Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

1972. JANUAR 28., PÉNTEK rtíí «serei '^úríap Ártándi kavics - házakhoz Több mint 11 ezer lakást ké­szít a negyedik ötéves tervben az elmúlt év tavaszán átadott debreceni házgyár. A nagyszá­mú lakás előállításához óriási mennyiségű építőanyag, első­sorban kavics szükséges. A házgyár építésével egy időben kezdtek hozzá a Biharkeresz- tes melletti kis község, Ártánd kavicsbányájának feltárásá­hoz. A több mint 50 millió fo­rintos beruházással korszerűen termelő üzemet hoztak létre, amely elsősorban a debreceni házgyárnak termel. A bánya 88 holdon épült ki, s a felmért kavicsvagyont 5,5 millió köb­méterre becsülik. Az úgyneve­zett „reménybeli tartalékot” azonban 25 millió köbméter­ben állapították meg. A teljes kapacitással dolgozó ártándi kavicsüzem ebben az eszten­dőben 340 ezer köbméter kavi­csot ad. ORSZÁGSZERTE Mezőgazdasági összeírás A Minisztertanács határoza­ta alapján a Központi Statisz­tikai Hivatal általános mező- gazdasági összeírást szervez. A hagy munkát országszerte már idén áprilisban megkezdik. Bzmectbaráti, Törökbálint, Halásztelek Kísérletek málnával, őszibarackkal Látogatás a gépesítés gödöllői fellegvárában Jászkarajenő • • Öntözött rizsföldek Négy megyében, Pest, Bács, Csongrád és Szolnok megyé­ben végzett különböző csa­tornázási és belvízrendezési munkát az elmúlt évben a Kőröséri Vízgazdálkodási Tár­sulat. Legérdekesebb felada­tuk Jászkarajenőn volt, az Űj Barázda Tsz rizstermesztésre szánt területén öntöző- és le­csapolóberendezéseket készí­tettek. Dr. Gergely István mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes említette leg­utóbbi, a zöldségtermesztésbeli tennivalókat elemző sajtótájé­koztatóján, hogy a magyar gépipar termelési értékének mindössze három százalékára rúg a mezőgazdasági gépek aránya ... Márpedig ha vala­ha, úgy napjainkban megso­kasodtak a gépesítés iránt tá­madt igények. Az úgynevezett gabonakérdés megoldásakor nagy segítségünkre voltak a Szovjetunióból importált kombájnok, amelyek kitűnően szolgálják a búzatermesztést. De mai gondjaink eltüntetésé­hez gépet szerezni jóval nehe­zebb, hiszen legföljebb Ame­rikából hozhatnánk a zöldség- termesztéshez szükségeseket. Aki belegondol a közgazdasági összefüggésekbe, magyarán, árproblémákba, rögvest elveti ezt a lehetőséget. Vegyszer az almásban Nem kívánunk most belemé­lyedni abba, vajon miért fej­lődött vissza egyébként nagy hagyományú mezőgazdasági gépgyártásunk. Inkább azt a hátteret kívánjuk vizsgálni, amely az %immár elodázhatat­lan ipari előrelépés feltétele. Ez pedig a szellemi erőfeszí­tések összefogása, amely ké­zenfekvőén a több mint száz­éves Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézet dolga. A Moson­magyaróváron alapított intézet központja, impozáns székháza néhány esztendeje Gödöllőn található meg. A gyakorlati kísérletek, persze, odakint, a szántóföldeken és hajtatóhá­zakban, szarvasmarha-istál- lókbaq és termelőszövetkezeti gépszínekben történnek — fel­sorolni is lehetetlen,'mi min­dennel foglalkozik az intézet. Csupán egyetlen adalék ennek érzékeltetésére: tavaly 633 té­mát zártak le. Ezek többsége egyedi gépvizsgálat volt, s 40­Az előadás végén a színpadra hívják táncolni a közönsé­get. szállottját, s az első rész vé­gén teljes meztelenségükkel protestálnak. Később határo­zottabb politikai tartalmat kap a darab, az egyik nagy hajút behívják katonának, de őnem hajlandó a vietnami frontra menni, elégeti behívóját, jön­nek a rendőrök, dörren a gép­pisztoly, s a fiú csak ezt mond­ja: „Je pardonne... je par- donne.én kérek bocsáta­tot, énnekem kell elnézésért könyörögnöm! Az előadás vé­gén a nézőket hívják a szín­padra: a kitűnő zenére táncol­janak velük, azonosuljanak szándékukkal. S estéről estére táncolókkal telik meg a szín­pad ... És ha egy üzlet megindul, akkor jön a szériagyártás. A Hair mintájára az Élysées- Montmartre bemutatta az „öh! Calcutta”-t. Minden kül­sőséget átvettek a Hairből: a meztelenséget, de az első pil­lanattól kezdve s a teljes pu- cérságot, az epizódos szeretke­zést, a jó zenét. De a szatírára, a politikai mondanivalóra már nem volt szükség, az egymást váltó jelenetek inkább gyenge kabarétréfákra emlékeztettek, közös témájuk a szexualitás volt, minél szuggesztívabb előadásmódban... És ha a színház könnyedsé­ge túl nehéz a nézőnek, el­mehet a Folie Berger-be re- vüt látni. Ragyognak a reflek­torok — fehérek, kékek, zöl­dek, aranyak — a tollak, zu­hog a színpadon a vízesés, két néger lejti szerelmi táncát, a háttérben pálmafa bókol, csil­lognak a flitterek, minden .pompás, káprázatos — mint egy délibáb: Van ennél még könnyebb szórakozás is. A Pigalle-on fiatalembér lép hozzám, s megkérdezi: „Uram, óhajt egy discotheque (lemez) klubba menni?” A nemleges válasz után bizalmasan közel hajol: „És egy csinos, fiatal lányt?...” Fóti Péter Foto: Urbán Tamás re szorítkozott a legfontosabb témák száma, közülük hét él­vezett elsőbbséget. — Pest megyei kísérletekről hallhatnék-e? — kérdeni Ba­lázs Ferenc gépészmérnököt, az intézet titkárságának vezető­jét, akinek segítségével meg­próbálok eligazodni témaren­getegükben. — Három helységnevet is említhetek: Bernecebarátit, Törökbálintot és Halásztelket. Utóbbiban az almatermesztés gépesítését kísérleteztük, a fasorok közti művelést, vegy­szeres gyomirtás útján; Tö­rökbálinton az őszibarack-ter­mesztés gépesítésével foglal­koztak szakembereink, Berne- cebarátiban pedig a bogyós gyümölcsök betakarítása volt napirenden. Az idén erről technológiai füzetet ad ki az intézet. Amit ajánlunk: vibrá­ciós rázógéppel két menetben takarítható be a málna. A leg­szebb málnaszemeket ugyan kézzel célszerű leszedni, de a szörpnek valót már a gép ráz­za le, s a bokor alá helyezett gyűjtőernyők fogják fel a ter­mést. Olasz gyártmányról van szó egyébként. Gépesített hagymaszüret Egy kissé időzzünk el a Pest megyei specialitásnál: a bogyós gyümölcsöknél. Isme­retes, hogy, ezek termesztése korábban kizárólag kisüze­mekben, házikertekben tör­tént. Aztán létrejöttek 6—18 hektáros ültetvények is, tehát óhatatlanul szükségessé vált a gépesítés. Az úgynevezett tel­jes géplánc megteremtéséhez az alapot a szőlőtermesztés géptípusai adták. A vizsgála­tok alapján javasolt technoló-, giák bevezetésével csökkennek a termelés költségei, a mun­karáfordítások. így a termelé­kenység is növekszik, mégpe­dig a málna esetében 27, a ri- bizkénél 52 százalékkal, A Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézetnek öt bázisgazda­sága van: a komáromi, a hi­dasháti, a szekszárdi, a Bala- tonboglári Állami Gazdaság, valamint a székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetke­zet. — Megítélése szerint mi volt az elmúlt év legfontosabb eredménye? — próbálok így is eligazodni a sokfajta kísérlet, vizsgálat, kutatómunka sűrű­jében. Balázs Ferenc érthetően tű­nődik egy kissé, aztán sorolni kezdi: — Bebizonyosodott például, hogy géppel a hagyma beta­karítható! Sikeres volt az év a cukorrépa termesztésének gé­pesítését tekintve is. A francia gépeket úgy importáltuk, hogy azok mindjárt a gazdaságokba kerülhettek. Intézetünk be­mutatókat rendezett, így ki­képzett emberek fogadhatták ezt a masinát, amely három menetben végzi a munkát. A Szekszárdi Mezőgép Vállalat ugyancsak gyárt ilyen három­menetes cukorrépa-betakarító gépeket. Kiemelt téma az öntözés Két esztendeje a Csányi Ál­lami Gazdaságban sikeres kí­sérletek folynak a konzervpa- radicsom kombájnnal történő betakarítására. A paradicsom­szedés és -termesztés gépesí­tését az Agromas elnevezésű magyar—bolgár közös vállalat inspirálására kezdte az inté­zet. Bebizonyosodott az el­múlt évi eredmények alapján, hogy az úgynevezett helyreve- téses termesztési mód a para­dicsomterület nagyobb részén alkalmazható. Az előfeltétel azonban: talajegyengetés, vegyszeres kezelés, öntözés — egyszóval megfelelő agrotech­nika. Az amerikai FMC-gé- pekre alapozott technológia magyarországi elterjesztése­kor csakis olyan gazdaságokat szabad figyelembe venni, ame­lyek ezeknek a követelmé­nyeknek eleget tesznek. Az eredmény lényege: kisebb te­rületen nagyobb termés érhető el. Mindent egybevetve, ebben a témakörben úgy ítéli meg a helyzetet az intézet, hogy az FMC-géprendszer hazai, illet­ve szocialista országokból be­szerezhető gépekkel kiegészít­ve, megoldja a paradicsom ter­mesztés gépesítését. Az idén is folytatódik az esőszerű öntözőberendezések kiválasztása — kiemelt kuta­tási téma az öntözés. A vizs­gálatokhoz öntözőtelep-model- leket terveztek. Mi a KERTITOX? Valószínűleg hamarosan ál­talánosan ismertté válik me­zőgazdaságunkban ngy új el­nevezés: a KERTITOX, amely növényvédő gépcsaládot jelöl, foglal egybe. Az intézet vizs­gálatai szerint e család tagjai­ból összeállíthatók azok a gép­variánsok, amelyekkel a hatá­sos növényvédelem a legmeg­felelőbben végezhető. Volta­képpen nem pusztán a gödöl­lői kutatók munkájáról van szó, hiszen az intézet együtt­működött az NDK és Csehszlo­vákia hasonló intézményeivel, tehát közösen dolgozták ki a mindhárom országban az.álla­mi minősítés alapjául szolgáló dokumentációt. Az állattenyésztés szerte­ágazó birodalmából megemlí­tendő az újonnan kialakított sertéstelepek összehasonlító vizsgálata. Eszerint a köny- nyűszerkezetes és előre gyár­tott elemeket használó építési mód kevesebb időt vesz igény­be, mint a hagyományos, ám a beruházási költségek másfél- szeresére rúgnak a hagyomá­nyosnak. Mérnöki irodák — - Miként hasznosul, megy át a gyakorlatba a kutatások eredménye? — Intézetünk szaktanácsadó szervezete, valamint mérnöki irodái útján hasznosítja az említett s egyéb eredményeit. A mérnöki irodák például a állami és szövetkezeti gazda­ságok megbízása alapján ta­nulmányterveket készítenek, közreműködnek a tervezésben, a beruházások végrehajtásá­ban. 1971 volt a műszaki to­vábbképző irodák működésé­nek első esztendeje, de már egy év alatt 33 tanfolyamot szervezett, amelyekben 1453 szakember ismerkedett az in­tézetben vizsgált új gépekkel, a kutatóink által kidolgozott technológiákkal. Vannak rend­szeres kiadványaink, amelyek tavaly tovább gyarapodtak. A füzetek egy'-egy növényter­mesztési vagy állattartási fo­lyamat gépsora műszaki vizs­gálatának eredményeiről ad­nak tájékoztatást a gazdasá­goknak. — Mennyi pénz áll az inté­zet rendelkezésére a kutatá­sokhoz? — 1971-ben 20,7 millió fo­rint költségvetési kerete volt az intézetnek, de a gazdasá­gok, a kereskedelem, a mező­gépipar, valamint a Mezőgép Tröszt és vállalatainak meg­rendelései természetesen szin­tén hozzájárultak anyagi lehe­tőségeinkhez. A beszélgetés legfőbb tanul­sága számomra: a mezőgazda­ság gépesítésének gödöllői fel­legvára dinamikusan tevé­kenykedik. Vajon miként s mikor követi, fogadja el ezt a szellemi erőt a magyar gép­ipar, meddig elégszünk meg azzal a háromszázalékos aránnyal?! Keresztényi Nándor Elhunyt llitz Béla Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Uitz Béla elvtárs, festőművész és grafikus, a Szovjetunió érdemes művésze, a párt-, a magyar és a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom régi harcosa, január 26-án 85 éves korában Bu­dapesten elhunyt. Uitz Béla elvtárs temetése január 31-én (hétfőn) 11 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Uitz Béla elvtársai, barátai és tisztelői 10.30 órától róhat­ják le kegyeletüket az elhunyt ravatalánál. Budapest, 1972. január 27. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Művelődésügyi Minisztérium a Magyar Képzőművészek Szövetsége Uitz Béla a XX. század for­radalmi művészete egyik úttö­rő internacionalista jelentősé­gű mestere volt. Életét és mű­vészetét nem a nehézségek előtti meghátrálás, a beletörő­dés jellemezte, hanem az ál­landó harc, a szenvedélyes vi­takedv, a soha meg nem elé­gedett igényesség a társada­lommal, önmagával, a művé­szettel szemben. Munkássága a modern pro­letárművészet bölcsőjéig ve­zethető vissza. Az első világ­háború éveiben bontakozott ki erős kontrasztú férfias lírája. Művészetében mindig a legna­gyobbakat tekintette mércé­jéül. Hitvallása szerint csak a világ művészetének tudomá­nyos igényű, filozofikus mély­ségű tanulmányozásán át jut­hat el a művész a kívánt mely­ségig. 1919-ben a Tanácsköztársa­ság új lehetőségei között, ere­jét nem kímélve látott hozzá a proletárifjak képzőművészeti iskolájának megszervezésé­hez, és — egyebek között —- nagy erejű, védelemre toborzó plakátja megalkotásához. Moszkvában a Komintern III. kongresszusának élmény­sora, s megszilárdult kommu­nista világnézete egész továb­bi életének, tevékenységének meghatározója lett. Ez az új eszmeiségr vezette, amikor réz­karcsorozatának témáját a ko­rai munkásmegmozdnlásokból választotta. A proletariátus nagy eposza képeinek megörö­kítése egyébként is élete vé­géig foglalkoztatta. Uitz Béla állandóan változó, a történetileg konkrét valóság festője volt. Műveiből szinte naplószerűen követhetők nyo­mon életútjának helyszínei, főbb állomásai: Budapest, Bécs, Moszkva, Párizs, Col- lioure, Kirgizia, Krim és újra Moszkva. A kirgiz kormányzósági te­rem kialakításától a „Láncok­tól a csillagokig” című kompo­zícióig számtalan vázlatrajz bizonyítja monumentalista te­hetségét. Kezében a toll, a ce­ruza, a szén és az ecset azonos igényű műveket eredménye­zett. Ezek az alkotásai a mo­dern magyar rajzművészet alapköveit jelentik, a Nemzeti Galéria több' mint 500 művét őrzi. Start Bntlanrsrnl Mutoli ti Item a //r* l~.llfö ísí« n A növényvédelmi repülőgé­pek dél-alföldi bázisa Hódme­zővásárhely. Körzete Csongrád megyén kívül Bács-Kiskun és Békés megye egy részére is átterjed. A három megye gaz­daságaiba egymás után érkeznek Bu­daörsről a gépek. A makói és az orosházi terme­lőszövetkezetek, a gorzsai, a pankotai és a falgyői állami gazdaság földjein már munká­hoz is láttak és ezzel megkez­dődött a hosszú idény első fel­adata: az őszi vetéseket erősí­tő téli fejtrágyázás. A keményre fagyott talaj kitünően alkalmas a star­tolásra és a leszállásra egyaránt. A Dél-Alföldön mintegy 20 gazdaság bérel szerződéses alapon gépet. Ennél azonban sokkal több helyre eljutnak a légi földművelők. A kisebb teljesítményű repülőgépek egyszerre 5 mázsa, a nagyob­bak pedig 15 mázsa növény­védő szert visznek magúkkal. Csak hitelesíteti pohárból! A kereskedelem mégsem rendel Csaknem százmillió forint összegű szerződést kötött a salgótarjáni, öblösüveggyár az Amfora Vállalattal különbö­ző, a kereskedelemben kere­sett üvegáruk szállítására. Így például a tavalyi tízezer kü­lönböző csiszolt ivókészlet­tel szemben Salgótarján az idén több mint százezer kész­letet szállít. A Belkereskedelmi Miniszté­rium rendelete értelmében a vendéglátóiparban ez év áp­rilis 1-től csak hitelesített poharakban szabad italt ki­szolgálni. Bár e terminus kö­zelsége a vendéglátóipar meg­rendeléseiben egyelőre nem érzékelhető, a salgótarjáni öblösüveggyár — hitelesített pohárgyártó automatasor fel­szerelésével — felkészült az ilyen igények teljes kielégi- tősére. Készül a kórházak és a rendelőintézetek új működési szabályzata Több mint húsz esztendeje, 1950-ben lépett hatályba a kórházak, és a rendelőintéze­tek ma is érvényben lévő mű­ködési szabályzata. Az azóta bekövetkezett fejlődés, a meg­változott követelmények szük­ségessé teszik az új szabályzat kidolgozását. Ennek munkálatai megkezdődtek, a tervezet rövidesen elké­szül, s széles körű vita után a szak­emberek észrevételeinek, ja­vaslatainak figyelembevételé­vel állítják majd össze végle­ges formában. Amint a minisztérium ille­tékesei elmondották, a sza­bályozás átfogó, keretjellegű lesz. Ennek alapján készítik majd el az érdekelt intézmé­nyek az adottságuknak, • helyi körülményeiknek megfelelő saját szabályzatukat, amelyet az illetékes tanács hagy jóvá. A szabályzat egyik lényeges jellemzője, hogy szervezetileg és szakmailag egyaránt biztosítja a fekvő- és járó­beteg-ellátásban érdekelt egészségügyi intézmények együttműködését, a munka folyamatosságát. Ez alapvető fontosságú, mert csak így biztosítható, hogy minden­ki a betegségének, illetve az állapota súlyosságának megfe­lelő gyors és hatékony gyógy­kezelésit kapjon. Az’ új szabályzat a jelenle­ginél részletesebb útmutatást ad szervezeti kérdésekben, és a működésre vonatkozóan is. Fokozottabban biztosítja a kórházakban és a rendelőinté­zetekben a demokratikus el­vek érvényesítését, például a jutalmazásnál, rendkívüli bér­emelésnél, előléptetésnél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents