Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-13 / 37. szám
«serei 6 KSÚriap 1972. FEBRUAR 13., VASA RN Ar ISASZEG Ahogy az erdő borította dombok között bekanyarodunk Isaszeg zegzugos utcáiba, egy meredek magaslat ormán kicsiny templom fehérük. Fehérük, mintha ma épült volna, pedig csak a restaurálás vakolata friss rajta, alapjai, falai 7—800 esztendősek. Az elmúlt őszön felújított öreg- templom históriája titkokkal terhes. Legutóbbi időkig középkori eredetűnek tartották, s tudták, hogy a török időkben pusztulásnak indult XV. századi'épületet 1716-ban kiemelték romjaiból. Ám amikor tavaly fundamentumáig leástak, a jelenlegi templomhajó szélességénél hosszabb sugarú körtemplom alapjai bontakoztak ki, s egy szentély sarkába szögellő, nyilván még korábbi építményre mutató kőfaknaradvány. A támpillé- rek mögül gótikus ívek — ablakok, bejáratok — bukkantak elő, a pádimentom alatti földrétegből faragott kövek, s bizonyítékául az ódon leletek egyházi eredetének, a gyámkövek, oszloptöredékek sorában — két gorombán öblösí- tett szenteltvíztartó. A további kutatások nyilván megerősítik majd az indokolt feltevést, hogy az öregtemplom a XIII. századból származik, s föld mélyéből felszínre hozott régi köveit, amelyeket tavasszal az újonnan kialakított altemplom lapidáriumába helyeznek el — még I. István király rendelkezésére faragták a hajdani mesterek. — És akkor bebizonyosodik — mondja nemcsak az ormon fújó szólta, de a lelkesedéstől is kipirulton Szatmáry Zoltán, az isaszegi Falumúzeum fáradságban, érdemekben egyként gazdag gyűjtögetője és vezetője —, hogy a mi öregtemplomunk Pest megye legrégibb épülete.., Napóleon katonáira az egyiptomi piramisokról 4000 esztendő tekintett le. Mi az isaszegi templomdombról millió év emlékein pillantunk végig. Az elmeszesedett kagylók, csigák, cápafogak lelőhelyei a Nagy alföldet borító őstenger partjaira emlékeztetnek. A mammutcsont és kőbalta a Kárpátok barlangjaiból idemerészkedett ősember viaskodását, a Bikas-tó magaslatának áldozó-helye az ötödfólezeréves településeket, az ekevas nyomán a határ földjéből kiforduló fegyverek, szerszámok, edények, pénzek az e tájon élt-halt iüyrek, vandálok, hunok, germánok, szarmaták, jazygok, géták, gepidák, avarok, szlávok, besenyők nyomait idézik, s egy tíz éve kiásott csontváz, ha beszélni tudna, elárulhatná: harmad- félezer évvel ezelőtt urai vagy vándor-vendégei voltak-e a kelták ennek a környéknek... Amerre a dimbes-dombos vidéket a szemünkkel bejárjuk: mindenütt csatatér. A községtől délre eső erdős magaslaton, a Katonapallagon, bizonytalan korú sírhalmok, tumulusok — vajon mikor, kiket temettek ide? Midőn a honfoglalás során az itt lakó népek meghódoltak őseinknek, s Árpád vezér birtokba vette a Rákos-patak területét, a monda szerint másodszülött fiának „Jelsának osztotta, széke szegletéül, vadászó, halászó helyének”. Magyarázó meséje ez a régi oklevelekben szereplő Ilswaszygh—Isrva- zegh településneveknek, mint ahogy mások szerint Isa avar királytól, vagy századok múltán Isa török bégtől is vehette nevét a lejtőikre, völgyekbe szorított kis zug-szeg — Isaszeg. Évszázadokon át vonzza ide a különböző hadakat a csábító terep. 1074-ben Salamon király sereggyűjtő táborhelye, 1091-ben a délről jövő görög betörést a környék bátor lakossága megakasztja és visz- szaveri. A határban levő Tatárhányás földjében talált tatár koponyákat 1241-ben temethették oda, amikor Batu kánnak Pest felé özönlő se\ regeiből a helybeliek ellen- ! állása következtében mintegy ! 500 lovas leszakadt, s az erdőben bujkáló nép lekaszabolta őket. 1265 vagy 1287 tavaszán itt csaptak össze IV. Béla király és fia, V. István hadai, aztán századokon át országnagyok, földesurak perekkel csetepatéztak Isaszeg birtokáért, majd 1514-ben Dózsa György alvezére: a Nagyzőnek teremtett” terepet isaszegi kortársaink végre a békés munka, az emberi élet otthonává formálják. Kilencezer főre növekedett lakosságának majdnem fele — legtöbbje vasutas — Pesten keresi kenyerét, a többiek a Dányhoz csatlakozott tsz-ben, a szolgáltatóiparban, a földművesszövetkezetben, s egészségügyi, közigazgatási, oktatási munkahelyeken dolgoznak. Bőséges igény lenne kultúráRadnai Béla isaszegi honvédemlékműve. yTömöri Ede felvétele i botú Mészáros Lőrinc ceglédi ! pap az öregtemplom egykor j bástyás falainál hívta tábor- j ba a jobbágyokat. 1594-ben i Forgács Simon csatázik Isa- szegnél a törökkel, 1710-ben kurucok és labancok vére omlik, 1849. április 6-án reggeltől a szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratának egyik döntő ütközetét vívták Görgey fővezérletével, Damjanich, Nagy-Sándor, Klapka, Kmety, Aulich honvédéi, Vt- soczky lengyel légionistái, a Windischgrätz, Schlick és Jellasics bán parancsnoksága alatt álló császáriakkal. A csatazaj csak késő estére ült el, a császáriak Gödöllőn át Pest felé menekültek, a főjegyző kúriáján (ma: Madách Imre utca 15. szám) üldözésükről tanácskozott a honvédvezérkar. Márványtábla jelzi a ház helyét, ahol e győzelmes napon Kossuth tartózkodott, az erdei honvédsírok és a pozsonyi Petőfi-szobor alkotójának, Radnai Bélának honvédszobra erősítik az utókor emlékezését a szabadságért elesett „névtelen félistenekre”. Nemrégiben a budapesti lengyel nagykövetség katonai attaséja járta végig a honvédekkel egy sorban küzdő lengyel légió szabadsághőseinek kegyhelyeit, s jelezte, hogy a lengyel nép emlékművet akar emelni a Szentgyörgypusztán, egy honvédkardokból kovácsolt kereszt alatt nyugvó ismeretlen lengyel százados sírhelye felett. „Bnda vaskapujának“ nevezték régen Isaszeget. „Mintha az Isten is csatamezőnek teremtette volna” — írja a szabadságharc krónikása: Gracza György. Valóban: még 1919. augusztus 3-án Is egy maroknyi vöröskatona huszonnégy órán át útját állotta a községre özönlő ellenforradalmi seregnek, 1944 novemberében pedig náci páncélosok építettek állást a Kálvária-hegyen. Ám a „csatáméra is, csak a pénz hiányzik hozzá. Valkonyi Antal tanító ugyan tehetséges asz- szonyénekkart és tánccsoportot szervezett, de a művelődési otthon egy régi kocsmahelyiségben szorong, a múzeum gazdag és értékes anyaga jár- hatatlanul és áttekinthetetlenül szűk szobákban zsúfolódik. Békítem Bodrogi Andrást, aki tanácselnöki posztján vagy másfél évtizede feszegeti Isaszeg életének kinőtt kereteit. Minden nem mehet egyszerre, hajtogatom, kiépül a csatornázás, a vízmű, lesz majd szép, pezsgő életű művelődési ház, a múzeum válogatott, megszűrt kincseit is élvezhetőbbé lehet majd rendszerezni — valamikor. De az isaszegiek ma szeretnék. Vagy holnap. De legkésőbben holnapután. Békés István Differenciált elismerés A fellendülő mumkaverseny- mozgalom eredményeképpen a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál az üzemek szerződést kötöttek a Szocialista üzem cím elérésére. A vállalások tartalmazzák a termelékenység emelését, az anyagtakarék osságot, a selejbmentes termelésit, a maximális gép- és munkaidő-kihasználást, a biztonságos, balesetmentes munkát. A szocialista brigádok az üzemék vállalásaival összhangban tették meg felajánlásaikat. A verseny erkölcsi és anyagi eüsimerését úgy határozták meg, hogy módot adjon a differenciálásra. A jutalmazás arányban áll a végzett munkával, mert nem brigádokra, hanem személyekre állapítják meg. Így az anyagi elismerés mértéke — az elért fokozattól függően — 150—600 forint lehet brigádtagonkónt. Acélát Fecske Kossuth, filterrel A Debreceni Dohánygyárban nemrégiben üzembe helyezett korszerű gépekkel és felszerelésekkel fokozottabban kielégítik a filteres cigaretták iránti keresletet. Az év elején kezdték meg az úgynevezett aeetát filteres „Fecske” gyártását, s most újabb filteres cigaretta gyártását tervezik. Az erősebb cigarettákat kedvelők számára az év közepén megkezdik a „Kossuth” filteres változatának készítését. A KARDMŰVES Kevés ember mondhatja magáról, hogy mestersége egyedülálló nemcsak a megyében, hanem az országban is. Bartha Aladár az egyetlen kardműves, aki ma is szakmájában dolgozik. A Gyáli Vas és Vegyes Ktsz kardkészítő részlegének vezetője hét emberével öt világrész számára készíti a kardokat, tőröket, vívófelszereléseket. Hogy hány ezer darab készül évente, nehéz hirtelen megmondani, inkább csak forintban tarják számon a tervet. Bartha Aladár kilencéves korában kezdte a mesterséget. Délelőtt iskolába járt, délután kardokat készített. Nem kényszerből, szívesen csinálta. Naponta vívóleckéket vett, mert úgy gondolta, meg kell tanulnia vívni ahhoz, hogy tudja, milyennek kell lenni a jó fegyvernek. Magyarországon 1924-ben gyártottak először kardokat, addig Olaszországból hozták be őket. S mégis, hat év múlva már szerte a világon ismerték és keresték a magyar kardokat. A franciáknak kardgyáruk van, de tőrt Magyarországtól vesznek, az angolok is Gyálon rendelik a markolatokat. A kardkészítés nem könnyű mesterség, ügyes kéz és önakarat, türelem kell hozzá. Négyezer fogást ismer a mester. Ma kevesen vállalják, hogy mindezt megtanulják, inkább csak a részműveleteket sajátítják el. A sokféle kard és tőr különbségét a markolat és a csésze formája adja, ahány fazon, annyi típus: kard, francia tőr, olasz tőr, francia párbajtőr, belga párbajtőr, francia— belga tőr. Egy-egy világbajnokságra 17-féle markolattal készül a fegyver. A magyarok győzelmeiben része van a jó tőröknek is. A magyar kardok világhírének titka a jó minőség. A mester minden egyes darabot átvizsgál, megnéz, s csak ezután adja ki a kezéből. Ezt a munkát nehéz megfizetni. Bartha Aladár azt vallja, aki keresni akar, más szakmát választ. Kevés fiatal áldoz hosszú éveket arra, hogy a mesterséget elsajátítsa, mert ha munkahelyet akar változtatni, nincs hová menjen. Gond a szövetkezet vezetőinek, ha Bartha Aladár egy év múlva nyugdíjba meg}', lesz-e értő ember a részleg élén. A mester bizakodik, „érik” az utód. Egyébként is úgy érzi, soha nem tudna teljesen elszakadni e békés fegyverek gyá# tásától, nyugdíjasként is bejált majd. Soós Ibolya AZ UTOLSO LEHETŐSÉG ' 1 e* afi ‘.i A 44 * I *1 6'. H a\ Ifi tAtllkOÍUil«*'j 1 ,o jtwöuif/jt Befejezetlen történet Mielőtt a tárgyalóterembe lépett, megigazította kislánya fején a kötött sapkát, begombolta fia kabátját és kezét végigsimította a fiú arcán. A tárgyalóteremben ifjúság elleni bűntettért, gyermekei bántalmazásáért vonták felelősségre. Hosszú a lista A tanúk néhány házzal arrébb laknak az asszonytól, szomszédok. A vádlott jelenlététől feszélyezve, vagy ellenkezőleg: a felelevenített emlékek hatása alá kerülve, alig leplezett haraggal beszélnek tetteiről. Szentendrén, a szomszédok közül sokan látták, a környéken mindenki tudta: B. Margit durván veri gyerekeit. A kisfiú 10, a kislány 8 éves. „Amikor az anyjuk hazajött a munkából, már menekültek előle.” „Rettegtek tőle.” „Fát fűrészeltetett, nehéz vödrökEltűnt italok, új formájú üvegekben TÖBB SZTÁR, ÉS COLA Bár a nevéből nem tűnik ki, a Szeszipari Vállalat az üdítő- ital-eüátásiban is részt vállal. Az igények figyelembevételével a Sztár-üdítőkből — Tonik, narancs és citrom — idén 55 millió palackot töltenek meg, a tavalyi 32 mállóval szemben. Coca-colából pedig 60 millió üveggel gyártanak, több mint kétszeresét az elmúlt évinek. Növekszik a kereslet az alacsony alkoholtartalmú italok iránt is. Ennek megfelelően az idei 15 százalékos termelésnövekedés több mint egyharma- tíát a vermutfélék alkotják. Több ital új formájú üvegekben kerül a boltokba, így a harmincas években népszerűvé vált korsó alakú palackban Hubertus, miniatűr üvegekben pedig az Amaro 18, a Vermouth Bitter és a Vermouth Bianco kapható. Hamarosan megjelenik ismét a tavaly eltűnt almavodka is. Emeletes heverők Űj bútortípust készít a veszprémi faárugyár. Az emeletes heverő tetszetős és praktikus. A gyár szerződést kötött az új típus gyártására a Bútorértékesítő Vállalattal. Eszerint az idén 2000 emeletes heverő kerül a belkereskedelem üzleteibe. ben vizet cipeltetett a gyerekekkel. És ha nem mozogtak elég gyorsan, ütötte, verte őket. Villanyzsinórral, fakanállal, kerítésléccel”, — mondják a tanúk. Egy asszony a felháborodástól elcsukló hangon sorolja a tavaly nyáron történteket. A kisfiú egyszer nem készítette el számtanleckéjét. Az asszony ütni kezdte, aztán fejéhez vágott egy tányért. A tál széttörött, a fiú arcát elborította a vér. B. Margit nem vitte orvoshoz, munkába sietett. Máskor gyufáért küldte a kislányt. Nem érkezett vissza elég hamar, ekkor mérgében a gyerek kezébe harapott. A kislány után baltát hajított, a fiút kezénél, lábánál fogva verte a földhöz. A tanú — aki a feljelentést tette B. Margit ellen — néha csak a szomszédok kíséretében mert hazamenni. Félt, hogy az asszony őt is megveri. „Szófogadatlanok" „Szófogadatlanok a gyerekek” — mondja B. Margit. „Csak akkor vertem meg őket, amikor okom volt rá. Nem tanul egyik sem, az iskolából egymás után hozzák haza az egyeseket, az intőket. Ha a szép szó nem használt, elővettem a botot...” (B. Margit 48 éves, kertészetben dolgozik. Tíz éve együtt él egy segédmunkással. „A ház tartott együtt minket, meg a gyerekek.” A férfi tavaly nyáron erőszakos nemi közösülést követett el. Néhány hete ítélték el 5 év 6 hónapi szabadságvesztésre.) Az asszony a tárgyalás első órájában úgy viselkedik, mint aki nem érti, miért kellett bíróság elé állnia. „Szófogadatlanok”, hajtogatja, „szófogadatlanok a gyerekek”. Gyűlölettel néz a tanúkra. Azt mondják: tavaly nyár óta mindenkire. Akkor tudta meg: élettársának áldozata az 6 har* madik gyermeke volt, a 16 éves nagylány. Még helyrehozhatja B. Margitot a Pestvidéki Járásbíróság 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte, a börtönbüntetést azonban háromévi próbaidőre felfüggesztették. A gyerekek testi, érzelmierkölcsi fejlődését veszélyeztető szülői magatartásáért indokolt a büntetés — állapította meg a bíróság. A szabadság- vesztés felfüggesztésével azonban lehetőség nyílik számára, hogy rendezze családi életét. Az utolsó lehetőség ez arra, hogy gyermekei ne kerüljenek állami gondozásba. ★ B. Bargitot tárgyalás után, a bíróság folyosóján várta a két gyerek. Vajon milyen érzésekkel mehettek haza? Sz. J. Sex-Sal-Link (barna tojóhibrid) NAPOSCSIBE beszerezhető az Uraiújfalui Állami Gazdaságtól. Naposjérce darabonként 13 Ft Naposkakas darabonként 3 Ft Vegyesivarú csirkék, darabonként 7 Ft 500 db-on felüli rendelés esetén a csibéket házhoz szállítjuk. Szállítási és dobozköltség csibénként 45 fillér. A megrendelést a következő címre kérjük: Uraiújfalui Állami Gazdaság, Uraiújfalu Telefon: 4. Telex: 037-355. Peil megyei barancjoíáóok g;i"' SSE ß :■ ........---^ :■-■■' .
