Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-21 / 17. szám
4 1973. JANTJÄR 21., PÉNTEK Bárány Tamás Gábor Andor-díj as Csütörtökön a Magyar Írók Szövetségében került sor a Gábor Andor-díj ez évi átadására. A kétévenként odaítélendő díjat ezúttal — a Gábor Andor-bizottság és az Írószövetség titkársága együttes döntése alapján — Bárány Tamás kapta. Dobozy Imre, az írószövetség főtitkára bensőséges hangulatú ünnepségen — írótársak és barátok jelenlétében — méltatta Bárány Tamás írói pályáját, elkötelezettségét a mai témák ábrázolásában, majd átadta a díjat. Kastélyszálló Bükön Téliesítik a büki gyógyfürdőt. A munkálatok befejező szakaszukhoz érkeztek. Befedik az egyik nagy medencét, központi kazán- és trafóház, valamint hőtávcsatoma épül. A jövő téltől egész évben fogad vendégeket a többfajta betegség gyógyítására alkalmas vizű fürdő, harmincöt millió forintot költenek a teljesítésre. A SZOT 300 személyes üdülőszállót építtet az egyre bővülő fürdőtelepre. Több vállalat és család is kisebb-na- gyobb nyaralót emel mellette. A Vas megyei Idegenforgalmi Hivatal kastélyszállóvá alakíttatja a faluban levő szép műemlék Szapáry-kastélyt. öt- venen lakhatnak majd benne. A kutatások eredményei a kiállításokon A PETŐFI- ÉS DÓISA-É MÚZEUMI PROGR AMJA 1972: Petőfi Sándor születésének 150., Dózsa György születésének 500. évfordulója. Hogyan készülnek, milyen kiállításokkal, rendezvényekkel jelentkeznek a megyei múzeumok közül a helytörténetileg legjobban érintettek a jubileumi esztendőben? — kérdeztük dr. lkvai Nándort, a Pest megyei Múzeumok igazgatóját. A költő emlékei — Megyénk gazdag Petőfi- emlékekben, de ezekből a legtöbbet mégis Aszód őrzi és ápolja. A Petőfi-évforduióra is az aszódi múzeum hozza a legtöbb újdonságot. Szeptemberben bezárta kapuit: nyárra, kitatarozva, megifjodik. Falai között három kiállítás fogadja majd a látogatókat. A „Petőfi Pest megyében” nemcsak az aszódi diákéveket öleli fel, hanem a költő többi Pest megyei — váci, Vác környéki, Dél- Pest megyei — tartózkodásáról, kapcsolatáról is tájékoztat. Bemutatják a múzeum nemrégi szerzeményét, egy, Petőfire vonatkozó, kétszáz darabos hagyatékot —, s .azonkívül is számos irodalmi, hazai művelődéstörténeti ritkaságot, korabeli könyveket, visszaemlékezéseket, újságcikkeket. Még két kiállítással jelentkezik az aszódi múzeum. Az egyik a Galga-völgy néprajzát, viseletét, szokásait, hiedelemvilágát, tárgyi környezetét, ünnepnapjait, hétköznapjait, gazdálkodását szemlélteti. Az életnagyságú bábukat környékbeli parasztasszonyok állítják be, öltöztetik magyar, szlovák, sváb népviseletbe. Még a ráncolást, vasalást is, az eredeti hagyományok szerint, maguk végzik. Bemutatják mind a hat Galga menti népművész alkotásait — közülük a galgamácsai Vankóné Dudás Juli nagy alakú freskót készít a kiállítóterembe... Az aszódi múzeum harmadik kiállítása kissé a szűkösségnek — számunkra szerencsének— is köszönhető. Kalicz Nándornak, az MTA tudományos kutatójának vezetésével évek óta folynak ásatások Aszódon. Máris sok kőkori, népvándorláskori, Árpád-kori leletet tártak fel. Mivel az anyagot hely hiányában nemigen tudják hova vinni — a Petőfi Múzeumnak ajándékozták. Ezeket az új szerzeményeket is a régészeti kiállításon tekinthetik meg a látogatók. Mindhárom kiállítást dr. Boreczky László, a központi múzeumigazgatóság munkatársa rendezi. Ugyancsak a Petőfi-évfor- dulóra a dömsödi Petőfi-em- lékmúzeum állandó kiállítását felújítják, tárgyi anyagát bővítik. A parasztság a XY. században — A Dózsa-ünnepségeknek országosan is Cegléd a központja. Milyen kiállítással jelentkezik az évfordulóra a városi Kossuth Múzeum? — Dózsa Györgyről, egyetlen aláírásán kívül, nem maradt tárgyi emlék, hiszen még beszédeit, Ceglédi kiáltványát is latinból fordították vissza. Fegyvertársáról, Mészáros Lőrinc ceglédi plébánosról sincs közvetlen feljegyzés. Ellenben sokat tudunk a parasztság, alföldi jobbágyság késő középkori, kapitalizálódástól még A BUDAI JÁRÁSBAN „Família Miskeyana“ • Trubadúrok a vár tövében • Kapitányok a végeken • Országos küldetésben Kiss Ákos, az Iparművészeti Múzeum tudományos munkatársa sok szállal kötődik Pest megyéhez, főleg a budai járáshoz, ezen belül is Tinnyé- hez és környékéhez. Kiss Ákos ókori régész és ókori tárgykutató iparművészettörténész, de foglalkozik más korokkal is. Más szemmel is, például a történész szemével is kutat egy-egy szívéhez közelálló tájat — például Tinnyét és környékét. Ezt a vidéket azért ismeri jól, mert — bár Erdélyből származik — apja Tinmyén volt postamester, ő ott járt elemi iskolába. Jól ismeri a tájat, szeretett mindig arra járkálni, vándorolni később Francia lovagvár Tinnyén 1961-ben közzétette érdekes tanulmányát, az Archeológiái Értesítőben arról, hogy a XII—XIII. században állt híres, oklevelek által sokat emlegetett, Aynard vára ezen a környéken volt. III. Béla király második felesége, Antiochiai Chatillon Anna provencei eredetű, nagy nevű nemzetségéből származott. Kíséretében Magyarországra érkezett 1186-ban nemzetségének sok tagja. Zsám- bokot és Perbált kapták adományul. A tatárjárás után építhették várukat a meredek dolomitszirtek egyikén, amelyet földsánccal, árokkal vettek körül. Felvették a Zsámbéki nevet is. Ennék a várnak helyét találta meg Kiss Ákos és írta le részlete — Ez egy tipikus francia lovagvár volt, trubadúrok lantokat pengettek tövében — mondja —, ezt találtam meg Tinnyétöl három kilométerre. Kossuth, a földbirtokos Kiss Ákos Tmnyével foglalkozva egy újabb könyvében — Tinnye és Uny története a XVIII. században, amely most jelent meg — arról ír, hogy a honfoglalás után a vezértörzs ezen. a vidéken szállt meg. Tinnye környéke a középkori magyar állam szíve volt, hiszen négy középkori királyi székhely — Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Vi- segrád — szinte mértani középpontjában helyezkedik el ez a vidék. Később, a XVII. században, Tinnye és Uny (Komárom megyének a budai járással határos községe) korábbi magyar földesurai a közeli végvári tiszti családoknak adták el birtokukat. Később fokozatosan egy tipikus végvári tiszti família kezébe ment át a birtok, a Miskeyek kezébe. Kiss Ákos „família Miskeyana” néven jelöli az itt kialakuló közbirtokosságot, amely házasodásokkal 40—50 családra szaporodott. Ezen a vidéken olyan középbirtokosi szervezet alakult ki, amely a legnagyobb leit az országban. Kiss Ákos rámutat arra, hogy a magyar végvárait parancsnoki, tiszti kara vérségi kapcsolatok révén annyira összefonódott, hogy „idegen” nem nagyon lehetett a végvárakban vezető pozícióiban. A XVIII. században a Tiny- hye környéki középbirtofcos- ság adminisztratív hatalmat is a kezébe kaparint: Pest és Esztergom megyék tiszti karának