Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-21 / 17. szám
2 "¥/£írfflP 1972. JANUÄR 2L, PÉNTEK A jugoszláv államelnökség új funkcionáriusai Líbia - napilapok nélkül Laptulajdonosok, szerkesztők és újságírók a oépbiróság előtt Hét nap Tollától Tolláig AZ ELMÜLT HÉT NAP blatt a chilei ellenzék ellentámadásba lendült. Ennek rövid krónikája: A január 16-i pótválasztáso- fcat megelőző pénteken a hadsereg vette át a közrend fenntartását, az ország. Santiagóiéi délire fekvő hárem tartományában, é6 Salvador Allende köztársasági elnök elrendelte Eduarde Frei volt elnök és két képviselőjelölt fokozott védelmét Ez intézkedéseket az tette szükségessé, hogy a póttá- lasziási kampány meglehetősem feszült légkörben folyt. Nemrégiben ugyanis a kereszténydemokrata ellenzék a kép- riselőházban leszavazta Jose Toha betógyminisztect, AUen- de elnök közeli harcostársát mivel ő engedélyezte fegyveres csoportok működését Santiago és más városok utcáin, s ^megsértette a szólásszabadságot”. Az ellenzék az alkotmány megsértésével vádolta a belügyminisztert sót később magát AHendét is, mert Tohát — ügyes taktikai húzással — hadügym i niszterré nevezte ki még az előtt, hogy a szenátus .is foglalkozott volna a bizalmatlansági kérdéssel. Szombaton Allende — a terveknek megfelelően — sajtóértekezleten ismertette azoknak a nagyvállalatoknak a névsorát, amelyeket a kormány magántulajdonból társadalmi tulajdonba kíván helyezni, vagy vegyes vállalattá akar átalakítani. Elutasította viszont azt a reakciós koholmányt, mely szerint államosítani akarják a kis- és középvállalatokat is. A VASÁRNAPI parlamenti pótválasztAsoKON az ellenzék jelöltjei kerültek ki győztesen, ám a Reuter megállapítása szerint e választások végeredménye mégis amra mutatott, hogy Ai- lende népszerűsége fokozódott, £ hogy le tudja győzni őt az ellenzék, az csak abban az esetben lehetséges, ha „teljesen összefog". HÉTFŐN ARemdie és miniszterei háromórás tanácskozáson vitatták meg a pótvá- iasiztások következtében előállít helyzetet Megállapították: a kormány jelöltjeinek veresége azzal magyarázható, hogy sok választó nem értette meg, áldozatot kell hozni a szocializmus érdekében. Ezzel egyiidőben az ellenzéki Nemzeti Párt erőteljesén támadta a kormányt és programjának teljes megváltoztatását követelte, sőt ez ügyben felvetette a népszavazás gondolatát is. KEDDEN a kormány nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra. hogy a választási hadjáratban az ellenzék egyesült a szélsőjobboldali nacionalistáikkal, s éberségre szólította fel az ország népét, nehogy az ultra jobboldal zavaros helyzetet teremthessen az országban. ellenforradalmi terveik megvalósítására. SZERDÁN az ellenzék újult erővel fogott hozzá Toha elleni kongresszusi akciójához. Ennek eredményeként sízerdán este a chilei szenátus elutasította Toha hadügyminiszter folyamodványát, melyben az ellene emelt vádat — az alkotmány megsértésének vádját — kérte elejteni. Miként már a politikai harc során gyakran előfordul, egyre inkább Toha körül sűrűsödnek a szocialista áliam- remd kialakítását következetesen járó AHende-hormán.y, s az ellenzék közti csatározások hullámai s Jose Toha személye egyre inkább jelképpé válik, a szocializmus jelképévé. ALLENDE, ki 14 hónapja, népszerűségére támaszkodva, következetesen valósítja meg céljait, csütörtökön újabb taktikai lépésre határozta el magát: lemondott 13 tagú kabinetje, lehetővé téve Allende számára a kormányátalakítást. Allende, miként már korábban jelezte, most kiszélesíti a baloldali koalíciós kormány politikai bázisát, s ez zálogává válhat az ellenzék feletti végső győzelemnek. A. B. T. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöksége csütörtökön kinevezte a JSZSZK elnöksége funkcionáriusait. A JSZSZK elnöksége főtitkárává Szlavko Kuhart, a jugoszláv alkotmánybíróság eddigi titkárát, a főtitkár helyettesévé pedig Angel Kli- szinszkit, a szövetség szkups- tina törvényhozó-jogügyi bizottságának eddigi titkárát nevezték ki. A köztársasági elnök és a fegyveres erők főparancsnoka nemzetvédelmi külön tanácsadóját, Ivan Miskorvics vezérezredest, egyben az állam- biztonsági tanács titkárává is kinevették. A szövetségi nemzetvédelmi miniszter helyettesét, Iván Dőlnie sár ezredest egyidejűleg a nemzetvédelmi tanács titkárává is kinevezték. Líbiában szerdától nem jelennek meg napilapok, A forradalmi tanács által életre hívott népbíróság ezzel egyidő- ben megkezdte 28 vezető laptulajdonos, szerkesztő és újságíró perét. A kormányzat nem adott magyarázatot arra, miért zárták be a szerkesztőségeket, s nem adott ki hivatalos közlést a per előkészületeiről sem. A sajtó prominens képviselői ellen az a vád, hogy a trónfosztott Idrisz király uralma idején félrevezették a közvéleményt”. A vádlottakat házi őrizetben tartják, lapjaik megjelenését beszüntették, amíg a per tart. Az AP szerint a líbiai sajtó Római brit körökben csütörtökön arra számítottak, hogy Mintoff máltai miniszter- elnök és Lord Carrington angol hadügyminiszter péntekre virradóra befejezik a máltai brit támaszpontok sorsáról folyó tárgyalásaikat és parafál- ják az új bérleti szerződést. Luns NATO-főtitkár még szerdán este visszautazott Brüsz- szelbe, miután ismertette Mintoff ál a NATO ajánlatát. Megfigyelők úgy sejtik, hogy ez az összeg 12—13 millió font sterling körül lehet. A szerdai eszmecsere után tovább javult a hangulat á résztvevők között. Mintoff kijelentette, hogy derűlátóbb, berkeiben elrendelt tisztogatás általános meglepetést keltett. S/flvjBt „repüir-segítség Üőitgla Besh népének Csütörtökön útnak indították a szovjet szakszervezetek gyógyszerekből, kórházi berendezésekből, sátrakból, ruhaneműből, cipőből és más nélkülözhetetlen közszükségleti cikkekből álló ajándékát a kelet- bengáliai dolgozóknak. Az adományt csütörtökön reggel egy AN—12-es repülőgép vitte Daccába. A szovjet szakszervezetek központi tanácsa a nap folyamán még egy repülőgépet indított hasonló szállítmánnyal Kelet-Bengáliába. mint valaha és az eddig szűkszavú Carrington is annyit mondott, hogy történt bizonyos előrelépés. A csütörtökön tisztázandó kérdések között első helyen állt a bérlet összege, továbbá az a kérdés, hogy Anglián kívül, mely országok használhatják a máltai támaszpontokat, valamint maguknak a támaszpontoknak a területe és ezzel összefüggő adminisztratív kérdések. Anglia és az Egyesült Államok azt szeretné, ha a máltai támaszpontokat csak NATO-országok használhatnák. ★ Kadhafi líbiai elnök szerdán este táviratot intézett a Rómában tárgyaló Mintoff máltai miniszterelnökhöz. Ismét hangoztatta, hogy Líbia támogatja a szigetországot függetlensége megvédésében. Kadhafi hangoztatta, hogy figyelemmel kíséri a római tárgyalásokat és figyelmeztette Mintoffőt, hogy tárgyalópartnerei katonai céljai megvalósításakor nem vesznek tudomást a máltai nép jogáról a függetlenségre. AZ AMERIKAI LÉGIERŐ B—52-es légierődjei csütörtökön már ötödik napja folytatták szőnyegbombázásaikat a három indokínai ország határának találkozása közelében. AZ ANGOL—RHODESIÁI MEGÁLLAPODÁS -dien, tiltakozó afrikaiak újabb tömeg- tüntetései robbantak ki szerdán este a dél-rhodesiai fővárosban, Salisburyban és az ország legrégibb városában, Fort Victoriában. Aliig felfegyverzett rendőrök könnygázgránátokkal igyekeztek szétoszlatni a tüntetőket. Fort Victoriában, a rendőrök tüzet nyitottak az afrikai tüntetőkre és két embert súlyosan megsebesítettek. PÁRIZSBAN csütörtökön megtartották a vietnami kérdéssel foglalkozó négyes értekezlet 141. ülését. „Dupfa-Nixon" után... Két utazás között Moszkvában befejezte látogatását Kendzo Kono, a japifcn törvényhozás felsőházának ,4A» nöke és közeleg Gromiko külügyminiszter tokiói látogatása. Nem meglepő, hogy a világsajtó terjedelmes kommentárokban elemzi a számos komoly jel szerint új szakaszba lépő szovjet—japán kapcsolatokat. Ezek a kapcsolatok olyan időpontban kerültek a nemzetközi érdeklődés homlokterébe, amikor a nemzetközi élet megfigyelői egyhangúlag a japán— amerikai viszony válságáról beszélnek. Az okok közismertek: Washington hosszú ideig jelentős vám- és egyéb gazdasági kedvezményeket biztosított a Felkelő Nap országának. Washington politikai alapon tartotta fenn ezt az állapotot több mint két évtizedén át: Japánt nyíltan „a kommunizmus és különösen Kína” elleni harc jegyében erősítették az amerikaiak. Csakhogy az utóbbi időben Nixon egy időben két nagy csapást mért a dinamikus gyorsasággal fejlődő ázsiai szigetországra. A híres „dupla-Nixon” két, egymással összefüggő része: Washington nyitása Peking felé és a Japánnak eddig nyújtott gazdasági kedvezmények „fájdalmas felülvizsgálása”. A helyzet odáig romlott, hogy legutóbb San Clemente- ben Szató miniszterelnök kénytelen volt kijelenteni: nem áll módjában meghívni Japánba Nixont, mert az ország közhangulata ezt nem teszi lehetővé... Ilyen körülmények között várható volt, hogy Japánnak felül kell bírálnia eddigi, egyoldalú politikai kapcsolatait. Az első lépéseket már korábban megtették, de a folyamat most kétségtelenül meggyorsult. A Szovjetunión korábban nem múlott a kapcsolatok javítása: nem Moszkva, hanem Tokió politikája változott. Szovjet részről mindig is azt vallották, hogy kívánatos lenne a két nagy ország kapcsolatainak javítása az élet minden területén. A szomszédságból nem utolsósorban az következik, hogy hatalmas lehetőségek kínálkoznak a gazdasági együttműködés területén, de megvannak a politikai kérdésekben is — leszerelés és más fontos problémák vonatkozásában — az együttműködés esélyei. A két utazás, Kendzo Kono moszkvai és Andrej Gromiko tokiói útja között kerül sor a szovjet—japán gazdasági vegyesbizottság tanácskozásaira. Itt kerül majd komolyan szóba egy hat és fél ezer kilométeres olajvezeték, amelyen át a Szovjetunió évi 50 millió tonna olajat szállíthat Japánnak. És ez csak az egyik téma a sok közül... Kennedy és U Thant Edward Kennedy szenátor (jobbról), aki hivatalosan ugyan nem elnökjelölt, mégis a választási kampány egyik központi alakja, beszédet mondott New Yorkban, az Emberi Jogok Ligája által a távozó U Thant főtitkár tiszteletére rendezett vacsorán. Beszédében élesen támadta Nixon bel- és külpolitiká ját. A többi között kijelentette, hogy az amerikai kormány „súlyos felelősséget” vállalt az indokínai népek jogainak megsértése miatt a történelem színe előtt. Kennedy mellett U Thant látható. Lenin mellett dolgoztam Elmondta: T. Tyihomirova 1918-ban a moszkvai területen. Kiin városában dolgoztam, titkárnő voltam, majd a bűnügyi nyomozó bizottsághoz kerültem. Sokszor kértem idősebb munkatársaimat, küldjenek Moszkvába, nagyon szerettem volna látni Lenint. 1920-ban beteljesült a vágyam. Lelkiismeretes munkámért Moszkvába helyeztek, a Népbiztosok Tanácsának ügyintéző csoportja- hoz. Határtalan örömmel fogadtam, amikor közölték, hogy a telefonközpontban kapok munkát. Amikor először mentem be új munkahelyemre, nagyon izgultam. A szobába bejött Vlagyimir Iljics. Rámnézett és valami melegség sugárzott szeméből. Hozzámlépett és mosolyogva kérdezte: — Üj ember itt? Hol dolgozott eddig? Elmondtam. — Nos, akkor együtt dolgozunk. A telefonközpont közvetlenül Lenin dolgo- zoszobaja mellett állt. Nem voltunk sokan és 2d áraztunk. Ehhez a központhoz tartózta!c a politikai bizottság, a kormány tagjainak irodai es lakasa, a népbiztosok, a Vörös Hadsereg vezérkara, közvetlen vonalunk volt Péter- varral és Harkovval. A telefon kezelése mellett Lenin különféle megbízásait is teljesítettük, hogy valamelyest könnyitsünk a titkárság munkáján. Szobánkban kis táblán vezettük Lenin megbízásait. Nemegyszer ő maga irta fel oda a teendőket: kiket kell késedelem nélkül bekapcsolni hozzá, kit hívjunk fel azok közül, akik találkozni kívántak Leninnel. Vlagyimir Iljics csodálatosan be tudta osztani az idejét, kihasznált minden percet. Gyakran jöttek hozzá parasztok, munkások az ország különböző vidékeiről. Lenin szeretett beszélgetni velük. Ű maga is gyakran kijárt az üzemekbe. Mi továbbítottuk Lenin leveleit a központi bizottság és a kormány tagjaihoz. Megkövetelte, hogy mindenki személyesen írja alá a borítékot, hogy hány óra hány perckor kapta meg a küldeményt. Ha levelet hoztunk, Lenin azonnal felbontotta és a borítékot beidegzett mozdulattal a fény felé tartotta, nem maradt-e benne valami. Vlagyimir Iljics rendszerető ember volt és tőlünk is ezt követelte. Dolgozószobájában, íróasztalán mindig rend volt. Ha bármit kért, soha nem mulasztotta el hozzátenni: „Legyen szíves, intézze el!” S ha valamit elintéztünk, amit ránk bízott, mindig megköszönte. Mi továbbítottuk Leninnek a szikratávírón érkezett üzeneteket a polgárháborúban aratott győzelmekről, a nagy városok ellátásáról, a vasút munkájáról, a tűzifa kitermelésről, szállításról. Lenin rendkívül nggy figyelemmel olvasta ezeket a táviratokat, /különösen a frontról érkezett jelentéseket. Soron kívül fogadta a frontokról érkezett parancsnokokat. Velünk, munkatársaival idősebb barátként viselkedett. Mindig segítőkész volt, ha bármelyikünk nem értett valamit. Vlagyimir Iljics sokszor fél éjszakákat bent dolgozott irodájában. Elmenetele előtt mindig beköszönt hozzánk: „Pihenni mentem, jó éjszakát.” Ilyenkor elcsendesedett a munka, és egyikünk lepihent a Lenin szobájában levő díványon. Előfordult, hogy Lenin visszajött, elnézést kért a zavarásért, magához vette a szükséges iratoluit és — pihenjen csak szavakkal — visszament lakásába. Lenin utasítására aztán egy pihenőszobát is berendeztek nekünk. Lenin a folyosó végén lakott. Előfordult, hogy valamit otthon felejtett, olyankor odaadta a kulcsot és kérte, hogy hozzuk el a megfelelő könyvet, iratot. Ha Na- gyezsda Konsztantyinovna beteg volt, vagy pihent, mindig felhívta arra a figyelmet és kérte, csendben menjünk be, ne zavarjuk őt. Egyszer, amikor éjszakai ügyeletes voltam, az egész épületben felberregtek a csengők, a Kreml udvaráról pedig, ahol a Központi Végrehajtó Bizottság iskolája volt, zaj, rohanó léptek zaja hallatszott. Ijedten kiszaladtam a folyosóra, hogy megtudjam, mi történt. Az őr azt mondta, riadó van, senki sem járhat a Kremlben. Visszamentem a szobámba és riadtan néztem ki az ablakon. Hirtelen éreztem, hogy valaki a váltamra tette a kezét. Lenin volt. — Megijedt? — kérdezte, majd elmondta, hogy próbariadót rendeltek el, így ellenőrzik a Kreml őrségének készenlétét. Vlagyimir II- jics az ablakból elégedetten figyelte, hogy minden rendben zajlott le. Vlagyimir Iljics nagyon figyelmes volt munkatársaihoz. Amikor például megtudta, hogy az egyik telefonkezelőnk a kimerültségtől megbetegedett, személyesen intézkedett, hogy szanatóriumba utalják. Máskor arra volt gondja, hogy egyik kolléganőnk gyermekét elhelyezzék óvodában. A. kronstadti lázadás napjaiban Lenin egyik éjszaka nagyon későn tért pihenni. Alighogy elment dolgozószobájából, jelentkezett a Forradalmi Katonatanács ügyeletese és közölte: rövid idő múlva sürgős táviratot küldenek. Én voltam az ügyeletes, és — mint máskor is tettük, amikor nem akartuk Lenint zavarni — felhívtam a bátyját, Dmitrij Iljicset (ő akkor náluk lakott) és elmondtam a Leninnek szóló üzenetet. Két perc sem telt el, amikor Vlagyimir Iljics felhívott és idegesen kérdezte, miért nem viszem a táviratot. Szerencsére az hamar megérkezett és már szaladtam is vele hozzá. Másnap reggel első dolga volt, hogy elnézést kérjen esti türelmetlenségéért. 1922-ben Lenin többször betegeskedett: jelentkezett az 1918-as merénylet hatása. Mind gyakrabban utazott ki Gorkijba és mind hosz- szabb időt töltött ott. Gorkijba továbbítottunk minden levelet, táviratot, újságot. Az orvosok tilalma ellenére Vlagyimir Iljics időnként bejött a Kremlbe. Utoljára 1922. december 12-én járt az irodájában. 1923 október 18 -án kérte, hogy gépkocsin hozzák be Gorkijból és váratlanul megjelent a Kremlben. Akkor láttam utoljára életben. 1924. január 22-én vettünk végső búcsút tőle. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat 14-16 éves, általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat ipari tanulónak az alábbi szakmákra: kőműves, ács-állványozó, vas- és fémszerkezeti lakatos, épületasztalos, fapadlózó és műanyagburkoló, központifűtés-szerelő, víz- és gázvezetékszerelő, villanyszerelő, szobafestő és -mázoló, üvegező, épületburkoló (h), műkőkészitő, vasbetonszerelő, vízszigetelő, bádogos, tetőfedő. Jelentkezés az alábbi címen: Budapest XXI., Csepel, Kiss János altábornagy u. 19—21. A vidékiek részére tanulóotthont, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat ad a vállalat. RÓMA Befejezés előtt a máltai tárgyalások
