Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
rest «JEGYEI 'k/CítIop 1972. JANUAR 27., CSÜTÖRTÖK Petrovics Kartalon született Petőfi Pest megyében Követhetjük Petőfi útját Pest megyében, ha rábízzuk magunkat a Petőfi és Pest megye című füzetre, amelyet a közelmúltban elhunyt neves Petőfi-kutató, dr. Mezősi Károly állított össze, és a Pest megyei Módszertani Füzetek sorozatában jelent meg a Pest megyei Népművelési Tanácsadó gondozásában. Tizennégy vers Petőfi tizennégy versét írta Pest megye területén, amint dr. Mezősi közli. Atyai nagyapja, Petrovics Tamás mészáros élt Aszódon, Kartalon, Valkón, Hévízgyörkön, Do- monyban, itt is halt meg. Anyai nagyapja, Hruz János csizmadiamester Maglódon és Aszódon is lakott. A költő harminchat Pest megyei településen fordult meg élete folyamán. Dr. Mezősi Károly széles körű tájékozódás alapján írta meg füzetét, amely gazdag tárházát adja a költő emlékeinek és elősegíti a Petőfi-kultusz megyénkbeli felvirágzását. Petőfi járt Abonyban egyszer, itt született Abonyban háltam... című verse. A község temetőjében nyugszik öcs- csének, Istvánnak felesége, Gaylhoffer Antónia. Aszód gazdag a költő emlékeiben. Itt kötöttek szülei házasságot, itt járt a költő gimnáziumba, itt lakott első szerelme, Cancriny Emilia. Cegléden ugyanakkor járt a költő, amikor Kossuth. De átutazott többször a városon, ahogyan a könyv megemlíti: hétszer. Nevezetes Dömsöd is Petőfi életében. Száműztem magamat ... című verse arról tanúskodik, hogy itteni magányában alakultak ki forradalmi célkitűzései, eszméi. A jelenlegi Petőfi-emlékmúzeum épületében lakott. Érdekes leírást hagyott hátra egy dunai víziútjáró^ amely egy hétig tartott. Nagykoráén vándorszínészként „Azt mondják, hogy Gödöllőnek szép vidéke van ...” írta Petőfi — „Nem tudom, igaz-e”. Aztán megbizonyosodhatott, hogy igaz. Itt fordította James Robin Hood című regényét, itt írta a Merengés, a Temetőben, a Farkaskaland című verseit. Itt volt boldogtalan szerelmes Mednyánszky Bertába. Kartalon született a költő atyja. Kiskunlacháza Petőfi választókerületébe tartozott a forradalom időszaka alatt, de a község — akkor város — vezetői szembehelyezkedtek vele, ők is volt főjegyzőjüket, Nagy Károlyt támogatták a követválasztáson. A Cement- és Mészművek Váci Gyára (DCM) (elvételre keres betanított munkásokat és munkásnőket, valamint könnyű- és nehézgépkezelőket. Igényjogosult házaspárok részére 6—12 hónapon belül vállalati bérlakást, egyedülálló férfiak részére korszerű munkásszállóban elhelyezést tudunk biztosítani. 1972-től gyárunk új bérezési formát vezet be. Magas kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet személyesen a gyár munkaügyi csoportjánál minden munkanapon 7-től 15 óráig, vagy levélben, cím: Cement- és Mészművek Váci Gyára (munkaügyi csoport) Vác 1. postafiók 94. Az érdeklődők levélben is kaphatnak felvilágosítást. Kocséron, a régi csárdában járva, felrémlett előtte szülőföldjének minden emléke. Nagykőrösön mint vándor- színész járt először, majd mint képviselőjelölt. Pencen négyszer is járt a költő rokoni látogatáson barátaival. De járt Pécelen, Pilisen, Po- mázon, Ráckevén, Solymáron, Szadán, Szentendrén, a Tápió vidékén. Vácott Júliával is Vácott laktak a költő szülei, ő már diákkorában is megfordult ott, később Szendrey Júliával is. Vasúton című verse — „Száz vasutat, ezeret!/ Csináljatok, csináljatok!” — akkor született, amikor megnyílt a Pest—Vác vasútvonal. Az Anyám tyúkját is Vácott írta. A költő 1848. március 21-én — írja Mezősi — tagja lett a Pest megyei forradalmi testületnek, a megyei választmánynak. A füzet népművelési feladatok szem előtt tartásával készült, kézikönyvként használható — főleg a Ki mit tud Petőfiről? mozgalomban, vetélkedőkön, a Petőfi-kultusz ápolására. B. Gy. ERASMUS-KIÁLLÍTÁS Balettművészek dedikálnak A Budapesti Balett című album megjelenése alkalmából január 31-én, hétfőn délután 5 órakor Budapesten, a Rózsavölgyi Zeneműkereskedésben (V., Martinelli tér 5.) a könyv szerkesztője, Lőrincz György, az Operaház balettigazgatója és a magyar balett jeles művészei, többek között Harangozó Gyula, Lakatos Gabriella, Kun Zsuzsa, Dózsa Imre, Si- peki Levente, Menyhárt Jaqueline, Ugray Klotild és Seregi László koreográfus, valamint Márk Tivadar jelmez- tervező dedikál. A Corvina Kiadó gondozásában magyiar, német és angol nyelven megjelent mű a magyar színházkultúra irodalmának jelentős gyarapodása, mert magyar táncművészetről ilyen gazdag képanyaggal (114 foto) még nem jelent meg könyv. Vidéki tánckedvelőkmek — ha levélben kérik — a Rózsavölgyi Zeneműbolt postai utánvétellel küld dedikált példányt. Az Unesco Erasmus című kiállítási anyagát a fővárosi bemutatás előtt Dunaújvárosban mutatták be. A kiállítás Desi- derius Rotterdamusnak, az európai humanizmus egyik legkiemelkedőbb alakjának életéről szól. Gödöllőre indult FILMSZTÁR LESZ RUDI A győri állatkert szarvasbikája, amely Rudi névre hallgat, tíz évvel ezelőtt, kicsi korában került a szigetközi erdőből a győri állatkertbe. Évről évre gyönyörű trófeát növesztett, s méltóságteljesen jártkelt karámjában. Rudi valószínű nem tudta mire vélni, hogy néhány nap óta gondozójától, Brunovszky Istvántól nem kapott az illatos szénából, csupán vízzel traktálták. Hosz- szú útra készítették ugyanis elő. Rudit elkábították, teherautóra rakták, és Gödöllőre szállították. Itt, a vadrezervátumban engedik szabadon, ahol a szelíd jószágról a gödöllői filmstúdió tagjai filmet forgatnak. AMIKOR JÓ AZ ELCSÚSZÁS Nyársapát példaként szolgálhat Óvodagondok a ceglédi járásban A Ceglédi Járási Hivatalban a járás óvodahelyzetéről beszélgetünk. A múlt évben két községben építettek újat. Abonyban egy abszolút korszerű, központi fűtéses, saját, önálló konyhájú, tágas, hetvenöt személyes óvodát létesítettek négy és fél milliós költséggel. Év végén adták át, decembertől működik, 100 kicsinek nyújt kitűnő helyet, s ezzel együtt Abonyban most már négy óvoda van. De ez is kevés. Ezért 1972—73-ban a meglévő épületekhez további egy-egy csoportbővítést tervez a község. Nyársapáton a használaton kívülivé vált iskolaépületből alakítottak ki új óvodát — ez a 30 személyes gyermekintézmény részben községfejlesztési alapból, jórészt pedig a helyi Aranyhomok és Haladás tsz jelentékeny társadalmi munkájának jóvoltából készült el. Kivitelezője — szintén a nyársapáti Aranyhomok Tsz építőbrigádja. A jó példa mintájára szeretnének óvodát létesíteni Albertirsán is, ahol a II. számú óvoda helyszűkében van. Bővítésre lenne lehetőség, de a nagyközség pénze kevés; nagyon elkelne a társadalmi segítség, a lakosság s a tsz részéről. Valahogy úgy, mint Nyársapáton — itt is sikerülnie kell. Tavaly kezdtek hozzá a dánszentmiklósi óvoda felújításához. Az 1972-re áthúzódó munkálatok folyamán átalakítják a foglalkoztató termeket, kibővítik a konyhát — amely új felszereléssel is gya- i rapszik: nagy teljesítményű hűtőszekrényt, konyhai munkagépet kapott. Az átadás határideje — december 31-e — elcsúszott kissé. Ilyen határidőelcsúszást kívánok sok más óvodának is: a kivitelező (az albertirsai Dimitrov Tsz építőbrigádja), a vállalt munkát tulajdonképpen időben elvégezte, jó minőségben —de a tervezetten aluli költséggel. Ennek köszönhetően arra is maradt pénz. hogy az óvodát még barátságosabbá varázsoló módosításokat végezzenek. —? például farostlemez-burkolat kerül a foglalkoztató termek falaira, s a még mindig megmaradó összegből felszerelési tárgyakat, játékokat vesznek a kicsinyeknek. Néhány összefoglaló adat a járás óvodahelyzetéről. A 16 működő óvodában összesen 764 a hely — ám 852 a kisgyerek. A helyhiány legégetőbb Ceglédbercelen és Törteién. Még nehezebb helyzetben van Jászkarajenő kő- röstetétleni része, valamint Csemö és Mikebuda — e helységekben óvoda egyáltalán nincs. A járásban működő 39 óvónő közül csupán öt a képesítés nélküli — munkaerő- hiány nincsen. Az abonyi és nyársapáti óvodaépítkezés példaképp szolgálhatna más, óvodagonddal küzdő községek számára is. Szinte minden helyi tsz, üzem, intézmény segítségre sietett, amint szóba került az óvodagond. Ki társadalmi munkával, ki ajándékkal, játékokkal járult hozzá az óvodalétesítéshez. Abonyban — s ez nagy ritkaság —olyan speciális központi (modem, olajfűtéses) óvodai konyha épült, amely a község többi óvodáit is ellátja. Figyelemre méltó, hogy Itt végre nem kényszerül közös kosztra a három- esztendős óvodás, a serdülő iskolás, meg a felnőtt pedagógus — mint, sajnos, oly sok helyütt. Zárszóul: Mikebudán — ahol egyáltalán nincs óvoda, most társadalmi munkára mozgósít a község. Az ősszel kihelyezett faipari részleg már meg is ígérte, hogy segít az óvodaépítésben. Péreli Gabriella Mérce Zsoldos rajza HETI FILMJEGYZET Nyulak a ruhatárban Páger Antal, a Nyulak a ruhatárban Apukája Maga a téma kitűnő: az ügyeskedő, ravasz, kedvesen agyafúrt és idegesítően pénz- sóvár, ám mindezt jól titkoló kisember, akiben a szerzés, a vagyoncsinálás vágya olyan erős, hogy a mai magyar társadalom minden kiskapuját megkeresi, ha megtollasodá- sáról van szó, anakronisztikus életformájával állandó összetűzésbe kerül vejével, aki már másfajta tulajdonviszonyok között született, nőtt fél, s aki mélységesen elítéli „Apuka” stiklijéit, dörzsölt svihák- ságát — mindaddig, míg a megvetett módon összejött pénz rá nem száll, mert akkor belőle is kibújik a „tő* kés”-hajlam. A Polgár András és Hercze- nik Miklós által írt forgató- könyv tehát alkalmas lenne egy közismert tétel filmművészeti eszközökkel történő bemutatására. Nevezetesen arra, hogy illusztrálja: a szocialista társadalomban is elég erősek még a kapitalisztikus maradványok a pénzhajhászás, a vagyonszerzés képviselői nem veszlek ki a mai magyar életből. Hogy manapság is léteznek nálunk (s nem is olyan elhanyagolható számban) a nem éppen legális pénzszerzés minden útját-módját ismerők, az köztudott. Amiben a Nyulak a ruhatárban újat mond; az az, hogy ezeket a nyerészkedőket nem az eddig ismert körben (különféle maszekok, kétes egzisztenciák, deklasszált elemek, s más hasonlók között) keresi és találja meg. A film tulajdonképpeni főhőse, Apuka, kis családi házzal, kis nyúlfarmmal, sok baráttal, ismerőssel, és még több zavaros üzletecskével. Olyan rokonszenvesnek látszó kis nyugdíjas, aki most ér rá magával törődni, most tudja felfedezni a világot — és annak számára nyitva lévő lehetőségeit. Akár szívünkhöz közelálló Is lehetne Apuka, ha egész magatartása, életformája, törekvései nem lennének visszataszítóak, s ha nem kényszerítené családját (vejét is) ennek az életformának az elfogadására. Apuka tehát maradvány a múltból, amely még ma is kísért, s ma is sok-sok Apuka létezik. A Nyulak a ruhatárban ezek szerint bíráló szándékú film. Csakhogy ezzel a bírálattal egy kis baj van. Hogy a forgatókönyvben csúszott-e él a dolog vagy az egyszer már kitűnő szatirikus filmmel (a Gyula vitéz télen-nyáron-ned) jelentkező Bácskai Lauró István rendezése volt-e következetlen, nem könnyű eldönteni. Az történik ugyanis a filmben, hogy Apukát (akit Páger Antal játszik kitűnően) megsajnálják az alkotók, s velünk is megsajnál tátják. Márpedig a szatirikus hangvételű filmek alapszabálya, hogy szatirizált (tehát így vagy úgy elítélt, bírált) hőseiket nem szabad közel engednünk a szívünkhöz. Itt most majdhogynem kedvet kapunk mi ás az Apukáéhoz hasonló zavaros kis pénzszerzési ügyletek lebonyolítására. Aztán: Apuka veje a film első kétharmadában olyan hevesen ellenzi apósa viselt dolgait, hogy egyszerűen nem értjük, mikor, s miért történik benne az a nagy fordulat, melytől kezdve még ádázabb harácsoló lesz az após megtalált pénzének segítségével, mint az elítélt Apuka volt. A Nyulak a ruhatárban tehát: bár, szándéka szerint egy anakronisztikus életforma szatirikus bírálatát kívánta adni, a filmvásznon látható végeredmény szerint inkább csak bemutatja ezt az életformát, s nem elegendően éles ahhoz, hogy szatíra legyen, és ahhoz sem elég következetes, hogy mondanivalóját igazán elfogadtassa. Nagy kár, mert benne rejlett valami hasonló lehetőség, mint amit például a csehszlovákok Homolka-íilm jelben láthattunk: a dühítően piti kispol- gáriság elsöprően mulatságos, kiveséző leleplezése. A bádogváros lakói Nem az első film ez a francia alkotás, amely a különböző országokban élő, dolgozó vendégmunkások életéről szóL Itt az algériai munkások sorsa, küzdelme áll a középpontban, s ez több okból is érthető. Részint belőlük található a legtöbb vendégmunkás Franciaországban, s az ő köriilményeik a legdöbbene- tesebbek. Részint pedig a film rendezője, írója, Ali Ghalem, maga is algériai, tehát ezt a problémakört ismeri a legalaposabban, s leginkább átélve, belülről. Mindenesetre A bádogváros lakói egy számunkra majdnem ismeretlen világról ad hírt, s bár erőteljese« felhasználja eszközei között a dokumentarista iskola megoldásait, valamint a klasszikus olasz neorealizmus eredményeit is, mégis modem és lebilincselő film, nem pedig egy szociográfiai dolgozat megfilmesített változata. S tekintve, hogy a film célzata kettős (az embertelen körülmények között élő, rosszul fizetett algériai munkások helyzetének bemutatása, s otthon, Algériában a túlszínezett lehetőségekkel kábított, a valós képet nem ismerő munkakeresők visszatartása), azt a helyenként kissé didaktikus és naiv hangvételt sem kell a film szemére vetnünk, amely más körülmények között talán zavarólag hatna. Ralu hercegnő hozománya A jól ismert román Betyársorozat újabb darabja ez a színes kalandfilm, a régi szereplőkkel, a régi fordulatokkal, s ezzel körülbelül mindent el is mondtunk róla. Talán valamivel kevésbé naiv a meséje, mint az előző darabé (A betyárkapitány) volt, s ez csak javára válik a filmnek. Takács István