Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám

A tavaszi esőzések előtt Kitisztították a 70 km hosszú övcsatornát Készenlétben a KÖVIZIG monori kircndeltcége Azt mondják, ilyen tél évti­zedek óta nem fordult elő. Ta­valy ilyenkor a monori járás területét összefüggő, nagy mennyiségű hóréteg borította. Két hónapig tartott a belvíz- veszély. Az idén más a hely­zet. A Közép-Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság monori ki- rendeltségén állandóan figye­lemmel kísérik a járás időjá­rását. A kirendeltség dolgozói — 16-an — annak'ellenére, hogy a járásban egyelőre nincs belvízveszély, nem unatkoz­nak. A belvizet összegyűjtő 70 kilométeres övcsatornát állandóan tisztogatják. A napokban kezdték el a csa­torna mentén négy-négy méte­res szélességben a. fák kivágá­sát, hogy esetleges veszélyese­ién a kotrógépek könnyebben tisztíthassák a medret. Hét szivattyú, számtalan ásó, kapa, 1500 homokzsák áll a raktá­rakban az esetleges veszély esetére. A monori kirendeltségen el­mondották, belvízveszély egyelőre nincs, s felkészülnek a nagyobb mennyiségű csapa­dékra. Soproni Lászlótól, a monori járási hivatal építési-műszaki csoportjának vezetőjétől is a belvíz iránt érdeklődtünk. — Ellenőriztük a KÖVIZIG munkáját, megállapítottuk, a 70 kilométer hosszúságú belvízelvezető csatorna a monori járás területén ké­pes elvezetni akár egy 1963-as mennyiségű vizet is. Állandóan tartjuk a kapcsola­tot a községi tanácsokkal, ha veszély van, azonnal jelezzük. G. J. — Kevesebb beton és vas szükséges ahhoz a vezeték- felfüggesztési eljáráshoz, amelyet most próbálnak ki a Budapest—Nagykáta közöt­ti villamosított vasútvona­lon. A hagyományos tartó­oszlopok helyett úgynevezett por tálsze rke ze tes megoldást alkalmaznak, s így az acél­anyag 20—30, a beton 30—40 százalékát takartthatják meg. Kell-e, szükséges-e Monoron a taxi? Ahogy visszalapozgatok a Monor és Vidéke számaiban, egy képes tudósításon áll meg a tekintetem. A fényképen egy újdonsült taxi látható, Srankó István gépkocsivezető­vel. Az időpont: 1959. június 12. Ez volt a legszebb pillanat. Hosszú idő ' után az illetéke­sek teljesítették a járási szék­hely lakóinak óhaját. Hogy indokolt volt-e Monoron a taxi? Ehhez elég annyit hoz­záfűzni: alig lehetett utasra várakozva látni. Hogy miért e visszapillan­tás? Azért, mert a jól bevált közlekedési eszköz — eltűnt. Igaz, fel lehet, fel kell „tá­masztani”, méghozzá igen sürgősen. Kéri János Monor, Kossuth Lajos úti lakos azt kérdezi: miért kellett a taxit megszün­tetni. Szigeti Károly Monor, Ady Endre úti lakos azzal ér­vet, hogy a helyi buszjárat a kijelölt útvonalon is csak rit­kán fordul. Egyébként piac­napokon városi a forgalom a járási székhely főterén. Ügy véli, sokan igénybe vennék a taxit! Kékesi Imréné Rákóczi- telepi lakos két taxi haszná­latba állítását sürgeti. Azt ja­vasolja: az egyik a járási székhelyen közlekedjék, a má­sik annak határán túl is. Talán az utóbbi javaslat a rokonszenvesebb, mert zök­kenőmentesen megoldaná Mo­noron a háztól házig történő gyors és kényelmes utasszál­lítást. Ma már a taxi nem luxus, hanem nélkülözhetetlen közlekedési eszköz. . Vannak azonban tamásko- dók is. mondván: meg lehet lenni taxi nélkül is. Hogy ez így van-e, döntsék el olva­sóink. Beszéljük meg, hogy szerkesztőségünkhöz küldött javaslatok, észrevételek indo­koltak-e, a jól bevált taxi visszakövetelésének, haszná­latban állításának megvan-e minden technikai feltétele. Várjuk olvasóink és az ille­tékesek véleményét. Hörömpő Jenő KOHOB-VIDfó A-'P E S.T • M EGYE! H í R L A P K Ü l Ö N K IÁD A S A XIV. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1972. FEBRUAR 15., KEDD Jövedelmező a kertészet és a juhállomány Eredményes évet zárt az Ecser-Gyömrő Egyesült Petőfi Tsz — Gépesítették a kukoricatermesztést Az Ecser—Gyömrő Egyesült Petőfi Tsz szombaton tartotta a beszámoló közgyűlését. Ta- bámyi János, a szövetkezet el­nöke beszélt az elért gazdasá­gi év eredményeiről, gondjai­ról. A számok nem mutatnak rosszat. A szövetkezet tiszta nye­resége 6 millió C21 ezer forint. Összes beruházása 1971-ben 10 millió 467 ezer forint. Búzából rekordtermést értek el, a 17,4 holdamként! átlag az országos átlagot is meghaladta. A többi terményből — kukori­cából, rozsból — közepes ter­Guba Pál, a Monori Járási Pártbizottság első titkára részt vett az Egyesült Ecser—Gyömrő Petőfi Termelőszövet­kezet zárszámadásán. Felszólalásában méltatta a tsz eredmé­nyeit. A vasbrigád Vándormunkások A vascső prüszköli magából a vizet, a fúrótorony dohogá- sát már messziről hallani. A levegőben meleg pára, két ho­mokos partoldal között csorog a víz. Harminckilenc fokos. „Nem tudom, lesz-e ebből va­lami, tegnap azt mondták, 25—30 fokos ez a lé...” De nem bánják a monori-erdeiek a fúrótorony zakatolását. Me­leg víz. Nagy szó ez azért. Nincs ilyen a környéken sehol. Vascsövek kövérítik a gépek testét. Egy hatalmas, szürke alkotmányon zöld palack, még a papír is rajta van: „Móri ezerjó”. Víz van benne. Min­ta. Kamasz kis akáccsemeték között állnak a színesre má­zolt lakókocsik. Egy az iroda, papírhalmok az asztalon, az ablak fölött egy zászló, piros selyemből, hímzett betűkkel : „Szocialista brigád”. — Mi a brigád neve? — Vas. Csak így. Vasbrigád. Egy lakókocsi a kultúrte­rem. — Tévé van benne, szoktuk nézni, tegnap is egy jó film ment. Kártyáztunk, sakk is van annak, aki szereti. Meg Gőzölögve ömlik a víz, lassan eredményre vezet a mun ka. A jó meleg víz nemcsak a kezet melengeti... Foto: Péterffy könyvek is voltak, de azt el­hordták, hogy „na, hazaviszem a feleségemnek, olvassa már el ő is”, és elfelejtették visz- szahozni. Van itt egy ember, aki azzal van megbízva, hogy foglalkozzon ezekkel a dolgok­kal. Mondtam neki, minek ku- nyerálja vissza mindig a köny­veket, amikor úgyse hozzák. Most már aztán alig van egy- kettő. Egy lakókocsi a fürdő. — ... de ilyenkor nem sze­reljük össze a vezetékeket. Megmerítünk valami edényt, itt folyik ki a meleg víz úgyis, minek odáig vezetni, hát nem? A „lakás” is lakókocsi. Sod­rony lábtörlő az ajtó előtt, bent olajkályha, ágyak egymás mel­lett, az ablak előtt konyhaasz­tal, viaszosvászonnal, bögre, sótartó, egy összehajtogatott napilap. — A többiek már elmentek haza. Szegedre, Űjszilvásra, Szentesre, Kiszomborba, min­denfelé. — És maguk? — Ügy jött ki a munka, hogy itt kell lenni a hét vé­gén is, a kompresszorozásnál. Ügyelni kell a gépre... — Kocsis Ferenc — mond­ja a szőke fiatalember. Álmo­sak a szemei, a takaró szélét gyűri. Gépkezelő. Kecskeméten lakik, a szüleinél, kéthetenként hazajár. — Neki könnyű! Legény em­ber. — Farkas János legyint. — Dehát különben mindegy az. Szórakozni úgyse jár egyi­künk se. Dolgozunk reggel hattól este hatig, vagy este hattól reggel hatig, aztán ha van idő, szaladunk a vonatra. Én Tiszapüspökibe való va­gyok. A feleségem, a három­éves kisfiam meg az ötéves kislányom vár otthon. Van úgy, hogy naponta 12 órázom, csütörtökön meg megcsinálok nyolcat, és akkor indulok, enyém a hét vége. Nemrég építettem egy házat. Akkor otthon voltam, öt hétig, csi­náltam ezt-azt. Meg most is, ha hazamegyek, csak van munka a ház körül... ■— Vándorolnak. Haza, meg vissza. Nem nehéz? — Szereti az ember a mun­kát, megszokta. Bár nem mon­dom, jó lenne minden este ha­zajárni a családhoz... De ez a szakmánk, gépkezelők, fúró­mesterek vagyunk, ezt csinál­juk. Az országban tán nincs is hely, ahol mi már ne lettünk volna. Farkas János 17 éve dolgo­zik a Ceglédi Mélyfúró Válla­latnál. Kocsis Ferenc négy éve. — Négy éve... Még lehúzok vagy harmincat... — nevet. — Nem rossz hely ez! És mindenütt kell vagy 15 évet dolgozni egyfolytában, amíg összehoz az ember egy házat. Egy igazi házat. Dehát végül is itt élnek, lakókocsiban. — Jó ez a lakókocsi. Meleg van. A vállalat ad berendezést, pokrócot, lepedőt. Takarítani nekünk kell, azt meg ki lehet bírni. Enni úgy eszünk, hogy pakol otthon az asszony töl­töttkáposztát, ilyesmit, ami napokra elég. Most meg, hogy ezen a hét végén én nem me­hetek haza, ő jön utánam és majd hoz valamit. — A kereset? Megjárja. Jó. Három-négyezer körül... Dol­gozni kell érte. Az „irodában” színes sisa­kok, pirosak, kékek. — Ismeri azt a dalt, hogy ... — dúdolni kezd a művezető — ... ván-dor cigány-legény... Hát így van ez! A homokpartú árok választ­ja el a tábort, a fúrótornyot, a gépeket a köves úttól. Gőzö­lög a víz. Hétszáz méter mély­ről jön. Ha itt vége a munká­nak, Kőtelekre vonulnak, Szol­nok környékén van valahol... Most Monori-erdőnek kell a meleg víz. — Maguknak mit mondtak? — tolja fel a homlokáról a kucsmát egy öregember — lesz ebből valami? És felnéz az óriásra. A fúró­toronyra. Koblencz Zsuzsa mést értek el. Jövedelmező volt 100 holdas kertészetük, amely 1 millió 400 ezer forint hasznot hozott. Állattenyésztés: a szarvas- marhatartásról esett szó első­sorban. 200 fejőstehén — nega­tív állomány — van az istálló­ban. A takarmányozási gon­dok ellenére is jó a tejhozam. Ezer juhot is tartanak.' A juh- tartás ugyanis kifizetődő, a gyapjú, a bárány ára jó. A melléküzemágak tevékenysége is jövedelmező volt. A beszámoló jelentés után került sor az idei termelési terv ismertetésére. Idén kevés lesz a beruházás, hiszen 71-ben sokat költöttek gépekre, épít­kezésre. A növénytermesztésben sem terveznek nagyobb változta­tást. A kertészet területe 100 hold marad, mint tavaly, de mivel a kukorica megszűnik kapásnövénynek lenni (hiszen gépi művelésre tértek át) pa­radicsomot termelnek majd Gyömrőn is, ez biztosít mun­kát a tagságnak. A juhászatot — mint egyik Jagnyereségésébb ágazatukat, fejlesztik. Ezenkívül továbbra is az eredményes, gazdaságos pecsenyecsirkét állítják elő és ellátják a termelőszövetkeze­tek árudáit tojással. A beszámolók, amelyek ezen a napon a tagság elé kerül­tek, nem kelthettek elégedet­lenséget. Jók az eredmények, bár szervezettebb, gondosabb munkával többet is elérhet az egyesült termelőszövetkezet tagsága. Ehhez kívánt jó mun­kát a vezetőség, és a zárszám­adó közgyűlésre meghívott valamennyi vendég: a megyei pártbizottság, a járási pártbi­zottság, a területi szövetség képviselője, s a helyi szervek vezetői. Kik jutottak tovább? Vasárnap Monoron tartották a járási Ki mit tud?-ot. öt kategóriában, 14 műsorral lép­tek fel a fiatalok. A helyezet­teket még egyszer meghallgat­ja az operatív bizottság a me­gyei döntő előtt. Részeredmények: népi tánc megosztva Gyömrő férficsür- döngölő, Maglód páros. Irodal­mi színpad: Monori József At­tila Gimnázium Szöveg című irodalmi műsorukkal, 2. Pat­kós Attila Karinthy monodrá­májával. Szavalat: 1. Gulyás Etelka, 2. Dankó Andrea, 3. Kifut Irén. Vokális zene: ve- csési Kodály-kórus. Hangsze­res kategóriában a zsűri nem engedett senkit tovább. A tudósító köszöneté Mi, tudósítók, írásainkban sok mindenről szeretnénk tá­jékoztatni a kedves olvasót. Persze, az igyekezett mellett azért megesik, hogy néhány ér­dekes, sokszor fontos esemény­ről mégsem jelenik meg tudó­sítás. Ennek több oka lehet! Talán a legfontosabb: egyálta­lán nem, jobbik esetben csak megkésve értesülünk égy-egy jelentős tanácskozásról, ese­ményről. Gondolunk itt első­sorban a községi tanácsülések­re és a lakosság tájékoztatásá­ra érdemesebb egyéb ülésekre, értekezletekre stb. Ezek után örömmel teszem szóvá az utóbbi hónapok sülysápi gyakorlatát: a közsé­gi tanács vezetői a tanácsülé­sekre levélben küldenek cí­memre meghívót, mellékelve a megvitatásra kerülő napi­rendi pontokat. És most a leg­utóbbi meghívó azon értekez­letre szólított, amelyen a köz­ség társadalmi szervezeteinek és gazdasági szerveinek veze­tői vesznek részt. E megbeszé­lés tárgya: népfrontválasztás, valamint összehangolt népmű­velési terv előkészítése. Miről is van itt szó? Arról, hogy a meghívókban a sajtó bevoná­sával szélesebb körű és infor­matívabb kapcsolattartást je­lent, s ezt felismerték a sülysá­pi községi tanács vezetői. És te­szik mindezt a lakosság jobb tájékoztatása érdekében. Ez a törekvés önmagáért be­szél. Jandó István — Keskenyfilm helyett ci- nemascop. Tíz keskenyfilmes mozit alakítanak át az idén cinemascop-filmek vetítésé­re alkalmas filmszínházzá Pest megyében. A szélesvász­nú mozik száma ezzel 46-ra emelkedik. Négyszáz fajta vetőmag Japán permetezőgépeket várnak — Felkészültek a tavaszra Az enyhe téli időjárás ked­vez a házikertek művelőinek. Monoron, de a járás többi községében is hozzákezdtek a gyümölcsfák megtisztításához, a talaj előkészítéséhez. Hogyan készült fel a lakosság ellátá­sára a monori takarmány- és gazdabolt? — kérdeztük Gyar­mati Báliint üzletvezetőtől. — Nyilván a jó időjárás ha­tására, már januárban rekord- forgalmat bonyolítottunk le. A bevétel 300 ezer forint volt, amely több, mint az elmúlt évek hasonló idő­szakában. Felkészültünk a várható feb­ruári, márciusi és áprilisi nagy forgalomra. — A vetőmagok? — A vetőmagellátó vállalat minden elismerést megérde­mel a jó ellátásért. Több mint 400 fajta mag között válogathat a na­ponta 109—150 ide betérő vásárló. Néhány érdekes­ség a vetőmagfrontról. Csak zöldségféléből mint­egy ötvenfajta mag kap­ható üzletünkben. A pázsitmagkeverékből 15 fajta van. És még sorolhatnám tovább a bő választékú vető­magféleségeket. — A növényvédő szerek? — Márciusra elkészül az új műtrágyaraktár, azután na­gyobb mennyiségű növényvédő szert tudunk majd árulná. Tavaly nagy sikert arattak a japán permetezőgépek, amelyek 500-tól háromezer forintos árban kaphatók. 1971-ben 300-at adtunk el — az idén is nagy az ér­deklődés irántuk. A közeli napokban várjuk a permetezőgépek érkezését. — Honnan járnak ide vá­sárolni? — Alsónémeditől Pácéiig. A környező községekből a leg­szorgalmasabb vásárlók a va­sad! gazdák. — Egyéb? — Bő a választék a takar­mánybúzából, vetőburgonyá­ból is. Igyekszünk mindent megtenni, hogy a vásárlók elé­gedetten távozzanak. A vásár­lók igénylik a tanácsadást is, tájékoztatjuk őket a különbö­ző vetőmagok és műtrágyák kezeléséről. MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: Zöld rakéták. Mag­lód: Oliver I—II. Mende: Kí­sért a múlt. Pilis: Aladdin és a csodalámpa. Monor: Négy gyilkosság elég lesz, kedvesem. Nyáregyháza: Baleset a ten­gerparton. Üllő: Néma bará­tok. Vecsés: Jelenidő. Kiállítás Gyömrő: Ságvári Endre Üt- törőház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents