Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-11 / 8. szám
6 rt.9* MEGYEI ^/ű'Hap 1972. JANUÄR 11., KETD Új vízibázisok, lőterek A ráckevei járási MHSZ idei tervei A Duna hideg edzőpályája” helyett klubtermekben készülnek tavaszi, nyári programokra ezekben a hetekben a ráckevei járási MHSZ köny- nyűbúvárai. A vállalkozó szellemű fiatalok sportja egyre több hívet . vonz, s számuk idén tovább szaporodik: új klubok, vízibázisok szerepelnek a járási szövetség idei terveiben. gédkezett. A ráckevei klubon kívül Dömsödön, Dunavar- sányban (itt a helybeli fogorvos vezeti a szakkört), valamint Kiskunlacházán és a Pestvidéki Gépgyárban tartanak kiképzést. A gépgyár 60 ezer forintos támogatásával, az üzemben önálló búvárklubot alakítanak. Az idei tervek nagy előrelépéssel bíztatják a sportág kedtó partján nyári táborozást terveznek. A váci hajógyár két hajótestet bocsátott rendelkezésre, amelyeket most a dunaharaszti gyáregységben hoznak üzemképes állapotba az MHSZ-tagok. A Ráckevei- Duna Intéző Bizottság ’60 ezer forinttal járul hozzá a költségekhez, a fenntartást a kis- kunlacházi ÁFÉSZ ' fedezi. Az egyik motoroshajó idegenforgalmi célokat szolgál majd, a másik a búvárklub vízijárműve lesz. A ráckevei járási MHSZ idei munkaterve , természetesen nemcsak a búvároknak tartogat újdonságokat. Autós iskolájuk részére, a nemrég vett Skoda mellé új gépkocsit vásárolnak. s kihelyezett szakosztály működik .majd valamelyik községben. Ráckevén most alakult meg az amatőr rádiósok klubja, s 1972-ben — a ráckevei-Duna hetek keretében — talán már nemzetközi versenyre is sor kerülhet. Rádiósszakkör alapítását tervezik Taksonyban és Szigetszentmiklóson, a tanács és a KISZ segítségét igénybe véve. Búvárklub az üzemben Több mint félszálz könnyűbúvárt képeztek ki eddig, a táborozással egybekötött tanfolyamot és gyakorlati vizsgát tavaly is hagyományosan Tagon tartották. Együttműködnek a Vízügyi Igazgatósággal, amely felszerelésekkel segíti az oktatást, három klubtagot pedig állásba vett. A legutóbbi árvíz is bizonyította: mentési munkákban a könnyűbúvárok nélkülözhetetlenek. Tavaly például kétszer került sor ilyen rendkívüli „edzésre”: a klubtagok mentőegysége a tasi zsilipnél egy felborult . hajó, Ecsernél pedig egy vízbe fordult traktor kimentésében sevelőit. Kiskunlacházán, a 202- es számú iparitanuló-intázet- ben szabadtéri uszoda épül, amely a búvárképzást és az iskolai úszóoktatást egyaránt jól szolgálja majd. A dömsödi Duna-parton kapott telken valóságos kis vízibázist alakítanak ki, a felépülő tanteremben a búvárokat rendszeres tanfolyamokon készítik fel. Az építkezést a községi tanács pénzzel, a termelőszövetkezet anyaggal, az MHSZ pedig társadalmi munkával segíti elő. Kihelyezett autósiskola A délegyházi tanács szigetrészt ajá'nlott fel a gyakorlatozó búvároknak, a Dömsöd és Kiskunlacháza között levő ' Modellezők, lövészek Nádvágó pelikánok A fél országot átfogó Tisza- vidáki .Nádgazdaság kilenc alföldi megyére terjedő területén dolgoznak a nádaratók. Az összefüggő területeken gépesítették a munkát, csak a szórvány nádasokban vágják kézzel a vízinövényt. A hagyományos nádvágók mellett modern gépek, úgynevezett pelikánok vágják, kötik kévébe a termést. A tavalyi, aszályos év ellenére