetés (az agyé is) már rutinműtétté egyszerűsödött, mint ma egy vakbéloperáció. Milyen félelmetes manipulációs lehetőségekre adhat okot ez a fantasztikus tudományos fejlettség, hogyan használhatják fel az embert önmaga ellen is, hogyan állhat a legaljasabb célok szolgálatába a legmagasz- tosabb emberi tudásanyag is — ezt akarják elmondani. Hogy ehhez egy, a filmművészetben már rég ismert formát használnak (Lang némafilmje, a Metropolis elég példának), az csak örömünkre szolgálhat, mert erről a tényleg hátborzongató témáról és lehetőségről eléggé elviselhetetlen volna egy komolykodó, álmélységekkel megtévesztő lelkiismereti konfliktus-dráma. így most végighahotázzuk a történetet, s csak a moziból kijőve töprengünk el a filmen: miről is szólt tulajdonképpen, s mit akart mondani nekünk. Nos, a szerzők éppen ezt akarták, s ettől figyelemreméltó ez a fur- ■csa című film. Az elveszett szobor Érdekes NDK film a híres német szobrász, Ernst Barlach életútjáról, Békeangyal című alkotása sorsáról. A film sajátosan keveri a dokumentumstílust a játékfilmi elemekkel, s ez nem mindig válik előnyére: a kétféle elem nem alkot szerves egységet. Hello, Dolly! Ismét egy világsikerű musical filmváltozata szerepel a Corvin mozi műsorán. A pá- noráma szélesvásznú, pompás hangtechnikával készült, kiállításában pazar, kétrészes filmről elég annyit mondanunk, hogy a Funny Girlben már megismert Barbra Streisand Dollyként talán még frenetiku- sabb, hogy a partnere a több filmből is jól ismert (legutóbb A kaktusz virága főszerepében látott) Walter Matthau, hogy a filmbeli zenekar vezetője Louis Armstrong, s hogy a filmet rendezte és a táncokat tervezte Gene Kelly. Takács István
