Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám

Meleg termek NÉG' KAZÁN FŰT Központi fűtést kapott Jász- karajenő kultúrközpontja, a művelődési ház épülete. A he­lyiségek egyenletes hőmérsék­letét négy olajfűtésű kazán biztosítja. A községi tanács 130 ezer forinttal, a járási hi­vatal 400 ezer forinttal járult a fejlesztéshez. Szláv zenekari est yendegkarraester vezényelt Ritka szép élmény részesei voltak, akik vasárnap délután felkeresték a Kossuth Műve­lődési Központot, hogy meg­hallgassák a Budapesti MÁV Szimfonikusok hangversenyét, amely Joseph Herzl csehszlo­vák karmester vezényletével vendégszerepeit Cegléden. Mű­sorukon szláv zeneszerzők, Glinka, Csajkovszkij és Szme- tana művei szerepeltek. Nemes pátosszal fogta ösz- sze a produkciót a vendégkar­mester, Joseph Herzl, akit a közönség* a zenekarral együtt, hosszú perceken át ünnepelt egy-egy szám bemutatása után. Nagy sikere volt Káté László hegedűművésznek, aki Csajkovszkij háromtételes he­gedűversenyét adta elő mély átéléssel és virtuozitással. Tudnunk kell a zeneműről, hogy annak idején a művészek nem vállalták az előadását, mondván, hogy lehetetlen el­játszani. Kóté László kitűnően oldotta meg a nagyon nehéz feladatot. B. L. Fehér a város Nem esett hó, mégis hófehér város lett Cegléd. Vastag zúz­mararéteg ülte meg a keríté­seket, villanydrótokat, a fák ágait, sejtelmesen szép tájat varázsolt az elhagyott parkok­ból. Ilyen száraz télre az idő­sebbek közül sem emlékeznek sokan. Vastag hóbundát vár a határ minden talpalatnyi he­lye, az még javíthatná az idei terméseredményeket. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE XVI. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1972. JANUAR 26., SZERDA Még mindig fő ok a gyorshajtás Ismerni kell a ,Az én kocsim a márka!“ — Az elmúlt esztendőben 268 közúti baleset történt a várost és a járásbeli községe­ket átszelő útvonalakon — ol­vassuk a nemrég elkészült baleseti statisztikában, a váro­si és járási rendőrkapitányság közlekedésrendészeti alosztá­lyán. — Emelkedett vagy csökkent a balesetek száma, az 1970-es évhez viszonyítva? — kérdez­tük az alosztály vezetőjétől. — Mennyiségben hasonló számadatokat találunk a ta­valyelőtti nyilvántartásban, 1971-ben mindössze hét köz­úti balesettel volt több. Ami a balesetek kimenetelét illeti, sajnos, szomorúbb képet ka­punk: jóval több halálos, il­letve életveszélyes sérülés tör­tént. A figyelmetlenségből, fe­gyelmezetlenségből, gondat­lanságból eredő balesetek kap­csán 23-an vesztették életü­ket, 103-an életveszélyes sé­rülést szenvedtek. Hozzá kell tennünk: az előfordult karam­boloknak legalább 80 százalé­ka elkerülhető lett volna, ha a járművek vezetői az alap­vető KRESZ-szabályokat nem szegik meg. — Hogyan rangsorolják a közúti balesetet előidéző jár­műveket? — Mint már évek óta, most is a személygépkocsi áll az első helyen, a 268 baleset kö­zül hatvanat személygépkocsi okozott. A szokásosnál jóval több volt a kerékpárosok okozta karambol: 61 figyel­metlenül, kivilágítatlan ke­rékpárral közlekedő idézett elő súlyos és könnyű sérülés­sel járó balesetet. A „rangsor­ban” ezek után a motorke­rékpárosok, tehergépkocsik, majd 22-vel a gyalogosok és 5-tel a lovas kocsik következ­nek. — Melyek a leggyakrabban előforduló okok? — A gyorshajtás. Persze, nemcsak az általánosan is­mert, a „megengedettnél gyor­sabb” hajtásra kell gondol­nunk, hanem arra is, hogy a volán mögött ülők gyakran fi­gyelmen kívül hagyják a nem megfelelő út- és látási viszo­nyokat, valamint annak a közútnak a forgalmát, ame­lyen haladnak. Míg évekkel ezelőtt szinte már hagyomá­nyosan a szabálytalan előzés miatt történt balesetet sorol­tuk az okok élére, most a sza­bálytalan kanyarodás került előtérbe, mely 44 esetben oko­zott balesetet. Szabálytalan SOK AZ INGÁZÓ MUNKÁS Menjenek vagy maradjanak? Állandóan van felvétel előzésből 25, elsőbbség meg nem adása miatt 16, nem egy esetben halálos áldozatokat követelő karambol történt. — Tehát a balesetek nagy része „emberi” okok miatt kö­vetkezik be? — Nemcsak nagy része, ha­nem valamennyi. Az elmúlt, évben egyetlenegy baleset sem fordult elő területünkön mű­szaki hiba miatt. Lehetséges, hogy a lelkiismeretesen, útra- kész állapotban előkészített kocsi gazdája magabiztosabb a kocsi műszaki állapotát ille­tően. De ez a tudat velejárója lehet egy olyan szemléletnek, hogy „az én kocsim a márka”, és jobban nyomja a gázpedált, mint ahogy szabad lenne. — Milyen tapasztalataik vannak Cegléden? — A város útjai, egv-két nagyobb forgalmú összekötő mellékutca kivételével, még bírják az egyre növekvő for­galmat. Sajnos, kevés a gép­kocsiparkoló hely. Adottsága­ink lennének, de a terepet át kéne építeni. Sok kocsi par­kolhatna az Aranysas bisztró előtti térségen, a Puskin utca Rákóczi út felőli szakaszán, ha a járművek el tudnának sor­ban helyezkedni. Jutna par­kolóhely a posta előtt is, ahol mindössze néhány bokorból álló kis park volt. Kétségtelen, szükség van „zöldövezetre” a városban, de azért számolnunk kell az egyre szaporodó gép­kocsikkal is — mondotta az alosztály vezetője. Csatári Ilona FEBRUÁR 5-TÓL 21-IG Falugyűléseken választják a népSrontbizottságokat Hétfő délután megalakult az az operatív bizottság, amely a Hazafias Népfront V. kong­resszusát megelőző tevékeny­séget ellenőrzi és segíti a já­rásban. A bizottságban a já­rási pártbizottság, a járási hi­vatal, a KISZ-bizottság, a Vö­röskereszt és a területi tsz- szövetség képviselője kapott helyet. Bodor Zoltán járási nép­fronttitkár tájékoztatta a je­lenlevőket az intézkedési terv­ben szereplő teendőkről. El­mondotta, hogy a ceglédi já­rásban február 5-én kezdőd­nek a falugyűlések. Ezen a na­pon Törteién, Csemöben és Nyársapáton sereglik egybe a lakosság, hogy megválassza az új községi népfrontbizottságok tagjait,, a járási küldötteket és azokat a személyeket, akik a megyei értekezleten képvise­lik községüket. Az utolsó falu­gyűlést február 21-én Körös- tetétlenen tartják. A lakosságot postán kikül­dött meghívókkal értesítik a falugyűlésekről. A falvak fó­rumain szó esik a népfront el­múlt négy esztendő alatt vég­zett munkájáról, majd a köz­ségi tanács ez évre kitűzött céljait is ismertetik. Készül az irodaház a gazdaság csemői területén Még ebben az évben — a ceglédi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet építőszervezeté­nek kivitelezésében — hozzá­fognak a Ceglédi Állami Tan­gazdaság csemői területén a szociális létesítmények építé­séhez. Csaknem négymillió fo­rintos költséggel korszerű iro­daház, fürdő, öltöző és étkez­de épül, amelyet jövő év ta­vaszán vehetnek birtokukba a gazdaság dolgozói. Ugyancsak ebben az évben kezdik építeni a gazdaság kü­lönböző pontjain levő épüle­tek közötti összekötő, aszfalt- burkolatú járdákat, amelyeket még az idén átadnak. Hárman a másodosztályú ökölvívók között A Ceglédi VSE ökölvívó szakosztálya az elmúlt évben több barátságos mérkőzésen szerepelt, s versenyzői több egyéni bajnokságon vettek részt. A felnőttek közül Pá- kozdi László volt a legered­ményesebb. Fölényes bizton­sággal teljesítette a II. osztá­lyú szintet. A junior vidék' bajnokságon első lett, a fel­nőtt magyar bajnokságon harmadik, s a különböző em­lékversenyeken is kitűnően szerepelt. ősszel bevonult katonának, azóta az NB I-es Zalka SE tagja. Pákozdi Benő, lassan gyó­gyuló sérülése miatt, csak ke­vés versenyen indulhatott el, mégis teljesítette a II. osztályú szintet. Az emlékversenyek ér­tékes helyezéseit elnyerve, a felnőtt magyar bajnokságon súlycsoportjában a 3. lett. Je­lenleg az utánpótlás váloga­tott tagja. A rendszeresen és szorgalmasan edző sportoló a legígéretesebb a szakosztály­ban. Hörömpö lelkes munkájá­val példát mutat a fiatalok­nak, felnőtt II. osztályú ver­senyző lett ő is. Az év elején több fiatal, te­hetséges versenyző látogatta az edzéseket, s eredményesen szerepeik Marton ezüstjelvé­nyes ifjúsági sportoló lett. Kí­vüle négyen szerez ték • -meg- -a bronzérmet. A legtehetsége­sebbek elmaradtak az edzé­sekről, csak néha-néha jártak be, ez visszavetette őket a fej­lődésben. Vass Sándor, Szlo­vák István és Bállá Zoltán be­jutott a serdülő országos dön­tőbe, de helyezést egyikük sem tudott szerezni. Az elmúlt év második felében — ismeret­len okok miatt — a szakosz­tály életében „Hatszázezer bejáró dolgo­zója van Budapestnek’’ — mondották tájékoztatásul a Fővárosi Tanács illetékes ve­zetői minap a rádióban. Te­gyük hozzá, nem valami nagy örömmel közölték. Az előadás­ból azt is megtudhattuk, hogy a legtöbb ingázó Pest megyé­ből érkezik. Járásunkból Al- bertirsát és Ceglédbercelt em­legették. Cegléd nem került szóba, pedig innen is szép számmal járnak a fővárosba dolgozni. A ceglédi állomáson csak­nem 2000 havi bérletet ad­nak ki a pénztárak. Nincs rá hivatalos kimutatás, de, ha reggelente és a máso­dik műszakba „járó” déli vo­natot megfigyeljük, ebből a csaknem kétezerből jóval több mint ezer feltétlenül a főváros felé igyekszik. A MÁVAUT forgalmi iro­dájában érdeklődésünkre el­mondták, hogy 2800—3000 a bérletváltók száma havonta. Itt már jobban megoszlik az arány: kevés kivétellel Nagykő­rös, Kecskemét és a kör­nyező községek üzemei „szippantják” fel a mun­kaerőt. Legtöbben állami gazdaságok­ba, termelőszövetkezetekbe járnak. Észlelhetők kedvezőtlen tü­netek is. A Május 1. Ruhagyár ceglédi telepe szinte állandóan munkásfelvételt hirdet Kevés a jelentkező. Végül olyan megoldást találtak, hogy hat­hetes kiképzésben részesítik azokat, akik semmilyen szak- képzettséggel nem rendelkez­nek. így sem megy könnyen. Sokan járnak nem több fi­zetésért, a kispesti és a köbgnyai szövőgyárakba, ahol ugyanilyen módon vál­hatnak szakmunkásokká. Csak egy kicsit nagyobb áldozatot kell hozniuk érte. Sorolhatnánk még azokat a vállalatokat, élükön az építő­ket, ahol szinte harcolnak a munkaerőért. Az igaz, hogy nyomdász, bőripari szak­munkás nem tud a városban elhelyezkedni. Nem is róluk van szó. A minap egy ingázó társa­sággal beszélgettem. A kérdés­re, hogy miért járnak a fővá­rosba dolgozni, kettő azt fe­lelte, mert „megszokta". Volt, aki egyszerűen „cs<i/c”-kal vá­laszolt Egy, aki a kőbányai sörgyárban segédmunkás, a „jutalék sörért” tölt órákat a vonaton. Két fiatalember így vélekedett: „Jókat lehet zsu- gázni és hülyülni a vonaton”. — Nem hiányzik a szabad idő? — És mit kezdenénk vele Cegléden? Mozi Pesten is van. Persze, az ilyen felfogás nem általános. Bizonyára van­nak olyanok is, akik anyagi­lag jobban megtalálják a szá­mításukat, mint esetleg itt­hon. De ők vannak keveseb­ben. Mindez akkor jutott eszem­be, amikor a városi tanács munkaügyi osztályán arról tá­jékoztattak, hogy mind férfi, mind női mun­kaerőben hiány van. Nemcsak szakembereket kér­nek a gyárak, vállalatok, ha­nem segédmunkásokat is. Majdnem olyan fizetésért, mint amilyet a szakképzett munkások kapnak. Csatári Ilona Hány akós a hordó? Hat járás pin­céinek hordóit, bortároló cement­tartályait hitele­sítik a Ceglédi Hordőjelző Állo­más dolgozói. Nagy Teleki Gyu­la és fia, Nagy Teleki László. A helyszíni kiszállá­sokon kívül, a Malom utcai tele­pen korszerű be­rendezések, az úgynevezett kö- bözöhengerek se­gítségével, nagy pontossággal ál­lapítják meg a hordók űrtartal­mát. Télen, ami­kor kevesebb a munka, elvégzik a karbantartást, va­lamint a tavaszi, nyári munkát ké­szítik elő. Foto: Apáti-Tólh Sándor erős visszaesés érződött. Dávid edzőnél meg­csappant a versenyzők létszá­ma, 8—12-en járnak az edzé­sekre. Szeptember elseje óta két edző foglalkozik a verseny­zőkkel. Főedzőként Ceglédre került Csordás György. A rendszeresen edzők létszáma: negyven. 14—15 tehetséges ifjúsági ko­rú versenyző egy-két év múl­va felnőtt korú lesz, s az NB II-ben indulhatnak (Pákozdi II-vel és Hörömpővel kiegé­szülve), 4—á év múlva pedig az NB l B-t is elérhetik. Gaál Lajos, a szakosztály vezetője elmondotta, hogy 1972-ben több barátságos jel­legű mérkőzést rendeznek, s az egyéni bajnokságokon min­den korosztályban ott lesznek a ceglédi versenyzők is. A vá­ros, az ökölvívó sportban el­ért eredményei alapján, meg­kapta az 1972-es vidék ifjúsági magyar bajnokság rendezési jogát. V. L. TA MM MGVÁ SÁ R január 17-fől a PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT MÉTERÁRU-SZAKÜZLETÉBEN Cegléd, Kossuth L u. 1. Műszói- és gyapjútakarok nagy választékban, 188 Ft-tól 417 Ft-ig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents