Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-16 / 39. szám

VECSÉS Hal- és vad- feldolgozó Épül a MA VAD telepe A tervek szerint 1872. au­gusztusáig üzemibe helyezik a MAVAD vecsési telepét. A hal, vad, rák, csiga feldolgozá­sa, csomagolása és hűtése tör­ténik majd az új épületsor- ban. Az összes épület tető alatt van már. Mindenütt a szak­ipar dolgozik, a munkának kedvez az enyhe időjárás. HÍREK Csalavári Csalavér Monoron. Az Állami Bábszínház február 19-én, szombaton délután 14 órakor mutatja be Monoron, a járási művelődési házban a Csalavári Csalavér című báb­játékot. Farsangi vetélkedő. A gyom­rod ifjúsági klub csütörtöki összejövetelén Rubin Valéria klubvezetőségi tag lesz a já­tékvezetője a vidám farsangi táncos vetélkedőnek. Csütör­tökitől lehet jelentkezni a klub asztalitenisz-bajnokságára, melyet február 24-én, délután kezdenek és az elmúlt évihez hasonlóan egyéni és csapat szinten rendeznek meg. MAI MŰSOR Mozik Maglód: Oliver I—II. Nyár­egyháza: Baleset a tengerpar­ton. Tápiósüly: Marie szeszé­lyei. Üli: Asszony a banditák ellen. Vecsés: Jelenidő. Kiállítás Gyömrő: Ságvári Endre Üt- törőház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig. A.'Pá,T MEGY El HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 39. SZÄM 1972. FEBRUAR 16., SZERDA TÖBB SZÁZEZER DOLLÁR MEGTAKARÍTÁS Ezer vagon kukoricapehely Termel az ország első pelyhes Hő iizemo * a Monori Állami Gazdaságban A Monori Állami Gazdaság­ban a közelmúltban sajtótájé­koztató keretében bemutatták a részvevőknek Magyarország első kukoricapelyhesítő üze­mét. Kelemen György, az állami gazdaság igazgatója el­mondotta: a Philaxia Oltó­anyag és Tápszertermelő Vál­lalatiad közösen, másfél hóna­pos rekordidő alatt épült fel tavaly ősszel a pelyhesítő- üzem. November végén, a gaz­daság már megindította a pró­baüzemet, jelenleg pedig há­rom műszakban, napi 80 má­zsa kukoricát pelyhesltenek. A mostani egy gépegységgel a teljes hatékonyságot még nem biztosították, de az üze­met úgy építették, hogy mel­lette még három gépegységet fel tudnak majd szerelni. Ha sikerül ezeknek a gépeknek a behozatala és felszerelése — még ebben az évben —, úgy a jelenlegi termelést ugyanazon költséggel a négyszeresére emelik. Ezzel az állattenyésztés országos évi kukoricape- hely-szükségletct, mintegy ezer vagonnal biztosítani tudják. A Monori Állami Gazdaság üzemének jelentőségét az is mutatja, hogy jelenleg csak Hollandiában van ilyen üzem és most nálunk, a Monori Ál­lami Gazdaságban. A Phylaxia ez ideig a takarmányok ener­giadúsítására szolgáló kukori- capelyhet sok százezer dollár értékben Hollandiából impor­tálta. Tavaly nyáron, a gazda­ság a Philaxiával szerződést kötött, ennek alapján a két vállalat vezetői Hollandiába utaztak. Megnézték az ottani kukoricapelyhesítő üzemet, a tapasztalatok után megvásá­roltak egy pelyhesítő gépegy­séget. Az első magyarországi kuko­ricapelyhesítő üzem létrejötte és annak további bővítése nemcsak jelentős devizameg­takarítást jelent az országnak, hanem exportot is. Miért kell a kukoricát pely- hesíteni, ha egyszer önmagá­ban is értékes takarmány? Mert a pelyhesítés nyomán emészthetőbb. a fiatal állatok számára gyártott takarmány- táp egyik alapanyagát képezi. A pattogatott kukoricához ha­sonló és egy speciális kukoricafaj­tából nyert kukoricapehely 50—60 százalékos zsírt tud felvenni, így emelhető a takarmány energiaszintje. S mivel a szarvasmarha te­nyésztése és ezen belül a bor­júnevelés országos jelentőségű, ezért szükség van a hasonló együttműködésre, mint ami­lyen a Monori Állami Gazda­ság és a Phylaxia között létre­jött A Monori Állami Gazdaság­ban készült kukorica pelyhet borjútápszer formájában hely­ben ki is próbálták. (f. o.) Nehéz fizetésnapok... Vecsés, Lokomotív kisven­déglő, hétköznap, déli óra. Kellemesen fűtött éttermi részben alig néhány vendég, s ez az időpont jó alkalom egy