Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám

8 rcai it tCt El 'z/£ír?ap 1972. FEBRUAR 15., KEDD Több építőanyag Jól kezdődött az év az építőiparban Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium értékelte az ÉVM vállalatoknak ez év első hónapjában elért termelé­si eredményeit. Az összesítés­ből megállapítható, hogy az építőiparban jól kezdődött az év: az ÉVM vállalatok januári építési-szerelési munkájának értéke 19 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti ter­melést. Az építőipari árszintválto­zásból eredő bevételek le- számításával szerényebb agyán az eredmény, de még így is kedvező. A lakásépítő ÉVM vállalatok dolgozói januárban 235 új ott­hont adtak át, majdnem 20 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Az idei la­kásépítési program teljesítése mégis jóval kedvezőbb feltéte­lek között kezdődött meg, mert jelenleg 35 530 új lakást építe­nek az ÉVM vállalatok, csak­nem hatezerrel többet, mint a múlt év januárjában. Ez a többlet pedig lehetővé teszi, hogy egyenletesebb ütemben adják át majd az 1972-re elő­irányzott új otthonokat. Az építőipari vállalatoknak és a sajátház-építőknek évek óta nagy gondot okoz, hogy az építőanyagipar termelése el­marad az építőipari termelés növekedésének ütemétől. Most januárban azonban ' az ÉVM építőanyagipari vállalatok mindegyike túl­teljesítette előirányzatát, s végeredményben 17 százalék­kal több építőanyagot termel­tek, mint múlt év januárjá­ban. Faházak - Baradlánál Üj kempinget, illetve üdülő­telepet alakítanak ki Aggtele­ken, a világhírű Baradla csepp­kőbarlang közelében. A ligetes részen tizenöt alpesi faházat állítanak fel. A villanyvilágí­tásé házakat május végén ad­ják át. Mit mond a tudós a rák megelőzéséről? Szovjet tudások számos olyan meohaniizmuslt fedeztek fel, amelyek elősegítik a rák­keltő anyagok — az olyan ké­miai meUeficteirmékek — meny- nyiségónek csökkentését, ame­lyekről az orvosok úgy vélik, hogy a szervezetre gyakorolt tartós hatásuk összefüggésbe hozható bizonyos rosszindula­tú daganatok keletkezésével. „A talajban és a vízben levő rákkeltő anyagok el­pusztulásának legfőbb té­nyezője a mikroorganizmu­sok élettevékenysége.” — írja Leon Sábád, a Szovjet­unió Orvostudományi Akadé­miájának tagja. Benzpirénnel erősen szennyezett talajból si­Farsang utolsó vasárnapja • Rönkhúzás • Busóvilág • Legényvágás Rönkhúzást rendeztek vasár­nap az ország számos közsé­gében. Olyankor elevenítik fel ezt az ősi népszokást, ami­kor a farsang esküvő nélkül múlik el. Ahol a lányok nem találnák párra, rönkhúzási felvonulással egybekötött tré­faesküvőt, mókalakodalmat tartanak, „álesküvővel” hangolják vigalomra az egész falu lakosságát, kárpótlásul az igazi lakoda­Eddig vári, most... Mit mond a dühös ember? A dühös ember — utas. És tegyük hozzá, dühének okát nemcsak mondja, hanem írja is. Írja a panaszosleveleket, amelyeknek forrása a min­dennapos út, amelyet Érd és Budapest között tesz meg. Idézet egyik leveléből, ame­lyet a Volán 20-as vállalatá­nak igazgatójához címzett: .. naponta kétszer vagyok kénytelen beosztottai jó ré­szének kioktató, rendreutasító modorát élvezni. Annak elle­nére, hogy nem velem műve­lik, kizárólag önnek írtam le jogos felháborodásomat... Ez­után nem marad más hátra, minthogy magam is — mint utas — pontosan annyi meg­becsülést kapjak vállalata munkatársaitól, mint ameny- nyit ön kíván meg tőlem •— az utastól — az ő részükre". Egy másik levelét a Volánon kívül az alábbi helyekre küldte még el: dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter, magyar rádió, magyar televízió, Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, Magyar Nemzet szerkesztősé­ge. Öt évi türelem Felkerestem Pólányi Tamás érdi lakost, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának dol­gozóját. Szikár, szemüveges ember, az életben jóval nyu- godtabbnak tűnik, mint arra leveleiből következtethetne az ember. — Nekünk a budapesti köz­lekedés felüdülés, higgye el. Mindennap Érd-Parkvárostól jönnék busszal a Kosztolá­nyi térre, de csak jönnék, mert a buszok a legritkább esetben érkeznek menetrend szerint, sokszor késnek, sokszor áll­nak, a megállóban mindenna­pos a tömegfelháborodás. Öt évig nem írtam senkinek semmit, de már belefárad­tam, hogy arra várjak, hátha észreveszik az illetékesek a tarthatatlan állapotot. Leve­leim foganatja csak annyi, hogy kapok egy udvarias, de semmitmondó választ. Hát rendjén van ez így? Elmondja, hogy nekik, uta­soknak nem ülőhely kell, csak a lehetőség, hogy rend­ben és időben elérhessék úti­céljukat. Mert ha valóban a menetrendben feltüntetett tíz­perces Időközökben indulná­nak a buszok, minden rend­ben lenne és semmi esetre sem verődne össze tömeg. A kocsin nem szól — Nekünk nincsen más köz­lekedési eszközünk, csak a busz. Volt olyan, hogy egy nő összeesett a kocsiban. Nem tudtunk lehajolni hozzá, mert egyszerűen nem volt hely. A kalauz? Nos, ő el sem indul, hogy kezelje a jegyeket. Úgy­sem tudna végigmenni a ko­csin. Igaza van, egyetértek. Nem akarja önszántából, vagy hivatástudatból összenyomorí­tani magát. Napirenden van­nak a veszekedések, a trágár kiabálások. És ez igy megy napról napra, reggelről reg­gelre .., Pólányi Tamás azonban nem veszekszik. Nem szól sem a gépkocsivezetőhöz, sem a ka­lauzhoz. Leveleket ír. — Azért van az igazgató, hogy intézkedjen. A bajokról legtöbbször nem tehet a busz személyzete. Leveleire viszont egyáltalán nem jellemző az udvarias hangvétel; a Volánnál jól is­merik már a nevét. — Nem tagadom. Sokszor drasztikus vagyok, de szándé­kosan teszem. Így biztos, hogy felfigyelnek panaszaimra. Egy időben a feleségemmel is írat­tam, hátha hamarabb intéz­kednek, ha több hasonló tar­talmú írást kapnak. Mindig csak magyarázott Érdi lakásáról a busz indu­lása előtt háromnegyed órá­val lép ki az ajtón. Ezzel má­sok is így vannak. A megálló ugyanis nincs messze, de so­ha nem tudni, mi történik, s az idő ácsorgással, bosszanko- dással telik. — Adtak már sokféle ma­gyarázatot. Elromlanák a bu­szok. Ezért, meg azért kima­radt egy járat. Jó, elfogadom, van ilyen is. De miért csak ezen a vonalon? Mert úgy hallom, másfelé nincsenek ilyen tűrhetetlen, az embersé­get megcsúfoló állapotok. Las­san belefáradok. A dühös ember az utasok szócsöve. S ha erősebben szól is, mint kellene — szavai igaz­ságot hordozhatnak maguk­ban. Fehér Béla lom elmaradásáért. A fatuskó- kat húzva vonultak végig az utcákon a vidám hangulatot teremtő „bandák”, sorra láto­gatták a pártában maradt lá­nyokat és az öreglegénysé­güket őrző férfiakat. Ősi rig­musokat dalolva kicsúfolták őket, kerítéseiket, ablakaikat bemeszelték. A vidám játék sehol sem keltett haragot, hi­szen ez a hagyományesemény minden évben megismétlődik a forráskuti farsangi napokon. Busóvilág járta farsang utolsó vasárnapján Mohá­cson. A nap „hősei”, a kifordított subába bújt, ijesztő álarcot viselő, kolompokkal, kerep­lőkkel zajongó, hamuval töl­tött harisnyát lóbáló busók voltak. A mulatság fénypontja ezúttal is a busók és más farsangoló csoportok látvá­nyos, tréfás felvonulása volt. Vasárnap, a régi hagyomá­nyoknak megfelelően elevení­tették fel a farsangi napokat a Vas megyei Kőszegfalván. Évszázados hagyomány ez, három napig tart, s na­gyabb ünnep a faluban, mint a búcsú. Az első nap vidám bálozás­sal telik el. A bált hétfőn az asszonyok napja követte. Ezen a napon csak az asszonyok vigadtak. Fiatalja, öregje rop­ta a táncot világos virradatig. Harmadnap — ma — van a „legényvágás”. A kocsmában hosszú asztalsor mellett bo- rozgatnak együtt a fiatalok és öregek — de most már csak a férfiak. A vásár első hete Fogytán a választék Az enyhe időjárás ellenére a vásárlók tömegét csábítja a ruházati kereskedelem, az áru­házak, az üzletek 30—40 szá­zalékos téli engedményes vá­sára. Az első napi rohamok után, az áru és a méretválasz­ték fogytán, mérséklődött ugyan a forgalom, a nem ki­mondottan meleg holmik azon­ban változatlanul keresettek. Az érdekelt vállalatok gyors­mérlege szerint váltakozó si­kerrel zárult a téli ruházati vásár első hete, amely a tava­lyival azonos, néhány helyen annál valamivel magasabb forgalmat hozott. került olyan baktériumtörzse­ket kiválasztanunk, amelyek elpusztítják ezt az anyagot. A benzpirént egyébként a talaj saját mikroflórája is elpusz­títhatja. Néhány nap alatt a rákkeltő anyag mennyisége 50—80 százalékkal csökken­het.” Leon Sábád, a 70 esztendős onkológus már több munkát irt arról, hogy a rákkeltő anya­gok milyen hatást gyakorol­nak az emlberi szervezetre. Ezeknek az anyagoknak a megismerése, írja a tudós, .napirendre tűzi a rák megelő­zésének problémáját”. Azokban az esetekben — ír­ja León Sábád —, amikor megállapíthatjuk, hogy a munkahelyen olyan ártalmas anyagokkal dolgoznak, ame­lyek rákos megbetegedéseket idézhetnek elő, meg lehet szüntetni vagy legalábbis csökkenteni le­het az Ilyen anyagoknak a szervezetre gyakorolt közvetlen hatását. A tudós hangsúlyozza, hogy „sok esetben nem szükséges teljesen megszüntetni az em­bernek a rákkeltő anyaggal való érintkezését, hanem ele­gendő csökkenteni az anyag mennyiségét, mivel a rákkeltő hatás teljesen az anyag dózi­sától függ. Tetten ért tolvaj Társadalmi tulajdont káro­sító lopás vétsége miatt állí­tották bíróság elé G. I.-né 22 éves gyári munkást. A fiatal nő minap Vácott, a 10-es szá­mú önkiszolgáló élelmiszer- boltban több mint 350 forint értékű árut rejtett táskájába, s megpróbált fizetés nélkül tá­vozni. A bolti dolgozók azon­ban leleplezték. SZESZMENTES PINCE A szobi léüzem pincéjében egyetlen korty szeszes ital sem található, mégis a 10—20 literes demizsonok százával sorakoz­nak a falak mellett, az üzem termékeit szállítják bennük a ke­reskedelemnek. Bogyósokat, de déligyümölcsöt is feldolgoznak. Foto: Urbán Gömböcveszedelem Januárban szokatlanul sok volt a disznósajt mérgezés Múlt év januárjában egész Pest megyében egyetlen em­ber kapott disznósajttól gyo­mormérgezést, mégpedig Gyömrőn. Ez idén viszont az év első hónapjában 12 esetben okozott mérgezést a gömböc, és ennek következtében 21 em­bert kellett kórházba szállíta­ni. Továbbá öt budapesti la­kost is, akik Biatorbágyról származó disznósajtot fogyasz­tottak. Vácott két, Nagykátán és Törökbálinton 3—3 gömböc­mérgezés fordult elő, többi ál­dozatát a disznósajt a megye különböző részein szedte. Dr. Kelemen Erzsébet, a megyei KÖJÁL élelmiszer-hi­giénikus orvosa felkereste mind a 21, kórházban ápolt be­teget, megkérdezte tőlük, hol készült a mérgezésüket előidé­ző étel, abból sikerült mintát is szereznie. A laboratóriumi Az Országos Takarékpénztár központjában hétfőn letétbe helyezték a lottó 7. játékheti telitalálatos szelvényét, amely a lottó másfél évtizedes fenn­állása óta a legtöbbet érő szel­vény. A 2 153 950 forintos főnyere­ményen négyen osztoztak: Porti Lénárd, Kriston István, Murányi Gyula és renc, mindnyájan a 1-es számú Közös Építőipari Vállalat dolgozói. A 20—25 éves fiatalemberek két hónap­ja lottóznak egy csoportban, variációs játékkal. A nyere­ményből — amit egyenlően osztanak meg egymás között — mind a négyen építkeznek majd. vizsgálat minden esetben meg­találta a kórokozó stafilococ- cust, amely azonban csak ha túlságos mennyiségben fordul elő az ételben, akkor okozhat bajt. — Ha a disznósajtot helye­sen készítik el, a kórokozó nem szaporodhat el benne kárt okozó mennyiségben. Alapvető előfeltétel a készítésénél a fo­kozott tisztaság. Aztán nem szabad csak úgy behajigálni a bélbe, és rögtön kivenni, amint forrni kezd. A forrástól szá­mítva annyi óráig kell benne tartani, ahány kilót nyom, el­lenkező esetben a gömböc magjában a kórokozók szapo­rodására kedvező meleg ala­kul ki. Ezt különben a mosta­ni januári időjárás másképpen is elősegítette a sajtban. Hű­vös, száraz helyen kell tartani, de ott sem áll el hetekig. Ta­láltam olyan beteget is, aki a karácsony előtt készített disz­nósajtból január legvégén evett. Persze hogy megbetege­dett tőle. Az is hiba, ha nem hideg füstön füstölik. Valamennyi idei mérgezés házi készítésű disznósajttól eredt Nagyobb gondosságra, elővigyázatosságra lenne szük­ség. Ha továbbra is szaporodik a gömböcmérgezés, helyes lenne a gondatlan készítő felelősség­re vonása. Nemcsak Pest me­gyében, hanem az egész or­szágban, mert mindenütt sok a disznósajtmérgezés. sz. e. Párizsba utazik a florentin KOSÁR — CICASZÁLLÍTÁSRA Kosarakkal megrakott te­herautó előz bennünket Szi- getszentmiklós központjában. A kapu, ahonnan kifordult, még nyitva áll. Tábla igazít útba: Fűztermelő és Kosár­fonó Háziipari Szövetkezet. Bakonyi István részlegve­zető megnyugtatja a fotóri­portert: Egyet se búsuljon, maradt még fényképezni való a raktárban! Mit parancsol lencsevégre kapni: békési fotelt, virágtartót, florentint vagy Mózes­kosarat? A florentint választjuk, mert 1 olyat még nem láttunk. Most Juhász Pálné az italkosarakat, Kovács Lajosné a karikába rakott florentinokat mutatja, egy-két hét, és valamelyik párizsi lakás díszei lesznek. (Foto: Urbán) megláthattuk: egész hegyre való vár szállításra ezekből a kinyílt petúnia kelyhéhez ha­sonló, apró virágkosarakból. Főleg a franciák kedvelik, Monsieur X. ilyenben küld vi­rágot Mademoiselle Y.-nak. A szövetkezet még ma is sok családnak biztosít kenyeret Szigetszentmiklóson és Ta­tán. A fűzet a Baranya me­gyei Sumogy — nem sajtóhi­ba! — határában termelik, onnan szállítják Szentmiklós- ra, ahol 30—35 benndolgozó és 28—30 bedolgozó készít be­lőle szebbnél szebb fonott­árut. Most, hogy reneszánszát éli a népművészet, ötven-hatvan féle cikket is gyártanak évente, s ennek nyolcvan százalékát exportálják a világ minden tájára. Italkosarakat, floren­tint, fonott gyermekjátékokat, fedeles macskaszállító kosa­rakat Franciaországba, virág­tartókat, békési fotelt, üveg­tartókat, szögletes és bevá­sárló kosarakat Nyugat-Né- metországba, Olaszországba, Angliába, Japánba. A cseresz­nyés kosár „mini-változata” kínai megrendelésre készül, két füllel, hogy derékszíjra fűzve lehessen beleszedni a gyümölcsöt a fáról. Megerőltető, de szép munka a kosárfonás — vallja Bakonyi István, és sóhajtva teszi hoz­zá: éppen csak meggazdagod­ni nem lehet belőle. Ezért aztán nemigen akad fiatal, aki ezt választaná hivatásául. A bedolgozók például jórészt hatvan év körüli emberek, akikhez az egész család „be­segít”, hogy meglegyen a havi 1500—1800 forintos kereset A szakmunkások — túlórával — 2500-ig is eljutnak. Csakhogy egyre kevesebb a szakmunkás. Kihal a szakma — az öregek­kel ... Ny. É. PEST MEGYEI HÍRLAP • Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja Főszerkesztő: DR. LOKOS ZOLTÁN Főszerkesztő- helyettes: SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vni„ Somogyi Béla u. s. IL em. Levélcím: Bp. 70. Postaliók 10. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 343—100, 142—220. Titkárság: 140—447. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta» Elő­fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér I. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. Kétmillió, osztva néggyel Taksonyi az ötös

Next

/
Thumbnails
Contents