Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

"cVK/CirSap 1972. JANUÄR 6., CSÜTÖRTÖK Fölkerült a pantalló, a trísó,a zsemle Bővült a kötelezően tartandó olcsó cikkek listája A Belkereskedelmi Minisz­térium 1969 óta megkülönböz­tetett figyelmet fordít a diffe­renciált áruellátásra, ezen be­lül arra, hogy az üzletek min­dig tartsák azokat az olcsóbb cikkeket, amelyeket a lakos­ság széles rétegei keresnek. A minisztérium kereskedelem­politikai irányelveiben rend­szeresen felhívja vállalatainak figyelmét az olcsó cikkek ér­tékesítésének fontosságára, és állandóan figyelemmel kíséri azok forgalmának alakulását Az igényeknek megfelelően, az idén bővítették az olcsó cikkek listáját Míg 1971-ben körülbelül 90, úgynevezett olcsóbb cikk került forgalomba, ebben az évben a kereske­delmi vállalatok és szö­vetkezetek 110 fajta olcsó terméket kötelesek állan­dóan tartani. Az intézkedés végrehajtásá­ról, az olcsóbb cikkek forgal­A VATÁS A KUBIKOSTELEPÜLÉSEN ttyáregység tett az MM nf üzente Év véfjóifj saáaeaw niesjUttitfUn A.banyhót Amiben a népfront sokat segíthet Az emberek megértik, ha megbeszélik velük A részvevők egy csoportja. Foto: Gábor Esős, tél eleji reggelen for­dult be a megyei tanácsház kapuján és a széles lépcső fo­kain fáradtan vitte fel a lába. Tömött hátizsákot cipelt a ke­zében. Borostás ábrázatához illett kopott öltözete, sáros ci­pője, szappant rég látott inge. — Az ég alól jövök — ezzel állított be a megyei tanács egészségügyi osztályának szo­ciálpolitikai csoportjához. Megmondta a nevét, és hogy elmúlt már 80 éves, a kulipin- tyó pedig, ahol esztendők óta lakik, bár talán fiatalabb nála, mégsem állt ellen az időnek, jóformán nincs már fedele, a mennybolt kukucskál te rajta. Ami még hagyján, de szél, meg eső jóformán hazajár a tetőtlen kunyhóba. Az öreg el­mondta: nyugdíja nem nagy. Az éldegéléshez elég, arra azonban már nem, hogy új te­tőt csináltasson az amúgyis rozoga építményre. Korsós Ferencné dr., a szo- ciálpolitiai csoport vezetője nem első esetben találkozott bajba jutott öreg ügyféllel, nagy emberismeretre tett szert hivatalában. Most is azonnal látta, nem hamis mesével pró­bál részvétet kelteni maga iránt az előtte álló aggastyán. Csakhát mégis, a hivatal az hi­vatal, egyedül az élő szót nem fogadhatja el hiteles bizonyság nélkül. Biztató ígérettel el­küldte tehát az öreget azzal, hogy jöjjön vissza dél felé. Aztán telefonálgatás követ­kezett. Halló,^punaharaszti... Igen, az öreg háza lakhatatlan. Halló, Ráckeve... Kérvénye itt van. és ha ilyen nagy szük­ségbe került, nyomban helyet szorítanak neki a járási szo­ciális otthonban. Első látogatása után vagy három órával újból bekopog­tatott az öreg. Meg se lehetett ismerni. Gőzfürdőben, borbély­nál járt és zsákjából előszed­te másik ruháját, fehérneműt is váltott, lássák, nem koldus, csak nagyon megszorult em­ber. Boldogan hallgatta a jó hírt, indult is azonnal Rácke- vére, jöhet már a tél hidege, többé nem a szabad ég alatt van a szállása. Statisztika — De vajon hányán lehet­nek Pest megyében hasonlóan nehéz helyzetben? — Felkérésünkre az ősszel a tanácsok, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt és más társa­dalmi szervezetek aktívái se­gítségével házról házra járva, összeírták a társadalom támo­gatására utalt öregeket — vá­laszol a kérdésre Korsósné dr. és sorolja a statisztikai adato­kat. — Szociális otthoni elhe­lyezésre többen várakoznak, mint amennyi hely van az ott­honokban, és jelenleg mind az 1733 hely foglalt. Ez idő sze­rint 2006 magára hagyott öre­get kellene még elhelyezni. máról rendszeresen beszá­moltatja az érintett vállalato­kat a minisztérium. Az 1972. évi olcsó cikkek listáját elsősorban olyan ház­tartási, vegyi és ruházati ter­Rendszeres szociális segélyt juttatnak a tanácsok azoknak, akiknek nincs, vagy nagyon kicsi a nyugdíja, öregségi já­radéka. A legnagyobb összeg, amit egynek-egynek adhatnak, a mindenkori legalacsonyabb özvegyi nyugdíj, vagyis most 434 forint Most január else­jétől ez is két százalékkal több lett. Csakhogy a költségvetés megköti a tanácsok kezét, évente csupán bizonyos összeg áll rendelkezésükre, ami bi­zony nem mindenütt elég min­den igénylőnek. Nézzük a szá­mokat: — Segélyt kapott 1932 nyug­díj nélküli, vagy kis nyugdí­jas, esetleg járadékos és 1074 tsz-tag, aki szintén csak ala­csony összegű öregségiben részesül. További 1583 ember kérelme anyagi keret hiányá­ban nem volt teljesíthető. Ezek között 582 a tsz-tag. Azért említem külön őket, mert bár több tsz gondot for­dít saját öregjeire, sok viszont többet tehetne értük. Talán sokkal többet is. Napköziben és otthon Az öregek napközi otthona nagyon bevált, mindenki jói érzi magát, aki csak bejut egybe. Meleg helyiségben van­nak, meleg étéit kaipnak. örö­mest igénybe veszik, termé­szetesen nem ingyenesen, még azok is, akik a nyugdíjukból meg tudnának élni, és azok is, akik gyermekeikkel együtt laknak, azért, hogy ne legye­nek reggeltől estig egyedül az otthonukban. Csakhogy az egész megyében mindössze 18 ilyen napközi otthon csupán 358 embert tud befogadni és további 1044 szeretne öreg napközis lenni. Magas kora vagy egészségi állapota miatt sok, öregségére magára maradt asszony és férfi magatehetetlen. Jó né- hányuknak tulajdonképpen anyagi gondjuk nem lenne, annyi pénzük sincs azonban, hogy ápolónőt fogadhatnak maguk mellé. Ezekért a na­gyon öreg emberekért létesí­tették a házigondozó intéz­ményt. — Csakhogy az egész me­gyében nyolc házigondozó mű­ködik. Mégpedig Cegléden, Nagykőrösön, Gödöllőn, Vá­cott, Veresegyházon, Érden, Dunakeszin és Dunaharasztin. A házigondozásban részesü­lők száma mégis 1410 fő. Legtöbben a ráckevei járás­ban vannak, ahol otthonában 527 magatehetetlen öreget gondoznak. Igaz, hegy ebben a járásban csaknem minden községben, társadalmi aktívák szervezettén végzik az öregek gondozását. Természetesen ilyen módon nem lehet min­denütt megoldani a kérdést. Az összeírás szerint a me­gyében 1559 nagyon idős és beteg ember szorulna még (Folytatás az 1. oldalról.) házigondozásra. Legtöbbjü­ket a jó szomszédok, sőt né­hol a munkával különben is nagyon megterhelt körzeti ápolónők igyekeznek, már amennyire idejük és képessé­geik engedik istápodni. — Az öregek házigondozása különben a segítés legjárha­tóbb útjának látszik — álla­pítja meg a szociális csoport vezetője. — Szociális ottho­nok építése és fenntartása na­gyon költséges. Az öregek nagy része is szívesebben lát­ja, ha a gondozónő légi ott­honában keresi fel, segít a takarításban, bevásárlásban, esetleg néha a főzésben is. Leginkább mégis annak örül­nek, hogy valaki rájuk nyitja az ajtót, és szól néhány jó szót hozzájuk. Több gondozó­nőre lenne szükség, és talán a tanácsok erre is gondolnál?, amikor jövő évi költségveté­süket összeállítják. Csak a lakossággal — Még egyet szeretnék hangsúlyozni — mondja vé­gül Korsósoé. — Nem szabad összeadni a felmérés számait, mert némelyik öreg többször is szerepel benne. Lehet pél­dául, hogy szociális otthont és rendszeres segélyt igényel ugyanaz a személy. Minden­esetre Pest megyében néhány ezer idős ember valamilyen formában — sok esetben nem is anyagi — támogatásra szo­rul. És ezt a támogatást a hatóság csak a lakosság segít­ségével tudja biztosítani. Szakoly Endre tőivel együtt azért, hogy üzem, majd gyáregység létesüljön itt. — Nem tagadom — kezdte —, mikor ide beléptem, elho­mályosodott a szemem. Arra gondoltam, hogy 50 évvel ez­előtt egy pénteki napon jöttem haza valahonnan az országból kenyérkereső munkámból. Va­sárnap ültük a lagzinkat és én hétfőn hajúmban már indul­tam munkába. Sokan járták be innen az országot, de utaznak még ma is úgy, hogy nemegy­szer feltettem magamnak a kérdést: eleget tettem-e azért, hogy ez a település, az én szü­lőfalum, részesüljön azokban az előnyökben és áldásokban, amelyeket az országban oly sok helyen élveznek az embe­rek. Most végre történt vala­mi, nem is kis dolog. De ne felejtsük el, hogy még sokan indulnak hajnalonként vagy a hét első napján távoli munká­ba. Hogy még többen találják meg itt helyben azt, amiért messzire utaznak, ezért kell hogy mindenki a maga helyén egy kicsivel jobban dolgozzon. Ez a biztosítéka annak, hogy a mostani gyáregységből szép, nagy gyár legyen... Az elismerésből bőven ju­tott a gyáregység minden mun­katársának. Néhány nőnap alatt 27 ezer olajkályhát sze­reltek össze, 390 ezer konden­zátort készítettek az asszo­nyok. Egy esztendő múlva rnár arról számolhatnak be, hogy csaknem 500 ember keresi meg itt a kenyerét, 100 ezer olaj­kályhát s több mint egy és ne­gyed millió kondenzátort állí­tanak elő. Termékeik minősé­gére jellemző, hogy már eddig is exportáltak belőlük ... ...Nem is olyan régen, a televízió nyilvánossága előtt, egyenes adás keretében vála­szoltak a megye vezetői a be­érkezett interpellációs kérdé­sekre. Amikor Abonyból azt kérdezték, mikor lesz végre ipara ennek a vidéknek is, a megyei pártbizottság első tit­kára, Cservenka Ferencné biz­tatóan azt válaszolta: egyik nagyüzemünk már készül rá, hogy tegyen ennek érdekében. örömmel emlékezünk rá, hogy ez megtörtént. ______________T. Gy. Bu rgonyatisztitő Az ország közös gazdaságai közül elsőként a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben oldották meg való­ban korszerű módon a burgo­nya tárolását és étkezésre való előkészítését. A módszert a helyszínen bemutatták a me­zőgazdasági és értékesítési szakembereknek. Az e célra vásárolt nagy teljesítményű gép óránként húsz mázsa bur­gonyát tisztít meg a héjától. (Folytatás az 1. oldalról.) Elképzelhető, hogy a hi­vatalos szervek úgy látják, az adott községben egy új is­kola kellene, a közvélemény azonban azt mondja: inkább előbb egy óvoda. Nagyon fontos a lakosság véleménye, fontos a sor­rend, s a helyes sorrendek megtalálásában a népfront sokat segíthet. A községi tanácsok megnö­vekedett hatásköréről szólva dr. Mondok Pál elmondotta: — Minden tanács rendelke­zik saját bevételi forrásokkal, s ezekkel önállóan gazdálkod­hat, ez a pénz azonban min­denre nem elég. A tanácsok nagyon sok helyen igen jó kapcsolatot építettek ki a köz­ség, város területén működő különböző szervekkel, intéz­ményekkel, vállalatokkal. Ez az együttműködés nagyon sok esetben bővülő óvodákban, kö­zös összefogással felépülő új intézményekben is megmutat­kozik. Sok helyen ennek az A tanácstitkár azt mondja, öt-hat évvel ezelőtt költözött be az első, Nyírségből jött al­bérlő Ecserre. Ma hatszáz kö­rül van az albérlők száma. Va­lóságos albérlő-főbérlő dzsun­gel ez a kis Pest melletti köz­ség. Miért nem tesz a tanács valamit ez ellen — gyakorta hangzott el a kérdés az évek során tanácsülésen, utcasarki beszélgetésen. A tanács keres­te a lehetőséget, mit tehet. Egyetlen járható utat talált, felparcellázott 147 telket a Vecsés felé cső részen, a Békés-telepen. Gazdára ta­lált mindegyik, lényegében minden telekigénylőt sikerült kielégíteni. Aztán még tovább ment a tanács, a közeljövőben átadásra kerülő vízvezeték egyik fő ágát a telep felé ve­zettette, a közkifolyók, a tűz­csapok is készek. És még egy nagyobb beruházás: a község­fejlesztési alapból 800 ezer fo­rintért kiépíttette a villanyhá­lózatot A Pest megyei Vil­lanyszerelő Vállalat határidő előtt egy hónappal végzett a munkákkal. Ha legalább tíz család kéri a bekötést, áram alá he­lyezik a vezetéket. Márpedig ez hamarosan be­következik, hiszen 10—15 csa­ládi ház már épül. A nagyobb építkezések éve az idei, már eddig ötvenen kértek a telepen építési engedélyt. És az épít­kezések éve lesz 1973 is, a tu­lajdonosok ugyanis csak úgy kapták meg a telkeket, hogy vállalták, három éven belül építkeznek. Még egy jellemzője van, il­letve lesz a Békés-telepnek. A fiatalok lakótelepe lesz. Mint­egy száz telektulajdonos 20-— 30 év közötti fiatal. Jórészt a fiatalok lakótelepe lesz a Békés-teleptől száz mé­terre épülő tsz-lakótelep is. Ott toronydaru emelkedik az ég­nek, a Budapesti Lakásépítő Vállalat építi a negyvenlaká­sos, két négyszintes tsz-társas- házat. Az egyik épületen már a harmadik szintet húzzák, elemekből, a másiknak is kész együttműködésnek a fő kez­deményezői éppen a népfront szervei voltak. A lakosság saját lakóhe­lyéért végzett önfeláldozó munkájáról szólva dr. Mondok Pál hangsúlyozta: — Eddig is a legnagyobb elismeréssel voltunk ez­iránt, de a társadalmi munka becsületét, az elis­merést a jövőben még fo­koznunk kell. Az előadást vita követte^ majd a tanfolyam befejezte el­ső napi munkáját. Ma és az elkövetkező na­pokban a résztvevők a külpo­litika és a béke-barátsági mun­ka témakörében hallgatnak előadást, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága titkára pedig ismer­teti a népfront tavasszal sorra kerülő, V. kongresszusa előké­szítésének helyi feladatait. Az előadásokat konzultációk, cso­portos beszélgetések követik. (d.g.) az alapja. Az egyik épület rö­videsen tető alá kerül, s ta­vaszra a másik, s ha nagyobb akadály nem jön közbe, májusban beköltözhetnek a tsz-tagok, alkalmazottak. Az építkezést a termelőszövetkezet szervezte, a leendő lakók pedig — hogy olcsóbb legyen a lakás — már eddig 1305 óra társadalmi munkát végeztek. <d. g.) KONZERVÚJDGNSÁGÖK 1972-ben több új termékkel jelentkezik a piacon a Nagy­kőrösi Konzervgyár. A Luncheon meat — darált ser­téshús, különleges fűszerek­kel ízesítve — az idei első ne­gyedévben fél-, egy- és két- kilós csomagolásban a hazai boltok pultjaira kerül. A cu­korbetegek kérésére olyan birs, őszibarack és meggy gyümölcsleveket hoznak for­galomba, amelyek kevés szén­hidrátot tartalmaznak. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő t DR. LOKOS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIII., Somogyi Béla u. 6. U. era. Levélcím: Bp. 70. Postafiók 10. Kiadóhivatal: Budapest, VUI., Blaha Lujza tér 3. A szerkesztőség és a kladóhtvatdl központi telefonja: 313-100, 112—220. Titkárság: 110—447. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. I fizethető bármely postahivatalnál^ a kézbesítőknél, a posta hírlap- üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér I. sz.). Előfizetési dü 1 hónapra 20 forint. Nagykőrösi Olivettik Bevált az Olivctti-operáció az Irodagéptechnikai Vállalat nagykőrösi gyárában. Az olasz cégtől kapott alkatrészeket itt építik számológépekké; az asszonyok gyorsan megtanulták a nem is egyszerű szerelési munkát. Foto: Urbán mefcakikel bővítettek, amelyek választéka gyors ütemben cse­rélődik. A listára került pél­dául a férfi- és a fiúpamtallók egy része, főleg a 300 forint alatti pantallóik, továbbá a ha­gyományos mosáshoz nélkü­lözhetetlen vízlágyító szerek, a trísó, a h'abzó szóda, a csoma­golt klórmész, a tasakos re­ményi tő, az üveges hypo stb. Az élelmiszerek listájára egyebek között felvették az étkezési tepertőt és — mert gyakran más, drá­gább péksüteményeket kí­nálnak helyettük — a zsemlét, a kiflit is. A kereskedelmi és a szövet­kezeti vállalatoknak gondos­kodniuk kell a bővülő áruvá­laszték mellett aiz olcsó cik­kek folyamatos kínálasáról is. Az ünnepséget az egyik munkacsarnokban tartották, az olajkályha-szerelő szalag szomszédságában. Eljött ide a község szülöttje, Somogyi Mik­lós, az MSZMP KB tagja, dr. Bíró Ferenc, a Pest megyei Pártbizottság titkára, Novák Béla, a Budai Járási Pártbi- bizottság első titkára, Varga Ferenc, a Ceglédi Járási Párt- bizottság első titkára, Kovács István, az SZMT titkára s a megye, a járás, a község poli­tikai-társadalmi életének sok vezetője. Egymás után kértek szót, hogy elismeréssel méltas­sák részben Abony első jelen­tős ipari bázisának megterem­tését, részben a rendkívül gyors kivitelezést. Végül szót kért Somogyi Miklós, aki na­gyon sokat tett a megye veze­NEHEZ SORBAN, NEHÉZ SORSBAN Gondozásra váró öregek 1972: az építkezések éve - Ecseren

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents