Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-11 / 35. szám

«ST fi tetei kJÍMop 1972. FEBRUAR 11., FENTEK A hatvanéves Darvas József köszöntése Csütörtökön, az írószövetség székházában bensőséges han­gulatú ünnepségen köszöntöt­ték Darvas József Kossuth- díjas írót, a Magyar írók Szö­vetségének elnökét 60. szü­letésnapja alkalmából. A kö­szöntők és emlékezők — töb­bek között Illés Endre, Féja Géza, Czine Mihály — egy­aránt méltatták az alkotó mű­vészt és az aktív közéleti em­bert. Gratuláltak, hosszú al­kotói életet kívántak az író- szövetség dolgozóinak képvi­selői is. A meleghangú üd­vözlések után Darvas József meghatott szavakkal mondott köszönetét a méltatásért. A bensőséges aktuson Darvas József családtagjain, pálya­társain kívül jelen volt Nagy Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, va­lamint tudományos, kulturá­lis és társadalmi életünk szá­mos képviselője. Zala megyében, a délszláv nemzetiségi kisebbség által la­kott területen a szétszórt kis települések iskoláit, nevelőtes­tületi nemzetiségi körzeti köz­ponti iskolába koncentrálják. Ezt az intézményt — terv sze­rint — Tótezen/tmárton község­ben hozzák létre. Panoráma Értékes millenniumi aján­dékot kap a fennállásának ez­redik évfordulóját ünneplő Székesfehérvár az Ikarus szé­kesfehérvári gyárától. Az üzem szocialista brigádjai tár­sadalmi munkában panoráma városnéző autóbuszt készíte­nek az ünneplő városnak. Kastélyszálló Vas megye ismert fürdőhe­lyén, Bükön — ahol az elmúlt évben 230 ezer vendég fordult meg — szállodává alakítják át a volt Szapáry-kastélyt. Az or­szágos Műemléki Felügyelőség és a Vas megyei Építőipari Vállalat szakemberei dolgoz­nak az épületen; az értékes freskókat restaurátorok állít­ják helyre. A kastélyban két- háromágyas szobákat alakítot­tak ki, s hetven személy részéi re nyújtanak minden igényt kielégítő szállást. A kastély- szállót a tervek szerint ez év július elsején adják át ren­deltetésének. Ifjúsági klub alakult Január végén ifjúsági klub alakult Veresegyházon. A ta­gok száma egyre gyarapszik, mivel a fiatalok szívesen lá­togatják az érdekes rendezvé­nyeket. Egyén és társadalom megelégedésére Új intézet: a Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó Egy tavaly nyáron született kormányhatározat értelmében az illetékes szerveknek az ed­diginél jobban kell segíteniük a fiatalok pályaválasztását. E célból az összes megyében az­óta pályaválasztási tanácsadó intézeteket alapítottak, alapí­tanak, illetve a meglevő inté­zeteket továbbfejlesztik. Az 1029/71. kormányhatározatra, végrehajtási utasítására ala­kult meg ez év elején a Pest megyei Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet is. Négyről tízre A megyei tanácsházában he­lyet kapott intézet jelenleg még csak négy fővel dolgozik, de munkatársainak számát hamarosan tízre növelik. Ak­kor az adminisztratív alkal­mazottakon kívül majd két pszichológust, egy közgazdászt, két pedagógust és egy orvost foglalkoztatnak. Napjainkra tisztázódtak cél­jaik, feladataik, kirajzolódott jövőbeni tevékenységük. Er­ről, jelenlegi munkáikról, s terveikről beszélgettünk a pá­lyaválasztási tanácsadó veze­tőjével, Horváth Izabella pszichológussal. — Egyik feladatunk a me­gyei lehetőségek jó ismerteté­se. Közreműködtünk a mint minden évben, az idén is meg­jelent iskolai pályaválasztási tájékoztató füzetek szerkesz­tésében ... Mivel anyagi lehe­tőségeink szerények, azért is a továbbiakban főként kismére­tű, könnyen áttekinthető sten- cilezett kiadványokat terve­zünk a fiatalok, a szülők ré­szére. Így például már a. kö­zeljövőben kibocsátjuk a kü­lönböző, képesség, alkalmasság szerint csoportosított szakmák, pályák általános, rövid ismer­tetését, valamint egy tanács­adót az egészségügyi nehézsé­gekkel küzdő vagy