szilárd, jó minőségű az alföldi nád, amelyből mintegy 800 ezer kéványit várnak. Feldolgozását 11 üzem látja el, ahol osztályozzák, kötegelik, szövik a szálakat. A szép fényű, szilárd szárú sziki nád keresett külföldön: évente 60 ezer kévét exportálnak belőle, többnyire tőkés országokba. A íöbbit a hazai építőipar, zöld- ságkertészetek és egyéb megrendelők kapják. Keresettsége évről évre nő, nádszövetből például az idén sem tudják kielégíteni a belföldi igényeket. Acélöntöde Győrött A győri Magyar Vagon- és Gépgyár harmincháromezer négyzetméter alapterületen új acélöntöde építését kezdte meg. Hévizek, gyógyvizek Ingyen kapott kincs Kriminálstatisztika Számos érdekes új kiadvány A Statisztikai Kiadó Vállalat a Központi Statisztikai Hivatal felméréseiről 1971-ben 97 könyvet adott ki több mint 150 ezer példányban. A „Mai Magyarország” tízezer példányban látott napvilágot, a magyaron kívül angol, orosz, német, spanyol és francia nyelven tájékoztatott hazánk gazdasági és kulturális életéiről. --- - ... o, 1972-ben a rendszeresen megjelenő kiadványok, zsebkönyvek, évkönyvek mellett új összeállításokat is terveznek. Különösen a mezőgazdasági szakemberek körében számíthat nagy érdeklődésre a Földterület című kötet, amelyben a hektárátszámítástól a megyei, községi földterületekkel és művelési. ágakkal kapcsolatos sokféle tudnivaló szerepel. Az év egyik legérdekesebb kiadványának ígérkezik a jogászok, kriminalisták és statisztikusok közreműködésével összeállított Kriminálstatisz- tikai adattár. A tablókon részletesen ismertetik az 1965 és 1970 között elkövetett bűntetteket, sőt egyes bűncselekményeknél az elkövetés helyét és óráját is, ami különösen a bűnüldöző szervek munkájában nyújthat segítséget. A modellezésnek n^gy hagyományai vannak a járásban, a szövetségben remélik, a szakkörök az idei versenyeken is jó eredményekkel öregbítik hírnevüket. Ha Ráckevén felépül az új művelődési ház, a rádiósok és a modellezők új otthont kapnak. A lövészeteken minden évben' sok ezer. fiatal vesz részt, minden községben van lövészklub, ezért egyre nagyobb az igény lőterek iránt. Majoshá- zán, társadalmi munkával épül fel egy új lőtér, közelében más honvédelmi játékokat is felállítanak. A Soroksári Kísérleti Tangazdaság is adott erre a célra területet, az itt épülő lőtér a Halásztelken és a Pestvidékí Gépgyárban működő klubtagok versenyeinek színhelye lesz. Sz. J. Közmondásos, hogy hévizekben gazdag ország vagyunk. De valójában mennyire aknázzuk ki ezt a gazdagságot és hogyan élünk vele? A' Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet szerint 1971. január 1-én összesen 420 olyan kutunk volt, amely 35 C-foknÉjJ melegebb vizet qd, s ezek együttes vízhozama percenként 349 050 liter. Hasonlattal élve: e hévízkutak vize naponta több mint huszonötezer kéttengelyes vasúti olajszállító tartálykocsit töltene meg. A 420 kút közül 100-at Ivóvíz-szolgáltatásra, 190-et fürdők táplálására, 78-at növényházak s más mezőgazdasági létesítményeknek, 5-öt pedig lakóépületek fűtésére használják, 13-at az ipar használ, 34 pedig még nincs haszArcok, közelről Az étterem tarka abrosszal leterített sarokasztalánál egy férfi ült. Egy üveg Kőbányai világos volt előtte. A pohár oldalára rászáradt a sör habja. Azt nézte elmerülve, meg egy kósza legyet, ahogy ott keringett a pohár körül. Az abroszon is voltak legyek. Odafújta a füstöt. Attól elrepültek. A bejárati ajtóban három malteros ruhás, feltehetően kőműves foglalkozású ember állt meg. Pár pillanatig tanakodtak, évődtek, hangoskodtak, majd az egyik elindult a sarokasztal irányába. — Van itt még három hely, szaki- kám? — kérdezte az egyik. A férfi bólintott. Azok meg levetették magukat a székekre. A pincér, azonnyomban ott-termett. Fehér szalvétáját hanyag mozdulattal lekapta a karjáról. Meglegyezte véle az asztalterítőt, és többször egymás után meghajolva, mosolyogva nézett a jövevényekre. — Most érkezett éppen friss szállítás — mondta egy szuszra. — Akkor, kérem, lehet a szokásosat? Hatot, ugyebár? — Tízet! Igaz, bimbulák, tízet? Elmegy az még ebédig, nem igaz? Diadalmasan nézett körül a teremben. A többiek bólogattak. Kossuth cigarettás dobozt húzott elő a nadrágzsebéből, és kivágta az asztalra. Pár pillanatig rajta tartotta a tenyerét. — Várj, Misi, tedd el azt. Ebből gyújtsatok rá — szólt a szőkehajú, a fiatalabb, félretolva a Kossuth-dobozt az asztalon, ajkát lebiggyesztve. — Ez jobb. Ez úri cigaretta. Kimondottan uraknak való! A pincér lerakta a tíz üveg sört. A férfi elé tette az üreset, hogy ne keveredjék a kőművesekével. Odahajolt a férfihoz: — Parancsol még egy üveggel? — kérdezte. — Nem kérek, köszönöm. A szőkehajú lekicsinylőleg mustrál- gatta. A férfi elfordította a fejét. A szőkehaiú is levette róla a tekintetét. Akit Misinek szólítottak, megmarkolta a poharát, az alját az asztal lapjához koccintotta: — No, isten, isten! Ragadjátok meg. Hadd lássuk, miből élünk! — Élet, erő, egészség — szelleméske- dett a szőkehajú. — Folyékony kenyér — toldotta meg a másik. Pár pillanatig néma csönd. Aztán cup- panás, szájtörlés. Akkor megszólalt a szőkehajú: — Aztán, ha éppen most keres a Palkó elvtárs ? — Majd észreveszi, hogy nem vagyunk ott — nevetett a Misi nevű. A többiek is nevettek. -— Misi rákönyökölt az asztalra, valósággal az állát is ráfektette, és úgy magyarázott : — Csak nem ettem meszet, hogy hajtsak, mint a bolond, ha így is megvan a pénzem! A Palkó elvtárs meg, ha nagyon ugrál, itthagyom a céget, és kész. — Nem rossz főnök az — védte a harmadik. — Csak érteni kell a nyelvén. Ha neki is leesik, amire számít, ki lehet vele jönni. — Ez tényleg igaz — kontrázott a szőkehajú. —. A múltkor is ennél az asztalnál, várjunk csak, nem ennél, de mégis ennél, egy óra alatt benyakal- tunk húsz üveggel. Akkor is mondta: „Emberek, velem ki lehet jönni.” Meg azt is mondta: „Mindenki a piacról él.” — Abban, látod, igaza van. Hoci-ne- sze. Nem megy ez másképpen. Csak egyet mondok. Amikor én a céghez kerültem, próbáltam okos lenni. Volt egy hétszázezres vállalásunk. — Az is valami? Nekünk egy milliós is volt. Jó prémcsi volt rajta. Átlagban a négyes, a négy és fél ugrott mindenkinek. De volt is ám hajtás! A malte- roskanál nem ment ki a kezemből a nyolc óra alatt* egyszer sem. Ha meg tízet rávertünk, már úgy szédelegtünk, mint a legyek. Az hajtás Volt! — Most is hajtsunk hát. Na, hajtsátok már befelé, mert kihűl. A poharak egyszerre koppantak az asztal lapjához. S mintegy vezényszóra, kortyógva gurguláztak. \ Misi mégtörölte a száját, és rágyújtott. Elfújta' a gyufát, odapöckölte a hamutálkába. — Mondom az asszonynak otthon, anyukám, te csak ne izgasd magad, mindig meglesz a pénzed, a többivel meg ne törődj, kicsempézzük a konyhát. Van itt csempe elég. Ha a fejeseknek lehet, a melósnak miért ne? Mi termeljük meg nekik is a benzinre valót. Mert már mind kocsin furikázik. A motor már nem is jó nekik. Valamikor a rollernak is örültek volna. — No, isten, isten, ne politizáljunk — szólalt meg a harmadik, és fölemelte a poharát. Misi odább tolta a magáét. — Amikor ehhez a Palkó elvtárshoz adtak, jól megnéztem magamnak, és azt mondtam, ilyen ürgét kettőt falok fel reggelire. Biztos megmondták neki, mert másnap olyan lett hozzám, mint a kezes bárány. Hogy művezető? Azt se az anyjában tanulta. A szőke vette észre, legelőbb, hogy Palkó elvtárs megállt az ajtóban. Aztán odalépett az asztalukhoz. Az egyik kivette kezéből az aktatáskát, és a fogasra akasztotta. Misi hirtelen kerített egy széket. — Voltam a területen. Látom, a cement egészen jól köt. A fal is szépen szárad. Misi töltött egy pohárba sört. — Muszáj neki kötni. Jól meg volt az locsolva. — A fallal sincs sok vacakolni való — szólt a harmadik. — Mégx egyszer lehúzzuk, aztán jöhet az átadás. Ha nem lesz fehér, hát isten neki. Hol van az előírva, hogy minden fal fehér? — Még tízet! — intett Misi a pincérnek. A művezető, ahogy letette a poharát az asztalra, elismerőleg bólogatott. Még csettintett is a nyelvével. — Ügy látszik, friss sört kaptak. Ez jobb, mint a tegnapi volt. Azt úgy kellett letömködni. — Én azt mondom, nincs rossz sör, csak rossz sörivó van — szólt a szőke, és vigyorgott. — No, azért az is van. Állott, pocsolyaízű — ellenkezett a harmadik. — Persze, azért ezeket se kell félteni — intett fejével a pincér felé. — Ezek is tudják, mitől döglik a légy. Ott vágnak, ahol tudnak. Fog a ceruzájuk, az hétszentség. Nem azért mondom, mert nem sajnálom én azt az egy-két kilót. A művezető töltött magának. — Mindenki a piacról él. Egy nagy piac ez az egész vendéglátó üzem... Egészen elszemtelenednek itt a legyek. Odalegyintett a poharához, mert a kósza légy majdnem belebukott a sörébe. És újra töltött magának. Kopré József. nosítva. Ez utóbbiak többsége árra vár, hogy felépüljön az üvegház, azt fűti majd. Egyébként máris 900 000 négyzetméter felületű kertészeti üvegházait, illetve melegágyat fűtünk hévízzel. Komplex hasznosítást! Ezek a mutatós számok mit mutatnak valójában? Jól hasznosítjuk-e hévizeinket? — A hazai hévizek hasznosításának leggazdaságosabb módja a komplex hasznosítás lenne — mondja Bélteky Lajos, a VITUKI osztályvezetője. — Lakóházak, középületek központi A fűtésére legalább 70 fokos, mezőgazdasá- „gi fűtésre 50 foknál melegebb víz kell. A lakások me- legvíz-szolgáltatásához megfelel a 45 fokos, a zárt fürdőkhöz a 40 fok feletti, a szabadtéri fürdőkhöz á 35 C- fokos víz is. Komplex a hasznosítás akkor, ha a víz hőenergiáját több célra is kihasználjuk a csökkenő hő- mérsékleti igények sorrendjében. A szentesi kórház 79 C-fokos vizével például fűtik a kórház épületét, használati meleg/ vizet szolgáltatnak, majd a víz egy részével kertészeti üvegházakat fűte- nek, s gz alacsonyabb hőlépcsőn a vizet a városi fürdőbe vezetik át. A gyakorlatban a két fő irányú hasznosítás a téli fűtés és fürdőtáplálás. A fürdők túlnyomó része szabadtéri. így mindkét hasznosítás idény jellegű. Célszerű a kettőt összekapcsolni, így a kút vizét télen is, nyáron is hasznosítani lehet. Ahol ez nem oldható meg, e természeti kincsünk védelme qzt kívánná, hogy a hasznosítási időszak elteltével a kutat lezárjuk vagy lefojtsuk. Igaz, hogy újra kinyitása pénzbe, legalább tízezer forintba kerül, az elfolyó vízért viszont nem kell fizetni. De a jövőre gondolva takarékoskodnunk kellene, bármilyen gazdagok is vagyunk hévízben. Miért nincs elég ivócsarnok? És hogy állunk a gyógyvízként való hasznosítással ? Mint az Országos Gyógyfürdő Igazgatóságon közölték, jelenleg 42 olyan forrásunk van, amelynek vize ásványvagy gyógyvízminősítést (esetleg mindkettőt) kapott. Az ásványvizek — így a keserű- vizek, a Salvus, a Jódaqug — palackozva kerülnek forgalomba, s amennyit palackozni tudunk, annyi el is fogy. Kevésbé használják ki hazánkban a helyszíni ivókúra lehetőségét. Pedig — vallják a balneológusok — az „igazi”, a teljesebb gyógyító hatást a forrásnál, „azon melegében” nyújtja a gyógyvíz. Az ivókúrának sajnos nem kedveznek az elhanyagolt, eldugott, szűkös, nem eléggé célszerű ivócsarnokok sem — már ahol egyáltalán vgnnak! r Uj gyógyforrások Amit meg tudunk inni gyógyító vizeinkből, az csak egy töredéke annak, amit a fürdők hasznosítanak. S vajon hasznosítanak-e anynyit, amennyit lehetne? — Ez tisztán gazdasági kérdés — mondja dr. Kérdő István, az Országos Gyógyfürdő Igazgatóság igazgatóhelyettese. — Addig nyújtózkodhatunk, ameddig éppen g takarónk ér. A jelenlegi gyógyfürdők közül csak három tartozik az egészségügyi tárcához — Hévíz, Balatonfüred és Párád , a többit a területileg illetékes tanácsok, illetőleg vállalataik hasznosítják. Így a budapesti gyógyfürdőket is, amelyek közül egyedül a Császárfürdő tartozik az egészségügy keretébe. S ha körülnézünk, a már említett ismertebb gyógyfürdőik mellé az Országos Vízügyi Hivatal vagy a SZOT támogatásával több újabb fürdő fejlődött igényes, szép gyógyhellyé. Ilyen elsősorban a gyulai, s a most gyógyfürdővé minősülő kaposvári és rábasömjéni fürdő. Szemlátomást fejlődik gyógyfürdővé a mezőkövesdi, a büki, a zalakarosi és a nagyatádi fürdő és készül a győri is. Németh Ferenc Borászati kiállítás a kastélyban A tokajhegyaljai állami gazdasági borkombinát, valamint az Országos Mezőgazdasági Múzeum közreműködésével szőlészeti-borászati kiállítás nyílik az idén Tolcsván. A 18. században épült egykori Rákóczi—Dessewffy kastély boltíves termeiben mutatják be a középkori és a jelenlegi szőlőművelési módokat, a borvidéknek világhírt szerzett aszukészítést, és a rekonstrukció eredményeit. Bemutatják a hajdani szőlőművelés több mint félszáz különböző, eredetiben fennmaradt eszközét. A gyűjtemény egyik érdekessége lesz a levéltári kutatások alapján készült térkép. Ezen szemléltetik, melyik útvonalon, hová szállították a tokajhegyaljai borokat. Intarziás minilépcső Intarzia berakással készítették el a debreceni tanácsi faipari vállalat tanműhelyének ipari tanulói az épülő kiskörei Tisza II. vízlépcső pontos mását. A nagy jelentőségű öntözőmű csaknem 30 ezer holdra ad majd éltető vizet a Hortobágy környékén.
