Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM iín.% 80 FILLÉR 1972. FEBRUAR 1., KEDD Dr. Tímár Mátyás előadása PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Teendők, tényekre alapozva wr yilvánosságra került az országos zárszámadás, a Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1971. évi fejlődéséről. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk: bár minden esztendőben .érthető érdeklődés kíséri az országos ösz- szegezést, most a megszokottnál is nagyobb figyelmet érdemel. Egyrészt, mert a negyedik ötéves terv első esztendejének summázata, másrészt viszont azért, mert több területen már az év folyamain érezhetőek voltak feszültségek, az egyensúlyi helyzetre befolyást gyakorló tényezők. A KSH jelentése reális képet ad a megtett útról, így a többi között arról, hogy bár a nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt — 18—20 milliárd forinttal —, ezt elsősorban a mezőgazdaság és az építőipar termelésének emelkedése tette lehetővé, míg az ipar produktuma a tervezettnél kisebb iramban bővült. Más, hasonlóan fontos tények — így a többi között a beruházási tevékenység tervezettnél jóval nagyobb növekedése, a külkereskedelmi forgalom kedvezőtlen alakulása — ugyancsak teendőinkre figyelmeztetnek; az összegezés útmutatás is egyben. S erre a tényekre alapozott útmutatásra nagy szükség van. Kétségtelen ugyanis, hogy a népgazdaság alapvető ágazataiban, elsősorban az iparban, a mezőgazdaságban és a külkereskedelemben, a változások feszültségeket is teremtettek, s ahogy a követelmények, úgy a gondok is megnőttek. Ha csupán szőkébb környezetünk, a megye haladását tekintjük, megnyugtatónak tűnhet, hogy a szocialista ipar az országos átlagnál — öt százalék — nagyobb mértékben, 6,6 százalékkal növelte termelését, s ennek fedezete kizárólag a termelékenység emelkedése volt. Kevésbé megnyugtató azonban, hogy bár néhány üzem — a Csepel Autógyár, az ikladi Ipari Műszergyár — jeleptős mértékű termelésbővítést hajtott végre, a megye gépipara jóval mögötte marad az országos fejlődési ütemnek, s hogy több iparterületen — így például az építőanyagiparban — hosszú évek óta nem sikerül a holtpontról való kimozdulás. Hasonló, teendőkre utaló tények lelhetők fel mind az ország, mind a megye mezőgazdaságában. A párt Központi Bizottságának 1971. december 1-i ülése már nagy nyomatékkai mutatott rá az egyensúly-zavarokra, s az ezekhez kapcsolódó teendőkre. Most, a múlt év legfontosabb számadatait tanulmányozva, még inkább kitűnik, hogy több területen valóban erőteljesen bontakoztak ki kedvezőtlen irányzatok. A beruházások tervezettnél nagyobb mérvű bővülése, a készletfelhalmozás emelkedése ösz- szességében 20 milliárd forintot tett ki, ami azzal járt, hogy a nemzeti jövedelmen helül nőtt a felhalmozás aránya. Ugyancsak a ^kedvezőtlen tendenciák kö- *zé sorolható, hogy míg a nem szocialista országokba irányuló kivitel csökkent, a behozatal a tervezettnél jóval nagyobb mértékben emelkedett. Lényegében — s ezt többszörösen szükséges aláhúzni — nem újkeletű problémákkal kényszerülünk szembenézni, de most már valóban szembe kell nézni azokkal. Nem kivétel ez alól a megye gazdasága sem. A beruházási túlköltekezés, a kivitel háttérbe szorulása, az importálás divatja föllelhető a megyében működő gazdasági egységekben is, ahogy az okok szintén többnyire azonosak az országosan jellemzőkkel. Éppen a napokban tartott ülésén állapította meg a megyei pártbizottság, hogy alacsonyfokú az üzem- és munkaszervezés, egyenetlen az anyagellátás, gondokkal telítettek a kooperációs kapcsolatok s így tovább. Azaz: annak ellenére, hogy a megye ipara hosszú évek óta az országos átlagnál dinamikusabban fejlődik, gondjai, teendői tekintetében semmivel nincs kedvezőbb helyzetben, mint más területek. Hiba lenne beérni any- nyival, hogy mindenütt megállapítják a gondokat, s azok eredőit, de a diagnózist már nem követné a gyógyítás. A diagnózisnak éppen az ad értelmet, hogy meghatározza, mik a teendők. A megye iparában és mezőgazdaságában folytatódnia kell a termelésbővülésnek — 1972-ben az előirányzat hat-hét százalékos emelkedés a szocialista iparban — de ezzel egy- időben folytatódnia kell a termelés- és termékszerkezet változásának is. Ami nem kis teendőket ró az ipari vállalatok, a mezőgazdasági üzemek vezetőire, de az irányító szervekre sem. Tény ugyanis, hogy a gondok, bajok egy része elkerülhető lett volna az állami irányító munka magasabb színvonalával, nagyobb határozottságával, a döntések időbeni meghozatalával. A munka javításának ez ma is fontos feltétele, ami persze nem azt jelenti, hogy a vállalatoknál, szövetkezeteknél nincs teendő. Mert ugyancsak tény, hogy a feszültségek föloldásában nagy szerepe van mindannak, ami a vállalatok, szövetkezetek portáján történik — vagy nem történik —, s amit úgy fogalmazhatunk meg, hogy most már elengedhetetlen a vállalati belső szervezet korszerűsítése, azon belül is elsősorban a munka- és üzemszervezés tökéletesítése, sőt, nem egy helyen: megteremtése! N em volt rossz esztendő 1971, ha a legfőbb jellemzőket nézzük, de jónéhány figyelmeztető vonást is fölmutatott. Az összegezés, a tapasztalatok elemzése az első lépés. A második: a teendők félreérthetetlen meghatározása. Minél előbb. Azért, hogy következhessék a harmadik lépés, a végrehajtás. Mészáros Ottó BVT Hétfőn Helsinkiben befejeződött a Béke-világtanács elnökségének kibővített ülésszaka. A részt vevő küldöttségek felszólalásaikban a legnagyobb figyelmet az európai biztonság és együttműködés kérdésének szentelték. A Békevilágtanács elnöksége elfogadta a chilei békebizottság meghívását, és elhatározta, hogy legközelebbi ülésszakát San- tiagóban tartja 1972 szeptemberében. Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának és a VDK kormányának meghívására, hétfőn hivatalos baráti látogatásra párt- és kormányküldöttség utazott a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. Fock Jenőt útjára elkísérte Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Csémi Károly, az Hétfő délelőtt Budapesten a megyei pártszékházban az MSZMP Pest megyei Bizottsága rendezésében dr. Tímár Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott előadást a pártmunkások továbbképző előadássorozatának keretében. A nagy figyelemmel kísért előadásban gazdaságpolitikánk néhány időszerű kérdésével foglalkozott. PEST MEGYÉBEN Holnap kezdődnek a községi népf rontbizotfsági választások Politikai életünkben a tavalyi általános választások óta hasonló jelentőségű belpolitikai esemény nem volt, mint a népfront közelgő V. kongresz- szusa, és az azt megelőző népfrontbizottsági választások — mondotta S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára tegnap, a járási népfronttitkárok tanácskozásán. És a titkárok a választási előkészületekről szólva érezhették, ez így igaz. A községekben és a városokban a bizottságok mindenütt elkészítették az elmúlt négyéves munkát összegező beszámolóikat, s azok jelentős eredményekről adhatnak számot. Mindenütt folynak az előkészületek a falugyűlések sikeres megrendezésére; a megyében az első falugyűlést holnap Szentmártonkátán tartják meg. Bár a választások természetszerűen a népfrontmozgalom jelenlegi legnagyobb eseményei, ez nem jelentheti azt, hogy a „hétköznapi” munka leállna. A járásokban ezekben a napokban összegezték, illetve összegezik az 1971. /évi községfejlesztési és szépíté’si verseny eredményeit. A járási | titkárok által ismertetett szám- I adatok így még korántsem teljesek, bizonyos következtetések levonására azonban alkalmasak. Mindenekelőtt megállapítható, hogy a lakosság az előző évinél nagyobb értékű társadalmi munkát végzett lakóhelye gazdagítása, szépítése érdekében. Az is kitűnt viszont, hogy jó néhány községben a községi vezetők még mindig nem értékelik fontosságának megfelelően a közösség segítésében megnyilvánuló anyagi, erkölcsi és politikai erőt. Lehetővé válik ezáltal az, hogy a tanácsok az idei részletes terveik elkészítésénél jobban számolhassanak a társadalmi segítséggel. A tegnapi titkári értekezlet befejező, kedves mozzanata volt, amikor Fábián László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szakszervezeti bizottsága, valamint Kovács Antal- né, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága nevében nyugalomba vonulása alkalmából köszöntötte Kiss Andrást, a ceglédi városi bizottság titkárát. Kiss András tizenkét évig vett részt aktívan a népfront munkájában. (d. g.) . A Fock Jenő vezette delegáció hétfőn este az iráni Shirazba érkezeti s ott töltötte az éjszakát Biszku Béla, dr. Ajtai Miklós, Fock Jenő. MSZMP Központi Bizottságának tagja, altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Marjai József külügyminiszter-helyettes és Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Jakus Jenő, a Magyar Nép- köztársaság hanoi nagykövete a VDK-ban csatlakozik a küldöttséghez. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Benkei András belügyminiszter, Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédélmi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Lázár György munkaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, az MSZMP KB tagjai és dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter búcsúztatta. A Vietnami Demokratikus Köztársaságba tartó magyar párt- és kormányküldöttség hétfőn kora délután rövid időre megszakította útját szovjet Grúzia fővárosában — Tbilisziben. Másfél órát töltött a Grúz Szovjet Köztársaság párt- és állami vezetőinek társaságában. A találkozó meleg, elvtársi légkörben zajlott le. Fock Jenő a Szovjetunió területe felett átrepülve táviratot intézett Alekszej Kosziginhez, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökéhez: tolmácsolta baráti üdvözletét és jókívánságait az SZKP Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak és a kommunizmust építő testvéri szovjet népnek. A Fock Jenő vezette magyar párt- és kormányküldöttség, úton a Vietnami Demokratikus Köztársaság felé hétfő este az iráni Shirazba érkezett. A küldöttség az éjszakát a délnyugat-iráni városban tölti. A VDK kilencpontos terve A párizsi Vietnam-értekez- leten részt vevő VDK-küldött- ség hétfőn nyilvánosságra hozta azt a kilencpontos indokínai béketervet, amelyet képviselői az amerikai féllel folytatott magánjellegű megbeszélések során adtak át tavaly nyáron Henry Kissingernek, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának. A terv — az AFP francia hírügynökség ismertetése szerint az alábbiakat tartalmazAz amerikaiak és szövet- _ ségeseik fegyveres erőinek teljes kivonását Dél-Viet- namból 1971 folyamán be kell fejezni; O Ezzel egyidejűleg bocsátják szabadon az összes foglyul ejtett katonai és polgári személyeket, a folyamat a csapatok kivonásával egy időben zárul le; © Az Egyesült Államok megszünteti Nguyen Van Thieu rezsimjének támogatását, amely új kormányzatnak adja át a helyét, s ezzel a DIFK tárgyalásokat kezd, a dél-vietnami problémák rendezése céljából; O A VDK kormánya és a DIFK jóvátételt kér az Egyesült Államoktól a Vietnam két övezetében okozott károkért; © Tiszteletben tartják az Indokínáról kötött 1954-es és a Laoszról kötött 1962-es genfi egyezményeket; megszűnik az amerikai beavatkozás; O Az indokínai országok között fennálló problémákat az indokínai felek fogják rendezni a függetlenség, a szuverenitás, a területi integritás és a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján; O A felek között létrejön a tűzszünet a fent említett problémákról kötött megállapodások megkötése után; Nemzetközi vezetnek be; ellenőrzést © Nemzetközileg kell szavatolni az indokínai népek alapvető nemzeti jogainak, Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa semlegességének tiszteletben tartását, hogy a térségben kialakuljon a tartós béke. A terv leszögezi, hogy a kilenc pont egységes egésznek tekintendő. (Kommentárunk a 2. oldalon.) KÖZÉLET Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével Rómában tartózkodó magyar szakszervezeti küldöttség hétfőn megkezdte a megbeszéléseket az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség (CGIL) vezetőségével. Péter János külügyminiszter és Mohammed Saleh Aulaqi, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere hétfőn folytatta megbeszéléseit. Mohammed Saleh Aulaqi délben ebédet adott Péter János tiszteletére a Margitszigeti Nagyszállóban. Magyar portás kormányküldöttség utazott a VDIC-ba
