Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-19 / 15. szám
1*73. JANTTÄR 19., SZERDA fWT tti erei kjCíríap Varga Sándor Zakar András Barizs Mihály Lőrincz János Fegyverrel a kézben - másfél évtizede Akkor vettek kezükbe fegyvert, amikor az ellenforradalom leverését követően a közrend, a közbiztonság védelmével szolgálhatták a társadalomban megindult tisztulási folyamatot. A párt felhívására önként jelentkeztek, fegyveres testületet alkottak, a rendőrség, a honvédség mellett új társadalmi erőként léptek fel az országos rend, a szocialista rendszer védelmében. Üzemekből, hivatalokból, szövetkezetekből jöttek. A munkásőrség alapító tagjai voltak. fr—7—íf~i—r 1953 óta | Varga Sándor | tanító a----------------------lórévi általános iskolában. A község pá rttitkára, tanácstag, a művelődési ház igazgatója. Tizenöt éve munkásőr. — Az ellenforradalom napjaiban a környéken garázdálkodó banda támadásaitól féltettük a falut. Nedelícüv Szve- tozár, a tanácselnök, a révész, egy tsz-tag és jómagam éjsza- ká»ként jártuk az utcákat — emlékezik —, nem bukkan-e fel idegen. Fegyverünk nem volt, kezünkben csak bot, övünkben kés. Amikor Ráckevén megalakult a munkásőrség, jelentkeztünk. Kerékpárral jártam be a parancsnokságra, őrszolgálatot teljesítettem a többiekkel együtt. Később, a kiképzéseken megtanultunk bánni a legkülönbözőbb fegyverekkel, haregya- korlatokat tartottunk. Ma is részt veszek minden megmozdulásban. ötvenéves vagyok, azt hiszem, messze még az idő a leszerelésig. Az alapító tagok talán mindenkinél jobban ragaszkodnak ehhez a közösséghez. fBarizs Mihály, |------------------------ katos Péter munkásőr-zászlóalj parancsnoka: — A Csepel Autóban kezdődött a szervezés 1937 elején. Innen, majd a Pestvidéki Gépgyárból is munkások, párt- és gazdasági vezetők jelentkeztek elsőként, s aztán más üzemekből, szövetkezetekből azok az emberek, akiknek nem kellett kétszer mondani, hol van a helyük. Köztük volt Simon János, az egykori vöröskatona, nyugdíjas szakmunkás, Csordás Imre, a gépgyár igazgatója, Velikán Jenő, az autógyár főosztályvezetője, Tóth Gábor, a ráckevei tanács elnöke. Csatlakozott hozzánk Pandzisz Te- riosz és Lazaridisz Petrov, a két idetelepült, egykori görög partizán. Mindenekelőtt, az üzemek őrzését szerveztük meg, ez a csoport már munkásőrségnek’ nevezte magát. Az alakulás első heteiben a légótól kölcsönkapott szürke munkaruha helyettesítette az egyenruhát, fegyverünk is alig akadt. Amikor teherautón utaztunk, néhány géppiszto- lyosunk állt a kocsi szélére., hogy úgy lássék: a többiek is fegyveresek ... Abban az időben lovas szakasz is járt portyaszolgálatra. A később már jól felfegyverzett egység ügyeleti és őrszolgálatot látott el, közrendvédelmi akciókban vett részt. Az ünnepélyes eskütételre a régi tököli laktanyában került sor. A csapatzászlót a Csepel Autógyár adományozta. Az egység Lakatos Péter, az ellenforradalomban hősi halált halt párt- iskolai tanár nevét vette fel. — Az autógyár és a gépgyár fczóta is fontos bázisunk, s munkásőreink a járás minden községében megtalálhatók. Többségük ipari és mezőgazdasági munkás, alkalmazott és értelmiségi. A zászlóaljban több mint ötvenen valamilyen választott pártfunkciót viselnek, tizenhatan párttitkárok. Az egykori alapító tagok közül sokan még közöttünk vannak. Néhányan már a hatvanadik évet maguk mögött hagyva vállalják a szolgálatot. Ma is, mint tizenöt éve, példát mutatn 'k. ; ,,------—-------1 a nagykáI [őrmez János, | tai járási------------------------Damjanich János önálló munkásőr- század parancsnoka: — 1957 márciusában járás- szerte gyors ütemben kezdtük a szervezést. A Nagykő tai Pártbizottsággal közösen kidolgozott tervek alapján láttunk munkához, a községekben a pártvezetőségi üléseken, taggyűléseken előtérbe került a munkásőrség megalakítása. A közös érdek siettette a feladatok. _ naegpldását. Fándon, Tápiószentmártonban, Tápió- szelén, Szentlőrinckátán egy- rrfís után szerveződtek meg a testület első sejtjei, termelő- szövetkezet, gépállomás volt egy-egybázisunk. Segítettek a pártszervezetek, a tanácsok és a társ fegyveres erők. Természetesen sokan nem rendelkeztek katonai előképzettséggel, itt tanulták meg a fegyveríor- gatást, a karhatalmi, közrend- védelmi, szolgálati feladatok sok más tudnivalójával együtt. Ma már mesterei a fiataloknak. A munkásőrök, kisebb- nagyobb közösségben — legyen az lakó- vagy munkahelyük — számon tartott emberek, áldozatkészségükre, a politikai, gazdasági és társadalmi munkában mindenkor alapozni lehet. Kit említsek a hosszú névsorból? Például Csányi Mihály, a szentlőrinc- kátai párttitkár, Molnár Benjamin, a pándi tsz pártszervezetének titkára, Tóth István, az AFOR-cseretelep vezetője, Szabó Pál tápiószentmártoni tanító, Mészáros Ferenc tápió- szelei tsz-tag, Velkei László felvásárló, a törzs munkatársa immár 10—15 éve tevékenykedik a testületben. — Az alapító tagokat ezekben a hetekben úttörők keresik fel. A megyében’ elsőként a nagykátai’ járásban munkás- őr-úttörőőrsök alakultak, tagjaik most a munkásőrség 15 éves múltjával ismerkednek. Amit naplóikban rögzítenek, számukra ipar kicsit történelem.-----------------------; a dabasi | Zakar András, | járási------------------------ Biksza Mi klós munkásőrszázad parancsnoka: — Egy kimutatás szerint a legutóbbi nyolc év alatt gyűléseinken átlagosan 'kilencvenöt százalékos volt a megjelenés, a számot mint a szervezettség egyik bizonyítékát említem. Tavaly a századból ötvennyolcán kaptak különböző kitüntetéseket. A munkásőröket megbecsülés övezi. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a testületbe — a párt javaslatára — valóban az arra érdemesek jelentkeznek, másrészt a munkásőr-egyenruha civilben is kötelez. A 10—15 éve szolgálatot teljesítő műn, kásőrökről én is, mint minden parancsnok, a legjobb barátnak, harcostársnak kijáró tisztelettel, szeretettel beszélhetek. Zsákai Ferenc, az egykori vöföskatona, Farkas István, a dabasi ÁFÉSZ elnökhelyettese, Fehér István, a Kéményseprő Vállalat kirendeltségvezetője, Burik Gyula, a Fehér Akác Ts.z agronómusa mind a régiek közül való. 1953 februárjától letttink önálló század, a dabasi járási egység addig a ráckevei munkásőrség kötelékébe tartozott. Az alapítás idején, a hatalom védelmére sok szövetségest találtunk : traktoros, mérnök, párttitkár, egyénileg gazdálkodó paraszt vette kezébe a karabélyt. Minden községben megjelentek a munkásőrök, számottevő rendfenntartó erőként a rendőrség mellett. Több alapító tagunk ma már nyugdíjas. Munkahelyén átadta a helyét a fiataloknak, de mivel ezeket az embereket nemcsak a szakmaszeretet, hanem a közéletiség is élteti, a közösségi munkától, a munkásőrségtől nem búcsúztak el. — Érdekes megfigyelni, a fegyveres .szolgálatnak családi, hagyományai alakulnak ki a mi századunkban is. Apák és fiúk váltják egymást, vagy szolgálnak egymás mellett. S nem is csupán fiuk. Egyik régi harcostársunknak, Marosi Elemérnek, az Örkényi szakiskola matematikatanäränak két lányát valamikor én avattam úttörővé. Most mindkét kislány munkásőr, szakaszparancsnokuk — az édesapjuk. ★ A munkásőrség hagyományos évzáró-évnyitó egység- gyűlései ezekben a hetekben a jubileum jegyében zajlanak megyeszerte. Az ünnepségeken köszöntik, kitüntetik a hosszú szolgálat után leszerelő vagy tartalékállományba vonuló munkásőröket, s felavatják az újoncokat. A fegyveres testület 15 ‘évének eredményeire zászlóaljanként, századonként, szakaszonként emlékeznek meg, ahogy a munkásőrök mondják: kisebb és nagyobb családi körben. Sz. J. Szabadulni az utolsó helytől Új központi kórházra vár Pest megye Mindennap a' szerkesztőségbe jövet-menet, az egykori Ró- kus-kórház komor, szürke épülete előtt visz el az autóbusz. Az újságíró azonban nemcsak elmegy a kórház előtt, de többször be is tér az osztályokra, hogy betegekkel beszélgessen. Látja ilyenkor: a Pest megyei Központi Semmelweis Kórházban tarthatatlanok az állapotok. A kórházat 175 évvel ezelőtt nyitották meg, de már 1874-ben Gebhardt igazgató megállapította: nem jelel meg a követelményeknek és ezért új kórházprogramot kell kialakítani. 1888 óta minden új igazgató kedvenc témája volt a Rókus lebontása és helyette, új kórház tervezése — olvashatjuk a Rókus-kórház történetében. A tervezésnél azonban tovább nem jutottak. Kár a költségekért Itt dolgozik 1952 óta a megyei kórház, s bár a régi épületekben alig van egy-két olyan hely, ahol valami ne változott volna az elmúlt évtizedekben, mégis úgy látszik, hogy minden lehetőségnek a végére értek. Az egyes osztályok között már csak fél méterekért folyik a vita, a kórházban fontos osztályok hiányoznak, a kórtermek zsúfoltak és a központi egészségügyi létesítmény a jelenlegi körülmények között fejlődni sem tud. A felmérések szerint a mai helyzet javítására is a költségvetésen kívül több tízmillió forintra lenne szükség, hogy a legsürgetőbb feladatokat megoldják, így például át» alakítsák az energiaellátást, telefonközpontot, garázsokat, az ételszállításhoz fedett folyosókat építsenek, tálalókat, fürdőket hozzanak létre, valamilyen formában bővíteni tudják a rendelőintézetet. A megyei kórházat nehéz helyzetében a főorvosok szinte állandó helyigénnyel ostromolják. Az öreg épületre tízmillió forintokat költeni felesleges lenne, hiszen nem jórna együtt a kívánt eredménnyel. Kihat a fővárosra is A Pest megyei központi kórház orvosai és más dolgozói becsülettel felelnek meg feladatuknak, de ilyen körülmények között nemcsak gyógyító munkájuknak tudnak nehezen eleget tenni, hanem a korszerű városi kórházakhoz képesti elhanyagoltságban a szakmai iránymutatás feladatát is csak nagy nehézségek árán láthatják el. így a megyei egészség- ügyi politika nehezen koordinálható. Pedig Pest megye az elmúlt évek jelentős eredméA mérce: az átlagkeresetű családok Jó évet zárt a vendéglátóipar Több lesz a büfé, bisztró, pavilon Kedden egész napos tanácskozást tartottak a Béke Szálló kupolatermében Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes elnökletével a vendéglátóipari szakemberek, az állami és szövetkezeti vendéglátó vezetők. A megbeszélésen részt vett Szurdi István belkereskedelmi miniszter is. Sivó Tibor főosztályvezető csaknem kétórás vitaindító előadásban ismertette a vendéglátás múlt évi eredményeit és idei feladatait. Elmondta, hogy a vendéglátó- és szállodaipar kedvezően zárta a tavalyi évet, a bevételek mintegy 8 százalékkal voltak magasabbak, mint 1970-ben, ezen belül 6 százalékos volt az ételforgalom növekedése. Az italforgalom tíz százalékkal nőtt, ugyanakkor tovább csökkent a presszókávék iránti érdeklődés. Az előadó ezután elmondta: a vizsgálatok alapján megálla- j pították, hogy sem az állami, I Négy szolgáltatóház FIGARÓK VETÉLKEDŐJE Megtartotta idei első tanácskozását a Kisipari Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége szojgáltató szakbizottsága. Napirenden a megyei szolgáltató tevékenység 1 munkájának elemzése szerepelt. Megvitatták az Aszódon, Nagykátán, Dabason és Erden ez évben épülő szolgáltatóházak beruházásainak jelenlegi helyzetét. Megtárgyalták a szolgáltató tevékenység munkaerőhelyzetét és ' fontos határozatokat hoztak a szakmai utánpótlás nevelésének feladatairól. Napirenden szerepelt az 1972. évi megyei és országos fodrászverseny programja.) Elhatározták, hogy ezt az alkalmat használják fel a legkorszerűbb szakmai ismeretek elterjesztésére, s a szövetkezeti fodrászipar fiatal tehetségeinek felkutatására. A felkészülés első lépéseként, még februárban, Budapesten és Cegléden műsoros, tobor- zó összejövetelt tartanak, ahol filmvetítéssel egybekötött előadáson ismertetik a legújabb hajdivatot s a fodrászipar nemzetközi újdonságait. E toborzót követően megrendezik a megyei versenyt. E küzdelem legjobbjai közül kerülnek ki az országos vetélkedő. résztvevői. A csapat tagjai egyhónapos „edzőtáborban” készülnek fel a legjobb szakemberek irányítása mellett az országos vetélkedőre. k. z. sem a szövetkezeti vendéglátás nem tudja kielégíteni a rendszeresen vendéglőben étkező átlagigényű közönség ízlését. Elő kell segíteni, hogy a napi menüválaszték bőségesebb legyen. A kereskedelmi és munkahelyi vendéglátás adataiból kitűnik, hogy ez utóbbi lassabban fejlődik, új anyagnormákat kell megállapítani, a jelenlegiek elavultok. Jellemző az általános képre, hogy a szövetkezeti vendéglátás gyorsabban fejlődik az államinál. A vitaindító előadás nagy figyelmet fordított a dolgozók bérezésére. A vendéglátásban "tavaly 33 ezer dolgozó 65 millió forint béremelésben részesült. A megnövekedett idegenforgalom, a fokozottan növekvő szállodahálózat kedvezően hatott a vendéglátóipar eredményességére. A külföldi turistáit újabban legalább két napot töltenek hazánkban, s ez tartós eredménynek látszik. A következőkben az idei feladatokat vázolta a főosztály- vezető. Elsősorban az átlag jövedelmű családok igényeire kell gondolni, s ennek megfelelően az önkiszolgáló vendéglők hálózatát fejlesztik. A vendéglátóipar erre az évre 9 százalékos forgalomnövekedéssel számol. A sör megdrágul, tehát több olcsó borról kell gondoskodni. ,A turizmusra vonatkozó kormányhatározat is több kötelezettséget ró a vendéglátásra. Alakalmazkodni kell a differenciált igényekhez, sokkal több büfére, bisztróra, pavilonra lesz szükség. Korszerűbb mozgóárusítást kell bevezetni. A minisztérium fokozott mértékben támogatja majd a nagy alapterületű, modern kiszolgálási formában működő vendéglátóegyüttesek építését. Ennek eredményeként mintegy 25, nyoloszáz négyzetmétert meghaladó alapterületű létesítmény üzembe helyezése várható a IV. ötéves terv során. ' \ nyei ellenére sem dicsekedhet az egészségügyi ellátás terén: Pest megye az ügyellátásban az ország legutolsó helyén áll, 1971-es adatok szerint tízezer lakosra 26,6 ágy jut, míg a következő, legrosszabban ellátott megyében is ez a szám 38. Kevés a kórházi ágy, évente 800—1000 ágyat kérnek a fővárosi kórházaktól, de kétezerre lenne szükség. A megye kórházi ellátottsága tehát visz- szahat a főváros egészségügyi helyzetére is. Abban a megyében küszködnek kórházi gondokkal, amely az ország legdinamikusabban fejlődő területe, a bevándorlás nagymérvű, a lakosság belső mozgása erőteljes, a közművesítés nem éri el a kívánt szintet, ez utóbbi pedig szoros összefüggésben van az egészségügyi színvonallal. Az egyetlen mego’dás Örömmel publikálta és publikálja hát az újságíró, hogy a negyedik, ötéves tervben új megyei központi kórház épül. Az eddigi elemzésekből következően ez a döntés mélységesen helyes — egyértelmű, hogy javításokkal, toldozás-foldozá- sokkal a mai helyzet nem változtatható meg — s egyetlen járható útja, hogy Pest megye felzárkózzon az ország többi területéhez. A megye lakossága jogos érdeklődéssel figyeli az új kórház tervezéséről szóló híreket, várja, hogy mihamarabb megkezdjék és meggyorsítsák a kórház építését, mert tudja, hogy ez javíthatna gyökeresen a mai tarthatatlan helyzeten. Szabadulni kell az utolsó helytől. Ez viszont csak építéssel. megértő támogatással, áz erők összefogásával lehetséges. F. P. Motoros fűrészekkel Megkezdték a téli' fakitermelést a Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság területén. A gazdaság több mint százhúszezer hektárps erdőségében az idén megközelítőleg négyszázezer köbméter fát vágnak ki Ennek csaknem a fele iparilag is hasznosítható. A téli erdőkitermelésnél a korábbi kézi favágás gyakorlatilag megszűnt, fejsze és kézi fűrész helyett motoros fűrészeket használnak. ÜJ PARKETTALÁTET A Palmapad DM—4 elnevezéssel új parkettalátét gyártását kezdték meg az Országos Gumiipari Vállalat nyíregyházi gumigyárában. Húsz milliméter vastagságú, tömör gumiból készült, lemez már korábban is volt forgalomban, ez azonban a tömegesen épülő lakásoknál, főként vastagsága miatt, nem felelt meg a követelményeknek. A nyíregyházi gyár műszaki kollektívájának sikerült olyan porózus gumialátétet előállítani, amely csupán négy milliméter vastagságú és a legfontosabb tulajdonságokban: a hang- és hőszigetelésben felülmúlja elődjét. •Iszapcsere A reumatikus betegségek gyógyítására már régen kiválóan alkalmas hévízi iszap további kitermelése veszélyeztetné a világhírű gyógyfürdő biológiai egyensúlyát. Ezért a hévízi iszap helyett ezután a hasonló minőségű marosi iszapot hozzák forgalomba. Az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálata szerint a marosi iszap tulajdonságai azonosak a világon legismertebb, az úgynevezett fango féle iszapéval.