rövid beszélgetésre. Kiszámíthatatlan a vendég­forgalom — mondja Pallér Katalin üzletvezető-helyettes. — Ilyenkor télen a sok disznó­tor miatt észrevehetően kisebb az ételforgalmunk. Egyébként 80—100-an vesznek részt elő­fizetéses közétkeztetésben. ízelítőül néhány étel a III, osztályú vendéglő hétköznapi étlapjáról: halászlé, rántott hal, cigánypecsenye, bogrács- gulyás, rántott és resztéit máj... — Melyek a legkedveltebb ételek? Rendelet a lakosság érdekében Rendezik az ingatlanok tulajdon használati viszonyát A mononak segítségét kéri a járási földhivatal — Máj, pacal, no és a ha­lászlé ... Közben gyakran nyílik az ajtó, újabb vendégek jönnek. Akaratlanul is arra gondolok: e vasútállomások melletti ven­déglők, italboltok sajátos éle­tet élnek, olykor kétes értékű hírnévre tesznek szert... — Nemrégiben éppen a Mo- nor és Vidékében megjelent egy cikk, ebben leírva a han­gos, borszagú, pofonokkal szí­nezett „éjszakai élet”. Nos, a cikkben leírtak megfeleltek a valóságnak, de ez csak az érem egyik oldala ... Csaknem száz éve, ■ az 1880-as években térképezték fel először az ország területét, és állították fel a telekköny­vet a tulajdonjog nyilvántar­tására. Az ingatlanok azóta több generáción keresztül cse­réltek gazdát, a természetes örökségek, adásvételek, aján­dékozások, cserék útján. A ha­gyatékok, más jogügyletek azonban sokszor nem jutottak el a telekkönyvig, így egyre fokozódott az eltérés a tulaj­doni-használati viszonyok kö­zött. Ezt a helyzetet tovább súlyosbították a háborús ese­mények, amelyek során több Felvételt hirdetünk az alábbi munkákra: • éjjeliőr, • gépszerelő lakatos, • vízvezetékszerelő, • esztergályos, ß gépkocsivezető. Jelentkezés: o Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Monor 1, sz. gyáregységének telephelyén, Aszódon, munkanapokon 8 és 15 óra között. kevesebb telekkönyvi betét megsemmisült. Emiatt sok esetben nem volt meg a feltétele az in­gatlanok hivatalos tovább­adásának, ami az érdekel­teknek nem kevés bosszú­ságot, utánajárást okozott, és okoz még ma is. Egyes ügyek intézése éveken keresztül húzódott, bonyolult bírósági eljárást igényelt. Hosszú évek során kialakult eltérések rendezését tette le­hetővé a két éve megjelent új jogszabály, a 46/1970. kor­mányrendelet. Ez biztosítja: a juttatás, vétel, ajándékozás, csere, elbirtoklás, hagyaték, tulajdonközösség megszünte­tése címén szerzett terület te- lekkönyvezését, és az egyes in­gatlanok nyilvántartott és tényleges területe közötti el­térések megszüntetését. Mindezt rövidített, a koráb­binál lényegesen egyszerűbb formában. Az érdekeltek egyetértő nyilatkozata és az előírt feltételek fennállása ese­tén nincs szükség a bonyolul­tabb bírósági, peres eljárásra. A földhivatal egyszerű ál­lamigazgatási határozattal intézkedik az eltérések megszüntetésére. Erre a munkára Monoron és Monori-erdőn 1972-oen kerül sor. Az év első felében a mo- nori-erdei belterület, második felében a monori belterület és zártkert tulajdonhasználati viszonyait rendezzük. A mun­ka természete megkívánja, hogy az összes ingatlantulajdo­nost meghallgassuk, és egyez­tessük a területeikre vonatko­zó iratokat. Erre írásban kér­jük megjelenésüket. A nagy költséggel végzett új térképezés és a valóság­tól eltérő állapotok fclszá- I molása fontos országos ér­dek, ugyanakkor egybe­esik az ingatlantulajdono­sok érdekeivel is, így ez­úton is kéri a földhivatal a monori lakosság aktív közreműködését, elsősor­ban a megjelölt időben a pontos megjelenést. Csak abban az esetben lehet eredményes közérdekű mun­kánk, ha az érdekeltek az igé­nyelt segítséget ehhez megad­ják. Csendes Pál, a Monori Járási Földhivatal vezetője — Mi a másik? — Különösen nehéz napok­nak számítanak a fizetésna­pok ... És, a környező italbol­tok korábbi zárórái miatt az onnan kirekedt és enyhén fo­galmazva, jókedvű vendégek többsége is hozzánk jön. A vasútállomás mellett vagyunk, ez is önmagáért beszél __ Mi t lehetne hozzátenni még? Mind a személyzet, mind a kulturált szórakozást, kikap­csolódásit kereső vendégek ér­dekében talán a gyakoribb rendőri ellenőrzés sem ártana. (jandó) Horribile dicta... (Még kimondani is borzasztó) rtekezünk. A hallgatók nagy zömében pedagógu­sok. Hallgatom az előadást, tetszik. Jó az előadó stílusa és hanghordozása is. Leköti érdeklődésemet, erősen fi­gyelek. Tízpercnyi hallgatás után azonban valami megüti a fü­lemet. Mi ez? Csipked valaki. Fészkelődöm. Valahogy úgy érzem magamat, mintha újra hetedikes gimnazista lennék. En itt a padban és ott elöl a katedránál Szilvási latin ta­nár úr. Még félre is húzó­dom, nehogy észrevegyen és felhívjon felelni. Szétnézek, vajon más is így van? A hall­gatók arcán közöny. Az egyik szomszédjával társalog, a má­sik Ludast olvasgat, míg a harmadik keresztrejtvényt fejt... Végre megáldom a rejtélyt. Az előadó sok és egyre több idegen — főleg latin — kifeje­zést használ. Például metodi­ka, didaktika, emóció, pu­bertás stb.... már nem is fi­gyelek, csak azon töröm a fe­jem, hogy mit is jelent ez, vagy az a szó ... Aztán ce­ruzát, papírt veszek elő. Egy idegen szó, egy vonalacska, vagy ahogy az előadó mondta volna, strigula. Es már az elő­adás sem tetszik, nem jó a stí­lusa és az előadó hangsúlyo­zása sem. En is unatkozom, mint a többi, várom az elő­adás végét. Végre az is eljön. Megszámolom a vonalacská- kat, 52. Nem akarom elhinni, még egyszer megszámolom, ak­kor is 52 jön ki. (Az igazság kedvéért, ebben az is benne van, amelyet például három­szor, vagy többször is ismé­telt.) Körülöttem felszabadult moraj. Megmutatom a mellettem A gondok elfakulnak... "pmeletesre építették Men- dén a tanácsházát, abla­kából messzire fut az ember tekintete, lépésről lépésre lát­ható, lemérhető a fejlődés. Az elért eredményt nyikorgó fió­kok mélyén fakuló, porosodó „akták”, ügyiratok is őrzik. Fabók János tanácselnök azonban nem kutat a port szi­táló fiókok mélyén, papírköteg nélkül is emlékszik, mi ké­szült, mit végzett 14 év alatt. Mert 14 év óta igazgatja, ve­zeti ezt a 3737 lakosú, dimbes- dombos, erdős községet. . Ha­sonló tanácselnöki múlttal talán csak Kalina János. Bre- csok Illés, Vida György és Ko­vács József dicsekedhet a mo­nori járásban. Az eredmények elérésének hosszú útját azonban nemcsak színes virágok szegélyezik, a fejszaggató gondok, nehézsé­gek elfakulnak az ember éle­tében, mint a dércsípte kri­zantém. A tanácsháza csillogó üveg­E*- ablaka a sokrétű isme­retterjesztő és szórakoztató programot nyújtó, korszerű művelődési otthonra tekint. Az amott sorakozó takaros házak az ötvenes években parcellá­zott 125 telken épültek fel. Űjonnan 93 telket osztottak ki, 50 már gazdára talált, az épít­kezés ott is kezdetét veszi. Ez a két tantermes iskola is ez alatt az idő alatt épült, a sportpályán tágas öltöző, poli­technikai tanműhely... A ren­delkezésre álló községfejlesz­tési alap pedig mindössze évi 200 ezer forint Persze, a szorgalmas men- deiek mindig hallgattak a szóra, ha a lakosság érdekét szolgáló társadalmi munka végzésére hívta. Az elnök Szentistván-telep felé mutat. Ott a villanyhálózat egymillió 200 ezer forintba került. Hat­száz méter hosszúságban egészséges ivóvizet csorgató vízvezeték bújik meg a föld alatt. Százegy méteres mély­ségből bugyog a víz, a háló­zatot 50 köbméteres „glóbusz” táplálja. Az agyagos sár nem nyúzza, cibálja a vonatra sie- tők cipőjét, 13 kilométer hosz- szan szilárd burkolat fedi a járdát. Háromezer méter hos*- szúságú vezetéken áram fut azokban az utcákban is, ahol ismeretlen a villanyfény. Sor kerül az újonnan parcellázott terület villamosítására is. A tanácselnök azonban elé- gedetlen, többet szeretett volna tenni, nagyobb eredmé­nyekkel szolgálni községét, gyorsítani a fejlődést, az igé­nyek már fővárosi szintűek. Korszerű üzlethálózat, minden