általában problematikus fiatalok pálya- választásához. Egyenként és csoportosan — Ahhoz, hogy az iskolák jól segíthessék a pályaválasz­tást, szükséges a gyermekek, fiatalok ismerete, és jó jellem­zése, amely segít a felvételnél, az új iskola számára könnyíti meg a megismerést, ezért el­készítettünk egy új személyi­séglapot. — Sok egyéni esetben or­vos, pszichológus tanácsa kí­vánatos a jó pályaválasztás­hoz. Intézetünk máris folytat ilyen tevékenységet; a jövőben szervezettebbé akarjuk tenni ezt a munkát. A tervek sze­rint az iskolai pályaválasztási felelős tanárok kérnének a megyei tanácsadótól bizonyos számú gyermek számára egyé­ni tanácsadást. Nagyobb lét­számnál munkatársaink keres­nék fel az iskolát. (Az egyéni A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat 14-16 éves, általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat ipari tanulónak az alábbi szakmákra: kőműves, ács-állványozó, vas- és fémszerkezeti lakatos, épületasztalos, fapadlózó és műanyagburkoló, központifűtés-szerelő, viz- és gázvezetékszerelő, villanyszerelő, szobafestő és -mázoló, üvegező, épületburkoló (h), műkőkészitő, vasbetonszerelő, vízszigetelő, bádogos, tetőfedő. Jelentkezés az alábbi címen: Budapest XXI., Csepel, Kiss János altábornagy u. 19-21. vidékiek részére tanulóotthont, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat ad a vállalat. vizsgálat, tanácsadás munka- igényes, időigényes: a fiataltól háromszori megjelenést kí­ván; a pszichológus általában egy napon csak egy gyermek­kel foglalkozik.) Nyilvános, egyéni fielvilágosító-tanácsadó fogadónapokat a későbbiekben is tartunk. — Szoros kapcsolatot aka­runk teremteni a járási pá­lyaválasztási bizottságokkal, a rövidesen kinevezendő válla­lati pályaválasztási megbízot­takkal (oktatási felelősökkel) és az iskolai pályaválasztási felelős tanárokkal, illetve az osztályfőnökökkel. Toborzásfelügyelet — Sok tény, jelenség, pa­nasz utal arra, hogy a vállala­tok leginkább a pillanatnyi munkaerőhiány miatt fejtenek ki propagandát. Az üzemek ígérete nem mindig fedi a va­lóságot, azt, hogy milyen kö­rülményeket, iskolázási, szak­mai lehetőségeket nyújtanak. Itt meggondolandó a felügye­let igénye, lehetősége. — A tervek szerint a járási pályaválasztási bizottságok felügyelnék a fiatalok vállala­ti propagandáját. Kívánatos, hogy intézetünk jóváhagyásá­val adhassanak ki az üzemek propagandafüzetet. A\ fiatalokat képességeiknek leginkább megfelelő pályákra segíteni, úgy, hogy ez a nép- gazdasági érdekekkel is talál­kozzon, nehéz. A két, nem el­lentétes cél között ellentmon­dásos helyzetek keletkezhet­nek. Ezt az ellentmondást, a jövő igényeire is gondolva, az egyén megelégedésére, a tár­sadalmi igények kielégítésére, mindinkább csökkenteni —ezt a célt szolgálja a Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó In­tézet. , Padányi Anna A Pest megyei Tanács rendezi a Röpülj páva országos bemutatóját Tájvetélkedőkön dől el a részvétel Két évvel ezelőtt határozta el a Pest megyei Tanács, hogy megrendezi a „Röpülj, páva” körök országos bemutatóját. A nagyszabású eseményre az idén augusztus 19—20-án ke­rül sor a Pest megyei Tanács díszudvarán. A műsort köz­vetíti a televízió is. A bemu­tatóra az ország minden tá­járól száztíz nevezés érke­zett. Tekintettel arra, hogy a megyék legfeljebb 15 per«' ces műsorral szerepelhetnek, áprilisban tájvetélkedőkön döntik el, melyik együttes, énekes, vagy népi hangszeren játszó szólista képviseli me­gyéjét. A résztvevők kiválo­gatásában közreműködik a Kórusok Országos Tanácsá­nak nemrégen megalakult paraszténekkari bizottsága,1 amelynek vezetője Vas Lajos. Tizenhárom hatökrös szekér hozta kincseit Pilisre... Néhány évtizeddel ezelőtt érdekes beszélgetésem volt a falu akkori egyik legidősebb emberével, András bácsival. Szi,kár, kifáradt embernek tűnt. Arcán megszámlálha­tatlan ránc. Látszott rajta, hogy az élet nehezebbik olda­lán töltötte napjait. A szája szögletében mégis örökös mo­soly ült. Idős kora ellenére megőrizte szellemi frissesé­gét. Ha rákezdett a mesére, bizony, nem találta végét. Nó- tázni is nagyon szeretett. Saj­nos, akkoriban, mint fiatal­ember, nem gondoltam arra, hogy azokat meg is lehetne örökíteni. A császárnő látogatása Nagyon sokat tudott beszél­ni a régi faluról, egykori glj < , ip» /• V >> vX W' Í/W, Ikladon befejezéséhez közeledik a községi tanácsháza mel­lett levő klubkönyvtár építkezése. Foto: Gábor szenvedéseiről. Valóban igaz, hogy őseinknek nemcsak a császári önkény terheit kel­lett viselni, hanem a földesúr sokkal súlyosabb igáját. Még ma is kötetre valót tudnának mesélni a Beleznayak gonosz- gairól a pilisiek A község 250 éves múltjára visszatekintve, feladéződik bennem András bácsi egyik kérdése. Tud-e a tanító úr ar­ról, érdeklődött, hogy mikor az öreg Beleznay János Pilisre jött, és itt kastélyt építtetett, akkor 13 hatökrös szekér hoz­ta ide kincseit. Mikor látta hitetlerikedésemet, még hoz­záfűzte: kisgyerek voltam ak­kor, a nagyapám mondta ne­kem. Néki pedig az ő nagy­apja mesélte. Annák idején nem sokat adtam erre a fel­tett kérdésre. Most azonban, hogy sok mindent más szem­mel látok, mint fiatal korom­ban, számolni kezdtem és rá­jöttem valamire. András bácsi nem is mondhatott olyan nagy lehetetlenséget. • Nagyapjának a nagyapja rrtég az első tele­pesek között lehetett. Izgatott a kérdés, és megpróbáltam valami kézzelfogható magya­rázatot adni a dolgokra. Falunk újratelepítője, Be­leznay János, igen kiváló ka­tona volt. Szívvel-lélekkel szolgálta királynőjét. Mikor Mária Terézia Gödöllőre láto­gatott a Grassalkovich-lxas- télyba, Pilisen felkereste Be­leznay Jánost is. Akkor — mint ismeretes — Pesttől Gö­döllőig sóval szórták fel az utat, hogy szánon tehesse meg a kényelmetlen kirándulást a királynő. A látogatás megér­téséhez az is hozzátartozik, JEGYZET SZÍNJÁTSZÓSDI AZ ISKOLA IGAZGATÓJA ugyan nem rendelt el hivata­los vakációt, ám a tanítás még­is napokig szünetelt. Nem pusztított járvány, és szén is bőven jutott a kályhákba, de az órakezdést jelző csengő mégis hallgatott. Az iskolai szünetet furcsa ok magyaráz­ta: színielőadásra készültek a diákok. Megkezdték a próbát jókor reggel, és járták a szín­padot késő estig, hogy szándé­kuk szerint hiba nélkül szép előadássá álljon össze a bemu­tatásra kiválasztott Twist Oli­vér. Igen, a Twist Olivér színre vitelére vállalkoztak a most emlegetett iskola diákjai; Di­ckens kedves regényhősének történetét szándékozták bemu­tatni három teljes felvonáson át. Rendezőként a magyar szakos tanárok adták az utasí­tásokat; díszletfestő, díszletál­lító szcenikusként a fizikusok irányították a tanulók leg­ügyesebbjeit; a jelmezek ösz- szefércelését pedig — ugyan­csak gyermeki segítséggel — a hímzésben járatosabb kartárs­nők vállalták. A BEMUTATÓ ELŐTTI NAPON karikás szemek, las­sú pillantásai kísérték a főpró­bát, a bemutató utáni napon pedig többen beteget jeléntet- tek. Az iskola, mondhatni, bele­rokkant a kis londoni fiú his­tóriájának — több mint három órán át tartó — színre vitelé­be. Tanár, diák egyaránt ér­tékes napokat, heteket áldo­zott arra, hogy az egyetlen előadást előkészítse. Twist Olivér, Csongor és Tünde, Liliomfi — érdeklődve az iskolák tájékán, rendre az ilyen, sok-sok munkát igénylő darabok bemutatásáról hallani hírt. Nem vitatjuk; oktatási in­tézményeink életéhez szorosan hozzátartoznak különféle mű­soros estek, a hagyományos „színibemutatók”. Szükség van rájuk, hiszen a szereplésre ki­választott diákok csak így ad­hatnak számot arról, amit a szép magyar beszéd elsajátítá­sában, mozgáskultúrában megtanultak. És valljuk be: a szülőknek is jó látni ezt. Azt viszont már tagadni kell, hogy csupán az efféle szuper- produkciók alkalmasak a te­hetségek, képességek nyilvános bemutatására. A tüllruhácskák tucatjait felvonultató „tündér­játékok” meg a háromfelvoná- sos drámák helyett sokkal hasznosabb, ha a' diákok élet­korához, szellemi és testi ere­jéhez jobban illő „műsorrem det” alakítanak ki iskoláink' ban. Hogy miket is játsszanak? A KISISKOLÁSOKHOZ a mesefeldolgozások illenek a legjobban. A kevés szereplős, nem sok segédeszközt igénylő „átírások”, amelyek betanulá­sa nemhogy fárasztó, de szóra­koztat, felfrissít: szellemi örö­möt ad. A nagyobb diákok számára például a gondolatokban gaz­dag irodalmi összeállításokat lehet ajánlani, meg azokat a rigmusokból szerkeszthető né­pi játékokat, amelyek előadá­sához ugyancsak alig szüksé­ges kellék, s ráadásul alkal­mat adnak táncra, dalolásra is. Alsóbb osztályosoknál is, fel­sőbb osztályosoknál is egy a fontos: az életkorhoz igazod­janak a pódiumra szánt dara­bok, összeállítások. Ne kész­tessenek a szükségesnél na­gyobb erőfeszítésre, s színre vitelük ne zavarja — vagy éppen ne függessze fel a meg­szokott munkát. Az iskolai színjátszásnak nem monstre- előadásokat kell produkálnia, hanem ellenkezőleg: tartalma­sabbá, színesebbé kell tennie a tantermek benépesítŐinek éle­tét. A kis előadások tudnak igazán nagy élményt adni... Akácz László hogy Beleznay felesége Gras- salikovich-lány yoit. Elöl a lovasrohamban Beleznay János sok híresés véres hadjáratban vett részt A győzelmek kivíváséban min­dig oroszlánrésze volt. Elöl vágtatva, mint a mágnes, von­zotta huszárjait maga után. Erről a hős katonáról megír­ták, hogy nem volt képzett hadvezér. Vitézségével azon­ban minden problémát meg tudott oldani, ő szervezte a 10, huszárezredet, amellyel fel­szabadította Brünn városát és Prágát is megsarcolta. Részt vett a Rajna-melléki és a bel­giumi hadjáratokban. (Részt vett a Péró-lázadás leverésé­ben is, amiért III. Károly aranylánccal ékesítette fel.) Nemrégiben olvastam egy könyvet, amely Hadik András tábornagyról szól, A nagy hí­rű, hős katona érdekes jel­lemzést adott Beleznayról. Azt írta, hogy félelmetesen bátor, kitűnően verekedő és merész vállalkozásokra mindig kész katona mintaképének Ismer­ték. Ha 'lovasrohamra került sor, mindenütt elöl vágta­tott. Gyengéje volt, igen sze­rette a zsákmányt. Mikor Be­leznay jelenlétében, Hadik azt a parancsot adta katonáinak, hogy minden figyelmüket az ellenség szétverésére fordítsák és ne törődjenek a zsákmány­nyal, Beleznay a szavába vá­gott, s kioktatta: a legfonto­sabb a zsákmány. Ha ez a huszárok kezében van, akkor szükségtelen magukat további veszélynek kitenni. Szerette a zsákmányt És itt újra kapcsolódhatunk az öreg András bácsi kérdésé­hez. Jöhetett-e 13 hatökrös székér kinccsel Pilisre az öreg Beleznay? Miért ne?! Ha any- nyira szerette a zsákmányt és fél Európát végigharcolta, könnyen összeszedhetett ennyi kincset. A mérhetetlen kincs az év­századok során az utódok ke­zén eltűnt. Ma már csak egyetlen dologról mondhat­juk bátran, hogy látta az öreg Beleznay Jánost, Mária Te­rézia királynőt, Kármán Jó­zsefeit és a XIX. század szinte minden jelentős politikusát, íróját, művészét. Ez pedig az első kastély, amely régi szép­ségében áll és néz szembe újabb századokkal. A szájhagyomány egyébről nem tud Pilis újratelepülésé- vel kapcsolatban. Beleznay Já­nos 13 székem yi kincset ho­zott magéval Pilisre. Azt a megállapodást, amely megin­dította az itteni életet, szintén 13 pontba foglalták. Az evan­gélikus templom alatta krip­táiban sorakozó 13 koporsó 13 élet elmúlását hirdeti... Csilló Mihály FELVESZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents