Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

2 1972. JANUAR 27., CSÜTÖRTÖK A VABSÚI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAI Az európai békéről, biztonságról B és együttműködésről A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testüle­tének 1972. január 25—26-i prágai ülésén a Bolgár Népköztár­saság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői áttekintették az utóbbi idők eseményeinek menetét Európában. Elemzésük­ben abból a változatlan célkitűzésükből indultak ki, hogy az európai kontinens az állandó és szilárd béke, a szuverén és egyenjogú államok gyümölcsöző együttműködésének térségévé, a világban a stabilitás és a kölcsönös megértés tényezőjévé tegyék. A tanácskozás részvevői megelégedéssel állapították meg, hogy ebben az irányban további előrehaladásra került sor. A szocialista országoknak az európai biztonság megszilár­dítására és az e célból összehívandó európai értekezletre vo­natkozó javaslatai, amelyeket az 1966. évi bukaresti nyilatko­zat, az 1969. évi budapesti felhívás és az 1970. évi berlini nyi­latkozat tartalmaznak, fontos szerepet töltenek be az európai békét és együttműködést támogató valamennyi erő összefogá­sában. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai, valamint további akciói és kezdeményezéseik széles békeprogramot al­kotnak, és elősegítik, hogy Európában új politikai légkör ala­kuljon ki. Az európai béke közös ügyéhez mind jelentősebb mérték­ben járulnak hozzá más európai államok is. Néhány ország politikájában határozottan előtérbe kerülnek az európai béke érdekei, s ez kedvezően hat az európai helyzetre. I. A tanácskozás részvevői megállapítják: nagyon pozitív je­lentőségű, hogy az utóbbi időben erősödtek a különböző társa­dalmi berendezkedésű európai államok kapcsolatai, fejlődött politikai érintkezésük, elsősorban a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekkel kapcsolatos konzultációk formájában. Ez megkönnyíti az európai államok közötti kölcsönös felisme­rést, hogy a béke és az együttműködés területén hosszú távú érdekeik azonosak. A jelen tanácskozáson részt vevő államok, valamint más államok erőfeszítésének és konstruktív hozzájárulásának ered-« ményeként az európai államok:-kftzött mlrtdfhkább'íf‘békés egy- í más mellett élés viszonyai érvényesülnek. Ennek kapcsán a tanácskozás részvevői kiemelik a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége és Franciaország között a közelmúltban meg­tartott legfelső szintű szovjet—francia tárgyalásokon elfoga­dott együttműködési elvek jelentőségét. Az európai államok közötti gazdasági, kereskedelmi, mű­szaki-tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatok szélesedése is hozzájárul a feszültség csökkenéséhez az európai kontinen­sen. Az európai népek kapcsolatai erősödnek: tartalmasabbá és .sokoldalúbbá válnak. Európában növekszik a közvélemény aktivitása az enyhülési folyamatok elmélyítéséért, az európai békéért és a biztonságért folytatott harcban. A tanácskozáson képviselt államok kifejezték megelégedé­süket afelett, hogy a feszültség csökkentésének folyamatában Európában elért eredményeket a szükséges esetekben megfe­lelő, nemzetközi jogi erejű okmányok rögzítik. A politikai tanácskozó testület kedvezően értékeli, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közti szerződések ratifikálását célzó eljárás megindult. Ezek­nek a szerződéseknek érvénybe lépése nemcsak a közvetlen részvevők, hanem valamennyi európai állam érdekeinek meg­felel, és az európai béke alapjainak megszilárdulásához fog vezetni. A tanácskozáson részt vevő államok hangsúlyozták a Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatos 1971. szeptember 3-i négyhatalmi megállapodás, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, illetve az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus megállapodásainak nagy jelentőségét. A béke megszilárdításának fontos tényezője, hogy szélese­dik a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerése. A további előrehaladás ebben az irányban, beleértve a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a nemzetközi jog normáinak megfelelő kapcsolatok megteremtését, fontos hozzájárulás lesz a béke, a biztonság és együttműködés ügyéhez. II. A tanácskozás résztvevői síkraszállnak azért, hogy minden további halogatás nélkül vegyék fel a Német Demokratikus Köztársaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel állapítják meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság kormányai között véleménycsere folyik a két ország közötti kapcsolatok rendezetlen kérdéseiről, első­sorban a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvényte­lenségének elismeréséről. Támogatják a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság igazságos követeléseit, és úgy vélik, hogy az ebben a kérdésben létrejött megállapodás hozzájárul az euró­pai helyzet javulásához. Ezeknek a lépéseknek a megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy gyorsan és radikális módon kiküszöböljék az NSZK és a szocialista országok kapcsolataiból a bizalmatlanság és fe­szültség hosszú időszakának következményeit, sor kerüljön e kapcsolatok teljes normalizálására, ami elő fogja segíteni az enyhülés elmélyülését az európai kontinensen, valamennyi eu­rópai állam együttműködésének fejlődését A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok üdvözlik a kedvező európai fejlődés további kilátásait. Nem té­vesztik viszont szem elől azt sem, hogy Európában továbbra is tevékenykednek a feszültség fenntartásában érdekelt erők, amelyek az európai államokat egymással szembe akarják állí­tani, meg akarják őrizni annak a lehetőségét, hogy az európai kontinensen az események menetét ismét a kiéleződés felé ta­szítsák. A tények — a legutóbbi időben is — azt mutatják, hogy ezek az erők az európai politikát nem tudják elképzelni tömb­kategóriák nélkül, s arra törekszenek, hogy méginkább fokoz­zák a fegyverkezési versenyt az európai kontinensen. A Varsói Szerződés tagállamainak ebből le kell vormiofc a megfelelő kö­vetkeztetéseiket biztonságuk szempontjából. Mindamellett meg vannak győződve arról, hogy Európában most az erők helyzete már úgy alakult, hogy le lehet küzdeni az enyhülés ellensé­geinek ellenakcióit, ha összeforrottan és következetesen tö­rekszenek a béke megszilárdítására. A tanácskozáson résztvevő államok meggyőződése, hogy a jelen szakaszban különösen fontosak és teljes mértékben megvalósíthatók az európai államok kollektív, együttes akciói az európai biztonság megszilárdítása érdekében. Ezzel össze­függésben állást foglalnak az európai "biztonsági és együttmű­ködési értekezlet mielőbbi megtartása mellett valamennyi eu­rópai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada egyen­jogú részvételével. Az európai értekezlet résztvevői gyakorlati intézkedéseket dolgozhatnának ki az európai feszültség további csökkentésé­re. s hozzáláthatnának az európai biztonsági rendszer építé­séhez. A tanácskozáson képviselt államok úgy vélekednek, hogy az európai biztonság és együttműködés olyan kötelezettségek rendszerének létrehozását igényli, amely kizárja az erőszak vagy az erőszakkal való fenyegetés alkalmazását az európai államok egymás közötti kapcsolataiban; minden országnak biztosítékot nyújt agressziós cselekmények ellen, s mindén nép javát és felvirágzását szolgálja. A politikai tanácskozó testület ülésén résztvevő államok állásit foglalnak az európai biztonság és az európai államok közötti kapcsolatok következő alapelveinek általános elismeré­se és gyakorlati alkalmazása mellett Európa politikai életében: A HATÁROK SÉRTHETETLENSÉGE. Az európai álla­mok között ma fennálló határok, beleértve a második világ­háború következményeként kialakult határokat is, sérthetet­lenek. Minden olyan kísérlet, amely e határok megsértéséi-e irányulna, veszélyeztetné az európai békét. Ezért a jövőben is maradéktalanul érvényesíteni kell a jelenleg fennálló határok sérthetetlenségét, Európa államainak területi integritását, s teljes mértékben ki kell zárni egyes államok területi igényeit másokkal szemben. AZ ERŐSZAKRÓL VALÓ LEMONDÁS. Az európai álla­mok közötti kapcsolatokban nem szabad erőszakot vagy erő­szakkal való fenyegetést alkalmazni. Közöttük minden vitás kérdést kizárólag békés politikai eszközökkel, tárgyalások út­ján, a nemzetközi jog alapelveinek megfelelően úgy kell meg­oldani, hogy ne veszélyeztessék a népek jogos érdekeit, békéjét és biztonságát. A BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS. A történelmi fej­lődés során Európában kát társadalmi rendszerhez tartozó ál­lamok alakultak ki és léteznek: a szocialista és a tőkés rend­szerhez tartozók. A társadalmi rendszerek különbözősége nem lehet leküzdhetetlen akadálya annak, hogy kapcsolataik sok­oldalúan fejlődjenek. Ha az eltérő társadalmi rendszerű euró­pai államok kizárják a háborút politikájuk eozíközei közül, kapcsolataikat a béke érdekében, az egyetértés és az együtt­működés alapján fejleszthetik, s kell azokat fejleszteniük. A JÓSZOMSZÉDI KAPCSOLATOK ALAPJAI ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS A BÉKE ÉRDEKÉBEN. Az európai álla­mok jószomszédi kapcsolatainak, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avat­kozás és a kölcsönös előnyök alapján kell fejlődniük. Ennek a felfogásnak kell az európai államok közötti kapcsolatokban állandó politikává, valamennyi európai nép életében állandó tényezővé válnia, és kell eredményeznie a jószomszédi kap­csolatok, a kölcsönös megértés fejlődését Európa különböző részein az államok között. Az európai államok közötti kap­csolatok olyan átalakítására kell törekedni, amely lehetővé teszi a kontinens katonai-politikai csoportosulásokra való meg­osztottságának megszüntetését. az Államok kölcsönösen előnyős kapcsola­tai. a béke viszonyai között az eurónai államok kölcsönösen előnyös, sokrétű kapcsolatainak széles körűen kell fejlődniük gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren, az ide­genforgalom területén, valamint az emberi környezet védel­mében. Ezek a kapcsolatok az európai népek béke, nyugalom és felvirágzás iránti törekvésének anyagi tartalmat adnak és szilárdítani fogják az Európában kialakuló biztonsági és együttműködési rendszert. LESZERELÉS. A nemzetközi béke megsrtláirdítáisámak ér­dekében az európai államoknak minden módon elő kell segí­teniük az általános és teljes leszerelés, mindenekelőtt a nuk­leáris leszerelés megoldását, olyan intézkedések megvalósítá­sát, amelyek korlátozzák és megszüntetik a fegyverkezési ver­senyt. AZ ENSZ TAMOGATÄSA. Az európai államok céljai nemzetközi téren megfelelnek az ENSZ alapokmánya rendelke­zéseinek: a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, az ál­lamok közötti barátság és együttműködés fejlesztésére irányul­nak. Az európai államok támogatják az Egyesült Nemzetek Szervezetét, állást foglalnak amellett, hogy az ENSZ az alap­okmány rendelkezéseinek megfelelően erősödjék. Az európai értekezlet, ha ezeket a magasztos elveket és célokat az európai államok közötti kapcsolatok alapjává teszi, nagy, történelmi jelentőségű döntést hoz majd. Ez olyan kö­zös, gyümölcsöző munkának lesz a kezdete, amely képes Euró­pát valóban békéssé tenni. Az európai értekezleten emellett minden téren egyeztetni lehetne az európai államok kölcsönösen előnyös kapcsolatai további fejlődésének, mindenféle diszkrimináció, egyenlőtlen­ség és mesterséges korlát megszüntetésének konkrét felada­tait. Az európai államok együttműködése Európa nyersanyag- és energetikai erőforrásainak ésszerű kihasználásában, ipari potenciálja növelésében és a földek termékenységének javítá­sában, a műszaki-tudományos forradalom eredményeinek al­kalmazásában — megsokszorozza a lehetőségeket az európai népek jólétének növelésére. Még szélesebbé válik a szellemi értékekkel való kölcsönös gazdagodás, egymás kultúrájának és művészetének megismerése. Célszerű lenne az európai értekezleten létrehozni az érte­kezleten részt vevő valamennyi érdekelt állam állandó szervét, amelyben az értekezlet után folytatni lehetne a közös munkát további ez irányú lépések egyeztetésére. , A Varsói Szerződés tagállamainak véleménye szerint ezek­nek a kérdéseknek kell jelenteniük az európai értekezlet napi­rendjének alapvető tartalmát. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok úgy vélik, hogy az európai értekezletet 1972-ben össze lehetne hívni, és kedvező tényezőnek tekintik azt, hogy több nyugat- európai állam, nyilatkozata szerint, ugyanezt a nézetet vallja. A politikai tanácskozó testület ülésének részvevői megér­téssel vannak sok állam elgondolása iránt, amely szerint szük­séges az európai értekezlet megfelelő előkészítése, mert ez hozzájárulna az értekezlet mielőbbi összehívásához és munká­jának sikeréhez. Úgy vélik, meg kell valósítani a finn kor­mánynak azt a javaslatát, hogy Helsinkiben sokoldalú konzul­tációkra kerüljön sor vaíamennyi érdekelt európai állam, va­lamint az USA és Kanada részvételével. A tanácskozáson részt vevő államok ismét megerősítik, hogy elhatározták: kinevezik képviselőiket, akik más államok képviselőivel együtt részt vesz­nek az európai értekezlet előkészítésével és megszervezésével foglalkozó sokoldalú konzultációkon. Megállapítják, hogy ma valamennyi érdekelt állam egyetértésével találkozik az európai értekezlet előkészítési formájaként a sokoldalú konzultációk Munkatársaink Nyugat-Európában (3.) Fogyassz! Fogyassz többet! Münchenben olyan árubőség van, hogyha az ember kijön egy áruházból, vibrál a sze­me. Az NSZK-beli nagyváros útjain eladó kocsik parkolnak, szélvédőjükön az ár, például egy agyonnyúzott, öreg Volks­wagent már 350 márkáért ve­hettünk volna. A párizsi La- fayette-ben emeletről emelet­re öntik el a vásárlót, a néze- lődőt az információk: emitt női parókát fésülnek, a kimon­dottan csúnya asszonyka hol szőke démon, hol vörös dáma, hol fekete igézet — és rendü­letlenül csúnya. A zakók erdő­ben állnak, a lámpák százával lógnak, a rúzsok, mint piros géppuskalövegek sorakoz­nak a polcokon. A csendesebb Svájcban a mozgólépcső újabb és újabb emeletekre vitt, so­sem láttam még ennyi cserép­díszt, órát, játékot. Fogyassz! Fogyassz többet! A párizsi Nicoroi kisáruház előtt öt apró, nyitott piros dzsipp áll, platójáról csinos lányok ugrálnak le. Egyikőjük ócska golyóstollat osztogat — rajta a felirat: „Supertextile Nicoroi”, a másik gyufát nyom a kezünkbe, természetesen reklámszöveggel, a harmadik adja a röplapot: szenzáció, ár- leszállítás! Megnézzük a hir­dető szöveget, aztán be is me­Arubőség és áruház gyünk az áruházba. És megér­kezünk a „kilencesek birodal­mába”. Minden árcédulán leg­alább két kilences szerepel, például: női pulóver 19,90, gyermekfarmer 9,95 frank. (Egy francia frank mai hiva­talos árfolyama 5,39 forint. Igaz, mégis csak jobb a kedves feleséget 19,90 frankért meg­lepni, mint húsz frankot po­csékolni rá...) Fogyassz! Fogyassz többet! A magyar turista, még az is, akitől a legtávolabb állt eddig a matematika, Nyugaton csak számol, oszt és szoroz. Ha több országon utazik át, akkor a teljes szorzótábla ismereté­re van szüksége. Bécsben más­féllel szoroz, Münchenben kb. tízzel, Párizsban kb. hattal, Svájcban kb. nyolccal. Aztán rájön, hogy nem is jó számá­ra az „árfolyamos” szorozga- tás, hiszen neki valutaalapja, útlevele, útiköltsége van, s a schillinget, a márkát, a fran­kot újra átszorozgatja. Mert jól akar vásárolni, hiszen őt is elámítja az árubőség, s csak a többszörös szorozgatás bizo­nyítja, hogy olcsón, jól vásá­rolt. A magyar turistát is el­ragadhatja az áruházakból, ki­rakatokból sugárzó ideológia: Fogyassz! Fogyassz többet! Pedig a magyar turisták nagy része tanulta a pénz funkcióit. A „fizetőeszköz” jel­legre hamar rádöbben, ha a párizsi kávéházban két ká­véért, s két kis pohár (pikoló!) sörért tíz frankot, kb. 60, vagy 80 (?) forintot kérnek. Az ér­tékmérő funkcióról azonban mintha teljesen elfeledkezné­nek, mármint az arányokról, a keresetek—árak összefüggésé­ről. Még a „politikus” turista is elégedetten csettint, ha egy nyugatnémet gépkocsiügynök havi keresetét megtudja: 3500 márka, kb. 35 000 forint. Ez igen, ez már pénz, ez már bő­ség! De, ha a keresetet egy árhoz hasonlítja, például a la­káshoz, amelynek havi bére például 500 márka, kb. 5000 forint, akkor rádöbben, hogy ő hiába szorozhat tízzel, a márkaarányok illuzórikussá teszik a pusztán számolgatáso­kon alapuló összehasonlítga- tást! Fogyassz! Fogyassz többet! Nézzük csak konkrétan azo­kat a bizonyos arányokat. A Charlie Hebdo — kormányéi-

Next

/
Thumbnails
Contents