Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-30 / 25. szám
1 VÁC I UAPLŰ A PEST MEGYEI H I R l A P KÜLÖNKIADÁSA ■&» XVI. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1972. JANUÁR 30., VASÁRNAP ALAGTOL AZ IPOLY VÖLGYÉIG Gazdálkodás 11 ezer holdon Önálló kerületek - Nagy gond a munkáshiány Interjú az Alagi Állami Gazdaság igazgatójával Göndöcs Lajos igazgató a térképre mutat. Fekete alapon egymástól arasznyi távolságra piros és sárga négyzetek, téglalapok, szabálytalan sokszögek. Ez az Alagi Állami Gazdaság, a váci járás legnagyobb mezőgazdasági üzeme. Százhúsz kilométeres körben, kisebb-nagyobb darabokban, 11 ezer hold föld. Ekkora terület vezetése, irányítása nem könnyű, jól szervezett vezetési mechanizmust kíván. — Milyen változásokat hozott a lassan már újnak sem számító gazdasági mechanizmus a vállalat működésében, hogyan sikerült a megváltozott lehetőségeknek s az elvárásoknak eleget tenni? — erről beszélgettünk a gazdaság igazgatójával. — Az új gazdasági mechanizmus szellemében született az az elhatározás, hogy a váci járásban található állami gazdaságokat összevonják. Így ma már közös igazgatás alatt működik az egykori ipolyvöl- gyi, váci és alagi állami gazdaság. Természetesen ez nemcsak szervezeti változást jelentett. A döntés azért született, hogy a három gazdaság eggyé olvadva gazdaságosabban termeljen. Ezzel egyldő- ben megszűntek az állami gazdaságok megyei központjai, amelyék irányították a gazdaságokat. Tehát, ma már önállóan tervezünk, nyereségünkből kell biztosítanunk a beruházásokat, másképpen mondva, nálunk is megszűnik az állam bábáskodása. Hogy ezekkel a jogokkal hogyan élünk, azaz hogyan szervezzük mega gazdaság belső mechanizmusát, nekünk kellett eldönteni. Szervezetileg úgy oldottuk meg, hogy az állami gazdaságot kerületi igazgatóságokra osztottuk. Az igazgatóság élére kerületi igazgatókat neveztünk ki, akik a kerületre vonatkozó termelési feladatok végrehajtásáért felelősek. Hogy ennek eleget tudjanak tenni, a végrehajtáshoz szükséges döntési szabadsággal, jogkörökkel is felruháztuk őket. Ezek közül csak néhányat említek: ők alkalmazzák dolgozóikat, jutalmazhatnak, s kezükben vannak a fegyelmi jogkörök is, azonkívül önálló bérkerettel gazdálkodnak. Kerületenként szervezik meg az aktuális mezőgazdasági munkát. A központi vezetés dolga a fejlesztési alapok hatékony felhasználása, a termelésszerkezet kialakítása. — Hogyan alakult át a termelés szerkezete az összevonás következtében? — A különálló gazdaságok nemcsak önálló, de önellátó gazdálkodást is folytatnak, összesen 21 féle növényt termeltek, a gazdaságok mindegyikében foglalkoztak az állattenyésztés több ágával. A váci kerület pedig, tangazdaság lévén — bár kis területeken —, a mezőgazdaság minden ágával foglalkozott. Ezt az állapotot nem lett volna célszerű és gazdaságos tovább fenntartani. Nemcsak csökkentettük a növénykultúrák számát, de arra törekedtünk, hogy kerületenként csak néhány ágazattál foglalkozzanak, így érhető el a géppark és a kemizálás hatékonyabb kihasználása. így, kerületenként a következőkkel foglalkozunk: az alagi kerületben őszi búzát, rozsot, repcét és lucernát termelünk. Itt építettük fel az ország egyik legkorszerűbb tehenészeti telepét és legelőgazdaságát. A váci kerületben az őszi búza, a repce és a kukorica van túlsúlyban, valamint sertés- és baromfineveléssel foglalkozunk. A szobi kerületben tavasziárpa-, vöröshere-, takarmányborsó-, silókukorica- termesztéssel, juh- és hízómarha-neveléssel foglalkozunk. A gazdaság negyedik kerülete, Kéripuszta, földjein őszi búza, tavaszi árpa és vöröshere terem, itt van a hízómarha-telepünk. Nem beszéltünk még a gazdaság egyik legjelentősebb termelési ágáról, a gyümölcstermesztésről. Vácott és Szobon 1400 hold gyümölcsösünk van, nagy része új telepítés. Az új telepítésű váci gyümölcsös mellett van a 400 holdas szőlőtábla is. Ezért gyümölcstermelő gazdaságnak számítunk. Ezek a gyümölcsös területek az ösz- szevonáskor már adottak voltak. — Javultak-e az új gazdasági toiechnizmus következtében a termelési eredmények, milyen nehélsé- gekkel küzd a gazdaság? — Az összevonás és az ezt követő szakosodás ésszerű intézkedések. Ezeknek hatását máris érezzük, hatékonyabb a termelés, mint annak előtte. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy a megváltozott szabályzók, a közgazdasági környezet nem állítja a gazdaság vezetőit nehéz, sokszor megoldhatatlannak látszó problémák elé. Két körülmény miatt ezeket ma is jobban, s a jövőben még fokozottabban érezzük. Ezek: az ipari környezet és az, hogy gyümölcstermelő gazdaság vagyunk. Állandóan nagy munkáshiánnyal küzdünk. A növekvő adó pedig legjobban a gyümölcstermelő gazdaságokat sújtja. Nagy gondot jelent az is, hogy abbamaradták a központi beruházások. A váci gyümölcsöst például még központi erőből telepítették, de a járulékos beruházások (hűtő'ház, gépesítés, raktár- épületek, léüzem) megépítését magunknak kell megoldanunk. Erre egyelőre nincs lehetőség. Évenként súlyosbodó terhet jelent a biztosítási díjak emelése. Az idén például már úgy döntöttünk, nem biztosítjuk a gyümölcsösöket, amelyek díja összesen 7 és fél millió. Ezzel igen nagy kockázatot vállal a gazdaság vezetése, hiszen, ha valamilyen természeti csapás következtében tönkremegy a termés, mi leszünk a felelősek. — Hogyan változik a gazdaság tevékenysége, belső mechanizmusa az elkövetkező időkben? — A gazdaság belső mechanizmusának átszervezése nem lezárt folyamat. Ha egy- egy intézkedésről kiderül, hogy nem érte el célját, változtatunk rajta. Nagyon sokat költöttünk gépalkatrészekre, amíg kerületenként szereztük be, ezért központi alkatrész- raktárt hozunk létre. Nehezítette a gazdálkodást a lassú informálódás is. A kerületek információit most központilag dolgozzuk fel, ennek eredményei viszont még mindig hosz- szú idő múlva kerülnek visz- sza a kerületekhez. Ezen is változtatni kell. S még jó néhány hasonló példát sorolhatnánk. De, a nehézségek ellenére is, mondhatjuk, hogy az új gazdasági mechanizmus nálunk is elérte célját: hatékonyabban, a termelésben jobban érdekelve, gazdaságosabban dolgozunk. Csulák András B ztos, ami biztos VÁCI NAPLÓ Interpellációk A váci tanács tavalyi ülésein hatvanegy tanácstag százharmincegy témakörben Interpellált. A választók kívánságait tartalmazó interpellációkra minden alkalommal írásban válaszoltak a városi tanács szakemberei. Mindössze huszonkét olyan interpelláció volt — a gombás— spinyéri útjavítás és a Kiss utcában lakók nyilvános tele- fonkérelme —, melynek teljesítése vagy nem a tanács hatáskörébe esik, vagy nincs rá jelenleg pénz. Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet a váci központi rendelőben (Köztársaság útja 32.). Hétfőn: dr. Áfra Tamás, kedden: dr. Bénik Gyula, szerdán: dr. Ruzsicska Béla, csütörtökön: dr. Steiner Antal, pénteken: dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap: dr. Ruzicska Béla. A beosztásban hét közben változás történhet. 80 ezer palack naponta Mindennap 80 ezer palack sört fejtenek az Országos Söripari Vállalat Vác határában épült új telephelyén. A Pannónián, ahol a telep azelőtt működött, még ebben az évben Patyolat-szalont alakítanak ki. Foto: Búzás! Téli este — D-dúrban Az 1972. évi váci zenei évadot a Musica Humana kamarazenekar szép barokk- estje nyitotta meg. A szerdai hangverseny első felében egy Corelli-concerto és két Vivaldi versenymű szólalt meg, a szünet után pedig elsőként Bach híres D-dúr concertója zárta a műsort. Igényes műsor, igényes előadásban. A Musica Humana kamara- zenekar, amelynek egyre többfelé „akad dolga” az országban, hűséges közönségét egyre meghittebb muzsikálással köszönti. Szerencsés választás volt a házimuzsika hangulatát idéző barokk kamarazenét tűzni művészi céljukul, mert valóban ez felel meg a kis együttes összetételének a legjobban, ennek világát tudják leginkább közelhozni a mai hallgatósághoz. Amellett a barokk koncertek zenei felépítése azt is lehetővé teszi, hogy a kamarazenekar mellett pódiumot kapjanak a zeneiskola szólista tanárai is, változatossá, több színűvé téve a műsorokat. [ munkásmozgalmi parcellájában levő sírjánál Fejes István, a városi pártbizottság tagja emlékezik az egykori forradalmárra, s elhelyezi a síron az emlékezés virágait. Félsg már kész A Szőnyi Tibor Kórház mellett új véradóállomás épül. A falak és a tetőszerkezet már kész, de a munka fele még hátra van. Készül a kórház szomszédságába tervezett központi rendelőintézet tanulmányterve is. • • ©á éve hiiBByt el Tihanyi Ernő Ma öt éve jött a hír Vácra a fővárosi Kútvölgyi úti kórházból, hogy meghalt Tihanyi Ernő, a váci munkásmozgalom veteránja. Az egykori vasmunkásból lett író és költő tízgyermekes proletárcsaládból származott. Ifjú éveit Rákoskeresztúron élte le. Vasesztergályos lett, a MÁV gépgyárában dolgozott. A Tanácsköztársaság idején a 21 éves fiatalember már a párt tagjaként a Közoktatásügyi Népbiztosságon, az ifjúmunkásokkal foglalkozó ügyosztályon dolgozott. A negyedszázados ellenforradalom idején nyolc évi börtönbüntetést szenvedett a váci fegyházban. Szabadulása után nehéz körülmények között élt, de az írást nem hagyta abba. Főként verseket írt, forradalmi költőket fordított. Visszanézek című verseskötetéből a börtön sivár, fojtott hangulata áradt. A kolozsvári Pásztortűz, a kanadai Magyar Munkás, a moszkvai Sarló és Kalapács és a párizsi Munkás Újság számos versét közölte. A felszabadulás után rövid ideig Gödöllőn dolgozott, majd 1947-től — ma öt éve bekövetkezett haláláig — Vácott Mint a Vak Bottyán Múzeum igazgatója, érdekes dokumentumokkal gazdagította a hely- történeti gyűjteményt. 1962- ben megjelent A váci sajtó története című kis kötete, majd a következő esztendőben a Váci mártírok — váci hóhérok című munkája. A Váci Naplóban rendszeresen megjelentek írásai. Fél évszázados munkásmozgalmi tevékenységének elismeréséül 1961. november 7-én a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szocialista Munkáért Érdemérem kormánykitüntetésben részesítette. Halálának évfordulóján kegyelettel idézzük emlékét! ★ Tihanyi Ernő elhunyténak ötödik évfordulóján váci küldöttség utazik a fővárosba. A Rákoskeresztúri Köztemető Corelli D-dúr concerto gros- sojával kezdték műsorukat. Az első tételben még némi bizonytalankodást észleltünk, de a második tételből már áradt az olasz égbolt kéksége és tisztasága, s a zárótétel harmonikus szépsége mindenkit magával ragadott. A két Viraldi-versenymű közül nekünk a D-dúr fuvolaverseny tetszett jobban. Nem csupán azért, mert az — alcímben szereplő — tengelice hangja vidámabban csattogott Frank Éva fuvoláján, ! mint az éj zaklatott zenéje Kovács János fagottján, hanem mert a zenekar is inkább élt együtt a fuvolaverseny szólistájával. Különösen szép volt a második tétel belső triója. A műsor második része felhőtlenebb élményt nyújtott. Mert ha a Bach-zongoraver- seny gyönyörű második tételét olykor egyszínűén közvetítette is a zenekar, a mű egésze az est legnagyobb élményét adta, Szabó Katalin erőteljes játéka, a zenekar méltóságteljes hangzása a művészet igazi varázsát árasztotta! Händel G-dúr concertója egyenletes, szépen kidolgozott, egységes előadásával hozzájárult ahhoz, hogy az este közönsége jó érzéssel távozzék a teremből. Egy megjegyzést azonban hadd tegyünk: az őszi bérlet- sorozat diákelőadásai most elmaradtak. Ezért azután az A-bérlet előadásán »:•’*. általános iskolás zenerajongó ült a teremben. A koncert 10-kor ért véget, a kis hallgatók 11 óra felé kerülhettek az ágyba. Nem kétséges, hogy felkava- róan szép élményekkel gazdagabban. De... Nem lehetne a további előadásokat legalább fél órával korábban kezdeni? Végh Ferenc VÁC Nyolcezer fa az utcák mentén A váci tanács kommunális és költségvetési üzeme ebben az évben — tervek szerint — tizennyolcmillió forint értékű munkát végez. Nyolcmilliót képvisel az építési és közlekedési osztály költségvetésében szereplő fenntartás és felújítás, tízmillióért pedig idegen megrendelőknek építenék parkot és utat. Erre annál is inkább szükség van, mert tavaly kétmillió forintért vettek új gépeket, s ezeket csak folyamatos munka mellett tudják kihasználni. Az építőanyagárak növekedése folytán lassúbbodik az útfelújítás üteme. Ezt némiképpen ellensúlyozza ugyan az utcák lakóinak összefogása, akik csak járdalapot kérnek és lefektetek vagy elvállalják kisebb parkok gondozását, esetleg az útmenti vízlevezető-árkok tisztítását, de a gondot ez semmiképpen nem oldja meg. A jövőben a város útjainak, parkjainak fenntartása többe fog kerülni a városi tanácsnak. Hiszen 159 ezer négyzetméter park és tíz játszótér növényeinek ápolása, öntözése, útjainak javítása, karbantartása vár a kommunális üzem munkásaira. A városban nyolcezer fa szegélyezi az utcákat, 93 ezer négyzetméteren terül el a ligeti park, ezek ápolása ugyancsak az ő feladatuk. A tárgyalóteremből Munkakerülés Olajlopás Az 50 éves T. Gábor, amikor letöltötte börtönbüntetését, az Izzóban helyezkedett A régi váci postáról MEGKAPTUK a legújabb városi telefonkönyvet. Nem valami tetszetős kivitelű, és olvashatóságával is baj van, mégis örömet okoz, hiszen az első oldalakon útbaigazítja az előfizetőket a közvetlen tár- csázású rendszer használatára. A régen várt Crossbar-központ veszi át rövidesen a kezelő kisasszonyok szerepét, — reméljük, hogy gyorsabban bonyolíthatjuk le beszélgetéseinket... KÖZEL KÉTSZÁZ év telt el, 1774. március 24-e óta, amikor a posta Ácsáról — Vácra költözött. Sokáig a Paradicsom utcában — ma a Báthori utca —, volt a szegényes hivatal. Mellékállomása volt hosszú ideig Penc és Váchartyán. Feljegyezték, hogy ez időben Fortu- ner Pál volt a postamester, aki hat járatot indított naponta az egyszerű küldeményekkel és hetenkint négy alkalommal málhakocsi is ment Pest és Bécs felé. Az államosított posta 1860 körül telepedett meg a Csillag — ma Kossuth — utcában. Ekkor már bélyeg került a ko- pertákra, s évenként négyezer forint értékűt adtak el ebből az új értékpapírból. A távirda — az akkori fejlett, üzenőmasina — 1858. október 28-án kezdett működni a városban. Báró Metzger volt a főnök, Orphanidesné a kezelő. Egy vonalőr és kézbesítő tartozott a személyzethez, és e gyorshírt továbbító készülék a Sáros utca — ma Széchenyi utca 14. — Bartos-féle házában zakatolt. Azt mondja a korabeli krónikás, hogy: „..az oszlopok itt állíttattak fel, melyek nem kissé csintalan kinézésűek, s nem igen illenek a csinos utcához ..(Ma is van ilyen „csintalan” kinézésű látnivaló még elég!) 1886-ban összesen négy és fél ezer távirat „adatott” fel. VÉGÜL — hogy a mai Crossbar-hoz jussunk —, megemlíthetjük az első magántelefont is, amely már 1880-ban létezett Vácon: „ ... miszerint Piufsich és Tarcsay nagyságos urak kényelmére magán-távbeszélő (telephon) is létezik Váczon, mely a két díszes úri ház közötti kertek s udvarokon állított oszlopokoni sodrony közvetítésével működik __” A ma i úttörőház, a valamikori Tarcsay-villa... A leírtak igazolják a váci posta nagy múltját. Ma már csak mosolygunk a régi adatokon, ha kicsit meghatottan is. Nappal elsétálunk az új posta előtt — és éjszaka, ha szép álmunk van, felriadunk a postakürt szavára. Csankó Lajos el. Nem sokáig bélyegezte a jelenléti kártyákat — csakhamar elhagyta munkahelyét. Csavargott, pályaudvarokon, vasúti kocsikban aludt. Különféle trükkökkel pénzt csalt ki ismerőseitől. A becsapott 12 károsult között volt zeneművész, nyugdíjas, üzemi munkás. A bírósági tárgyaláson 15 tanú mondta szemébe tettét. A közveszélyes munkakerülésért s a magánszemélyek megkárosításáért 10 hónap szabadságvesztésre ítélték. Az ügyész és a vádlott tudomásul vette az ítéletet, amely így jogerős. ★ K. T. 40 éves deákvári lakosnak elfogyott a tüzelőolaja. Lement a társasház közös pincéjébe, kifeszítette szomszédja kamrájának az ajtaját s elvitt egy 20 literes olajoskannát, színültig töltve a folyékony tüzelőanyaggal. Tulajdon elleni bűntett miatt került bíróságra az ügye — tárgyalás mellőzésével — 900 forint pénzbírsággal sújtották. INNEN - ONNAN
