Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

6 térlap 1972. JANUAR 21., PÉNTEK Budakalász, Bimbó utca 1, földszint 1 Amíg egy csatád révbe jut Mint két hónapja megírtuk: a Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat budakalászi gyárának sokoldalú és felbecsülhetetlen segítségével, lakásonként 4250 órányi társadalmi munkával, OTP-kölcsÖnnel november he­tedikére újabb 36 öröklakás épült a gyár lakótelepén. A négylakásos, négygarázsos, nagy balkonos, kertes, három­szoba összkomfortos lakások­ból álló épületekbe azóta már beköltöztek. A Bimbó Utca 1, földszint 1-ben Bakos Zoltáné- kat látogattam meg kéthóna­pos birodalmukban. Albérletből albérletbe Erika 25, férje 26, a kis Ba­kos Tamás két és fél éves. Az Ifjú család mögött rögös lakás­múlt áll. A fiatalasszony szülőhelyén, Pápán, gyerekkori játszótársa volt mostani férjének. Meg­főttek — eltűntek egymás sze­me elől. Erika nem tudott el­helyezkedni Pápán, érettségi után feljött Pestre, nagybáty­ja negyedszázada a Lenfonó­ban szövőmester — ugyanitt helyezkedett el ő is, s egy da­rabig nagybátyjáék helyet szo­rítottak neki saját lakásuk­ban. Ennek maholnap hét esz­tendeje: 1965 októberében a csomagolóban, a címkenyomó­gépen kezdte Erika, s bár na­gyon tetszett neki ez a mini- nyomda-„játék” is, megtanul­ta a készárukönyvelést, s ez­után ott dolgozott. — Nagyon jó osztályvezetőm volt, renge­teget tanultam tőle — emlé­kezik azóta meghalt főnökére. Kérésemre elmondja há­nyattatásait. — Nagybátyáméból Szent- istvántelepre költöztem, egy távoli rokon nénihez, de ő csak a maga szobáját oszthat­ta meg velem. Továbbmentem, Budakalászra; ágyrajáró let­tem. Itt meg negyedmagam- mal laktam egy fűtetlen szo­bában, idegen lányokkal. A fő­bérlőnk kedves volt, de a helyzetet alig lehetett elvisel­ni: melegítőben aludtunk, így is dideregtünk. A holmimat sem tudtam biztonságban az egyik szobatárs miatt. Valaki ajánlott egy szobát Pesten — annál a magányos asszonynál, aztán úgy voltam, mintha ott­hon lennék. De ... Befújt a szél — 1963-ban újból megismer­kedtem egykori játszótársam­mal. Kezdtünk együtt járni, s amikor felkerültem, már ko­molyra fordult a dolog. Csak­hogy az ő édesapja szövő mű­vezető a Pápai Textilgyárban, s a fia is ott tanult ki szövő szakmunkássá. Kitűnő szövő lett, ami férfiban ritkaság. Segédművezető lett; azt sze­rette volna, ha visszamegyek, megígérték, hogy szereznek munkát nekem is a gyárban. De addigra én a budakalászi gyárban megtaláltam a helye­met ... 1967 decemberében összeházasodtunk, s a férjem idekérette magát. Két év alatt a mintagyártó részleg minta- szövödéjének művezetője lett. Most már ő sem menne el in­nen semmiért. Én 1970 óta a gyáregység KISZ-csúcstitkára vagyok, s tagja vagyok a járá­si KlSZ-vb-nek. — De visszatérve a lakásra: Amikor összeházasodtunk, a gyárvezetőség segítségével egy nyugdíjas gyári dolgozó özve­gyének a régi kolónián levő szoba konyha kamrás lakásá­ban kaptunk albérletet, egy át­járó konyhát. Megvoltunk ott békességben, amíg állapotos nem lettem. Attól kezdve nem maradhattunk. A gyárban mindenki segített, millió cí­met kaptunk, végig jártuk Bu­dakalászi, Szentendrét, Po- mázt, Békásmegyert, de házas­párnak senki sem adott albér­letet — hát még, hogy gyere­ket vártam! Micsoda boldog­ság volt, amikor végre Pomá- zon mégis sikerült. Egy villa j egykori gazdasági épületének egy helyiségét kaptuk albérlet­be. Nem sejthettük, hogy vi­zes, penészes lesz, hogy a ré­gi mestergerendás mennyezet sártapaszitása fejünkre potyog, ahányszor a padláson végig­megy valaki, hogy mit jelent egyetlen nyomorúságos helyi­ségben hármunknak élni, meg főzni, pelenkát mosni. Az ajtó­deszkán átláttunk, befújt a szél, a mellettünk levő helyi­ségben keverték a moslékot a hízóknak — azok két helyiség­gel odébb röfögtek. Éjjelente felriadtam: elzártam-e a gázt, nem történik-e baja a kicsi­nek ... Havi ötszáz és a vil­lanyhasználat. Egy évig lak­tunk itt. Két öröm — A vége felé már egyre könnyebben viseltük el: már épült ez a lakásunk. Aznap ejtették az első kapavágást a házunkon, amikor a kicsi szü­letett, s aztán együtt nőtt a két öröm. Minden leendő tulajdonos mindent csinált itt, az alapo­zástól a tetőpalázásig. Bakos Zoltánnak is léégette a hátán a bőrt a forró cementzsákok cipelése, kezét lehorzsolta a tégla. Kimeszelt a harminc­hatból tizenhét lakást. Amikor beköltöztek, Erika kishíján el­sírta magát. Az ő lakásuk szol­gált irodahelyiségül az építke­zés alatt, rengetegen jöttek- mentek, a vadonatúj falak, az ajtók összefogdosva, — kezd­hette a férj elölről a szoba­festést. — De legalább rászo­kott egy kicsit a barkácsolás­ra. Gyönyörűen kifestette még egyszer az egész lakást, min­den szobafal más-más pasztell­színt kapott. De kimaradt az utolsó előtti lakásunk. Egy évig voltam szülési szabadságon, kellett a pénz, nagyon szűkén voltunk, sok volt a havi ötszáz az al­bérletért, kevés a havi hat­száz anyasági segély. S az OTP-t is befizetni a lakásra! Mégis összekuporgattunk még így is tizenháromezret, anyá- mék is adtak kölcsön tizenhe­tet. Sikerült összehozni a kez­dő összeget. De kezdtem be­járni a gyárba, a kicsit reg­gelente HÉV-vel hozni a gyári bölcsődébe — fáradságos volt nagyon. Megürült egy régi szoba, konyhás kolónia-lakás, megkérvényeztük, megkaptuk. Amíg ez elkészült, ott lak­tunk. És most már minden jó. Tervek, költségvetés — Az építkezés kezdetekor a férjem 1700, én 1400 forin­tot kerestem. Csak úgy sike­rült a kezdőpénzt összekupor- gatnunk, hogy ketten együtt heti 36 forintért ebédeltünk a gyárban. A kicsiért havi 200— 220 forintot fizettem és fize­tek be a gyári bölcsődébe, sokszor egy liter tej volt a va­csoránk, nem öltözködtünk, nem szórakoztunk. Most már ketten együtt kis híján havi négyezret keresünk, plusz ne­gyedévenként 600 forint a pré­mium; megkaptuk az évi tex­tilrészesedésünket, ez is ezer- ötszáz, és kiadtuk a garázst havi háromszázért. Mert egye­lőre kocsira nem gondolunk. A sorrend: bojler a fürdőszo­bába, beépített konyhaszek­rénysor, aztán veszünk egy szobabútort, egy duplareka- miénik, egy hármasszekré­nyünk, egy gyerekágyunk, egy lámpánk van, mindezt „szét­szortírozzuk”, ezzel máris be­rendeztük az egész lakást. És jövő télen már nem olajkály­hánk lesz. A szomszéd lakás tulajdonosai is megcsináltat­ták már az etázsfűtést, van hely a kazánnak a pincében ... Tavasszal — ezt is megbe­szélték a többiekkel — eloszt­ják a kertet, virágot ültetnek, konyhakertet létesítenek, meg egy közös játszóhelyet a ki­csiknek, hintával, homokozó- vaL Még csak egy váza Most a miniszobában ülünk. Ez melegszik át legkönnyeb­ben. A mennyezetről még „meztelen” körte lóg, a ruháik egy részének papírzsák a szek­rénye, s a legnagyobb szoba egyetlen berendezési tárgya az a szép nagy váza, amit a gyártól kapott a család. De nem féltem őket. Tudom: ha egy év múlva ismét idelátoga­tok, tökéletesen berendezett otthont találok. — Minden hónapban leg­alább ezerötszázat lakásfej­lesztésre teszünk félre. Meg­szoktuk a takarékoskodást. Pereli Gabriella Magyar részvételre is számítanak Grazban Tízezer otthon a Bakta-hegyen Szekszárdion az utóbbi évek­ben jórészt a szociálpolitikai kedvezmények és hitellehető­ségek következtében, erősen fellendül a magánépítkezés. Ezzel összefüggésben határo­zott legutóbbi ülésén a vá­ros délnyugati részén emel­kedő Bakta-hegy és a vele szomszédos Kálvária­domb beépítéséről a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. Az elfogadott részletes rende­zési terv szerint a Bakta-he­gyen tízezer ember találhat új otthonra, a Kálvária-dom­bon pedig 232 kétszintes, tel­jes társasház megépítésére lesz lehetőség. A dombok be- építhetetlen részét kultúr- parknak képezik ki. — Rákóczi harangja. Gyak­ran volt szívesen látott ven­dége Egernek II. Rákóczi Ferenc, és egy harangot is ajándékozott a városnak. A harang ma is szól, rajta fel­írás hirdeti: „Ajándékozta Rákóczi fejedelem 1704-ben”. A grazi vásár évente két al­kalommal — tavasszal és ősz­szel — nyújt lehetőséget ipari bemutatóra. Az ez évi tavaszi vásárt április 29. és május 7-e között rendezik meg. Magyar részvételre . is számítanak, ezért Győrött, a Hotel Rába különtermében sajtótá­jékoztatót tartott Josef Stöff - ler, a vásár igazgatója, Graz alpolgármestere. Elmondotta, hogy tavasszal Grazban Ausztria iparán kívül kilenc európai ország állít ki egyebek között fogyasztási és beruházási cikkeket, mezőgaz­dasági gépeket és felszerelése­ket, erdő, szőlő és gyümölcs művelésére alkalmas eszközö­ket, építési anyagokat és be­rendezéseket. Az idén is be­mutatják a legkorszerűbb szál­lodai és vendéglátóipari be­rendezéseket, az otthoni mun­kát megkönnyítő háztartási gépeket. A nyugat-dunántúli tagvál­lalatok képviseletében Ligeti Imre, a Magyar Kereskedelmi Kamara nyugat-dunántúli ösz- szekötő bizottságának elnöke kilátásba helyezte, hogy a Győrött nemrégiben megala­kult összekötő bizottság rövi­desen megvizsgálja a négy me­gyét átfogó terület iparának a grazi részvétellel kapcsolatos lehetőségeit. Vadszemle Téli vadszemlét tartottak a híres gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság területén. A még mindig hótakaró nélküli erdőben jól telel a vadállo­mány. A szabad mozgás és élelemszerzés lehetősége jó kondícióban tartja az őzeket, szarvasokat, s így várhatóan a késve érkezett telet sem sínylik meg. Az idén megma­radtak az újszülött téli vad­malacok is. Más években ilyentájt a hóba fullad a ko­rai szaporulat. A KONGRESSZUS TÜKRÉBEN KISZ-szervezet a tanácsnál A fiatalok országos fórumán, a KISZ VIII. kongresszusán a megye ifjúságát több mint 30 küldött képviselte. Köztük volt dr. Petri Edit is, a Pest me­gyei tanács KlSZ-szervezeté- nek titkára, akit arra kérünk, mondja el, miként hasznosítja a tanácskozáson hallottakat. Anyagi támogatás — A KISZ-kongresszus je­lentősége — azon túl, hogy az egész társadalom figyelmét az ifjúság felé fordította — első- | sorban az volt: a résztvevők I országos méretekben is képet kaptak az ifjúsági szervezet 200 MEGAWATT Az Erőmű Beruházási Vállalat Irányításával elkészült s már füstöl a visontai Gagarin Hőerőmű negyedik egysége. Az új generátor 200 megawatt villamos energiát szolgáltat az or­szágos hálózatnak. Ezzel a még épülő hőerőmű összesen 600 megawatt villamos energiát termel. tevékenységéről. Azért is tar­tom ezt rendkívül fontosnak, mert egyébként a KlSZ-alap- szervezetek meglehetősen el­szigeteltek. Nincs arra lehető­ség, hogy egy hivatali alap- szervezet betekintsen egy üze­mi vagy mezőgazdasági KISZ- szervezet munkájába, hétköz­napjaiba és fordítva. Ennek egyenes következménye, hogy az ifjúsági vezetőknek alig van módjuk tapasztalatcserére. Én például csak a kongresszuson tudtam meg, hogy más KISZ- szervezetek rendszeres anyagi támogatást kapnak a vállalat­tól, a tsz-től. Azóta már mi is kértük ezt, s a hivatali veze­tőknél sikerült elérnünk, hogy ezentúl évente 3000 forintot juttasson a tanács, alapszerve­zetünknek. Talán nem kell hangsúlyoznom, hogy mennyi­re jól jött volna ez az összeg évekkel ezelőtt is. Hátrányosabb helyzetben — A szekcióülésen ugyan alig esett szó a hivatali alap­szervezetekről — az ifjúmun­kás szekcióban vettem részt —, hasznosnak és hasznosítha- tónak érzem az ott elhangzot­takat. Világossá vált előttem annak a minőségi különbség­nek az oka, ami egy üzemi és egy hivatali KISZ-szervezet között van. Amíg az üzemi KISZ-esek jelentős tetteket hajtanak végre, aktívan dol­goznak, addig nálunk csak dö­cögve, nagy nehézségek árán megy úgy-ahogy a KISZ- munka. Ezen nem lehet cso­dálkozni. Az alapszervezetünk 80 fős. A KISZ-tagok kéthar­mada állami oktatásban vesz részt, egyharmada bejáró, rá­adásul a munkaelosztás, mint minden tanácsnál, rapszo- dikus. Ilyen körülmények kö­zött nem könnyű egy-egy KISZ-taggyűlést megszervez­ni. Társadalmi munkával sem dicsekedhetünk. Teljesen ér­telmetlen lenne arra kérni a fiatalokat, hogy kommunista vasárnap keretében aktákat rendezgessenek. Igaz, a múlt­koriban, az influenzajárvány idején volt egy sikeres ak­ciónk: az ebédlőben a KISZ- es lányok szolgáltak fel két hétig a beteg felszolgálók he-, lyett. De ezt az alkalmat csak a véletlen kínálta. — 1969 óta vagyok a Pest megyei Tanács KlSZ-szerve- zetének titkára. Programunk középpontjában azóta az ér­dekvédelem áll. Véleményem szerint az érdekképviselet a KISZ nagyon fontos feladata. Ebben a kongresszus és az if­júsági törvény is megerősített Csak akkor várhatunk aktivi­tást a KISZ-tagoktól, ha érzik, a KISZ mindig és mindenütt segíti, támogatja őket. Szükség van erre azért is, mert az ifjú­sági szervezetben még nem alakult ki az az egészséges fe­gyelem, ami a pártszervezet­ben természetes. A jövőben szeretnénk elérni, hogy a fize­tésemelésnél, a jutalmazásnál, a lakáselosztásnál szava le­gyen a KISZ-nek. Keresik a megoldást — Nagyon sokat beszéltünk a kongresszuson a pártba való ajánlás kérdéséről. Általános tapasztalat, hogy azok a fiata­lok, akiket a KISZ-szervezet ajánlott a pártba, felvételük­kel egyidejűleg, automatiku­san kilépnek az ifjúsági szer­vezetből. A legjobb aktivis­táinkat veszítjük el így. A pártszervezetre vár a feladat, megtalálni annak módját, hogy ezt elkerüljük. — A KISZ-kongresszuson minden fontos társadalmi kér­dés napirendre került. Nagy hangsúllyal esett szó például a nők helyzetéről. A nők közéle­ti szereplése csak most van ki­alakulóban, még mindig rend­kívül kevés nő vesz részt a vezetésben. A Pest megyei Ta­nácsnál például egyetlen nő van osztályvezetői beosztás­ban. Mint a Közalkalmazottak Szakszervezete Pest megyei Bizottságának nőfelelőse, több oldalról is ismerem a nők helyzetét. Meggyőződésem, nőpolitikánk céljait nem első­sorban a nőknek kell megva­lósítaniuk. Éppen így, nem csak a fiataloknak kell az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozatát és az ifjúsági tör­vényt valóra váltani, s ebben a meggyőződésemben is meg­erősített a kongresszus. A. É. Január 17-től 30-ig „FEHÉR HETEK" A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN Kész ágyneműgarnitúrák, ágynemű- és lepedővásznak nagy választékban. 'tí/wm

Next

/
Thumbnails
Contents