Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

”"&€ívlap 1973. JANUAR 20., CSÜTÖRTÖK Honnan az erő? A népművelés gondozói | Az Agócs-házaspár ■— a férfi matematika-fizika szakos, a fiatalasszony ma- gyar-történelem-testnevelő ta­nár — közel tíz éve, pályakez­dőként érkezett Pilisszántóra. Kaptak egy nagyon szerény szolgálati lakást, házrészt, az­óta is — ma már két gyerek­kel —■ abban élnek. A pécsi diákévek után, nehezen szok­ták meg ezt a hegyközséget, ahol még ma is egyéni parcel­lákon gazdálkodnak, ahol az idősebbek a hagyományokban élnek, a fiatalok pedig elfor­dultak a földtől, elfordulóban vannak a hagyományoktól. Az ő útkeresésüket próbálja segí­teni, „fogékonyságukat a tisz­taságra” megragadni a maga tehetségével, lehetőségeivel, eszközeivel az Agócs-házaspár. Az iskolai munka mellett szinte letelepedésük óta ők ketten fogják össze a' község kultúréletét. A , pilisszántói közművelődés otthona egy két évvel ezelőtti, a járási nem­zetiségi találkozóra — csak kívülről — rendbehozott épü­let, amelyben filmszínházat, könyvtárat, párt- és KISZ-he- lyiséget, klubszobát találunk. Agócs Attiláné kilenc éve tisz­teletdíjas könyvtáros itt: 1900 lakoshoz most háromezer kö­tetet — benne szlovák nem­zetiségi irodalmat — és 415 olvasót számlál. Emellett egy szentendrei ipari szövetkezet helyi műanyagüzemében is alapított s vezet egy fiók­könyvtárak Matematika sza­kosaiéi'je a tanítás mellett, később ébredt elszánással, szobrászattal foglalkozik. Vi- segrádon önálló kiállítása volt már, egy szentendrei kiállítá­son harmadmagával szerepelt, a közeljövőben pedig egy bu­dapesti vállalat KlSZ-helyisé- gében mutatják be szobrait. S mind e mellett, 4—5 éve már, hogy. a községi irodalmi szín­padot vezeti. Legutóbb Illyés Gyula, Juhász Ferenc művei­vel szerepeitek: „fogékonysá­gukat a tisztaságra, megra­gadni...”. Pár száz forintos tiszteletdíj ellenében Pilisszántón az Agócs-házaspár fogja össze évek óta a tehetsége, lehető­ségei szerint a községi műve­lődést. Honnan az energia, az ügyben való hit, az emberek iránti szeretet? J Dr. Dulkay Lórántné | fiz éve került történelem- és testnevelőtanárként Törteire, azelőtt a kemencei iskolában dolgozott. Testnevelőnek ré­gebbi versenyeredményei ké­pesítik. Törteién pedagógus­szolgálati lakásban él szak­májában elismert férjével, aki körzeti állatorvos. Két gyer­mekük már felnőtt. Dr. But- kay Lórántné 1963 óta községi tanácstag, 8 évig volt községi népfrontelnök, 1967 óta járási tanácstag. Az elmúlt válasz­tások utárf a katedrát, az is­kolai testnevelésit, az ottani igazgatóhelyettesi munkát fel­cserélte: községi tanácselnök­nek választották. Dr. Dutkay Lórántné a tanárképző főisko­lai képesítéshez időközben el­végezte a marxista—leninista psti egyetemet, majd beiratko­zott a bölcsészkarra,.történész- hallgatónak: 2 év múlva böl­csészdoktor. Törődni — de ilyen igény- hyel! — egy község százféle nagy, százféle apró gondjával! A közel tízezer kötetes könyv­tárnak, 1300 olvasójának, 130 főnyi irodalombarát körének egymillió forintos új könyvtár építésére készülni, erre tavaly is félmilliót tartalékolni, előre megvásárolni a téglát, a Szé­chenyi könyvtár ajánlására Békés megyében bevált' egye­di tervet szerezni, a helyi ter­melőszövetkezetekben kivite­lezőt találni... Azután itt az iskolai testnevelés gondja, je­lenleg a folyosón tartják a, tornaórát... Szűk az óvoda... I Az utcák fásítása nem kielé­gítő, legalább egy parkot kel­lene építeni ... Közben: kibé­kíteni egy anyát a fiával, kik 10 éve nem beszéltek... A tsz-elnököt egy tanyai ember­rel, kinek szőlőjét évek óta nem szántották be, de tovább nem halaszthatták... A leg­törekvőbb cigánycsaládok építkezéseihez bontásból ma­radt ablakot, ajtót szerezni... Nevelni a fiatal tanácsi ügy­intézőket ... Figyelemmel tar­tani, hogy a — vendégmarasz- talóan ízléses — ifjúsági klub­ban még mi minden hiány­zik... Elnökölni a „Ki mit tud?”-vetélkedőn ... Mindezt ilyen igénnyel végezni: nagy dolog, sok ügyben való hit, emberek iránti szeretet kell hozzá. » Törődni családdal, munká­val, háztartással, a község ügyeivel, az egyes emberekkel, tanulni közben — honnan az erő? .------------------ Természetük­I Honnan? | tői fakad: ad- ——————ni, előreha­ladni, cselekedni? Egyéni ké­pesség tehát nem utánozható? Biztosan kell hozzá adottság is. De mindez nem csupán önma­gukból fakad. Életük nyitott — a többiektől is kapnak, visszakapnak. Mert nemcsak önmagukért élnek — ezért gazdagok. Padányi Anna Bicskén tanulhatnak a megye postaforgalmistái A Posta Vezérigazgatósága és a Fejér megyei Tanács meg­állapodása értelmében 197° szeptemberétől a bicskei Vaj­da János Gimnázium és Szak­középiskolában postaforgalmi szakközépiskolai képzés kez­dődik. Az idén és a következő tanévben egy-egy postafor­galmi osztályt indítanak, a későbbiekben pedig lehetőség nyílik párhuzamos osztályok szervezésére is. Az új szak­képzésre Pest, Fejér és Ko­márom megyéből jelentkez­hetnek a tanulók. Elhelyezé­sükre a bicskei gimnázium kollégiuma nyújt lehetőséget, amelyet 1974-ben bővítenék is. Felavatták Karinthy Frigyes síremlékét Szerdán, a Mező Imre úti temetőiben felavatták Karin­thy Frigyes új síremlékét. Az álló bronzalakot — Borsos Miklós Kossuth-díjas szob­rászművész alkotását —, a Fővárosi Tanács adományozta. Az avatóünnep végén dr. Be­nedek István író méltatta a nagy író munkásságát, emberi helytállását, következetessé­gét; etikáját. A családtagok, írótársak, tisztelőik által körülvett sírem­léket az Írószövetség nevében Illyés Gyula és Simon István, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság nevében Tolnai Gá­bor akadémikus koszorú zta meg. Karinthy Ferenc, a csa­lád kegyeletét rótta le. Koszo­rúval tisztelgett Karinthy emléke előtt a Fővárosi Ta­nács és a Petőfi Irodalmi Mú­zeum is. — Március 10-ig. A Ma­gyar Iparművészeti Főiskola 1972—73-as tanévre érvényes felvételi hirdetménye meg­jelent a Művelődési Közlöny januári számában.. A felvé­teli vizsgára 1972. március 10-ig kell a jelentkezéseket a főiskolára beküldeni. „A váci Dunakanyar-talá pályám meghatározói ” *! , , Beszélgetés Balázs Árpád zeneszerzővel Szobájának falát rengeteg fénykép borítja, mindegyikhez élmények sora társul, külföldi utak, találkozások neves mu­zsikusokkal, művészekkel, hi­vatásos és amatőr kórusokkal. A polcokon érmek, plakettek sorakoznak; különböző zene­szerzői versenyek díjai. A fényképek között költők ver­seinek kéziratai, közös mun­kák eredményei. Köztük talán a legértékesebb a neves szov­jet költő, Robert Rozsgyeszt- venszkij négysoros versikéje, melyet Szocsiban Balázs Ár­pád születésnapjára írt. Zenei „múltjának” számos emléke alapján joggal gondol­hatna bárki idős zeneszerzőre, pedig mindössze 34 éves, s máris a SZOT-díj és az Erkel- díj birtokosa. Műveit fiatalok és öregek százezrei éneklik az országban, sőt külföldön is A kórusmozgalom fáradhatatlan harcosa, a legkülönfélébb ze­nei bizottságok tagja, fesztivá­lok, kórustalálkozók, bemuta­tók állandó részvevője. A KISZ VIII. kongresszusának tiszteletére kiírt kóruspályá­zaton kiemelt első díjat nyert két műve: a Borsodi ének és a Májusi ének; Fáklya című művét pedig harmadik díjjal tüntették ki. Mindhárom mű­ve megjelent a kongresszus tiszteletére kiadott „Dalol az ifjúság” című hanglemezen. (A címadó daj. is Balázs Árpád szerzeménye.) ' * Értékelt a kongresszus A KISZ központi bizottsága nemrég választotta tagjai so­rába. Egyik legfontosabb cél­jának tekinti a mindennapi élet, a csoportos megmozdulá­sok összekapcsolását a zené­vel, a közös énekléssel; ezt tükrözte felszólalása is a kongresszuson. — Véleményem szerint a közös éneklés tömegélménye hatalmas nevelő és közösség- formáló erőt rejt magában. A kórusmozgalom hazánkban felismerte és sikeresen hasz­nosította is ezt az erőt, de úgy vélem, ezen a területen még bőven akad tennivalónk. Sze­retném elérni, hogy a kóruso­kon kívül is az iskolákban, KISZ-ben, munkásotthonok­ban is helyet kapjon az együtt éneklés, minden egyes taggyű­lés, társadalmi munka vagy bármilyen más közös megmoz­dulás alkalmával. Ez volt a lényege, „rendhagyó'’ kong­resszusi felszólalásomnak, melynek végén a kongresszus részvevőit — az elnökséggel együtt! — megénekeltettem. Felszólalásom eredményekép­pen a, kongresszuson attól kezdve minden szünetet vé­gigénekeltünk, s így a KISZ- vezetők magukkal vitték alap­szervezeteikbe az éneklés fon­tosságát. Az előadó: rangos együttes Balázs Árpád a napokban újabb pályázati díjjal gazda­godott. Nemrég bírálták el a Székesfehérvár millenniuma tiszteletére meghirdetett kó­ruspályázatra beküldött mű­veket. Balázs Árpád Várnai Zseni versére komponált mű­vével első díjat nyert, bemu­tatója a millenniumi ünnepsé­gek keretében rendezendő Al­ba Regia-kórustalálkozón lesz. — Jelenleg min dolgozik? — A váci Dunakanyar-talál- kozóra több tételes kórusmű­vet komponálok Polner Zoltán szegedi költő verseire. Mivel a találkozó előtt a kórusok nem árulhatják el titkaikat, azért most csak annyit mondhatok, hogy rangos magyar együttes fogja előadni. A mű címe: Va­rázslások. Polner Zoltán ver­seiben magyar népi baboná­kat, őshiedelmeket dolgoz fel; ezeket szeretném modern ef­fektusokkal a legkorszerűbb nyelven visszaadni. A kórus az éneken kívül nem zenei hangokat is megszólaltat: do­bolások, jajgatások, tapsok se­gítségével próbálom a mű han­gulatát érzékeltetni, s ezzel mintegy a zenét visszavezetni az ősi népi összművészethez. A modernkedésnek, álmodern­ségnek ellensége vagyok, de ezeket az effektusokat maga az anyag, a téma indokolja. Hogy mennyire sikerült el­képzeléseimet megvalósítani? — eldönti majd a váci közön­ség. A magyarországi kőrusmoz- galomnak igen fontos centru­ma Vác, Személy szerint ne­kem is igen sok jelentős élmé­nyem fűződik á Dunakanyar- találkozókhoz. Igen sok mű­vem — amelyeket azóta kül­földön is megismertek — on­nan indult el a nagyvilágba, így például az „Űj kor kö­szöntése”, „Varázs és varázs­lat” vagy „Két szerelmes mad­rigál” című műveim. Mivel minden együttesnek bemuta­tó művet is kell vinnie a ta­lálkozóra, ez inspirálón hat a komponistákra és együttesek­re egyaránt. Hétköznapok örömei Balázs Árpád számára nem válnak külön a hétköznapok az ünnepnapóktól. Állandóan dolgozik. A karácsonyt évek ója a Parlamentben tölti, ahol idén is megénekeltette a gye­rekeket. Fáradozásaiért a hi­vatalos elismerésen kívül azoknak a lelkesedése, öröme kárpótolja, akikért, akiknek dolgozik. Örül a' díjaknak, .ki­tüntetéseknek, de talán még jobban annak, ha az utcán mosolyogva ráköszönnek, ha egy kórustag azt mondja: „tet­szett a dal, zeneszerző elv­társ.” Számtalan levele között különös becsben őrzi annak az általános iskolás kislánynak a leveleit, aki lerajzolja neki az iskolában tanult dalokat; tündéreket, palotákat, s ha nem tetszett, akkor boszorká­nyokat. Egyik vidéki amatőr kórusból egy idős parasztem­ber egy görögdinnyét küldött neki ajándékba. Balázs Árpád szerint ezekért a pillanatokért érdemes élni, dolgozni. Korda Ágnes Heti film jegyzet Nyírfaliget Két beteg ember történetét meséli el Andrzej Wajda leg­újabb filmje, a Nyírfaliget. Stanislaw egy svájci szanató­riumból utazik haza meghal­ni bátyjához, Boleslawhoz, az erdészhez. Csak látszólag gyó-, gyűlt a beteg, a halál előtti emberek felfűtöttségével, utol­só nekirugaszkodásaival ka­paszkodik az életbe, a szere­lembe, a természetbe, a nap­sütésbe, a fákba. Testvére, az erdész, Boles- law is beteg. Nem fizikailag, lelkében tűnik gyógyíthatat­lannak. Felesége meghalt, kis­lányával él elzárva a világtól, leikiismeretfurdalás gyötri, gyűlöli a világot, az embere­ket, még haldokló öccsére is féltékeny, mert a fiú élvezni próbálja az utolsó perceket. Kettőjük közül furcsa módon 6 tűnik sajnálatraméltóbb- nak. Ennek a két embernek — és Boleslaw magányos, koraérett kislányának — együttélését, próbálkozásait a kapcsolatte­remtésre — ezt ábrázolja a film. Időtől, tértől élvonatkozta­tott kis sziget ez az erdészház a nyírfaligettel. A Wajdától megszokott konkrét társadal­mi-történelmi meghatározott­ság azonban hiányzik a film­ből. Hőseinek lelkivilágát ana­lizálja, az eltorzulások okait és következményeit kutatja. Nincs különösebb történése a filmnek, a figurák járnak, kelnek, vallanak magukról szavakkal, cselekedeteikkel; szituációk alakulnak, amelyek­ben Wajda hősei megnyilat­kozhatnak. A film hangulatát, költőisé­gét segít megteremteni Ziffrí munt Samosiuk operatőr. Vá-e lószín űtlen színeivel jellemzi a figurákat, ennek a sajátos sziget-világnak tónusait pró-r bálja megalapozni. Dániel Olbrychski színész? képességeiről az eddig látott Wajda-filmékből is fogal­munk lehet. Itt azonban tf- megszokottól eltérő — mond-» juk azt —, „nem testre sza­bott” szerepet kapott. A ma­gába, beteg világába zárkó­zott erdészt alakítja remeküki Egyszerre kelt undort és szá­nalmat a nézőben. Egy fizi­kailag egészséges, erős, szép férfit állít elénk, aki valóság­gal megmérgezi maga körül a levegőt, ahová néz, amihez nyúl, az boldogtalanná válik. A tüdőbeteg öccsét alakító Olgierd Lukaszevicz egészen kivételes pszichológiai érzék­kel játssza a figurát. A halál előtti utolsó rácsodálkozásaí a világra, a szépre, a szerelem­re egészen kivételes pillana­tai a filmnek. Az élni akarást, az élet szeretetét régen lát­tam ilyen meggyőző erővel játszani, mint Lukaszevicz alakításában. A szerelmet a filmben Ma­iina, a szolgáló személyesíti meg. Az öt alakító színésznő, Emilia Krakowska naivan csalfa, őszintén egyszerre töb­bet szerető parasztlányt ját­szik. A film talán legfurcsább, legsokatmondóbb szereplője az erdész kislánya. Felnőtt, érett asszonyarcú, magányos kis figurája f^l-feltűnik a házban, a nyírfaligetben. Az ő sorsa, koraérett boldogtalan­sága mutatta talán a legpreg- nánsabban a felnőttek tragé­diáját. Stan és Pan meg a hölgyek Gyerekek, felnőttek egyaránt szívesen nézik meg majd ezt a filmet. Az amerikai összeállítás öt — Stan és Pan VAC SZENT LÁSZLÓ Február elsején megnyílik az óvoda Valkónaik és Vácszentlászlő- nak közös a tanácsa, és egyik községben sincs óvoda. Val- kón 2600, Vácszenitlászlón 1900 ember él, mindkét község lakossága régóta sürgeti az óvodát. Nagy szükség volna rá. De sem az önálló, sem a közös tanács­nak nem állott módjában lét­rehozná. Vácszenitlászlón azon­ban, hogy megszűnt az önálló tanács, üresen maradt a ta­nácsháza, ezt a lehetőséged most azután kihasználta a kö­zös tanács és átépítette óvodá­nak. Mégpedig teljesen kor­szerű, központi fűtéssel is el­látott napközi otthonos gyer­mekintézménynek, ahol két csoportban mintegy 40 apróság számára van hely. Az építke­zés befejeződött, 18-án, kedden került ser a műszaki átadásra, február elsején pedig már meg is nyílik az új óvoda. Székhelyén, Valkón is sze­retne mielőbb óvodát létesíte­ni a közös tanács; 'egyelőre azonban hiányzik hozzá az anyagi lehetőség. Ebben a köz­ségben nemcsak nagyobb létszá­múra lenne szükség, ha­nem új épületre is, mivel átalakítható régi nin­csen. Az új óvodaépület tervét a tanács mindenesetre még az idén megrendeli. Arra számít ugyanis, hogy társadalmi-ösz- szefogással mégis sikerül talán már a mostani ötéves terv időszakában, egyelőre szintén 40 gyermek részére megépíte­ni. Olyan tervet akar készít­tetni tehát, hogy az új óvoda­épület később könnyein bővít­hető legyen. főszereplésével készült —búr- leszket tartalmaz: az Édes apuci, Fújhatják már, Marad­jon-e otthon a férj?, Én kis feleségem és az Ilyenek a fér­fiak? címűeket. A régi kockák a buríeszk- műfaj kedvelőinek kellemes perceket szereznek. A hét kalandfilmje a Csermen Színes, szovjet—grúz fiira Nyikolaj Szanisvili munkája, A falujából igazságtalanul ül­dözött Csermen sorsát mutatja be, aki visszatér, hogy harcol­jon nemcsak a saját, hanem társai boldogságáért, szabad­ságáért is. Takács István — Elisabeth Taylor és Richard Burton Budapesten, Február elején kezdik for­gatni a MAFILM műtermed­ben a „Kékszafcáll” című francia—olasz—nyugatnémet koprodukciós filmet, amely a harmincas évek Németor­szágában játszódik. A fil­met Edward Dmytrik ren­dezi. Forgatására Budapestre várják Richard Burtont, a film főszereplőjét, valamint feleségét, Elisabeth Taylort

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents