Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-26 / 21. szám
1972. JANUÁR 26., SZERDA A tragédia halála George Steiner Franciaországból Amerikába származott író és egyetemi tanár. Műve, A tragédia halála szokatlan, merész vállalkozás eredménye. A terjedelmes — és már most hozzátehetjük — kitűnő tanulmányban azt vizsgálja, hogy a görög szellem hatalmas alkotása, a színpadra írt tragédia — amely Aiszkülosz, Szofok- lész, Euripidész, Shakespeare műveiben vált az emberiség felbecsülhetetlen értékű kincsévé és Corneille, Recine egy- egy darabjában a nemesveretű verssorok merevebb redözetű köntösében még feltündöklik — miért van pusztulóban? Miért hiányzik a tizennyolcadik tizenkilencedik század művészetéből és miért nem találjuk meg — mert utánzatait nem nevezhetjük tragédiáknak — a huszadik században sem. George Steiner elemzése nemcsak újszerű, szellemes, hanem mélyrehatóan okos is. Kitűnő megfigyeléssel mutat rá a vallások hatására a tragédia megszületésében, hanyatlásában, s abban, hogy miért vált ez a műfaj jellegzetesen a görög, illetőleg az európai kultúra részévé, s miért nem jelentkezett és jelentkezik a keleti népek színpadi irodalmában? Eddig rejtett, vagy megfelelő nyomatékkai fel nem mutatott összefüggésekre figyelmeztet kézenfekvő, mégis meghökkentően eredetinek tetsző érveléssel. Amikor újra felfedezi és újra láttatja velünk a tragikumot — igazta- lanul elfelejtett, mellőzött, irodalomtörténeti adattá szürkült művekben —, ugyanakkor józanul és keményen veti félre a retorika köntösében unalmas tirádákkal színpadra galvanizált áltragédiákat, amelyek nem rázzák meg, nem emelik a katarzis magasságába a nézőt. A három görög óriástól Ca- mus-ig, Beckettig vezeti az olvasót, korokon, társadalmakon, írók, költők műveinek során keresztül. Üj szemszögből bírálja azokat, s mi magunk is ezt tesszük vele együtt vitázó vággyal ugyan, de mindvégig élvezve elemzésének eredetiségét, felfedező tehetségét, kitűnő stílusát és hatalmas tudását. Könyve hézagpótló és izgalmasan érdekes olvasmány. Almási Miklós magvas utószava ' mindenben méltó az általa taglalt műhöz. Barát Endre Pictura Hungarica A Magyar Helikon kiadásában megjelent Pictura Huhga- rica X. kötete nemzeti önismeretünket gyarapítja azáltal, hogy hű keresztmetszetet ad festészetünk jelenének sok tiszta forrásra figyelő készenléti állapotáról. A szerkesztés érzékeli vizuális kultúránk hazai és külföldi folyamatra ügyelő irányait. Bevezetőben Vayer Lajos arra utal, hogy e könyvtárlat az elmúlt „huszonöt esztendő magyar festészetének panorámáját" hivatott bemutatni tárgyilagos értékítélettel. Az összkép a válogatást illetően megnyugtató, a mintegy száz színes reprodukció egyrészt nemrég elhunyt mesterek lezárt életműve előtt tiszteleg, másrészt rögzíti az egyes festői műhelyek növekedve alakidó teljesítményeit. Tág körkép bontakozik a szemlélő előtt, s mindez időállóvá teszi a könyv elvi értékeit. Bár a várható új kiadásokban a hiányzó alkotók (Cs. Nagy András, Csík István, Övári László, Raska József) jelenléte is indokolt lesz. Az arányok igazságosak, primátushoz nem jutnak sem a Vásárhelyiek, sem a Kilen- cek: Mindenki számára nyitva marad a csak a szigorú minőség alapján történő elhelyezkedés művészi köztudatunkban. E tartózkodó figyelemmel Az Európa új sorozatában: várja és igényli a műtörténet fiatal festőink útkeresésen alapuló felzárkózását klasszikus értékeinkhez. E tapintat korunk „új Giotto”-ját várja, s hogy hol, mikor születik meg hazai tájon e reneszánsz lehetőség, az csak közös erőfeszítésből valósulhat meg, művészet és művelődéspolitika egy- ré intenzívebb, alkotó kapcsolatának általános, folyamatos termő eredményeként. Kellemes a könyv tagolása, a példásan rövid összegező és egyúttal távlatnyitó tanulmányt követi a gazdag képanyag. Az — anyanyelvi ismertetés orosz, francia, német, angol szöveggel egészül ki azzal a nyilvánvaló célkitűzéssel, hogy hírt adjunk a világnak a mai magyar táblakép értékrendjéről. A kiadó remekelt, kitűnő nyomdatechnikával kíséri nyomon festészetünk egyéni pompájú kolorizmusát és a méretek kombinációival is fokozza a hatást. A könyv végigvezet festészetünk egyenletes fejlődésének lényeges állomásain, bemutatja az eltérő jelzésrendszerrel kialakított tényleges értékeket és lehetőségeket, bizonyítja, hogy hagyományainkhoz és eszményeinkhez hű festészetünk egyéni hangvétellel, korszerűen tud szólni az egész világhoz. Losonci Miklós Szilbako éneke A fekete kötésű, vörös feliratú könyvecske címlapjának alján megdöbbentő sorok adják meg nyomban a mű hangütését: „Aki belenyugszik, hogy ilyen bűntények történnek, maga is cinkossá válik”. S ez a mű e mottó szellemében valóban vádirat is, meg fölhívás is, figyelmeztetés az emberség — az emberiség — nevében olyan emberekért, akiket évszázadokon át úgy pusztítottak, mint az állatokat. Sőt pusztítanak ma is, merthi- szen '.968-ban jelent meg a közlemény arról, hogy bírósági eljárást folytatnak a hivatalos Indiánvédelmi Szolgálat vezetői és alkalmazottai ellen, mivel több tízezer brazíliai indiánt mészároltak le. Ennek a borzalmas tragédiának évszázados előzményeit g mai körülményeit a tudós precizitásával és a szépíró érzékletes leírásával izgalmas történetként tárja elénk Jacques Maunier és A. M. Savarin műve: Szilbako éneke — Vérfürdő Amazóniában címmel, Bibó Lajos fordításában. A magyar olvasó számára Boglár Lajos adatgazdag utószava még közelebb hozza ezt a sajátos világot, s általunk alig ismert lakóit, akikről korábban legfeljebb a hamis indiánromantika hírei jutottak el. Az érdekes és igen figyelemre méltó mű egyébként egy új sorozat nyitánya. Az Európa Kiadó ismert Modern Könyvtár sorozatának ötödik szülötte. Eddig a P-betűs sorozatban prózai, a D-sorozat- ban drámai művek, a V-soro- zatban versek, a T-ben tanulmányok jelentek meg. Most ehhez csatlakozik az A-jelű sorozat, amelyben aktuális problémákkal foglalkozó munkák látnak majd napvilágot. Ezek a mai világ történelmitársadalmi jelenségeit ábrázolják. Remélhetően ezentúl is olyan izgalmasan, mint most a Szilbako éneke.-S -N Kell a jó könyv! Segítség a pályázóknak CEGLÉD. GÁRDONYI TITKOSÍRÁSA Üdvözlő sorok az esetleges megfejtőnek A megfejtés: „Minden lapon kell lenni valaminek, aminek örülök.” A rejtelmes dolgok mindig felkeltették az emberek érdeklődését. így volt ez majd fél évszázadig Gárdonyi Géza megfejthetetlennek vélt titkosírásával is. A népszerű író hagyatékából több, furcsa jelekkel telerótt füzet, zsebkönyv került elő. Az irodalom- történészek, írásszakértők hiába próbálták felfedni, mit rejtenek ezek a feljegyzések, hosszú ideig ez megoldhatatlannak tűnt. Jobbról balra Az írók gyakran megörökítik azokat a gondolataikat is, amelyeket nem akarnak publikálni valamilyen oknál fogva. Gárdonyi is így volt ezzel, s intimitásait magőrzendő funhelyeket is kitöltötte Gárdonyi. Százhatvannégy cédulán Milyen témákat tartalmaznak ezek a dokumentumok? Megírandó műveihez százhatvannégy cédulán készített rejtjelzett feljegyzéseket. Naplót is írt ezzel a módszerrel és az írói munka műhelytitkai ugyanilyen eljárással kerültek a „mesterfüzetekbe”-be. Gazdag szinonimagyűjteményét ’„főkönyv”-nek nevezte, de tíz év kiadásait és bevételeit is e titokzatos módon gyűjtötte táblázatba. Az utóbbi évek szenzációjaként hatott a hír: majd öt évtizedes reménytelen próbálkozás után két lelkes és szerencsés kutató, egymástól függetlenül, felfedte Gárdonyi Géza titkát. Az író valószínű, örömét lelte ebben az agyafúrt írásmódban, hiszen tizenhat éven át olyan szorgalommal rótta visszafelé a sorokat, hogy Gilicze Gábor pécsi egyetemistának és Gyürk Ottó honvéd alezredesnek összesen 1129 gépelt oldalnyi kéziratot kellett megfejtenie. Haláláig titkolta Gárdonyi haláláig titkolta írásmódja kulcsát, azonban némi kételye mégis lehetett. Erre utal, hogy az egyik füzet fedődőlapjára üdvözlő sorokat írt az esetleges megfejtő számára. Eddig hozzáférhetetlen jegyzetei most az irodalomtörténetet gazdagítják, hitelesebb és teljesebb képet alkotva az íróról és életművéről. A nagy „leleplezés” leginkább ezt a célt szolgálja. Kell a jó könyv! címmel, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos központja 1971. október 1-én pályázatot hirdetett szovjet irodalmi alkotásokból. A pályázók feladatának megkönnyítésére a Pest megyei Tanács . VB Megyei Könyvtára februárban előadássorozatot rendez a pályázati feltételek között szereplő irodalmi művek ismertetésére. ■ A könyvismertetéseket Bak- esi György, illetve Va/sy Géza irodalomtörténészek tartják, február 7-én Pécelen, 10-én Szentendrén, 14-én Érden, 17- én Abonyban, 21-én Veresegyházon, 18-án pedig Szentmár- tonkátán. Az ismertetett művek bemutatására Szentpál Monika, Takács Márta és Bodor Tibor előadóművészek szemelvényeket adnak elő. 1 f> _ p ___• j az Eg yetemi Színpadon Az Egyetemi Színpadon február 5-én „galgamácsai est” lesz. Főszéreplője a híres „pin- gáló” asszony: Vankóné Dudás Juli. A műsort Ortutay Gyula akadémikus nyitja meg, majd levetítik Moldován Domonkos Vankóné festészetéről készült színes kisfilmjét, mely az oberhauseni filmfesztiválon különdíjat nyert. A program további részében Dudás Juli csoportja mutatja be a galgamácsai népszokásokat, hagyományokat. Az estet Mol- dován Domonkos rendezi. A Pepita Oroszlán nyertesei: Koncz Zsuzsa és az Illés-együttes A FILHARMÓNIA TAVASZI MŰSORA dálta ki sajátos felépítésű, más számára — egészen a közelmúltig — olvashatatlan titkosírását. Milyen rendszer szerint alkalmazta az író ezeket az ákombákomokat? Jobbról balra írt és egyszerű betűjeleket halmozott egymás fölé, alá, illetve egymásra, meglehetősen komplikált módon. Nagy gondot fordított arra, hogy minden betűje pontosan felismerhető, ezáltal a szöveg gyorsan és egyértelműen olvasható legyen. A megfejtéssel próbálkozók hosszú ideig elindulni sem tudtak, hiszen nem ismerték fel az írás elemeit. A jegyez- getés során szabadon maradt Vizsgázott toronydarukezelőket, kotrógépkezelőket, portásokat (éjjeli, nappali szolgálatra) azonnal felveszünk. Jelentkezni lehet: Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt, a ,prosperitás" KTSZ munkaügyi osztályán. Nemrégiben közzétettük az Év sorsolásunk végeredményét. Olvasóink szavazatai alapján állítottuk össze ebben az összesítésünkben az együttesek, énekesek, énekesnők, s a legsikeresebb zeneszámok rangsorát az elmúlt esztendő slágerei alapján. Egyforma a vélemény Olvasóink véleménye a nők „kategóriájában” teljesen megegyezett a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatéval: az eladott lemezek után járó Pepita Oroszlán-díjat ugyanis Koncz Zsuzsának ítélték oda. Abszolút többséggel lett első, s ennek jogosultságához aligha fér kétség. Szerelem című nagylemeze 85 ezer példányban fogyott el, s a legújabból — A kis virágból — december 10 és január 1 között 30 ezer talált gazdára. Az együttesek között ugyanezt a díjat az Illés-együttes kapta. Szörényiék sikere szinte egyenes következménye Koncz Zsuzsa szép teljesítményének, hiszen a népszerű énekesnő mindig az elválaszthatatlan jóbarátokkal énekel együtt. Új nagylemezek S téved, aki azt hiszi, hogy Illésék tétlenkednek e díj átvétele után. Készül már új nagylemezük, s csak a nyomdán múlik — a borító miatt —, hogy mikor kerül a hang- lemezboltokba. Viszont kapható már a Bergendy-együttes új nagylemeze. A „Beatáblak” után ezúttal új, saját szerzeményű számaikat hallhatjuk. Ezúttal közöljük az MHV legújabb sikerlistáját, amelyet az eladott lemezek példányszáma után „iktatnak”. Nagylemezek: 1. Kis virág (Koncz Zsuzsa), 2. Lokomotív GT, 3. Szerelem (Koncz Zsuzsa), 4. Slágermúzeum, 5. Beatablak (Bergendy együttes). Kislemezek: 1. Fák, virágok, I fény — Sziklaöklű Joe (Zalat- J nay Sarolta), 2. A távoliét — Nem tudja a jobbkéz (Szécsi Pál), 3. Ne sírj — Várom a hajnalt (Korda György),. 4. Ninna, nanna — Cigányfiú (Kovács Kati), 5. Őszi levél — Megvalósult álmok (Délhúsa Gjon). Mint minden év februárjában, úgy ezúttal is megrendezik Székesfehérvárott a Made in Hungary című könnyűzenei bemutatót. Már javában tartanak a próbák, készülődnek a részvevők. A Zeneműkiadó a műsorral egy időben megjelenteti az elhangzott dalok kottáját, szövegét. Ismét világhírű vendéget hallhatnak az Erkel Színházban a dzsessz kedvelői. Stan Kenton és 18 tagú zenekara lép pódiumra. Ella Fitzgerald, Duke Ellington, Oscar Peterson és Count Basie után most ízelítőt kaphatunk a dzsessz komolyzei-ei elemekkel tarkított ágából. Űj együttesével ma mutatkozik be hazánkban Stan Kenton, s minden bizonnyal meghódítja a magyar közönséget is. Gisela Marytól Roberto Benzíig Néhány sor a komolyzenéről. A Filharmónia tájékoztatása szerint idén is rendkívül változatos, színes programok várják a komolyzene kedvelőit. Február 26-án a Zeneakadémia nagytermében mutatkozik be Gisela May. Korunk egyik legnagyobb előadótehetsége a berlini Deutsches Theater művésznője. A régebbi és a mai német irodalom egyik leg- _ nagyszerűbb propagátora, s mint énekesnő, Hans Eisler dalainak ihletője. Brecht-estjét — mellyel Magyarországon szerepel — nagy sikerrel mutatta be Európa és Amerika legnagyobb előadótermeiben. Tavaszi szenzációként adja ki a Filharmónia a Versenygyőztesek zongorabérletét, melynek műsora öt koncertből áll. Szereplői : Nyikolaj Szűk, 26 é vés és a kijevi konzervatórium tanára, Gyimesi László, aki több sikeres fesztiválszereplés után tavaly elnyerte a Zeneművészeti Főiskola nagydíját, Baranyai László, Failoni Donatella, André Görög. A már hagyományos Tavaszi bérletnek is sok neves vendégszereplője akad. Közülük kiemelkedik Galina Visnyevszkaja fellépése az Erkel Színházban és Roberto Benzi estje, amikor is a Magyar Állami Hangversenyzenekart vezényli. Több magyar szerző új darabjait is műsorra tűzik a koncerttermek. Soproni József gordonkaversenye, Huzella Elek Miser Catullusa és Sárai Sándor Jövőt faggató éneke bizonyára nagy érdeklődésre tarthat számot. (tamás) Slágerlistánk minden hónap első szerdáján jelenik meg, legközelebb február 2-án. Olvasóink továbbra is hetente szavazhatnak. A szavazatokat január 31-ig keU beküldeni. A szavazólapra írják le a legkedvesebb vokális, illetve zenekari műnek a címét, valamint a kedvenc tánczenei számukat. Ezután borítékban vagy levelezőlapon küldjék be szerkesztőségünknek (Bp. vili., Somogyi Béla u. 6.), s a borítékra ne feledjék felírni: „Kedvenc lemezem”. Szavazóink között minden hónapban egy nagy és 12 kislemezt, valamint a PEVDI ajándékát sorsoljuk ki.