igényt kielégítő szolgáltatás megteremtése, villanyvilágítás minden házban. Pormentes, sármentes utakat, egész köz­ségre kiterjedő vízvezeték­hálózatot ... Ennek megvalósításához azonban nem kell már 14 év. Kiss Sándor Mono rí siker Cegléden Befejeződtek az MNK kosárlabda kupa megyei selejtezői Vasárnap Cegléden ját­szották a Dél- és Észak-Pest megyei kosárlabdacsapatok utolsó selejtező mérkőzései­ket. A Monori SE női csapata megnyerte a selejtezőt, s így bekerült az ország legjobb 72 csapata közé. Monori SE—Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem női 72:53 (29:28). Nagy várakozás előzte meg a két csapat találkozóját. A mo­nori lányok először találkoz­tak a gödöllőiekkel, akikről jó hírek érkeztek és nem is alaptalanul. Az első félidő fej­fej melletti küzdelmet hozott, hol az egyik, hol a másik csapat dobta a kosarakat, de tartós előnyre egyik csapat sem tudott szert tenni, mind­ketten szoros emberfogást al­kalmaztak. A második félidőt a monori lányok kétpontos előnnyel kezdhették. Ezekben a percekben a monori kezdő ötös Bokros, Benkő, Szabó, Kocsisné, Kozák, Vitéz ellen­állhatatlanok voltak és egy­másután dobták a kosarakat. A monori csapat a második félidőben lendült igazán játék­ba. és így megérdemelten nyert a jó képességű gödöllői lányok ellen. A legtöbb kosarat Vitéz (28), Benkő (14), Bokros (11) és Szabó (7) dobta. ülőnek. Kárörömmel jegyzi meg: —pedig nem is egé­szen ő — már mint az előadó — hanem egy magyarszakos tanár állította össze a beszé­dét. Megdöbbentő! Annál inkább is, mert nem ez az egyedüli eset. Azt hiszi — mindegy, hogy ki, aki elmondta, vagy aki összeállította —, hogy csak az a művelt, kultúrált, tanult em­ber, aki minden második mon­datában idegen kifejezést használ? Nem hiszem! AJiért kell ezt a szép ma- gyár nyelvet ennyire ki­forgatni? Hát egyre keve­sebb lesz, aki nem tudja, vagy már elfelejtette anya­nyelvét, s ezért kénytelen idegen kifejezésekkel pótolni azt? Van-e a világon még egy olyan nyelv a magyaron kí­vül, amellyel bármit olyan szépen és olyan dallamosan ki lehet fejezni? Nemigen! Hát akkor miért szégyelljük anya­nyelvűnket? Miért haszná­lunk annyi idegen kifejezést és egyre többet? Ács György Monori SE—Nagykőrösi Pedagógus női 51:41 (15:20). A nagykőrösi csapat nagy iramban kezdett, egymásután dobták a kosarakat. A monori lányok nem találták meg tá­madásaiknak az ellenszerét, és így a félidő végére ötpontos kosárelőnyre tettek szert. Szünetben Veress edző kérte lányait a szoros emberfogásra, és a gyors indításokra, mely­nek meg is lett az eredménye. Támadásba lendültek, és a második félidő 4. percében már 22:20 arányban a vezetést is megszerezték s előnyüket a mérkőzés végéig növelték. Legtöbb kosarat Bokros (14), Kocsisné (12), Vitéz (10) és Benkő (10) dobták. Jók: Sza­bó, Kocsisné. KozáJc, Bokros, Benkő és Vitéz. Gödöllői Agrártudományi Egyetem—Monori SE férfi 97:76 (40:42). A monori csapat erősen meg­érezte a pénteken lejátszott egri mérkőzést. Az első fél­időben még tartani tudták ma­gukat, de a második félidőben már kiütköztek a fáradtság je­lei. Jók: Antal, Fekete, Gilányi. Nagykőrösi Pedagógus— Monori sE férfi 76:62 (31:33). Az első félidőben még vezet­tek a monoriak, de s pihen- tebb körösi csapat a második félidőben a maga javára for­dította a mérkőzést. , Jók: Fekete, Antal, Zátrok. A kosárlabda országos kö­zépiskolai kupa keretében a monori József Attila Gimná­zium fiúcsapata a legjobb 24 közé jutásért játszott az el­múlt héten, Egerben. Az Egri Gárdonyi Géza Gimnázium— Monori József Attila Gimná­zium 105:75 (76:40) arányban győzött. V. J, Labdarúgás Vecsési SE—Monori SE 4:1. A barátságos mérkőzésen a technikásabb vecsési csapat biztosan győzött. Zrínyi SE (Tápiószecső)— Gyömrő 3:2. Meglepetés a gyömrőiek hazai veresége a iárási bajnokság­ban játszó ellenféltől.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents