Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám

KISMAKOSI IDILL Valaki játszik a villannyal Akismarosi községi tanács elnöke, Krebsz József ko­molyan foglalkozik a gondolattal, hogy lemond megbí­zatásáról. Vajon mi késztethet erre egy sok éve elis­mert, községében népszerű közéleti embert? A válasz első hallásra talán furcsa: Valaki játszik a villannyal! Az 1971-es tanácsválasztásokat megelőző kismarosi jelölő gyűléseken a legtöbb szó a villanyról esett. A község 20 választókörzetéből 10-ben csak erről beszél­tek. Arról panaszkodtak a választópolgárok, hogy rend­szeres a feszültségkimaradás, a körzeti szerelőt csak ritkán lehet rábeszélni, hogy kijavítsa a fybát. A tanács elnöke még jóval a választások előtt levelet írt az EDASZ-nak, kérte, vizsgálják meg —mi lehet a baj. De azóta sem javult, sőt rosszabbodott a helyzet. Már­ciustól karácsonyig állandósultak az áramellátási zava­rok. A község lakói egyre nagyobb felháborodással ke­resték a tanácsot, s a tanács is egyre több levelet írt az illetékeseknek. Hiába. A hibák újra jelentkeztek, le­álltak a boltok hűtőpultjainak motorjai, előfordult, hogy az óvodában és az iskolában nem tudtak fűteni, a gyerekeket haza kellett küldeni. Jó néhányszor a vég­rehajtó bizottság és a tanács üléseit se tudták megtar­tani. A felháborodás a karácsonyi és az újévi ünnepek alatt hágott a tetőfokára. Karácsonykor például a napok na­gyobb részében nem volt villanyáram. Körülbelül 200 családot érintett a rendszeres feszültségkimaradás. A tanácselnök az üAnepek nagyobb részét telefonálással töltötte. Először ki is jött a szerelő, de két óra múlva már ismét sötét volt. Az újabb hívásra azt válaszolta: ünnep van. Hasonló volt a helyzet az újévi ünnepek alatt is. Mindent mondtak az emberek az elnöknek, csak szépet nem. Egy-egy felháborodott hang már azt is közbevágta: ha tehetetlen, nézzen más munka után! Az ünnepek után az ÉDÁSZ esztergomi központjából bizottság érkezett a faluba. A vizsgálat előtti beszélge­téskor azt gyanították, hogy túlterhelt a transzformá­tor, s ezért valamelyik „fusizó” villanymotorja a ludas. Valaki játszik a villannyal. Nyomozza ki a tanácsel­nök, ki a bajkeverő. Továbbiakat nem közöltek a ta­náccsal. Távozásuk után két órával ismét elaludt a vil­lany. Utolsó adóként az Állami Energetikai és Biztonság- technikai Felügyeletnek küldtek levelet, remélve, hogy ott megértésre és segítségre talál a kisközség nagy gondja. « E sorok írójának január 5-én mondták el a történte­ket a községi tanács irodájában. A jegyzetelés némi akadályba ütközött. Nem volt villany. Hogy miért? Valaki játszik a villannyal! Csulák András A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA mim XVI. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1972. JANUÁR 8., SZOMBAT A közigazgatás közel került a lakossághoz önálló gazdálkodás, új jogkörök Beszélgetés a tanácstörvény végrehajtásáról A nászutat is megszervezik INTÉZET A PATIKA HELYÉN A váci tanács decemberi ülésén hozzájárult a társadal­mi és családi eseményeket rendező intézet létrehozásá­hoz. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén elfogadta az intézet szervezeti és működé­si szabályzatát. Az intézetben — mely a Földváry térre költöző közép­városi patika helyén működik majd — mindenféle családi és társadalmi esemény meg­szervezéséhez és lebonyolítá­sához segítséget nyújtanak. A házasságkötéshez — kí­vánságra — orgonamuzsikát vagy énekkart biztosítanak, esetleg hegedű-, oboa-, fuvo­la-, gordonka- vagy zongora- szólóval teszik ünnepélyesebbé az eseményt. Megrendelik a meghívókat és az értesítése­ket, kívánságra a fogadást, ebédet vagy vacsorát, és segí­tenek a nászút megszervezésé­ben is. Az intézet vállalja szociá­lis tabrigád-avatás és kitünte­téseket átadó ünnepségek szer­vezését, megrendezi a bevo­nuló fiatalok üzemi búcsúzta­tását. Nyolc hónappal ezelőtt lé­pett életbe az új tanácstör­vény, megszűntek a járási ta­nácsok, viszont új közigazga­tási egységként nagyközségi tanácsok alakultak. Általában a községek tanácsai nagyobb hatáskört és több önálló jog­kört kaptak. Az 1972-es esz­tendőben a’ közigazgatás re­formjának ez a szakasza lezá­rul. Ebből az alkalomból kér­tük meg dr. Vida Gyulát, a váci járási hivatal elnökét, hogy válaszoljon kérdéseink­re. — Hogyan alakult át a nagy­községi és községi/ tanácsok munkája a tanácstörvény alapján? — A közigazgatás reformjá­nak folyamata tulajdonképpen már jóval a tanácstörvény megjelenése előtt elkezdődött. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: másfél évvel ezelőtt egyesült a szobi és a váci já­rás. Ettől az időtől kezdve egyre több önálló jogkört kap­tak a községek testületéi, te­hát a végrehajtó bizottságok és a tanácsok. Tavaly meg­szűnt a váci járási tanács, utódjának, a járási hivatalnak lényegesen módosult a felada­ta. Az úgynevezett elsőfokú jogkörök, egy-két kivételtől eltekintve, a községi és nagy­községi tanácsokhoz kerültek. Csak a szigorúan szakmai jel­legű elsőfokú hatósági jogkö­rök, mint az állategészségügy, növényvédelem és földigazga­tás maradt a járásnál. Tehát a járási hivatal felügyeleti, el­lenőrzési, igazgatási feladato­kat lát el. — Milyen jogkörök kerültek a községekhez? — Önálló lett a tanácsok gazdálkodása. A községfejlesz­tést, a költségvetést, az intéz­mények fenntartását-irányítá- sát, a bérgazdálkodást önál­lóan látják el. A testületek döntenek az iskolaigazgatók, január 1-től a pedagógusok és a körzeti orvosok kinevezésé­ről. Az önálló gazdálkodás alapja, hogy a tanácsok pénz­forrásait, a községfejlesztési adókat, időben megkapják. A nagyközségek önálló építés- hatósági jogkört kapnak. Ugyancsak a községi tanácsok­nál lehet megszerezni a kü­lönböző igazolványokat. Igaz, ez ma már jóval egyszerűbb, hiszen az igazolványok számát csökkentettük, jó néhány ada­tot személyigazolvánnyal vagy más módon lehet igazolni. Községi feladat az anyaköny­vezés és a gyámügy. Egysze­rűsödött a népművelési mun­ka. Három nagyközségben: Dunakeszin, Foton és Gödön művelődési felügyelőt nevez­tek ki. A két „kisebb” nagy­község: Nagymaros és Szob azt tervezi, hogy közösen alkal­maznak művelődési felügyelőt. — Hogyan éltek a községi ta­nácsok a lehetőségekkel, me­lyek a jó és rossz tapaszta­latok? — A nagyközségek várako­záson felül jól látják el az új feladatokat, megfelelő szakem­berekkel rendelkeznek hozzá. A községekben viszont gondok keletkeztek a bérgazdálkodás­nál és a jóléti alapok elosz­tásánál. Olyan kicsik ezek az összegek, hogy hatékonyan nem lehet felhasználni őket. Ezért ezek elosztását a jövő­ben ismét a járási hivatalok végzik. Ugyancsak nem sike­rült hatékonyan felhasználni a felújítási alapokat. Helyes len­ne ezeket is központosítani, különben nem oldhatók meg a fejlesztési feladatok. Más vo­natkozásban a községi taná­csok is jól látják el feladatu­kat. Említettem, hogy a nagy­községek önálló építéshatósági jogkört kaptak. Ezt a kisköz­ségeknél körzetesítéssel kíván­juk megoldani, s bár szakem­Kik voltak a kapitányok? Helytörténeti kiállítás Ipolydamásdon Vendéglőben „politizált" Koleszár József 48 éves gödi lakos szereti az italt, törzs- gárdatag az Arany tyúk ven­déglőben. Ilyenkor szeret „po­litizálni”. Ez legutóbb is abból állt, hogy 10—15 vendég je­lenlétében demokrácia-elle­nes, izgató kijelentéseket tett. A Váci Járásbíróságon hét tanú bizonyította az izgatás bűntettének elkövetését. Tíz hónap szabadságvesztésre ítél­ték és két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Érettségizett, szakképzett gyors- és gépírót titkárnői munkakörbe FELVESZÜNK Idegen nyelvtudásúnk előnyben. A jelentkezéseket a váci hirdetőbe kérjük, „Szervezőkészség 72/1. 1." jeligére. IPOLYDAMÁSD lelkes ku­tatói a Hazafias Népfrónt tá­mogatásával a minap megnyi­tották az iskolában helytörté­neti kiállításukat. — Mit láthatunk itt? — kér­dezzük Korcsmáros László igazgatót, a kiállítás rendező­jét? — 42 tabló mutatja be a község politikai, társadalmi és gazdasági fejlődését, néprajzi hagyományait és településtör­téneti vonatkozásait: eredeti írásos emlékek, fényképek, le­véltári anyagok és kisebb tár­gyak közszemlére tételével. Nézzünk körül egy kicsit jobban. A bejaratnál időrendi tájékoztató a nevezetesebb ese­ményekről. A községre vonat­kozó első írásos emlékek 1136- ra tehetők. A levéltárakban fellelt királyi oklevelek 1262- ből és 1342-ből valók. Ezek fényképeit láthatjuk az egyik tablón. Két vár játszott fontos szerepet a község életében, az egyik Zuvar, a másik Damas vára, az előbbi magyar, a má­sik török eredetű. Zuvar 1285- től szerepel a történelemben. A török 1552-ben elpusztította. Érdemes bepillantanunk a vár 1514. évi leltárába, miből állt a védők fegyverzete?: öt szakál­las és négy kézipuskából. A VÁR JÖVEDELMÉT a környező községek lakói adták. Miből tevődött ez össze? Az 1515-ös feljegyzés szerint évi 4344 kenyér, 753 kappan, 2406 tojás, 180 bárány, 737 csirke és különböző termények, vala­mint pénz. KIK VOLTAK a vár kapi­tányai? 1361-ben Búza Balázs várispán, 1405-ben Simon, az ajtónállók mestere a yárnagy. 1500-ig királyi vár volt, 1535- ben pusztult el. Damas várát 1581-ben épí­tették. Térképek, kinagyított rajzok mutatják be. 1646-ban a Vác felől jövő törökök elfog­lalták. Utolsó kapitánya Ber- chényi László volt, Bercsényi Miklós kuruc főgenerális nagy­bátyja. A török idők alatt a község elnéptelenedett. Ä kiállítás betekintést nyújt az urbárium korszakába, a szabadköltöaködés megszünte­tésébe, a földesúri törvények­be, melyek a jobbágyokat súj­tották. Megszemlélhetjük a birtokviszonyok alakulását, majd a népszámlálás érdeke­sebb adatainál állunk meg. A KÖZSÉGNEK 1715-ben 64 lakosa volt, ma 573. Láthatunk településtérképeket 1720, 1830 és 194l-es évekből. Egy 1822. évből való nemesi útlevelet is láttunk, melynek tulajdonosa díjtalanul mehe­tett át a réven és a vámon. A jobbágyoknak ezért bizony fi­zetniük kellett. Egy másik ok­levél a jobbágyi juss kiadásá­ról rendelkezik, mely a mai végrendelet korai elődjének te­kinthető. Színes festmény mutatja azt a házat, ahol 1848 júliusában háiom napra megszállt Görgei. Kiemelt helyet foglal el a kiállításon a Tanácsköztársa­ság anyaga. Itt állomásozott a harmadik vörösezred egy zász­lóalja. Itt látható a magyar vöröskatonák névsora. A tör­téneteket a Vörös Újság 1918. december 7-i száma tartalmaz­za. A Lobogó 19. száma beszá­mol a nagy idők tanúinak val­lomásai alapján a vörösezred dicsőséges harcairól. Majd a párt- és a szakszervezet mun­kájával ismerkedhetünk meg. Az 1930-as évek munkanél­külisége miatti kivándorlást ez a község is megérezte. Negy­vennyolc nosztrai és nyolc da- másdi kőbányász ment ki sze­rencsét próbálni Franciaor­szágba. A dámásdiak azonban mind visszajöttek. A felszaba­dulás érdekességei közé tarto­zik, hogy Paluc.i János bácsi unokaöccse a felszabadítókkal jött haza. Külön tabló mutatja be a kőbányász dinasztiák küzdel­mes életét. Helyet kapnak a kiállított anyagban az iskolai élet, a népművelés, a könyv­tár és a határőrközséggé válás mozgalmas pillanatai is. NEM LENNE a kiállítás tel­jes, ha nem lenne folklór is benne. A farsangi népszoká­sokat, viseleteket és az elma­radhatatlan és meghamisítat- lan falusi búcsút is láthatjuk a fényképeken. A kiállítást már eddig is több százan nézték meg. Nagy eredmény ez egy ilyen kis köz­ségben. Pedig nem mondott senki ünnepi beszédet, csupán egyik látogató mondta el a másiknak. Ez a kiállítás igen kevés pénzből, de annál több lelke­sedésből állt össze. A közre­működők fáradozását megbe­csülés illeti. Gazsi János berhiánnyal küzdünk, ebben az évben ez is megvalósul. — Hogyan fogadták a vá­lasztópolgárok az intézkedé­seket? — Mindenütt örömmel, hi­szen közelebb kerül az embe­rekhez a közigazgatás, hivata­los ügyeiket helyben, időt rab­ló utazgatás nélkül tudják el­intézni. — Mennyivel csökken a ta­nácsi dolgozók száma, és ho­gyan kívánják a továbbiak­ban emelni a tanácsi munka színvonalát? — A volt két járási taná­cson együttvéve 140-en dol­goztak. A járási hivatalnak je­lenleg 62 munkatársa van. A nagyközségeknél körülbelül 20 százalékkal emelkedett a taná­csi dolgozók száma, a közsé­geknél változatlan maradt a létszám. A hivatal apparátusa igyekszik segíteni az időnként még döcögő tanácsi munkát, de a tanácsok hatékonyságát szakmai képzéssel is emelni kívánjuk. Csulák András Harminc helyen köszöntötték az öregeket A váci járásban az elmúlt esztendőben 30 helyi Vöröske- reszt-szervezét 'rendezett öre­gek napját, a Hazafias Nép­fronttal közösen. Különösen emlékezetes, szép estét sze­reztek az öregeknek Váchaf- tyánban és Sződligeten. Barangolás Ausztriában Kedden este 6 órakor a Du­nakanyar Fotoklubban Ko­csis Iván és Szölgyémi Géza mutatja be Ausztriában ké­szült színes diafelvételeit. SZERDÁN Két TIT-előadás Dunakeszin Szerdán a Dunakeszi József Attila Művelődési Központban két TIT-előadás lesz. A nők akadémiáján dr. Juhász Len­ke tart előadást arról, hogy hogyan terjednek a fertőző be­tegségek; a szocialista brigád­vezetők klubjában dr. Kútvöl­gyi István pszichológus a ve­zetés hatékonyságának ténye­zőiről: a tudásról, a jártasság­ról és az akaratról, valamint a társadalmi környezet, és az egyéni szükségletek szerepé­ről beszél a brigádvezetőknek. PARTELET A HAJÓGYÁRBAN 195 milliós termelés Sok munkaóra kiesik a rossz közlekedés miatt része, s ez kedvezőtlenül hat a gyáregység nyereségére. Átlagosan 23 munkás hi­ányzott a létszámból, emiatt növekedett a túl­órák száma. A munkaverseny eleven volt a gyárban. Tavaly két ízben tartottak kommunista műsza­kot, s ez jelentősen elősegí­tette a feladatok teljesítését. Sokan kértek szót a megje­lentek közül. Boróczky Kál­mán arról beszélt, hogy min­den kommunista kötelessége, hogy állandóan növelje tudá­sát. A pártmunkánál fontos az ellenőrzés és a számonkérés is. Molnár László javasolta, hogy a párt- és a szakszerve­zet vezetői gyakrabban jöjje­nek össze, vitatkozzanak a kö­zös problémákon. Csuhaj László véleménye szerint a legutóbbi választás óta eleve­nebb, tervszerűbb a pártmun­ka a hajógyárban. Szóvá tették a felszólalók, hogy a pontatlan városi busz­közlekedés s a vonatjára­tok bizonytalansága miatt sok hasznos óra kiesik a termelésből. A hajógyári csúcsszervezet ' január 20-án tart ülést. P. R. A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyáregységének 1. és 2. számú pártalapszerveze- tében is mérlegre tették az L971-es esztendő eredményeit. Nagy érdeklődést kiváltó, ak­tív taggyűléseken ismertették a politikai és a gazdasági munkát. A hajógyárban a két alap­szervezet létrehozása óta egészséges versengés alakult ki, ami javát szolgálta a párt­munkának. Mindkét alapszer­vezet új tagokkal erősödött. Javulás mutatkozik a párt­oktatás területén; a négy cso­portban az előző évekhez ké­pest magasabb a megjelenés aránya. A szakszervezettel és a KISZ-szervezettel jó a kap­csolatuk s szeretnék, ha a jö­vőben minél több ifjúmunkás kerülne a párt soraiba. Alaposan elemezte a két taggyűlés a gyár gazdasági munkáját is. 1971-ben 195 milliós ter­melési feladatot vállaltak a hajógyáriak, ez négy százalékkal magasabb volt az előző év termelési ér­tékénél. A tervezett létszámnövelés nem sikerült, az export kon­ténereknél 13 milliós volt a termeléskiesés. Emiatt elma­radt az állami támogatás egy HÉT VÉGI FILMAJÁNLATUNK: Mulatságos kalandok Szombaton és vasárnap szí nes, szinkronizált francia filmvígjáték a Madách-mozi műsora. Címe: A medve és a baba. A medve (Jean-Pierre Cassel) vidéken élő, szórako­zott és különc zenetanár. A baba (Brigitte Bardot) Párizs­ban lakó gazdag és elkényez­tetett szép asszony. Egy vidé­ki városka utcáján egybesza­lad a gépkocsijuk, s ezzel el­kezdődik a mulatságos kalan­dok sorozata. A férfi közöm­bös az asszonnyal szemben, aki viszont semmitől nem riad vissza, hogy meghódítsa a különcködő tanárt. A film rendezője: Mii eh el Deville. — Vasárnapi matinéműsor: Az ember kincse. — Hétfőtől szer­dáig újabb mulatságos komé­diát láthatunk Furcsa pár címmel. A történet két, agg­legényéletet folytató barátról szól, akiket sorsuk közös ház­tartásra ítél. A két főszerepet alakító Jack Lemmon (Félix) és Walter Matthau (Oscar) jó­kedvűen végigkomédiázza a vetítés kilencven percét. Az építők mozija csak va­sárnap és hétfőn játszik, s a Horizont című magyar filmet vetítik a főtéri moziban. (P. K.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents