Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-02 / 27. szám

res» Htc. re# ^firlop 1972. FEBRUAR 2., SZERDA Berda József utca... » Berda József költőről nevez­ték el — születésének 70. év­fordulóján — Budapesten a IV. kerületi Gellert utcát. Ez alkalomból a 31-es számú há­zon — a költő volt lakóházán — a kerületi tanács és a Ha­zafias Népfront kerületi bi­zottsága kedden emléktáblát avatott. A TÁPIÓ MENTÉN Amatőrfilmek bemutatója Nagykőrösön A Nagykőrösi Konzervgyár amatőrfilmklubja' az elmúlt években országos hírnévre tett szert. Rendszeresen tartanak évenként nyilvános filmvetíté­seket, bemutatókat, amelyek szervesen hozzátartoznak im­már az alföldi város kulturá­lis életéhez. Idén elsőként a konzervgyári filmklub hétfőn késő este tartotta meg amatőr- film-bemutatóját a városi ta­nács művelődési osztályának és a Magyar Amatőr Filrp Szö­vetségnek a közreműködésével. A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet diákotthoná­ban Buglya Sándor, a Magyar Amatőr Film Szövetség főtit­kára nyitotta meg a filmestet, amely után amatőr burleszkfil- meket vetítettek a megjelent közönség előtt. Változatos művelődési programok Három község művelődési otthonának igazgatóját kér­deztük meg a nagykátai já­rásban terveikről, a közeljövő kultuialis eseményeiről. NAGYKÁTA A nagykátai járási műve­lődési központ Tápió menti Népi Együttese mintegy 100 tagot számlál. Chmely Ödön, a művelődési központ igazga­tója elmondotta, hogy az együttes változatlanul fenn­tartja, szélesíti lengyelorszá­gi kapcsolatait. A poznani kul­túrpalota meghívására nyá­ron a lengyel tengerparton vendégszerepeinek: szeptem­berben viszont ők látják ven­dégül a poznani Wielko Polska népi együttest... A nagykátai művelődési központ látogatottságát ér­zékelteti, hogy hetente 500 „tizenéves” fordul meg fa­lai között A művelődési ház 2 éves gyors-gépíró és titkár­nőképző tanfolyamának 210 hallgatója van. A résztvevők képzése sokoldalú, február végén például az Állami Dé­ryné Színház Fáklyaláng elő­adásáról készítenek dolgozatot. A gyermekeknek indított né­met nyelvtanfolyamukat 70- en látogatják. Rendkívül tar­talmas a programja a fiatal értelmiségiek Aquarium klub­Fóvárosi színházi esték Szentivánéji álom az Operaházban A DRÁMAIRODALOM máig utolérhetetlen mestere, Wil­liam Shakespeare, az emberi jellem legkitűnőbb ismerője volt. Érthető, hogy a zeneszer­zők gyakran nyúltak Shakes­peare műveihez, szívesen dol­gozták fel számos drámáját opera, színpadi kísérőzene, ba­lettzene vagy szimfonikus köl­temény formájában. Hogy ezek a művek többnyire — néhány kivételtől eltekintve — nem bizonyultak a zeneirodalom halhatatlan remekműveinek, nem az ő bűne. Sőt, éppen Shakespeare művészetének nagysága, műveinek egyete­messége, sokrétűsége, rendkí­vülien gazdag érzelem- és han­gulatvilága, dramaturgiájának örökérvényűsége, nyelvi lele­ményének végtelensége miatt kevés zeneszerző volt képes műveivel egyenrangú zenei al­kotást létrehozni. A komikum és tragikum, napfény és árnyék szinte min­dig együtt vannak jelen Shakespeare vígjátékaiban és tragédiáiban. • Fiatalkori mű­veiben többnyire a derű ural­kodik. A Szentivánéji álom is ennek a derűs alkotóperiódus­nak szülötte, színpadát a ké­sőbbi nagy tragédiák komor felhői még elkerülik. A fiata­lok idillikus szerelmére ugyan veszélyek leskelődnek, s a me­seerdő kedves tündérei között is akadnak gonosz szellemek, a tündérkiraly és királynő párharcot folytat egymással, de a felhők hamar elvonulnak, s j utána még fényesebben ragyog' fel az éltető napsugár. TÖBB ZENEI FELDOLGO­ZÁST ért meg á Szentivánéji álom. A mű lényegét, sokszí­nűségét egyik sem tudta visz- szaadni. Hogyan sikerült még­is ezt a teljes .világot áttenni [ az operaszínpadra? Hogyan le­A tápiószentmártoni kerámiaszakkör munkáiból állandó kiállítást rendeztek be. Foto: Gárdos hét a szöveg megcsonkítása el­lenére megőrizni a darab egy­ségét? Hozzá tud-e tenni még valamit a zeneszerző Shakes­peare csodálatos művéhez? Benjamin Britten, a husza­dik századi zene nagy mestere ' az angol operát több évszáza- j dós Csipkerózsika-álmából éb- ■ resztette fel. Két leghíresebb! operája — a Peter Grimes és az Albert Herring — száza­dunk operairodalmának kima- 1 gasló alkotása. Ezekhez képest a Szentivánéji álom aránylag ritkán szerepel. a világ opera­színpadain. (Nálunk néhány évvel ezelőtt Debrecenben mutatták be.) Az opera zenéje önmagában I nem ér fel a másik két ope­rával, mégis, a darab jobb megzenésítése aligha képzel­hető el. Nagy tisztelettel nyúl a szerző az értékes irodalmi szöveghez, zenéjével nem akar fölé nőni, hanem szerényen szolgálójává szegődik. így — a szövegbeli húzások ellenére — megmarad a mű dramaturgiai egysége, érvényesül Shakes­peare csodálatos nyelve, ami önmagában is zenei értékű. Híven adja vissza a zene a mű hangulati sokféleségét: a sej­telmes, légies tündérvilág ze­néjének hangulatos kiegészítő­je a kézművesek jeleneteinek ízes-humoros, néhol groteszk muzsikája. A RENDEZÉS Vámos László munkája, aki a prózai színház­ból gyakran tett már sikeres kirándulást az opera műfaj te­rületére. Meggyőző erővel ál­lítja színpadra a darab sokféle rétegét, jól találta el a mű különböző hangulatszféráit. Az egyébként kitűnően sikerült mesterember-jeleneteknél azonban ő sem tudta elkerülni azt a csábítást, amit a prózai előadásoknál is a túlzott ko- médiázás veszélye jelent. A rendezőn kívül más ven­dégszereplőket is igényelt az előadás: Puck akrobatikus fel­adatokat is igénylő prózai sze­repében Várhegyi Terézt és a még főiskolás Kútvölgyi Er­zsébetet láthattuk-hallhattuk., A népes szereplőgárdából leg­inkább felfigyeltünk Agay Ka­rola (Titánia) szépen megfor­mált koloratúrszólóira; a sze­relmesek alakítói közül a fia­tal Berkes János (Lysander) és a második szereposztásból Súdlik Mária (Heléna) nyúj­tott maradandó élményt. A mesteremberek nagyszerű — főleg színészi kvalitásokat igénylő — megformálásai köT zül kiemelkedett Sólyom Nagy Sándor és Bordás György Zu- boly-alakítása. A BEMUTATÓ ELŐADÁST Lukács Ervin vezényelte, a második szereposztás élén a fiatal Medveczky Adámot hall­hattuk. Forray Gábor díszletei és jelmezei jelentősen hozzá­járultak a shakespeare-i han­gulat megteremtéséhez. Az Operaház Botka Valéria által betanított gyerekkórusa, vala­mint Fodor Antal koreográfusi és betanító munkájának ered­ményeképpen a Balettintézet növendékeinek táncai is nagy­mértékben járultak hozzá az előadás szép sikeréhez. Korda Ágnes jának. Nyugdíjasklub, s a Ha­zafias Népfront Kossuth klubja is működik még a művelődési központban. Há­rom korosztályt ölel fel a 20 éves modellezőkör: a fel­nőtt modellezők gyakran in­dulnak versenyeken — a kör tagjai március 5-én kiállítá­son mutatják be munkáikat. A nagykátai járási művelő­dési központ különben évek óta fejleszti kapcsolatait egyes nagyüzemekkel — pél­dául a Fővárosi Minőségi Ci­pőgyárral, ahová ötvenen jár­nak be dolgozni a járási szék­helyről. — Január 1-én a hely­beli Telefongyárral kötöttek szerződést a dolgozók álta­lános iskolai képzésének elő­segítésére, TIT-előadások szer­vezésére a gyárban — előadást tartottak többek között a nagykátái ipartelepítésről —■, valamint- egy, a Telefongyárat bemutató film készítésére. A művelődési központ igazgatója, jelenleg másodmagávai, ugyanis 15 esztendje forgat filmeket: valóságos archí­vummal rendelkeznek Nagy- káta életéről, eseményeiről. SZECSŐ Ofella Sándor, a tápiósze- csői Damjanich Művelődési Otthon igazgatója: — A községbeli cigány la­kosság körében márciusban Ki mit tud? vetélkedőt rende­zünk: erre az alkalomra ad­ja elő táncegyüttesünk és irodalmi színpadunk a cigány­ság táncait bemutató, e nép­réteg múltjáról, beilleszke­déséről szóló műsorát. Népi együttesünk gyermektánccso- portja a „Mesél a Tápió” cí­mű műsorára készül. Az ösz- szeállítás a környékbeli fal­vak táncait, népszokásait ele­veníti fel. A népi együttes menyecskekoszorúja február 5-re a Tolna megyei Szakály- ba utazik vendégszereplésre. Ugyancsak februárban — mű­sorát új, Jegy kendő című összeállítással bővítve — az egész együttes Kemencére is ellátogat. A tápiószecsői művelődési ház irodalmi színpada a ju­bileumi esztendőre a „Dó­zsa” című összeállítással ké­szült. A napokban kezdődött a művelődési otthonban a szakmaközi akadémia, vala­mint a faluakadémia TIT- előadássorozata, tavasszal pe­dig KRESZ-tanfolyam kezdő­dik. Ugyancsak tavasszal megnyílik a művelődési ott­hon jelenleg tatarozás alatt levő ifjúsági pinceklubja. A községi közművelődés ottho­nában ezenkívül fotószak­kör és sakkor, egy művészet­kedvelők klubja és egy gyer­mekklub is működik. SZENTMÁRTON Végül a tápiószentmártoni művelődési központba láto­gattunk. Az intézményt a he­lyi Kossuth és Rákóczi ter­melőszövetkezet, az ÁFÉSZ, valamint a takarékszövetke­zet közösen tartja fenn. Ez­által évente 85 ezer forintos támogatást élveznek. A na­pokban múlt egy éve, hogy községi összefogásból, átalakí­tás révén felavathatták a művelődési házban az öregek tálaló-étkező helyiséggel, fek­vőhelyekkel is ellátott, szé­pen, igényesen berendezett, tágas és kényelmes napközi otthonát. Ugyanitt* jól beren­dezett helyiségeket is talá­lunk az értelmiségi klub, egy sakk-klub, s a kiváló úttö­rők játékklubja foglalkozá­saihoz. Váraljai Béla, a művelő­dési központ igazgatója egyéb gyarapodásrój is beszélt. Ve­zetésével már régebben mű­ködik a községben egy kerá­miaszakkör: a művelődési ház 48 ezer forintért, saját költ­ségvetéséből, külön épületét emelt a keramikusoknak. Ter­vezik, hogy nyaranta lehe­tőséget adnak itt fiatal me­gyei képzőművészeknek, bent­lakásos továbbképzésre. A szállást a helybeli, mezőgaz­dasági szakmunkásképző is­kola ajánlotta fel. P. A. LE MONDE-KRITIKA HUNGAROTON-LEMEZRŐL Zenészek írják a slágerlistát TÍZ HELYETT TIZENÖT A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója, Bors Jenő sajtótájékoztatón jelentette be a 12. nemzetközi sikert: a fran­cia nemzeti hanglemez-akadé­mia nagydíját Hungaroton-le- mez kapta meg, amelyen Schönberg, Webern és Boulez művei szólalnak meg. A lemez Franciaországban eddig 700 példányban fogyott el, itthon pedig ezerkétszázat adtak el alig fél év alatt, s ez azért érdekes, mert négy év­vel ezelőtt Mozart zongoraver­senyét Fischer Annie előadá­sában sem keresték ennyien. Az elmúlt két esztendő alatt Magyarországon a művészle­mezek forgalma megkétszere­ződött. A Le Monde című francia lap tavaly szeptemberben a következőket írta erről a le­mezről: „Ez a magyár előadás elsőrangú, Sziklay Erika szop­rán hangja talán nem olyan erőteljes, mint más előadóé, de összehasonlíthatatlan varázs­ereje van. A Mihály András dirigálta Budapesti Kamara- zenekar a lehető legmagabiz- tosabb ízléssel reprodukálta ezt a különös atmoszférát. Szép, modem zenei lemez, ajánlani kellene mindenki­nek .. .* Ennyit a Magyar Hangle­mezgyártó Vállalat legújabb sikeréről. Az elmúlt négy hét alatt na­gyon sok olvasónk írt levelet szerkesztőségünkbe a „Kedvenc lemezem“ rovat változásaival kapcsolat­ban. Sokan kifogásolták, hogy nem fietente jelenik meg a Slágerlista, de kaptunk olyan leveleket is, amelyekben a ha­vonta megjelenő listát, üdvö­zölték: „Egy hét alatt nem változik annyit a lista, mint havonta, így a hónap első szer­dáján érdekesebb listát olvas­hatunk” — írja Nagy Sarolta Vácról. Másik olvasónk arra kért minket, hogy a könnyű­zenei rangsor ne csak 10, ha­nem 15 számból álljon, hogy a Ahol Petőfi három évig lakott Felújítják az aszódi házat Petőfi születésének 150. év­fordulója alkalmából Aszód nagyközség tanácsa gazdag programot állított össze. Az ünnepségek nyitánya már ősz­szel, a múzeum előtt felállí­tandó Petőfi-szobor leleplezése lesz. A mellszobrot Kovács Fe­renc szobrászművész készítet­te, egyelőre budapesti műter­mében áll, ahol egyébként a bíráló bizottság nemrég át is vette. Szobra leleplezését követően a költőről, aki tudvalevőleg három évet töltött Aszódon, egész sor előadáson, kulturális versenyen emlékeznek meg az őszi és a téli hónapokban és a jövő év első felében. Mint­hogy Petőfi 1822-ről 23-ra vir­radó éjszaka, nem sokkal éjfél után született, a most követ­kező szilvesztert is ennek je­gyében ünnepük meg Aszó­don. A költő kultuszát ápoló Aszód tanácsa mindezen felül elhatározta a Kossuth Lajos utca 5. számú ház külső-belső felújítását. 1835—38-ban ebben a házban lakott Petőfi Sándor, az aszódi gimnazista. De ugyancsak kívül-belül és szin­tén tökéletesen kitatarozzák a Petőfi nevét viselő könyvtár Kossuth Lajos utca 8. szám alatt álló épületét is. Ezeket a munkálatokat az ünnepségek megkezdéséig befejezik. Háromezer éves körte Növényföldrajzi leletek beszélnek a múltról A Balaton vidékén napvi­lágra kerülő régészeti leletek értékes adatokat szolgáltatnak a vidék növényföldrajzi múlt­járól. Számos lelet laborató­riumi elemzése nemrégen fe­jeződött be a keszthelyi Bala­ton Múzeumban. A legrégibb leletek is azt bizonyítják, hogy a Balaton mentén már évezredek óta rendszeresen foglalkoznak gyümölcstermesztéssel. Ennek egyik legkorábbi konzerváló­dott emléke az a körte, ame­lyet egy háromezer éves sír­ban találtak. -Balatonszent- györgy környékén avar kori sírokat tártak fel, amelyekből szőiőmagvak kerültek elő. A korábbi feltárások alkalmával a VII. századból származó ve­nyigemaradványok kerültek napvilágra. A gyümölcskertó- szeti leletek szinte évszázadról évszázadra jelzik, hogyan öröklődött a római szőlőkultú­ra a honfoglalásig. Dr. Zólyom Bálint profesz- szor vizsgálatai szerint a dió például ezer évvel ezelőtt ter­jedt el e vidéken. kép reálisabb legyen, ennek a kérésnek örömmel teszünk ele­get. _ A jövőben szerdánként nem Újságírók, hanem zenészek és zenei szakemberek írják meg az érdekességeket, s ők is ál­lítják össze a slágerlistákat. Természetesen a hónap első szerdáján olvasóink szavalatai alapján jelenik meg a rang­sor. Januárban 140 szavazat ér­kezett olvasóinktól, ennek alapján állítottuk össze a vo­kális, a hangszeres és a köny- nyüzenei rangsort. Slágerlistáink: Vokális zene: 1. Kodály: Háry János, 2. Bizet: Carmen, 3. Kodály: Fölszállott a páva, 4. Verdi: Rigoletto, 5. Mu­szorgszkij: Borisz Godunov. Hangszeres zene: 1. Beetho­ven: Für Elise, 2. IX. szimfó­niája, 3. Paganini—Liszt: La Campanellaji 4. Liszt: Mazep- pa, 5. Ravel: Bolero. Könnyűzene: (zárójelben először a Magyar Ifjúság, majd a Győr-Sopron megyei Kisal­föld című lap slágerlistáján el­ért helyezést közöljük). 1. (—, 10) őszi levél (Delhusá Gjon), 2. (8. —) Fák, virágok, fény (Zalatnay Sarolta), 3. (7, —) Ne sírj (Korda Gy.), 4. (—, —) Dé, dá, da, da, da, da (Juven­tus), 5. (—, —) Távoliét (Szécsi Pál), 6. (—, —) A lány és a madár (Neoton), 7. (—, 1) Vi­gyázz, ha jön a vonat (Koncz Zs.), 8. (12, —) Várj, míg sötét lesz (Koncz Zs.), 9. (—, —) Jel­szó: love, szeretet (Bergendi), 10. (—, 3) Egy dal azokért, akik nincsenek itt (LGT), 11. (—, —) Csodálatos fehér kő (Omega), 12. (—, —) Micimac­kó (Koncz), 13.4—, 7). A.napba Öltözött ’lány ' (LOT)”’, ‘15. (—, Boldog vagyok (YGT), 15. (—, —) Búcsúzom tőletek cimbo­rák (Bergendi). Januári nyerteseink: A nagylemezt Kiss Paula (Abony, I. Szelei út 20.) nyer­te. , Kislemezt nyert: Gecse Ma­riann (Dunaharaszti, Kossuth L. u, 87.), Nagy József (Tak­sony, Petőfi u. 25.), Tótlr Lász­ló (Kőröstetétlen, Kecskés u. 9.), Csíki Gábor (Érd, II, Hi­vatalnok u. 1.), Mészáros Éva (Űri, Bartók B. u. 45.), Schif­fer Teréz (Verőce, József A. u. 8.), Bán Árpád (Ócsa, Kiss János u. 1.), Kiss Mátyásné (Vác, Földvári tér b/2.), Kul­csár Erzsébet (Vácrátót, Bem u. 8.), Marcinka Rozália (Tököl, Petőfi S. u. 21.), Kovács Már­ta (Főt, Kossuth L. u. 31.), Hó- dusz József (Bp. VI., Hajós u. 26/a.). A nyereményeket postán küldjük el. Azok az olvasóink, akik esetleg még nem kapták meg az „Év” pályázatunk nye­reményeit, kérjük, várjanak türelemmel, a postázás admi­nisztrációs nehézségei miatt késik. Sunyó—Falus—Tamás lEffiVSNS L g ..............M Z m M Fe bruar Vágja ki, s írja rá a legkedve­sebb vokális, hangszeres és köny- nyüzenei számnak a címét, úgy küldje be szerkesztőségünkbe sza­vazólapunkat, legkésőbb február 28-ig. A borítékra ne feledje ráír­ni: „Kedvenc lemezem”. Legköze­lebbi — olvasóink által összeállított — slágerlistánk március elsején je­lenik még. Szavazóink között ha­vonta egy nagy- és ÍZ kislemezt sorsolunk ki.

Next

/
Thumbnails
Contents