Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-04 / 2. szám
titelt kJCmtIop 1972. JANUÁR 4., KEDD Egyetemi előkészítő tanfolyamok munkásgyerekek számára Debrecen három egyetemén előkészítő tanfolyam kezdődött az idén érettségiző, munkásparaszt származású fiatalok részére. Az egyhetes bentlakásos tanfolyamon 220, javarészt hajdúsági fiatal vesz részt. A Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen elsősorban a nyelv- tagozatra jelentkezőket segíti. Orosz, angol és német nyelvből gyarapíthatják ismereteiket A felvételi vizsgákig rendszeres marad a kapcsolat a debreceni felsőfokú oktatási intézmények és az előkészítőn részt vevők között: három alkalommal tartanak majd részükre konzultációt. Négynapos egyetemi előkészítő tanfolyam kezdődött a fizikai dolgozók gyermekeinek a szegedi Rózsa Ferenc gimnáziumban is. Csongrád, Szolnok és Bács-Kiskun megyéből mintegy 100 negyedikes középiskolást hívtak be a bentlakásos foglalkozásokra, olyan fiatalokat, akik a korábbi hónapokban rendezett előkészítőkön a legtöbb tehetséget és érdeklődést mutatták a matematika és a fizika tárgykörében. A mostani szegedi tanfolyamon a szegedi József Attila Tudományegyetem természet- tudományi karának 15 oktatója tart délelőttönként előadásokat. Délutánonként 12 ötödéves egyetemi hallgató irányításával feladatpkat oldanak meg a középiskolások. A Panoráma gazdát cserélt Az Alpok magyar nyúlványainak egyik legszebi) üdülőszállója, a kőszegi Panoráma, hétfőn gazdát cserélt. Az Expressz Ifjúsági és Diákuta- zás.i Iroda 10 millió forintért megvásárolta a kőszegi városi tanácstól. Falai között az áprilisig tartó belső tatarozás után, Nyugat-Magyararszág legszebb ifjúsági üdülőközpontját alakítják ki. A megszépülő szobákban 96-an lakhatnak. A 300 méter magas Szabó-hegyen épült szállodából szép kilátás nyílik Kőszegre s a városit övező hegy- koszorúra. — Güdöllö parkjaiért. Minden hétvégén fiatalok zsivajától hangos a gödöllői park. A diákok vállalták, hogy szabad idejükben rendbe leszik a parkot, gondozzák a növényzetet. Télen a bokrokat, cserjéket irtják, nyáron pedig virágokat ültetnek és a sétányokat tartják rendben. Halpaprikás - három tonna tejföllel A szegedi Faprdkafeldolgozó Vállalatnál a piros fűszer mellett egyre több leveskockát, húskonzervet is gyártanak, kétszeresen kihasználva az eredetileg paprikafeldolgozásra felállított nagy, élelmiszer- szárító-feldolgozó gépsorokat. A tavalyi termésű fűszer- paprika szárításának már a félidejéhez' érkeztek, s a paprika helyét mindinkább a hal és a baromfi foglalja el. Ezekből készülnek ugyanis a vállalat legsikeresebb cikkei: a tyúkpörkölt, a halászlékocka és a tejfölös halpaprikás. Ez utóbbi még újdonságnak számít. A néhány ezer doboz „kóstoló” sikere alapján az idén már mintegy 200 ezer félkilós dobozzal szállítanak a fogyasztóknak. A külön erre a célra őrölt „csípős-csemege” paprikával fűszerezett halpaprikás ízesítésére nem kevesebb, mint három tonna tejfölt használnak fel. Növelik a halászlékockák termelését is: a kockákba préselt halászléből csaknem 15 millió adaghoz elegendő mennyiséget gyártanak. Az ugyancsak közkedvelt tyúkpaprikásból 85 vagonnal készítenek. Ezen kívül szovjet megrendelésre nagy mennyiségű löncshúst, NSZK-exportra pedig különleges göngyölthúst szállítanak. Emberek a hegyen • A képet továbbítják ® Egy nehéz tél ® 3600 kalóriával Mintha istenek szúrták volna jelzőkarónak az erdőrengetegbe, úgy feszül az égnek a torony. De nem istenek építették, emberek, tíz évvel ezelőtt. Azóta áll a torony, s ha talán unatkozik, hát tiszta időben az osztrák Alpokat, vagy a Balatont figyeli. Ha meg emberre kiváncsi, akkor „lenéz”. Huszonnégyórás váltásokban huszonvalahányan dolgoznak éjjel-nappal a torony alján. Kab-hegy. Ha kinti hidegből, hóból ér- kézik az ember — otthon érzi magát. Otthonos a folyosó melege, a virágok a kis asztalokon, a kényelmes, nem éppen irodai bútorok, s az emberek egymás iránti barátsága teremti ezt az érzést. Meg talán az is, hogy míg a bejárattól az emeletig ér a látogató, vagy hat lábtörlővel találkozik: vigyáznak itt az otthon rendjére. A műszerek világa Még a rríűszerterem sem idegen. Legfeljebb a másodpercekig tartó, de fület fájdító sípoló hang. — Mi ez? — Mérőhang, állítóhang. Az URH adás indulása előtt ezer Herz-es hangot adunk. Erre lehet a műszerekkel hangolni. Piros, zöld fények villognak, mutatók indulnak örök határaik között néha meg-megál- lapodva a Skála egy pontján. Ezerkétszáz őióda, 280 elektroncső és több ezer apró alkatrész hibátlan együttműködésének eredménye az itteni nyugalom. És az embereké! Roszkopf László, a torony „parancsnoka”, vezetője az adó születésé óta. Ö kalauzom, s idegenvezetőm e furcsa műszeres világban: — Az adó, átadása óta folyaíj házak a római kemence körül Dunaújvárosban az egykori római tábor, az Intercísai Castrum helyén a negyedik ötéves terv időszakában új városrész épül. A három évvel ezelőtt a Dunaújvárosi Tervező Irodában elkészült terveket elsősorban a jobb területkihasználás és a költségcsökkentés érdekében mast megváltoztatták. Kisebb költséggel és jobb beépítettséggel növeli a lakásszámot. Kidolgozták az úgynevezett kövérházak terveit. A tízszintes, kis udvarral rendelkező kövérházakban egyenként nyolcvan lakás kap helyet. így a római városrész hektáronkénti laksűrűsége meghaladja majd a hatszázat. Érdekessége a tervnek, hogy a nemrégiben feltárt római kori kemence területét nem építik be, azt idegenforgalmi emlékként fenntartják. matosan működik. Nincs tartalék, így ha éppen nincs televízióadás, akkor karbantartás, javítás a munkánk. Ügy szoktuk mondani, s ezt nem cáfolták az adó régi felszerelői sem: jobb most mint átadáskor. — ? — Ez talán természetes is. A karbantartással csak a régi színvonalat tarthattuk volna. Az adó erkölcsi kopása nagy, így lépést tartani csak úgy tudtunk, hogy a legmodernebb átalakításokra törekedtünk. Ügy mondják sikerült. Álmodozó módjára járok a műszerteremben. Itt ezeken a berendezéseken, s a tornyon múlik százezrek, vagy milliók esti szórakozása. A torony a fél Dunántúlt beszórja. Vas, Zala, Veszprém, Somogy, Győr-Sopron megye lakossága Kab-hegyről kapja a televízió- adást. Adáshiba — S ha hiba van? — Igyekszünk a leggyorsabban kijavítani. Van amikor a nézők észre se veszik a hibát, s mi már javítunk. — Mi volt a leghosszabb kab-hegyi adásihiba? — Egyszer százhúsz percig tartott a hiba kijavítása. De ez csak egyszer vqlt. Európa- szerte éves szinten mérik az üzemzavarok „hosszát”. A mi adataink a legjobbak között szerepelnek. A műszerszoba örökké hangos. A rádió, vagy a televízió itt „munkaeszköz”. Hallgatni kell, hiszen az ügyeletesen is múlik — múlhat a hang- és a képminőség. — Milyen itt? — Jó, különben nem lennénk itt — válaszol nevetve Tímár András, aki nemrég költözött a hegyre. Igen, f&l- költözott a kab-hegyi „kolóniára”. Itt, ahol — kicsit átkeltve a mondást — csak a madár jár, öt szolgálati lakást építettek. Részben a dolgozók lakásgondjainak enyhítésére, másrészt pedig az „aranytartaléknak”. Mert a tél néha szigorú „rabtartó”, elzárja az egyetlen erdei szerpentint, s akkor a torony bevehetetlen erőd is egyben. Mesélik, volt egy kemény telük, akkor helikopterről dobtak le nekik élelmet. — De az csúnya tél volt — mondják. — Különben hétnyolc napig magunk is elvagyunk. JEGYZET Négyzetméter XTísértet járja be a magyar kereske- delmet, a colstok kísértető. E rémtől reszket már minden gondolkozó kereskedelmi dolgozó, s ez segít megkeseríteni a vásárló életét. Mindnyájunkét, akinek az élete amúgy is elég nehéz, mert nemcsak orcánk verejtékével kell megkeresnünk a kenyerünket, hanem csak orcánk verejtékezése mellett vásárolhatjuk is meg. Eddig még — ami késik, az nem múlik — nem sokan tudunk a fenyegető négyzetméterekről. Egyelőre még senki nem mondta a szemünkbe, hogy a boltokban túl keveset * költünk ahhoz képest, amennyi helyet elfoglalunk, de a kulisszák mögött, raktárakban, tapétaajtókon keresztül megközelíthető kicsiny irodákban, s napfénytől ragyogó tanácstermekben már folyik a susmus. Nem elég egy bőrt lenyúzni a négyzetméterről. TIAint valamennyien tudjuk, a négy- zetméter a terület mértékegysége. Egy négyzetméter az a terület, amely egy méter széles és egy méter hosszú, ha szabályos négyzetről van szó. Ugyancsak egy négyzetméternyi az a terület, amely mondjuk 20 centiméter széles és öt. méter hosszú. Diákkoromban elég sok Ilyen feladatot csináltam, mert állítólag élesíti az elmét. Aztán már el is felejtettem, mint ahogy nagyon sokan — akik nem kifejezetten műszaki pályán dolgoznak — elfelejtik az ilyen dolgokat. A kereskedelemben például — legjobb tudomásom szerint — soha nem emlegették a négyzetmétereket. Legfeljebb az inas sóhajtozott, hogy mekkora a bolt, amit neki föl kell mosnia. De hát ez régen volt. Mostanában — két-három esztendeje — támadt valaki, akinek feltűnt a boltokban a nagy zsúfoltság. S mert ideje volt, fizetése volt, kiszámolta, hogy hol, melyik városban, faluban, településen, milyesfajta boltban mennyi az egy négyzetméterre eső forgalom. S rájött, hogy van, ahol- nagyobb, van, ahol kisebb. A felfedezés bizonyára nagy öröm- ■£*- mel töltötte el. Engem is, mert tántoríthatatlanul hiszek az emberek logikai készségében, s boldog vagyok az emberi értelem minden fényes megnyilvánulásáért. Micsoda fejlődés, ha valaki rájön, hogy például arany karkötőből ugyanannyi helyen nagyobb forgalmat ■ lehet csinálni, mint mondjuk zabpehelyből! § rádöbben arra is, hogy vannak boltok, amelyek nagyon zsúfoltak, vannak, amik kevésbé. Érdemes számolgatni, mert esetleg kijöhet va- .lami belőle. Ki is jött. Ma már — hangsúlyozom, még csak a kulisszák mögött — megkapja a magáét az a boltvezető, akinél az egy négyzetméterre eső forgalom kisebb, mint másutt. Világos dolog: ha a vásárló viszonylag elviselhető körülmények között költheti el a pénzét, akkor ezért a kereskedelem dolgozóit meg kell feddni. Továbbá gondoskodni kell róla, hogy a zsúfoltság mindenütt egyforma nagy legyen. Mégsem lehet egy olyan kis országban, mint a miénk, a helyet pazarolni. Szegény kereskedők — akik néha még mindig idegenkednek a tudományos módszerektől, mondván, hogy számukra a vevők megelégedése a fontos —, nehezen szokták meg a négyzetméter-számítást. De már megszokták. S azt kezdik magyarázni, hogy eddig aranybányának számító áruházuk tulajdonképpen rosszul megy, mert a négyzetméterhez képest alig van bevétel. S azon töprengenek, hogy ha nincs több áru és nincs több vevő, miként lehetne mégis az egy négyzetméterre eső forgalmat növelni. Legtöbbjük csődöt mond. mert nem jut eszébe az az egyetlen, kézenfekvő megoldás, ami létezik: még szűkebb, még zsúfoltabb boltokat kell építeni. T>3rsze, az ilyen négyzetméteres szá- mításhoz afféle emeletes agy szükséges. Valami olyasmi, amelynek térfogatát légköbméterben lehet számítani. Apropó, nem is olyan rossz ötlet. Miért csak a négyzetméterre „vetítik” a forgalmat? Ki lehetne azt számolni légköbméterre is. Világos dolog: a térnek három dimenziója van, a vásárlónak meg még mindig van pénze. Három dimenzióban kell tölteni, s úgy, hogy miközben az ember vásárol, lehetőleg minél kevésbé kapkodjon levegő után. Mégsem lehet úgy kereskedni, hogy a vevők többször is lélegzetet vesznek. Tessék beosztani a levegőt is, csak közhely, hogy az ingyen van. íb ha ingyen is van, tulajdonképpen akkor is meg lehet fizettetni. Mert így nőhet áixí a forgalom, meg a haszon, anélkül, hogy jobb lenne a kereskedelem. Mert úgy tűnik, a kereskedelmen nem sokat sikerül javítani. Meg kell próbálni matematikai képletté tenni a vevőt. Kissé bonyolult egyenletrendszerré, amelynek a végeredménye azonban rendkívül egyszerű. Hogy mennyi, azt nem tudjuk pontosan, de az biztos — legalábbis a fenti képlet alapján —, közel áll a nullához .., Pintér István — Hogyan? Mived? — Hát a 3600 kalóriával! Mondja, evett már székelygulyást kétszersülttel ? ... Ha behavazza az utakat a tél, akkor jönnek az előrecsomagolt „konzerv-kaják”. Az előírás egy napra, egy főre 3600 kalória. Az éléskamra mindig tele van. Kétoldalú igényesség Talán romantikus egy kirándulás erejéig az itteni élet, nekem az itteniek élete mégis számki vetettségnek tűnik. Miért hát ez az áldozatvállalás? — Ha annak éreznénk, nem csinálnánk — mondja Roszkopf László. — Inkább megszállottság a mienk. Kevesen mennek el innen. Aki elment, azt is mi küldtük egyetemre, főiskolára. Igaz, van hét szabad státuszunk, de igényesek vagyunk, ide jó szakemberek keltenek. A jó szakemberek többsége viszont szántén igényes — kevesen vállalják a 24 órát, s a fakaruszos utazást. Miért csináljuk? Nézze, néha eszembe jut, pedig még ugyancsak odébb Van, hogy mi lesz, ha nyugdíjba kell mennem. Boldogtalan ember leszek ,.. — Nem unalmas a hegyen? — A hivatás sosem unalmas. Aki csak munkának tekinti, az nem marad itt. — Szép maguknál a tél — mondom az ablakon kinézve. — Szép. Nézzétek csaik azt fát, hogy meghajolt a hótól... Nézik. A Herz-ek között eddig észre sem vették... S. Boda András Dunántúli ezüstfenyők, mocsári ciprusok Újabb sétányokkal, parkokkal gyarapodott az Alföld legszebben parkosított fürdővárosa, Gyula. A Városi Kertészet} * Vállalat különleges gépjárműveken, földlabdával együtt, a Dunántúlról hozá- tott díszfákat. Nyolc-tíz éves ezüstfenyőket, mocsári ciprusokat ültettek el a vár előtti csónakázótó partján, a várost átszelő élővíz-csatorna partján és a város más pontjain. Több száz , örökzöld és lombhulló fa került állandó tv.- helyére. Munkahelyi szociológia Pécsett — a TIT keretében — szociológiai csoport alakult. azzal az elsődleges céllal, hogy segítséget nyújtson a munkahelyek szociológiai problémáinak feltárásához és megoldásához. A szakemberek megvizsgálják az ipari és a mezőgazda- sági üzemek belső életét, a munkakörülményeket, a dolgozókat érő különféle hatásokat, s ennek alapján ajánlásokat terjesztenék majd a vezetők elé a munkafeltételek megjavítására és a legégetőbb üzemi problémák megoldására. A TIT szociológiai kiadványt jelentet majd meg; ebben teszik közzé a csoport elméleti és gyakorlati munkásságának eredményeit. A Budapesti Műszaki Egyetem vízépítési tanszékének laboratóriumában felépítették a Tisza csongrádi szakaszának modelljét. A csongrádi vegyes forgalmú vasúti híd mellé új közúti hidat építenek, ezért végeznek modellkísérleteket. A műszeres mérések megkönnyítik a tervezést. Mi újság az oroszlánbarlangban? A Fővárosi Állatkert dicsekedhet az ország legnagyobb pálmaházával, ahol most új elrendezésben látható az üvegfalak mögött tenyésző kaktuszok rendkívüli formagazdagsága. A téli állatkert további érdekessége a rovarházban, az afrikai és ázsiai vándorsáskák gazdag szaporulata. Hihetetlen szaporaságu- kat példázza, hogy a rovarház több mint ezer sáskalárvája mindössze 2—3 pár szülőtől származik. A hüllőházban tartott békáknak, gyíkoknak a hideg téli hónapokban is biztosítják a természetes táplálékot. A „bázist” a dél-afrikai tücsköknek a rovar- házban berendezett tenyészete nyújtja: az itt világra jött fekete színű tücskökkel elégítik ki az éhes kétéltűek és hüllők étvágyát. Gondot okoz a hüllőház hónapok óta éhségsztrájkot tartó királypitonja, „akit” mesterségesen kell táplálni, nehogy éhen pusztuljon. Legutóbb két süldőpatkányt tömtek a legnagyobb óvatossággal a csaknem 2 és fél méter hosszú kígyó gyomrába, s az állat csak nagy nehezen nyelte el a hatalmas „falatokat”... A madárosztály lakói a jól fűtött madárházban várják a tavasz közeledtét. A nyáron kelt nanducsibék szépen fejlődnek. Gyarapszanak Lola oroszlánmama kölykei: Kiti, Kili, Küeo és Kle- rensz is. Rövidesen megkezdik a rendszeres foglalkozást a kicsikkel, ezt a látogatók is láthatják majd az oroszlánbarlangban. Szaporodott a jegesmedve-állomány: az anyaállat áz ellőhelyen van még, s gondozói is csak a hangokból következtetnek arra, hogy feltehetően két kis bocs látott napvilágot. I i Modellkísérlet
