Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-25 / 20. szám

1972. JANUAR 25.. KEDD '“stMíríap 3 IFJÚ „ VÁNDORMADARAK” Miért keresnek új munkahelyet a fiatalok? Nem kielégítöek az útbaigazító főtanácsok A dolgozó fiatalok 35—40 százaléka változtatott mun­kahelyet az elmúlt három esztendő alatt, ez csaknem kétszerese a felnőttek között tapasztalt aránynak — álla­pította meg a közelmúltban a KISZ VB intéző bizottsága. Különösen nagy a mozgás a kereskedelemben, az építő- és építőanyagipar­ban, illetve a segédmun­kások és a fiatalok között. Ebben leginkább a vállalatok extenzív fejlesztési törekvé­sei, a magasabb keressti igé­nyek és lehetőségek, a lakás­hoz közelebb eső munkahely és a képességeknek jobban megfelelő munkakör vonzása játszik szerepet. A fiatalok munkaerő-vándorlásának sa­játos okai is vannak: így pél­dául az általános iskolát vég­zettek sok esetben fizikai fej­letlenségük miatt nem vállal­hatnak nagyobb erőkifejtést igénylő segédmunkát. A kö­zép- és felsőfokú végzettség­gel rendelkező fiatal szakem­berek vándorlásának mozga­tórugója gyakran nemcsak az alacsony bér, hanem a kép­zettségüknek meg nem felelő munkakör. Az ifjúsági munkaerő- mozgás okai között ott vannak a pályaválasztási tanácsadás, a pályairányí­tás „gyengéi” is. Az intéző bizottság aláhúz­ta: a KISZ területi és mun­kahelyi szervezeteinek fontos feladata, hogy állandóan fi­gyelemmel kísérjék a fiatalok munkaerőmozgását, elemez­zék annak okait, s idejében tegyenek javaslatokat azok megszüntetésére. Rádiótelefon — tsz-ekben Korszerű híradástechnikai berendezésekkel látják el a Fejér megyei termelőszövetke­zeteket. Eddig 11 közös gazda­ság szerzett be hordozható, ultrarövid hullámú rádiótele­font és további 52 közös gaz­daság rendelte meg a beren­dezést a budapesti Rádióké­szülékek Gyárából. Ezzel a Fejér megyei termelőszövetke­zetek kétharmadában gyors és mozgékony lesz a munkairá­nyítás. A mellékállomásokkal ellátott ultrarövid hullámú rá­diótelefon-berendezés csak hu­szadrészébe kerül 'a hagyomá­nyos telefonhálózat kiépítésé­nek. További előnyt jelent, hogy a szántóföldeken nem akadályozzák a gépi művelést a telefonoszlopok. Az idén dolgozni kezd az új ajkai timföldgyár Hideggel dacolva, folyama­tosan, tervszerűen dolgoznak Ajkán, a 2-es számú timföld­gyár építői és szakmunkásai a több mint 2 milliárd forin­tos beruházási program első ütemének befejezésén. Hazánk első szabadtéri telepítésű tim­földgyára egyes egységeinek üzemi próbáit nehezíti a hi­degre fordult időjárás. A sze­reléseket, az üzemi próbákat zömében a szabad ég alatt kell végrehajtani, irányítani. A munkásokat vattaöltönnyel, meleg lábbelivel látták el, a munkahelyek közelében mele­gedőpavilonokat ’ állítottak fel. Az előkészületek, valamint a kezdeti hibák kijavítása után, még ez év elején sor ke­rül a magyar—szovjet tim­föld- és alumíniumipari egyezményben kulcsszerepet betöltő új timföldgyár első ütemben létrehozott egységei-, nek próbaüzemeltetésére. Az új gyár — miközben folytat­ják a program második üte­mének megvalósítását —, a terv szerint az idén már 80 ezer tonna timföldet termel. KONGRESSZUS UTÁN Új áruház Érden, Szentendrén Beszélgetés Szikszói Sándorral, a MÉSZÖV elnökével December közepén tartották VII. kongresszusukat a fo­gyasztási szövetkezetek. Ezen a tanácskozáson 50 küldött képviselte Pest megyét; gon­dolataikkal, ötleteikkel ők is hozzájárultak a kongresszuson elfogadott határozatok megfo­galmazásához. — Vajon ezek a határozatok milyen lendületet adnak az idei munkához, miként valósulnak meg az AFÉSZ-ck mindenna- pos teendőiben? A kérdést Szikszai Sándorhoz, a ME3ZÖV elnökéhez intéz­tük. — A kongresszus a többi kö­zött felhívta a szövetkezete­ket, hogy önálló vállalati gaz­dálkodásuk fejlesztésevei emeljék magasabb színvonal­ra a tagok jólétét, erősítsék a szövetkezeti demokráciát, bi­zonyítsák be még jobban, hogy alkalmas formái az egyéni, a csoport- és a társadalmi érde­kek egybehangolásának. Ezért a kongresszuson elhatározott feladatok megvalósítása át­gondolt munkát kíván Pest megye ÁFÉSZ-ei, takarékszö­vetkezetei, valamint lakásszö­vetkezetei részéről is. — Ezúttal maradjunk meg az AFESZ-ek terepén. Mennyi volt tavalyi forgalmuk? — A boltok és a vendéglők forgalma 1971-ben elérte a négymilliárd forintot — mondja Szikszai Sándor. — Terveik szerint 1972-ben a for­galom megközelíti majd a 4,4 milliárdot. Vagyis az ÁFÉSZ-ek tagjai s a lakosok a szövetkezeti boltokban a köz­szükségleti cikkek még na­gyobb választékát találhatják meg. A kongresszus felhívta a figyelmet a viszonylag jó iparcikkellátás s az egyes alapvető termékekből való gyengébb színvonalú ellátás közti ellentmondásra, ponto­sabban ennek megszüntetésé­re. így elsőként jelölte meg a sütőipari áruk, mindenekelőtt a kenyér forgalmazásának megjavítását Túrán például az ÁFÉSZ ennek érdekében a termelőszövetkezettel közösen működtet pékséget. Igaz azon­szonöt múzeum és kiállítás vonzza az érdeklődőket. A legtöbbet természetesen az olimpiai faluról és az olim­piai sportkombinátról beszél­nek és írnak. Amikor mi ki­indultunk, már sok adat birto­kában voltunk. Tudtuk, hogy a nagy stadion 80 ezer néző be­fogadására lesz alkalmas, a fedett úszó- és a sportcsarnok­ban kilenc, illetve 11 ezer szurkoló nézheti a versenye­ket, az olimpiai falu 12 ezer sportolónak biztosít otthont, a sajtóközpontban 4000 újság­író, háromezer technikus dol­gozik majd. A sok információ azonban a helyszínen vált élő­vé. Azt hiszem bárki, ha a müncheni olimpiai kerületbe érkezik, először a háromszáz méter magas tévétoronyba megy, hogy madártávlatból nézze meg a nagy építkezést. Az érdeklődő a torony aljá­ban lefizeti a belépődíjat (nem is keveset, két és fél márkát), beszáll az egyszerre negyven embert szállító óriásliftbe, s harminc másodperc alatt már fent is van a kilátóban. És in­nen valóban monumentális látványban gyönyörködhet. Először a látvány egészét fo­gadja be. Minden légies, s a régi cirkuszok stílusára emlé­keztet. A sportcsarnokok úgy néznek ki, mint nagy szöcs­kék, a sátorra emlékeztető te­tőket, beton szöcskelábak fe­szítik ki — ezeknek most a szerelése folyik. Körvonalazó­dik már a nagy stadion, s a látvány biztosítja, hogy 1972. augusztus 26-án az építőkön nem múlik majd az olimpiai játékok megnyitása. Az olimpiai falu A toronyból kis dombot le­het látni, amely mint egy ka­réj fogja körül az egész kom­binátot. Nem biztos, hogy min­denki tudni fogja, aki sétál majd a dombon, hogy a le­bombázott München romjaiból emelték. Memento is lehetne. A háború, a fasizmus ellen ... A toronyból most a csupa- fehér olimpiai falu látható. Olyan, mint egy sor élére ra­kott könyv. Az emeletes házak mind a sportkombinátra néz­nek, kis költői túlzással azt is írhatnánk, hogy a falu a sta­dionok plusz lelátója. És ha az ember megunja a nézelődést, beülhet a kilátó éttermébe, amely közel egy óra alatt for­dul meg, s így ebéd, vagy egy fekete közben ültő helyéből gyönyörködhet a fehér beton­kolosszusokban ... A második müncheni estén a lokálnegyedben, a hivalgó neonnal csalogató bárok kö­zött nagy játéktermekre buk­kantunk. Kattognak az auto­maták géppisztolyai, a flippe­rek kis kallantyúi, durrognak a torpedók, — öreg és fiatal rendületlen nyugalommal do­bálja a gépekbe a márkákat és lő, talál, autóversenyzőnek képzeli magát, vagy éppen cowboynak, jéghokizik, vagy focizik az apró bábok segítsé­gével. Az intim hangulatú, elegáns és minden bizonnyal drágább lokásokban közel sincs ilyen zsúfoltság. Éjszaka az első metróutasok egyike voltunk, mivel a mün­cheni földalattit éppen aznap nyitották meg. Illetve az első szakaszát, amely 12 kilométer hosszú, két végállomása a Kieferngarten és a Goethe­platz között 17 perc a menet­idő. Augusztusig tovább bőví­tik, s a metró fontos közleke­dési eszköze lesz az olimpia részvevőinek. Fóti Péter Foto: Urbán Tamás ban, hogy a feltételek e cél­szerű megoldás fejlesztésére nemigen vannak meg — fő­ként anyagi korlátokra gondo­lok. —- És a húsellátás ellentmon­dásai? — A kongresszus a helyi erőforrások, így kis vágóhidak, húsfeldolgozó üzemek építésé­re hívta fel a figyelmet. Ilyen feldolgozója van már az üllői, valamint a nagykőrösi ÁFÉSZ- nek — ez utóbbi a termelő- szövetkezettel közösen működ­teti. Az üllői ÁFÉSZ a közel­jövőben vágóhíddal bővíti ezt a tevékenységét. Tervezi helyi vágóhíd létrehozását, a húsel­látás javítását a nagykátai ÁFÉSZ is. A kongresszus irányelveiben szerepelt, hogy a negyedik ötéves tervben ér­jük el: a még ellátatlan köz­ségek többségében legyen hús­értékesítés. Üj boltok nyitása azonban csak akkor indokolt, ha elegendő hús is rendelke­zésre áll. Erről ma még nem beszélhetünk. — A kongresszuson sok szó esett az üzlethálózat bővítésé­ről. Pest megyében e témakör­ben mi várható az idén? — 1972-re az jellemző, hogy az építési beruházások helyett inkább a forgóeszközök feltöl­tése került előtérbe. De így is nyílnak új üzletek, a többi kö­zött Érden, Isaszegen, Dunaha- rasztiban és Szentendrén új ABC áruházat avatnak az idén, Jászkarajenőn iparcikk- üzletház nyílik, valamint Szi- getszentmártonban is szeret­nék már 1972-ben átadni az ÁBC áruházat. Az aszódi ÁFÉSZ az ikladi Műszergyár­ban hívja életre a munkás fo­gyasztási szövetkezeti tagozat ÁBC boltját. Cegléden várha­tóan megnyitják a lakberende­zési boltot, s Vácott felépül a szövetkezet iparcikk-áruháza, ám megnyitása 1973-ra tolódik át. Mindezen kívül az ÁFÉSZ-ek 32 kisebb boltot, il­letve vendéglátó egységet nyitnak meg 1972-ben, s így mindent összevetve, az eláru­sítóterület hozzávetőleg 6000 négyzetméterrel emelkedik. — Hallhatnánk valamit « szolgáltatásokra 1 Is? — E témakörben jelentősnek ítélem a fűtőclaj-értkesítő há­lózat kiépítését. Az ÁFÉSZ-ek boltjaiban tavaly 15 ezer olajkályhát adtak el, így na­gyon fontos, hogy a tüzelő, vagyis az olaj szállítása ne történjen túlságosan messzi­ről. Tavaly az ÁFÉSZ-ek 24 községben teremtettek olajel­árusítót, s az idén tovább bő­vítik ezt a hálózatot. Sok he­lyütt az ÁFÉSZ-ek megoldot­ták a fűtőolaj házhoz szállítá­sát is, sőt nem egy helyen in­gyen végzik ezt a tagságnak. Persze, a fokozódó igény ki­elégítéséhez szükséges a tag­ság nagyobb áldozatvállalása, aminek legjobb útja: célrész­jegyek jegyzése. — A szövetkezetek háza táján széttekintve: milyen hatása van az AFÉSZ-ckre vonatkozó új törvényerejű rendeleteknek? — A többi között szükséges­sé válik, hogy a szövetkezetek június 30-ig módosítsák alap szabályaikat. Áprilisban és májusban kerül sor azokra a részközgyűlésekre, amelyeken értékelik majd a kongresszus tiszteletére elfogadott akció- programok végrehajtását. Egy­ben új, hasonló programok el­fogadására is sor kerül majd, hogy a kongresszus határoza­tai a tagok aktív közreműkö­désével valósuljanak meg. Ta­valy mintegy 6 millió forint értékű célrészjegy befizetésé­vel segítette a tagság a fej­lesztési feladatok megoldását, s minden valószínűség szerint az idén jelentősen növekszik ez az összeg. A szövetkezetek szűkebb gárdája, az az 5400 alkalmazott, aki a boltokban, vendéglátóhelyeken dolgozik. Helyzetükkel szintén foglalko­zott a kongresszus, amely el­ismerését fejezte ki odaadó munkájukért. Ebből a létszám­ból 3500 a nő, s az utánpótlás, a kereskedelmi tanulók ará­nya is/ hasonló, hiszen hetven százalékban leányok ezek a tanulók. A leányok és asszo­nyok munkájának megkönnyí­tése, helyzetük javítása a kongresszus által is kiemelt feladat számunkra — mondot­ta befejezésül a MÉSZÖV el­nöke. K. N. IÍJA8B 4500 LAKÁS KAP TÁVFŰTÉST Budapesten jelenleg 61467 lakásban fűtenek forró vízzel, azaz tizenegyezerrel több ott­hon kap távhőellátást, mint egy évvel korábban. A fűtési idény végéig — április 15-jg — mintegy 4500 lakást kapcsolnak be a hőszolgáltatásba, elsősorban a most épülő lakó­telepeken. így a XV. kerületi Páskomligeten körülbelül 1500, Zuglóban, a Füredi úti lakóne­gyedben 1300, Óbudán pedig mintegy 800 új távfűtéses ott­hon várja a beköltözőket. A tervidőszakra előirány­zott 91 ezer lakásból mintegy 75 ezret kapcsol­nak be. A nagyszabású program tel­jesítésével 1973 végére a táv­fűtéses lakások száma eléri a 120 ezret. A Pál család Látogatóban egy kiváló munkásőrnél A váci Matejka János mun- kásőr-zászlóaüj lapunkban tu­dósított ünnepi egységgyűlé­sének érdekes epizódja volt, amikor idősebb Pál Lajos, a II. század szolgálatvezetője és ifjabb Pál Lajos, az I. század golyószórós irányítója, egymás mellére tűzték a Kiváló Mun- kásőr kitüntetést. A hír nyomán kerestem fel a Pál családot Vácott, s arra kértem a családfőt, beszéljen az életéről. „Karajos gyerek voltam“ Tizenötödik gyereknek szü­letett a családban Kisvácott, a Buki-soron, ötvenhat évvel ezelőtt. A hat és fél év kato­naidőt leszámítva, mindig Vácott élt, ahol szülei és nagyszülei is. — Édesapám már idős volt, hatvanöt éves, amikor meg­születtem. Nem tanulhattam szakmát, csak jóval később, már felnőtt fejjel, betanított munkás lettem egy lakatos­üzemben. 1938 elején megnő­sültem, még abban az évben megszületett az első gyerek, s utána, mint az orgonasípok: negyvenben, negyvenegyben, negyvenkettőben, negyvenhét­ben, negyvenkilencben, öt­venkettőben és ötvennégy­ben — öt lány és három fiú. A nyolc gyerekből hét él. Ket­tő kivételével, mind kirepül­tek már a házból, csak Jóska lakik otthon, ő a gumigyár raktárában dolgozik, és Kar­csi, aki a kosdi termelőszö­vetkezet lakatosa. A felszabadulás után az el­sők között jelentkezett a rend­őrségbe, részt vett a járási ka­pitányság szervezésében. Utá­na a vízi rendőrséghez kérte magát. — Karajos gyerek voltam, így hívták Kisvácott a vízpar­ton lakókat. Még télen is a Dunában mosakodtam. Fegyverrel és kultúrával Hét évet töltött fegyveres szolgálatban. A leszerelés után a Híradástechnikai Anyagok Gyárában fehérfém-olvasztó volt, majd amikor megszün­tették az olvasztást, a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalatánál lett vasbeton­szerelő. Innen kérte ki a Heu­réka, ahol most rendész. — Közben mindig voltak társadalmi megbízatásaim. Ti­zenöt évig voltam népi ülnök. A szolgálat miatt le kellett mondanom róla, pedig nagyon érdekes, nagyon szép feladat volt. Hét évig pedig a szak­maközi bizottság kulturális felelősi tisztét is betöltöttem. S közben természetesen mun­kásőr voltam. 1957 tavaszán a legelsők kö­zött jelentkezett szolgálatra. Példamutató magatartását, szolgálatát, hamarosan szá­mos kitüntetéssel is elismer­ték. Eddig háromszor kapta meg a Kiváló Munkásőr ki­tüntetést. Legutóbb felszaba­dulásunk negyedszázados és az októberi forradalom 50. évfordulója alkalmából Papp Árpád országos parancsnok el­ismerő oklevéllel tüntette ki. Tavaly Benkei András belügy­miniszter adományozta neki a Közbiztonsági Érdemérmet. Nem csoda hát. hogy kö­vetője akadt a családból; har­minckét éves Lajos fia. Ö is kiváló munkásőr lett, és a minap másodszor is megkapta a kitüntető címet, pedig még csak jövőre lesz öt éve an­nak, hogy munkásőr lett. Sok gyerek között A nagy család ma is rend­szeresen összejön. S ha a gye­rekek nem érnek rá, a nagy­papa megy játszani a hat unokával. — Megszoktam magam kö­rül a sok gyereket. Nagyon elégedett ember vagyok. Nem hiába küszködtünk a sok gye­rekkel. Mindből rendes, dol­gos ember lett. A lányok is jól választottak, szeretem a vejeirnet. A fiaimmal sem volt soha bajom. A nevelésben pedig a feleségemé volt az oroszlánrész, ő nevelte őket ilyen kötelességtudó, család- szeretőkké. Az asszony ruháját az ün­nepeken az Anyasági Érdem­érem díszíti. Karcsival, aki a Hajógyár­ban szabadult szerkezetlaka­tosként, most csónaktestet építenek, Moszkva-motort sze­relnek rá, s azzal járják majd a Dunát. Mert egy igazi kis- váci soha nem szakadhat el teljesen a víztől. A szolgálat sok idejét elve­szi id. Pál Lajosnak. Mégis nagyon sokáig szeretne még ott is helytállni. S ha nincs szolgálatban, akkor is min­dennap bemegy a parancs­nokságra, ha csak egy kézfo­gásra, egy „nincs valami ?”rre is. Bányász Hédi Családi házak — elemekből Felépül: egy-kéi hét alatt A Vasbetonipari Művek du­naújvárosi gyárában a jelen­legi házgyári termékcsalád­ból, típustervek alapján saját műszaki átszerkesztéssel, elő­regyártóit családiház-szerkeze- teket dolgoztak ki. A gyártás­sal egyidőben olyan szerkezet­szerelő részleget is felállítot­tak, amely megfelelő gépek­kel egy-két hét alatt szereli össze a családiház-elemeket. Az elöregyirtott családi há­zak egy- vagy kétszintesek le­hetnek, önállóan vagy csopor­tosan helyezhetők el. A csalá- diház-elemekből — elsősorban saját üzemi dolgozóik számá­ra — Dunaújvárosban két tömbben, nyolc-nyolc lakást építenek fel. A lakások 55 vagy 68 négyzetméter alapte- rületűek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents