Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

Rádiósok Cegléden A Magyar Rádió ifjúsági műsorsorozatához ma készítik a ceglédi felvételeket. A Játsz- szunk együtt! január 31-i adá­sában szerepel majd a ceglé­di Fórum ifjúsági klub. A fel­vételre vendégül hívták a vá­ros másik három ifjúsági .klubját is. Hűtőjavítók A ceglédi és a környékbeli ipari hűtőgépek nagy részét a húszéves ceglédi Vasipari Elektromos és Műszerész Ktsz szerelőrészlege javítja. A fel­újításra kerülő gépeket a mű­helybe szállítják, a kisebb hi­bákat a helyszínen javítják. A városnak igen sokat jelent, hogy helyben megtalálható a javítórészleg és nem nehéz vele kapcsolatot tartani. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6L XVI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1972. JANUÁR 9., VASÁRNAP Fagymentes idők A gyümölcsösökben nem tétlenkednek Thiodánnal irtják a pockokat A szokatlanul enyhie időjá­rás további munkák végzésé­re serkenti a mezőgazdaság­Még több lesz a családi postaláda NÉGY AUTÓ VISZI A LEVELET, CSOMAGOT Mint már hírül adtuk, a megyében elsőként, a posta Cegléden, a Jászberényi úti szakaszon, 250 család részére biztosította a levelek, cso­magok szállítását, olyképpen, hogy az út mellett felállított postaládákba — pontos érke­zéssel — reggelenként egy gép­kocsi viszi a küldeményeket. Fehérvári János, a ceglédi postahivatal vezetője elmon­dotta, hogy ez év első fél­évében minden tanyai lakos­hoz hasonló módon juttatják el a küldeményeket. Az első szakaszban a Törteti út és a Bürge-ház dűlő környékén la­kók kapják meg a „családi postaláda” kulcsait. A külde­mények szállítását négy gép­kocsi biztosítja majd. Cegléden az Alszegi út és az Oroszlán utca sarkán műkö­dik az ÁFOR olajkútja. A környéken lakók itt szerezhetik be olajkályháik fűtőanyagát. Foto: Apáti-Tóth Sándor ban dolgozókat. Ahol még nem fejezték be a fejtrágyázást, a jó idő alkalmat ad annak el­végzésére. A gyümölcsösökben sem kényszerülnek pihenésre a növényvédelmi munkáikkal foglalkozók: a fagymentes idő alkal­mas a kéregkaparásra, és ha az időjárás a továbbiak­ban is kedvező marad, meg lehet kezdeni, az őszi- és kaj­szibarack kivételével, a ko­rona ritkítását és metszését is. A városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályán el­mondották, hogy a csapadék- hiányos és fagymentes hetek miatt a mezei pockok gyors szaporodására lehet szá­mítani Különösen az őszi kalászosok területén tapasztalható „be­vándorlás”. A legutóbbi vizs­gálat szerint a legtöbb helyen már átlagosan két „járt” po­coklyuk volt található egy négyzetméternyi területen. A helyzet máris sürgős védeke­zést követel. Ha a gazdaságok megkez­dik az irtási munkákat, fi-' gyelmeztető táblán kell tájé­koztatást adniuk, ugyanis a Thiodán növényvédő szer nemcsak a pocokra, de minden állatra ártalmas, gyorsan ölő méreg. A védekzés szigorú szabálya, hogy a mérget a lyukba kell elhelyezni, úgy, hogy a környékére ne‘ jusson belőle. Nem árt az óvatosság, mert amennyi hasznot hajt a védekezés, a gondatlanság ugyanannyi kárral járhat. A törteliek kenyere Bővítik az üzemet A III. sz. Pest megyei Sütő­ipari Vállalat Törteién kis sü­tőüzemet tart fenn, mely el­ismert, jó minőségű kenyeret készít. De az egykemencés, kis kapacitású üzem nem tudja a község teljes kenyérszükségle­tét biztosítani: gyakran kell néhány mázsa kenyeret Ceg­lédről vagy Jászkarajenőről Törteire szállítani. Ennek a feladatnak a Sütőipari Válla­lat igyekezett eleget tenni, no­ha nem mindig zökkenőmen­tesen. A községi tanács meg­oldást keresett Törtei kenyér­gondjának megszüntetésére. A vállalattal folytatott tár­gyalások során több tervet vettek fontolóra. Végül a Sü­tőipari Vállalat vállalta, hogy a tanács támogatásával, meg­vásárolja a házat, melyben a sütőüzem és a kenyérbolt van, s az üzemet kibővítik, hogy a község teljes kenyérszükségle­tét biztosíthassa. A tervet felterjesztették a megyei tanácshoz, jóváhagyás­ra. Mihelyt visszakapják, megkezdik a törteli kenyér­üzem bővítését. K. L. Alkotók, szépet szeretők Stúdió helyett - képzőművész szakkör A terhet a művelődési központ vállalta A budapesti Ernst Múzeum kiállítótermeiben három ceglé­di ismerős nevét olvashatja a nézelődő. A Fiatal Képzőmű­vészek Stúdiójának jelenlegi tárlatán Dohnál Tibor és Mik- losovits László egy-egy grafi­kával, Jávor Piroska tűzzo­mánc munkáival szerepel, ök a fiatal művésznemzedék tag­jai. A nyolcvanadik évén túli Benedek Péter, aki öregkorát tölti Cegléden, tucatnyi fest­ményét tudhatja a Magyar Nemzeti Galériában. Szüle Pé­ter és Lukácsy János képei fellelhetők a ceglédi lakások falain. A város egy ceglédi származású bélyegtervező mű­vésszel is büszkélkedhet. ★ Az ötvenes évektől szerve­zett formában sajátíthatták el az érdeklődők a képzőművé­szet alapismereteit. A kultúr- házban működő képzőművész szakkör több mint két évtize­des múltra tekint vissza. Azóta több száz diák és felnőtt vett részt rövidebb, hosszabb ideig a szakköri foglalkozásokon. Voltak, akik tehetségük foly­tán „magasabb osztályba” lép­hettek. (Középiskolás évei ide­jén a kör szorgalmas látogató­ja volt Jávor Piroska is.) A kisdiákok közül többet felvet­tek a képzőművészeti gimná­ziumba, szinte minden évben volt olyan fiatal, aki sikerrel helytállt a felvételi vizsgán. P. Kovács Sándor, a Kossuth Művelődési Ház művészeti elő­adója 1952 óta vezeti a szak­kört. Akkoriban több volt az érdeklődő, egy-egy évfolyamra harmincán is beiratkoztak, jelenleg egy hí­ján húszán vannak. Általános és középiskolások, felnőttek. Fiatal szobafestő, hivatalnok­nő, nyugdíjas, katona is láto­gatja «az összejöveteleket. A kezdők mértani testeket, gipsz­fejeket rajzolnak, a többiek portrét, modell után. Az utóbbi években — a me­gyei tanács döntése nyomán — Ceglédet jelölték ki Dél-Pest megye kulturális és művészeti központjává. Ekkor alakult meg a Dél-Pest megyei képző­művészek stúdiója. A város­ban rendszeresen közős alkotónapokon vettek részt a dabasi, monoid,’ nagykátai, ceglédi járás, Nagy­kőrös és Cegléd képzőművé­szei. Két nyáron a szokásos to­vábbképzést is városunkban tartották. Legutóbb erre Vá­cott került sor. 1971 őszén már nem kezdődtek el a stúdió al­kotó összejövetelei sem. A kultúrház magára vállal­ja a terhet, mert a megyétől erre a célra nem kap anyagi támogatást, gondoskodik mo­dellről, '■megfelelő alkotókörül­ményekről. Eddig tizenhét ko­rábbi stúdiótag jelentette be: örömest látogatja továbbra is a foglalkozásokat. A városbeli és a környéken élő alkotók műveit több tár­laton láthattuk már. Jó, hogy ezentúl is lesz mód képességük kibontakoztatására, művészi fejlődésükre. A képzőművész szakkör is szükséges. Ha nem lesz minden látogatójából mű­vész, akkor sem hiábavaló, hi­szen egyre több szépet szerető és értő, a művészetben boldo­gító élményt találó múzeum- és tárlatlátogatót nevel. A mű­vészeti szabadegyetem nyolc előadása is hasonló célt szol­gál. Dr. Telepy Katalin a mű­vészetek kezdetétől a fejlődés egyes korszakain át ismerteti a főbb stílusirányzatokat, egé­szen napjainkig. T.T. Január — visz a sár! REGGEL NYOLC ÓRA. Én szundítanék tovább, de a lel­kiismeretem felébredt már. Megígértem ugyanis a szer­kesztőmnek, hogy elmegyek riportot írni. A ház előtt megtorpanok. Rémült kiáltás süvít: — Jön az ár! Jön az ár! — Legalább valami olcsó? — A sár! A sár! A Fekete-tenger lavór víz ahhoz képest, ami a ceglédi utcákon hullámzik mostaná­ban. Olyan az egész, mintha a Szahara homokját összekever­ték volna az óceánok löttyé- vel, és malteroskanállal végig- öntötték volna vele a várost. így szellemeskedek jobb társaság hiján magammal, mi­re elkap a sötét, cuppogó hul­lám. Kilubickolok a Rákóczi útra. Fennakadok egy keríté­sen. Körülöttem alattomosan szuszog, tocsog a sár. S mivel a szerkesztőség nem adott szolgálati sártengeralatt­járót és búvárfelszerelést, a riport velem együtt elúszott. ★ — Halló, Északi-sark! Kap­csolják a jéghegyet! így tudtam telefonbeszélge­tést folytatni a jéghegy lábá­nál hűsölő Tél úrral. — Miért nem jön hozzánk? — Lakás, kocsi lesz? — És a munkaidő, az nem számít? — Szabad szombatos va­gyok. — Ilyen sokáig? — Az önök építőiparosai péntek déltől hétfő estig tart­ják. — Szóval, mikor jön? — Majd tavasszal! ★ A KÖZTÁRSASÁG ÜT és a Táncsics Mihály utca sarkán levő élelmiszerboltot csak azok tudják thegközelíteni, akik olimpiai bajnokságot nyertek úszásból, vagy helikopterrel közlekednek. Ha az ember vá­sárol egy kiló kenyeret, tíz ki­ló sarat is hazavisz vele. Javaslom: a bolti kosárral együtt adjanak a vevőknek egy pár gumicsizmát és men­tőövet is. ★ — Krubicsák kartárs, én úgy kirúgom magát, hogy a lába se éri a földet, és hazáig repüli — Az jó lesz! — Mit mond? — Akkor legalább nem lesz sáros a cipőm. ★ Csillog az út közepén a tó­csa. — Vigyázz, kisfiam, az új cipődre! — szól az anyuka. A fiúcska büszkén fordul vissza: — Figyelj csak, milyen ügye­sen átugrom! Nekiszalad, jó messziről. Zutty! Toccs! A pocsolya kö­zepébe pottyan, fenékkel. Lá­bai az ég felé kalimpálnak. — Te! Te! — sipítozik az asszony. — De anyu! Nézd az új ci­pőm, az tiszta maradt! ★ *— DRÁGÁM! Ugye meglesz az esküvő? — Majd ha fagy. — Megígérted! — Mondtam, majd ha fagy. — De miért? — Mert ekkora sárban nem veheted föl a fehér ruhádat. Kohlmayer Ádám Társadalmi aklivák — a gyerekekért Szülők helyett is szülők Nem lehet tétlenül nézni 1970-ben 16 fiatalkorú gyer­mek került állami nevelőott­honba Ceglédről. Az elmúlt esztendőben mindössze két gyermek hagyta el a szülői há­zat. 1971-ben 35 ezer forintot osztott ki a segélyre szoruló, többgyermekes családok között a városi tanács gyámügyi ha­tósága. Egyszerű statisztikai adatok ezek. A számok mögött azon­ban rendezetlen családi életek, részeges szülők, könnyes sze­mű gyerekek szomorú sorsa húzódik meg. — A statisztika szerint Pest megyéből kerül a legtöbb gye­rek állami gondozásba — mon­dotta Gór Nagy L ászióné gyámügyi főelőadó. — A pe­remvárosokból, községekből fővárosi munkahelyekre be­járó szülő sokat van távol ott­honától, családjától. A gyerek­nek jóval több ideje jut csa­vargásra. A szülő sokszor még az alapvető nevelési kötele­zettségének sem tesz eleget. — A megye városai közül az elmúlt év kivételével, hosszú ideig Cegléd vezetett a fiatalkorúak állami gondo­zásba vételében, örvendetes, hogy az elmúlt évben csak két gyerek került állami intézetbe. Ez részben a pedagógusok megelőző tevékenységének, részben az ifjúságvédelmi munkával megbízott hivatásos és társadalmi aktívák lelkiis­meretes munkájának köszön­hető. Szólni kell még azokról is, akik nem tudják tétlenül nézni a rossz családi körülmé­nyek közt élő gyerekek sorsát, és bejelentéseikkel, észrevéte­leikkel segítik munkánkat Ha időben szólnak, sok további szenvedéstől mentik meg a gyermekeket. A bejelentéseket minden esetben körültekintően megvizsgáljuk. — Cegléden jelenleg 150 ál­lami intézetből kiadott gyer­mek él nevelőszülőknél. Közü­lük az elmúlt évben kettőt vettek örökbe a nevelőszülők. Érdekes, hogy a nevelők legtöbbje idős há­zaspár. Ritka az olyan fiatal, ha még gyermektelen házas­pár is, hogy otthonától elsza­kadt kisgyermek nevelését vál­lalná. — Az elmúlt évben nem ke­rült sor ifjúság elleni bűntet­tek kivizsgálására. Viszont túl magas volt azoknak a botrá­nyosan viselkedő szülőknek a száma, akiket figyelmeztetés­ben kellett részesítenünk. Hu­szonöt esetben Írásban és sze­mélyesen hívtuk fel a szülők figyelmét helytelen magatartá­sukra. Hat szülőt utasítottunk alkoholelvonókúrára. Sajnos, az utóbbi időben egyre több az italozó életmódot folytató anya is — mondotta a gyám­ügyi főelőadó. Csatári Ilona Film, fiataloknak A honvédelmi kör program-1 jának keretében, december 10-én, hétfőn délután, a ceg­lédi Táncsics Mihály iskola tanulóit játják vendégül a FÉK klubjában, ahol Az élő múlt felvirradt című filmet nézik meg a fiatalok. Megtagadta a hazatérést Egy évi szabadságvesztésre ítélték Hazatérés megtagadása miatt indított büntető eljárást a Ceglédi Járásbíróság Zsiga Mátyásné 33 éves felszolgáló, volt ceglédi lakos ellen. Zsi- gáné májusban olaszországi IBUSZ-társasutazáson vett részt. Amikor a csoport haza­indult, ő nem volt sehol. Ké­sőbb levelet írt a kisfiának, melyben közölte, hogy nem kíván hazatérni Magyar or ~ szágra. Mivel engedély nélkül ma­radt külföldön és kintmaradá-1 si szándékát levélben meg is írta, a bíróság bűnösnek mondta ki hazatérés megtaga­dásában. Főbüntetésül egyévi szabadságvesztésre ítélték, mellékbüntetésül pedig egy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK A Szakmunkásképző Intézet (Cegléd, Hold u. 17.) gépészmérnö­köt tanári munkakör­be, valamint gyors- és gépírót keres felvétel­re. Jelentkezés a fen­ti címen, írásban. MÉH-telep vizsgával rendelkező lángvágót keres felvételre. Jelentkezés: minden­nap 7 órától 16 óráig. Címünk: Cegléd, Kül­ső Jászberényi út. Eladó 2250 n.-öl szőIÓ fele részben is, közel a városhoz. Cegléd, Iskola utca 4. Ház eladó X. kér. Csokonai utca 9. Be­költözhető.

Next

/
Thumbnails
Contents