Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-12 / 9. szám
1972. JANUÁR 12., SZERDA 3 r*.»- JfEGlt« ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT Kulcs uz emblémábun, kulcs u gazdálkodáshoz Egy év — megduplázódott termelés Tárnokon Árpád-házi királyok tárnok- mestereinek hűbéri birtoka — így tartják számon falujukat a tárnokiak, s nyilván e hajdan olyannyira fontos, mondhatni kulcsszerepű foglalkozás emlékét őrzi a termelőszövetkezet emblémáját átszelő kulcs is. Nos, nem kell hozzá semmiféle, még oly jelképes kulcs sem, hogy a Lenin Tsz gazdálkodását nyitogassam, bár van. mire rákérdezni. A legfőbb titok, de legalábbis rejtély előttem, hogy miként sikeredett alig egy év alatt megduplázni a tsz halmozott termelési értékét? Annyit, persze, sejthet az ember, hogy amit a száraz közgazdásznyelv e három szóban egybefoglal, amögött tengernyi erőfeszítés húzódik meg. Legjobb, persze, az elnököt kérdezni. Lovas Géza így néhány héttel a zárszámadó közgyűlés előtt —, Tárnokon ennek hagyományos napja van: február S-e — már bízvást összegezheti az elmúlt gazdasági esztendőt. Ismét termesztenek cukorrépát — Legyünk pontosak: 1970- ben 43 millió, 1971 alapján 83 millió forintos termelési értékről beszélhetünk. Elfogadom az elnök kiigazító kritikáját, vagyis: csak majdnem megduplázódott az a szám. De vajon a különféle részterepeken is hasonló az arány? Amit döntőnek vélek: a megkétszereződés érvényes a mezőgazdasági alaptevékenységre is, amelynek körq 'perszé,' át 'legutóbbi, idevágd kormányhatározat értelmében kitágult. Természetesen a főváros szomszédságában levő község hasznosítja egyéb adottságait is, tehát — látni fogjuk — bizonyos ipari tevékenységeket is meghonosított. Miként a megyében sok más helyen, úgy itt is mindenféle elméleti érvnél meggyőzőbb gyakorlati példájára lelek annak, hogy a hagyományos mezei gazdálkodás okszerűen kapcsolódhat a melléküzemhez és fordítva. Érvényes ez mind közgazda- sági értelemben, mondjuk a pénzeszközök áramoltatására, az agrárolló ilyetén áthidalására, mind foglalkoztatási gondjaik enyhítésére. Ez utóbbinak lényege: a tsz textilrészlegében dolgozó asszonyok a munka dandárja idején bekapcsolódnák a mezei tennivalókba. A mezőgazdaság széles terepén maradva, megemlíthetjük kertészkedésüket éppúgy, miként a szarvasmarhatartást. Napjainkban, midőn annyi rentabilitási kérdőjel kíséri ezeket az ágazatokat, kiváltképpen fontosnak érzem, hogy erről a témakörről faggassam az elnököt. Bevallom, meghökkent válasza: „Tavaly semmi cukorrépát nem termesztettünk, az idén 150 holdat ültetünk be ezzel a növénnyel.” Kutatókkal összefogva Nem, vagy nem pusztán az óesztendő végén nyilvánosságra került termelői áremelés ösztönzi erre a gazdaságot, hanem legalább ennyire a fejlesztendő szarvasmarhaállomány. Az összefüggés világos; most 70 százalékos állami támogatás« "1 megvesznek egy francia cukorrépagépsort, s íme, a láncolat elnyúlik a szarvasmarhához, amelynek jó táplálékot ad majd a répaszelet, a melasz, más melléktermék ... Ez még csak jövendő segít- sége-feltétele az állattenyésztésnek, ám megvan az a 400 hold legelő, amelyet öntözni kívánnak — ez is a program része. „A szarvasmarhatartás mindaddig ráfizetéses lesz, amíg a takarmányt drágán termesztjük”. Mindeneset- denesetre önellátók kívánnak lenni takarmányból, márpedig az ötéves terv végére 5— 600 szarvasmarhát akarnak tartani. Méghozzá fele-fele alapon: 300 állat hízó típus, 300 tejelő típus lesz. Az Állat- tenyésztési Kutató Intézet tízéves „menetrendet” készít a termelőszövetkezet számára, s a fejlesztési programra a gazdaság évi hatmillió forintot szán saját erejéből évente. — Márpedig ezt a pénzt ki- záiólag a mezőgazdasági alap- tevékenységből előteremteni nem lehet. A főkönyvelő, dr. Hős Géza, fogalmaz ilyen határozottan, s banki, aki csöppnyit is járatos az élelmiszer-gazdaság közgazdasági berkeiben, egyértelműen rábólinthat megállapítására. Kh/ül a vertikumon Dehát akkor miből teremtik elő azt a hatmilliót, s az egyéb fejlesztési pénzeket, hogy a tagság személyes jövedelmeiről ne is szóljunk? (Pedig ez S<s megérne némi eszraeíu itatást, hiszen 1960 előtt másfél évtizedig a,,gyenge” kategóriába tartozott ez a szövetkezet!) A már említett textilrészleg cérnázó- és orsózóüzemből áll, amelyben szerződéses bérmunkát végeznek:jobbára járadékos és nyugdíjas asszonyok dolgoznak a rongytépő, -válogató üzemben, s pesti gyárba küldik a szín, minőség, fajta szerint kiválogatott portékát, (összesen. 300 asszonynak adnak így munkát — a haszon tehát, mondhatni, legalábbis kettős.) Megítélés dolga, de a gyárnak végzett előkészítő munka aíkár szolgáltatásként is fölfogható, hiszen semmiféle készterméket itt nem produkálnak, így vagy úgy, ám ez már kétségtelenül kívül van az élelmiszer-gazdaság vertikumán, teljes folyamatán, akárcsak a tsz öntödéje. Hohó, öntöde! Ha valamiben, úgy ebben a témában izzik föl a legtöbb szenvedély: mit keres az öntöde a mező- gazdaságban? Nos, nem szólván arról az apróságról, hogy mind több joggal beszélhetünk immár ipari vagy iparszerű mezőgazdaságról, amelyben a legkülönfélébb gépek dominálnak, csakugyan lehet azon vitatkozni, vajon nem célszerűbb-e a nagyiparra korlátozni az öntödei tennivalókat? Igen ám, de a tsz- öntöde egyik partnere, a Telefongyár képviselője mondta: ha megszűnik ez az öntöde, s a nagyiparhoz vagyunk kénytelenek fordulni, majd megkapjuk a visszaigazolást másfél esztendőre. Míg a tsz másfél nap qlatt (!) elkészíti a speciális, egyedi darabot. Az ismert ellenérv: elcsábítja a munkaerőt... Csakugyan visszacsábult Tárnokra — írd és mondd — négy öntő szakmunkás, s a faluban betanítottak 36 segédmunkást. Munka vgn, azaz fogalmazzunk inkább feltételes módban: lenne, lekötötték már 1972-re a teljes kapacitást... Mégis, megjött a KGM levele, amely szerint június végéig fölszámolandó az öntöde. Ipari tevékenységből 11 millió forint adót fizet be egy évben a tsz. Vajon az adóalany elhalásával honnan pótolják a költségvetés számára ezt az összeget?! És vajon lesz-e, aki tűzcsapszekrényeket készít helyettük? Vagy eggyel több hiánycikk a piacon olyannyira közömbös lenne? Napirenden: a zöldség Nincs arról szó, hogy a tsz ne tudná pótolni az esetleg (mert hiszen azért reménykednek még júniusig!) kieső bevételt, így a cukorrépához hasonlatoson dinamikus növekedést határoztak el a zöldségtermesztésben is. A tavalyi 180 holdnyi szántóföldi zöldség helyett az ötéves terv végéig 300—400 holdon kívánnak zöldséget termeszteni, nyilvánvaló, hogy az új kormányintézkedés csak megerősíti ebbéli törekvésüket. Pusztán o paradicsomprogram föltételezi 200 hold beültetését, mivel a gép kihasználása így célszerű. Ezt a gépet egyébként gazdasági együttműködés keretében vásárolnák meg: a soroksári Vörös Október, a zsámboki és esetleg a szomszédos érdi tsz társul a tárnokival zöldség- termesztésre. Egyszóval a Lenin Tsz 650 munkás tagjának — rajtuk kívül van még 200 nyugdíjas és járadékos — megteremtik a jövő esztendők kenyerét is helyben. Miként az g négy öntő sem válik fölöslegessé, ha az említett intézkedést végrehajtanák; találnak nekik tennivalót, annál is inkább, mert könnyűszerrel leszoktak a napi utazgatásról. Tárnok ugyanis 25 kilométerre vgn mindössze a fővárostól, ám, közlekedése olyan szerencsétlen,. hagy... két órát is .eltart, amíg Pestre jut a vonatozó... Keresztényi Nándor SZOCIALISTA BRIGÁDOK (2.) Térkép a Csepel Autóról Nehéz határvonalat húzni, hogy egy gyártástechnológia kidolgozása meddig munkaköri feladat és honnan szocialista brigádvállalás. A Csepel Autógyár gyártásfejlesztő ifjúsági szocialista brigádjának felajánlása — pontokba foglalva — igazodik a vállalat tervéhez, s ami már meghaladja munkaköri kötelességüket, azt szocialista brigádtagként teljesítik. — Feladatunk a művelettervezés — magyarázza Krecz István brigádvezető. — A többi között a padlóvázalkatrészek konstrukciójának módosítása, a gyárthatóság egyszerűsítése, a költségek csökkentése, vagyis a termelés legoptimálisabb körülményeinek megteremtése. — Az autógyár programváltozásában fontos szerepet kaptunk — folytatja Antalóczy Ervin technológus tervező. — A lehetőségek figyelembevételével olyan technológiát kell kidolgoznunk, amely a leggazdagabb és a legjövedelmezőbb a vállalatnak. A gyártásfejlesztő ifjúsági szocialista brigád tehát „monopolhelyzetben'’ van: mert míg a többiek a meglevő adottságokkal dolgoznak, az ő feladatuk az új keresése, az új technológiák, az új módszerek kidolgozása. A brigád átlag- életkora huszonnyolc év, lelkes, fiatal emberek, akik hivatásuknak élnek. Négyen mérnökök, ketten műszaki főiskolát végeztek, öten technikusok s egy műszaki rajzoló közöttük. Valamennyien tanulnak most is. Ketten diplomatervüket készítik, többen a vállalat technológiai szaktan- folyamára járnak, illetve KlSZ-oktatásban vesznek részt. Idén a szocialista brigádok arany fokozatának megszerzését tűzték ki célul. @ Mit tesznek ezért? — A vállalat- tervéhez kapcsolódó vállalásunk teljesítése mellett részt veszünk a szocialista brigádok olvasómozgalmában is — mondja Nagy Miklós. — Az a három-négy könyv, amelyet elolvasunk és megbeszélünk, szakmai vagy politikai jellegű. Ezek a „kötelező” olvasmányok. S ami nem az: szeretjük a szépirodalmat, főleg a világháborúval foglalkozó műveket, s ha valamelyikünk jó könyvet talál, az kézről kézre jár a tagok között. Ezt csak azért említem, mert sokan azt hiszik, hogy a műszaki beállítottságú embereket nem érdekli más, csak a szakmájuk. © Társadalmi munka? Antalóczy Ervin nyilatkozik erről: — A brigádban többen különböző tisztségeket — KISZ- titkár, vezetőségi tag — viselnek. Ezenkívül alkalomszerűen veszünk részt társadalmi munkában. Ha kommunista szombat vagy vasárnap van a gyárban, mi sem hiányzunk. S bármit megteszünk, amit kérnek tőlünk, főleg, ha az a munkánkkal összefügg. Nem tartjuk helyesnek például, hogy társadalmi munka címén udvart takarítsunk. Ügy gondoljuk, hogy a mi felkészültségünkkel hasznosabb munkát is végezhetünk. • Hogyan értékelik a brigádokat az autógyártásban? — A szocialista brigádvezetők értekezletén foglalkoztunk ezzel — mondja Krecz István. — Elhangzott az a kérdés, hogy a vállalásokat ne mechanikusan értékeljék. A felajánlások a vállalat tervéhez igazodnak, s ez így van jól. De ha időközben megváltozik a terv, akkor a brigád csak félig teljesítette felajánlását. Ezért nélkülözhetetlen, hogy állandóan tájékoztassanak a vállalat helyzetéről,. hogy a vállalások is rugalmasak lehessenek, s lehetni v^liék módosításuk., Ezen az értekezleten vetődött fel a brigádtérkép gondoLakni, hitelben? Kopogtatásomra pongyolás, kicsit kócos asszonyka nyit ajtót. Elnézést kérek a zavarásért. Kicsit hebegek, hogy tizenegy óra, azt hittem ... ö szintén szabadkozik, hogy ilyenkor már rend szokott náluk lenni, csak most este későn feküdtek. Míg beszél, becsukja az egyik szoba ajtaját, hogy eltakarja a rendetlenséget. — A férjem még pihen. Délután rendel, de hq "őt keresi, felkeltem. Ha kicsit vár, felteszek egy kávét. Pillanat alatt kész. Kedves, szolgálatkész. A férjre sem kell sokat várni. Hozzászokott már a gyors öl- tözéshez. Községben gyakran felzavarják az orvost. Kevesen vannak és a beteg nem várhat. Mint hallottam, ezt az orvost különösen becsülik betegei. Amikor megmondom, miért keresem, elvörösödik. Hirtelen szólni sem tud, annyira meglepett. Azt hitte, a munkájáról beszélünk, a hivatásáról, arról, mennyi a beteg, milyen nehéz az orvos élete, sok a felesleges adminisztráció. Én viszont a lakbérről kérdezem. Kél év hátralék — Bocsánat — változik hideggé közöttünk a hangulat —, milyen jogon? Már a formára sem ad: az igázolványom kéri. Felesége mit sem ért az egészből, épp hozza a friss, finom kávét. Ezt már nem küldheti vissza a doktor úr, kuncogok magamban. — Kíváncsiságból jöttem, mert olvastam egy statisztikát, miszerint a megyében 1,2 millió forint lakbérhátralékot tartanak nyilván. Az adósok között jelentős számú orvos, pedagógus, tanácsi alkalmazott is található. A kimutatás szerint ^kad olyan, aki két eszKereset pedig csak egy. Nem sok a lakbér, igaz, de na az is orvosságra ment el! Szégyelli a dolgot, mentegetőzött többször a tanácselnöknél is. Érzem, itt megértésre vgn szükség, a hátralékok behajtását nem itt kell kezdeni. A többség, ahol érdeklődöm, azonban közömbös. Legalábbis így mutatják. Mentegetik magukat: több is elfolyik más csatornákon, miért pont ez fáj? Miért nem szóltak eddig, miért hagyták ösz- szegyűlni? Legalább töröljék el a hátralékot, ezután majd fizetnek! Azokrg a szegény családokra gondolok, amelyeket valaha gyakorta volt alkalmam látni. Szegények voltak, de elsején kérés nélkül letették a házbért. Nemcsak azért, mert féltek a kilakoltatástól, hg- nem elsősorban becsületből. tendeje nem fizetett, mint ön. Nyolcezer forint a hátraléka. Nyolcezer! — Kérem, nem tartozom önnek elszámolni, de annyit meg jegyzek, hogy szolgálati lakásban lakom. — Ez mentesít a lakbér alól? — Azelőtt jöttek érte. „Ha annyira szükséges“ — Tehát a helyi tanács lenne a felelős, amiért megfeledkezett gz ön kötelességéről? — Ezt nem mondtam. De ha tudná, mennyire túlterhelt vagyok. Két orvos helyett dolgozom. Soha nem nyolc órgt! Van, hogy lefekszem és máris jönnek értem. A magam ügyeivel szinte nem érek rá foglalkozni. Nem akarok visszaélni a vendégjoggal, ezért erre nem válaszolok. Pedig lenne mit: ott áll előttem ' a technika sokféle csodája: mggnó, televízió, gramofon... A bútor is divatos, drága holmi. Kulturált emberek, könyvek, festmények között. Kelletlen vendéglátóm is érzi, hogy sántítanak az érvei. Amikor végre kijelenti, hogy ha annyira szüksége van az államnak arra „a néhány rongyos pénzre”, gkkor rendezi a számláját. Megnyugtatom: az államnak szüksége van ezzel a pénzzel együtt arra az egész millióra, amit az adósok jogtalanul élveznek. Olygnok, akiknek gondot sem jelentene havonta rendezniük számlájukat. Ahhoz viszont jelentős összeg, hogy a tanács renoválásra vagy más hasonló közösségi ügyre fordítsa. A fogadtatás másutt is hasonló. Kevés az olyan, mint az g pedagógus, aki elsírja magát: emelték a fizetését, nem keres rosszul, de nagy és szerencsétlen a család. Haláleset, betegség is volt nemrég. Mindent szabad? Akik az 1,2 millió forint lakbérhátralékkal tartoznak Pest megyében, többségében jól kereső, jó állást betöltő, gondok nélkül élő emberek. Közömbösök, hanyagok, egy részük azt hiszi, az állam pénzével feledékenyek is lehetnek: nekik mindent szabad. — Szabad?! Ezzel a kérdéssel nyitok be egy hitelezőhöz, a községi tanács elnökéhez. És megtoldom a kérdésem a Pest megyei Tanácsnál: Szabad-e ilyen elnézőnek lenni, hiszen közösségi pénzről van szó?! A válasz megnyugtató: A Pest megyei Tanács intézkedik. Nem nézi el visszamenőleg sem, hogy egyesek ilyen elemi állampolgári kötelességet elmulasszanak, míg a lakosság többsége mindenfajta kötelezettsége teljesítésében r?H amutató. Sági Agnes l lata is. Ez tartalmazná az az autógyáron belüli valamennyi brigádot, foglalkozásával, vállalásával együtt. S azon kívül, hogy lehetőséget ad a vállalások teljesítésének, az értékelések összehasonlítására, megkönnyíti az együttműködést a brigádok között. Krecz István a Csepel Autógyár képviselője lesz a szocialista brigádvezetők ágazati értekezletén. Küldetéséről kérdezem. A brigádvezető helyett azonban Koncz Endre válaszol: — Ez a tanácskozás jó alkalom lesz az ismerkedésre is. Azzal bíztuk meg a brigádvezetőt, hogy vegye fel a kapcsolatot az Ikarusszal, hiszen közös feladatunk a járműprogram teljesítése, közös érdek tehát, hogy segítsük egymást. A Magyar Vagon- és Gépgyár szocialista brigádjaival már megkötöttük az együttműködési szerződést. A brigádban — ők mondták — minden közös, a munka, a felelősségvállalás, az élmény, a gond, az öröm. A brigádtagok fiatal emberek, s a brigádnak sok gyereke van, s ez gond is, öröm is. — Kicsi a gyár bölcsődéje és óvodája — magyarázza Nagy Miklós. — Annyit kell várni a gyár dolgozóinak a kérelem teljesítésére, hogy a gyerek másfél éves, mire bekerül. — Az a baj — veszi át a szót testvére, Nagy László —, hogy az óvodáskorú gyerekek is a bölcsődében vannak, s a kicsiknek nem jut hely. Az ilyen gondokat csak az érti igazán, aki maga is hasonlókkal küzd. S' bár napirendre került az autógyárban a gyermekintézmények bővítése. érthető, hogy türelmetlenek. Vannak egyéb közös gondjaik is. Ezeket Koncz Ericííe fogalmazza meg: — Más vállalatnál a műszakiaknak kötelező részt venni a Gépipari Tudományos Egyesület tanfolyamain. Mi legfeljebb magánszorgalomból jelentkezhetünk azokra az előadásokra, amelyeket munkaidő után tartanak, mert napközben nem engednek el. Pedig jó lenne, ha legalább egy-egy ember lehetőséget kapna, hogy részt vegyen a GTE rendezvényein. Biztosak vagyunk benne, hogy a kiesett munkaidő megtérülne, s az időveszteség hasznot hozna a gyárnak. Soós Ibolya Koordinált vízgazdálkodás A KGST végrehajtó bizottsága 55. ülésszakán hozott határozatának megfelelően megalakult a Tiszavölgyi Vízgazdálkodási Együttműködés állandó munkabizottsága, amely a KGST-országok vízügyi vezetői testületének munkájához nyújt jelentős segítséget. Budapesten került sor az állandó munkabizottság első ülésére — Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió szakértői nek részvételével —, amelyer összeállítják az együttműködő munkatervét. Az érdekelt országok a vízgazdálkodási munkálatok koordinálásával, az ár- vízvédelem és a vízminőségvédelem összehangolt fejlesztésével és közös érdekű létesítmények építésével kívánják megvalósítani az együttműködést. MAJLIBA SZEZONVÉG Befejeződött a máj libaszezon az ország legjelentősebb libahizlaló körzetének központjában, Kecskeméten. A Baromfifeldolgozó Vállalat gyáraiban — Kecskeméten és Kiskunhalason — 528 ezer májlibát dolgoztak fel a környező libatenyésztő tsz-ekből. háztáji gazdaságokból.