egy részét adják. A XIX. század elején felépült 300 tinnyei, unyi köz- birtokos kúria. Kossuth Lajos egy időre Tinnyóre költözött, birtokot vásárolt itt, és kúriát épített, azért, hogy politikai jogait az ország szívében, Pest vármegyében, gyakorolhassa, hogy nagyobb hatással legyenek nézetei. Tiny- nyén szervezték meg, a reformkorban, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárat, ide vezetnek a Nemzeti Színház megalapításának szálai is. Országos küldöttségekben számtalanszor felbukkannak idevalósi közbirtokosok nevei. A könyv főleg a Miskey közbirtokosság történetének, életmódjának, gazdálkodásának bemutatása céljából íródott. Jobbágylista A kötet — a Pest és Komárom megyei Múzeumok kiadásában jelent meg. Legérdekesebb részei, amelyekben Kiss Ákos a jobbágyokkal foglalkozik. Rátalált a jobbágyok teljes névsorára, részletesen közli adóterheiket, családokra lebontva, gazdálkodási módszereiket, a kereskedelem, az ipar helyzetét. Foglalkozik a katonaállítással, a korabeli egészségüggyel és közművelődéssel, vallási ügyekkel. — Ez az első magyar tájegység, amely ilyen szempontból fel van tárva — mondja. — Sok segítséget kaptam a Pest megyei Múzeumok igazgatóságától. A kutatásokat Tinnye környékén ezután sem hagyom abba. B. Gy. érintetlen életéről. Erről a ceglédi múzeum, a környékbeli ásatások, új szerzemények révén, helyi emlékekben is gazdag. „A parasztság XV., XVI. században” címmel rendez kiállítást a Dózsa-évfordu- lóra. — Milyen, az évfordulóra vonatkozó kutatásokat folytatnak a megyei muzeológusok? — A penci iskola s múzeum igazgatója, Jakus Lajos, Petőfi származásáról, szüleinek, nagyszüleinek — vándoriparosoknak, kereskedőknek — életéről közöl tanulmányt a márciusban megjelenő megyei múzeumi évkönyvben. Dr. Toros László nyugalmazott középiskolai tanár, a nagykőrösi gimnáziumi Arany János múzeum igazgatója Petőfi és Arany barátságának emlékei után kutat. — Milyen múzeumi rendezvényekre kerül sor az évforduló jegyében? — Az aszódi Petőfi Múzeum s a helyi tanács a volt Podmaniczky-kastélyban székelő diákszállóban Petőfi-ku- tatók tudományos tanácskozását kívánja megrendezni. P. A, Egyedülálló művészet Fél évszázad után ismét készül — mint megírtuk — a zsolnai porcelán fajansz a pécsi gyárban. Porcelán fajanszokat kézi technikával a világon csak Pécsett állítanak elő. FEBRUÁRRÁ Huszonhárom szakkönyv, százezer példányban Sajtótájékoztató a 15. mezőgazdasági könyvhónapról Tegnap délelőtt a Magyar Sajtó Házában tájékoztatták a lapok munkatársait, valamint a könyvkiadó és könyvterjesztő vállalatok képviselőit, a februárban megrendezendő 15. mezőgazdasági könyvhónapról. Fehér Gyulának, a MUOSZ mezőgazdasági szakosztálya titkárának megnyitója után dr. Sárkány Pál, a Mezőgazda- sági Könyvkiadó Vállalat igazgatója elmondotta, hogy a mezőgazdasági könyvhónapok mindig a mezőgazdasági dolgozók szakmai továbbképzésére hívták fel a figyelmet, hiszen enélkül nem fejlődhet a növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszeripar. A szakmai továbbképzés pedig elválaszthatatlan az önképzéstől: a szakkönyIDÉN 14500 „GÓLYÁT“ VÁRNAK A FELSŐFOKÚ TANINTÉZETEK Tájékoztató a jelentkezés módjáról Tizennégy és fél ezer „gólyát” várnak az 1972—73-as tanév nappali tagozataira a felsőoktatási intézményeikben, közülük hat és fél ezren egyetemeken, egyetemi jellegű főiskolákon lehetnek elsősök. 2085-en kezdhetik meg tanulmányaikat a különböző műegyetemeken, az orvosegyetemeken 1240, az agráregyetemeken 910 a felvételi keretszám. A művészeti főiskolákon 300-an, a pedagógusképző intézményekben 3110-en, a műszaki és mező- gazdasági és a gazdasági jellegű főiskolákon pedig összesen 46S0-en kezdhetik meg tanulmányaikat. A „divatos” szakokra, karokra várható jelentkezés miatt a szakemberek már most felhívják a figyelmet, hogy például országosan mindössze 320 jogászhallgató, a tudományegyetemek bölcsészkarainak tanárszakain pedig mindössze 420 elsős nyerhet felvételt. Ugyanakkor a tanárképző főiskolára 1550, a tanítóképzőkbe 940, az óvónőképzőkbe pedig 580 fiatalt várnak. A különböző műszaki jellegű felsőfokú technikumokban és főiskolákon több mint háromezer új üzemmérnököt, a gazdasági jellegű főiskolákon pedig 695 új üzemgazdászt kívánnak képezni. A felvételi kérelmeket az érettségi, képesítő bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani; a munkaviszonyban állók kötelesek kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is mellékelni. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatára pályázók kérelmét a középiskolák március 1-től 15-ig, a felsőoktatási intézmények pedig május 2-ig (a tanító- és óvónőképző intézetek március 25-ig) fogadják el. A sorkatonai szolgálatot teljesítők illetékes parancsnokságuk engedélyével pályázhatnak a nappali tagozatra. A művészeti főiskolákra történő jelentkezés feltételeit később hozzák nyilvánosságra. Esti és levelező tagozatra a jelentkezési határidő május 15-e. A felvételi vizsgáltat június 26 és július 31 között tartják. vek és folyóiratok rendszeres tanulmányozásától. Jelenleg mintegy négyszáz mezőgazdasági tárgyú mű, másfél millió kötet kapható a könyvesboltokban — közölte a továbbiakban dr. Sárkány Pál. A mezőgazdasági folyóiratok egyszeri megjelenésének példányszáma meghaladja' a százezret. Tovább folytatják a Magyar Mezőgazdaság Szak- könyvtára, a Natura, és más sikeres könyvsorozatokat. Mind több kézikönyvet, szakszótárt jelentetnek meg — példa rá a régóta nélkülözött Szőlészeti, Borászati Értelmező Szótár. Szólt a kiadási gondokról, a nyomdai átfutási idő hosszabbodásáról, és más hiányosságokról : a kertészetnek például egyáltalán nincs üzemszervezési szakirodalma. Az előadó ezután részletesen ismertette a könyvhónapra váló felkészülést: februárra 23 mezőgazdasági mű jelenik meg, összesen százezer példányban. Kifejezte reményét, hogy a mezőgazdasági üzemeket a könyvhónap is serkenti majd szakkönyvtárak, kézikönyvtárak alapítására, gyarapítására, szakirodalmi felelősök kijelölésére. Felhívta a figyelmet: a szakirodalom termelőeszköz, e könyveket ne a kulturális alapból, hanem üzemi költségvetésből vásárolják a gazdaságok. Javasolta, hogy a köteteket őrizgetés, lel- tározgatás helyett adják ki bátran — hiszen a szakirodalom három év alatt úgyis elévül, elértéktelenedik. Ezután Juhász Sándor szarvasi tanácselnök-helyettes és Daude Mihály, a szarvasi tanács művelődési osztályának vezetője tájékoztatta a jelenlevőket a mezőgazdasági könyvhónap február 1-i országos megnyitó ünnepségéről, amelyet városukban rendeznek meg. Felszólalások, kérdések következtek, amelyekre Horváth Dénes, a Művelődés- ügyi Minisztérium Kiadói Fő- igazgatóságának osztályvezetője válaszolt P. A. HAZTARIXSI BIZTOSÍTÁS
