Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-18 / 14. szám
6 1972. JANUÁR 18.. KEDD ™&C(rtap Születésnapi beszélgetés Január 18-án 65 éves. A születésnapi beszélgetésre napokkal előbb, Ferencsik János külföldi hangverseny-kőrútja előtt került sor. Koffereket csomagol, könyveit, kottáit rendezgeti. Nyugat-Németországba indul az Állami Hangversenyzenekarral. Jókedvű és felvillanyozott. A fáradtságnak semmi jele sem látszik rajta, pedig zsúfolt koncertprogramja volt az elmúlt hetekben. — Hogyan lehetséges az, hogy még a hatvanadik születésnap emlékezetesen forró hangulatú ünnepségei óta is a zenei közvélemény itthon, külföldön egyaránt azt állapítja meg: az ön mesteri szuverenitása évről évj re mindinkább kiteljesedik, elmélyül, sokrétűbbé és koncentráltabbá válik? A kérdés nem lepi meg, de maga is elgondolkozik ezen. — Legszívesebben a fák példájára hivatkozom — mondja. — A termeszét szabja meg a fák életritmusát, élettartamát. Beosztja, mikor rügyezzenek, mikor hajtsanak levelet, mikor érleljék gyümölcsüket. Ez történik velünk, emberekkel is. Van, akit a természet nagyon is siettet: gyorsan dolgozzon, gyorsan éljen, mert nincs sok ideje. Másoknak pedig, akárcsak nekem, lassú fejlődést engedélyez. Én csöndesen kezdtem pályámat. Első operaigazgatóm, Radnai Miklós óvott attól, hogy előre- ugorjak, lefékezte fiatal korom érthető türelmetlenségét. Zenei vállamra sosem rakott túlzott terheket. — Vajon csakugyan érzl-e, hogy az elmúlt öt évben változott, fejlődött? — Mindenképpen érzem. Schoppenhauer — akit nagyon szeretek — azt mondta: „Az ember jelleme mm változik az évekkel, csak a vérmérséklete alakul át.” Nos, én gyerekkorom óta ugyanaz vagyok, aki voltam, csak éppen a fejem lágya nőtt be azóta. Ennek eredményeképpen nem az érzéseimmel gondolkodom, hanem a fejemmel. — Ezt nyíltan a mindennapjaira vonatkoztatja, nem pedig a dirigálására ... — Amikor dirigálok, valóban szabadjára eresztem ösztöneimet. A spekulatív művészi megnyilatkozástól irtózom. Volt, amikor én is belekerültem a csapdájába. Valósággal krízissé fajult ez, hogy produkció közben folytonosan figyeltem magamat. Olyasféle ez, mint amikor valaki tükörből akarja ellenőrizni mozdulatait. Ez a folyamat csakis zsákutcába visz, ezért sürgősen leszoktam róla. Tapasztalatból, a magam bőrén kellett meggyőződnöm arról, hogy a dirigálás közben minden gondolati elem csak fék lehet. A motor: a belső ösztön, vagy ha úgy tetszik: belső sugallat, amelyet a gondolkozás fegyelmezhet, keretbe foglalhat, rendszerezhet. — Mikor volt az a válság, amelyre céloz? — Egy-egy közbeeső állomás volt. Olyan, amikor az ember úgy érzi, megrekedt, kiszikkadt. S az a vezénylőpálca, amely látszólag bűvös hatalom, már-már hatástalanná válik. Ennek érthető okai voltak. Túlságosan sokat dirigáltam akkoriban itt is, ott is, az operában is, a koncertpódiumon is. — Önmagától ébredt rá erre? Vagy a sikere lanyhult? — Magam jöttem rá. De hiszen a siker nem csupán a tapssal mérhető le, még akkor sem, ha ez a legfeltűnőbb jele. Sikernek tekintem azt a bensőséges érzést, megindulást, amelyet a hallgató a koncertről magával visz, magában őriz meg. Erről a csöndes sikerről Mozart ír egyik levelében a Varázsfuvolával kapcsolatosan. Talán az életkor egyik sajátossága, legalábbis az én életkoromé, hogy a hátamon érzem a közönség reagálását. Nem állítom, hogy a hátam csalhatatlan, mert a legkényesebb szeizmográf is csődöt mond néha, de többé-kevésbé érzem, hogy mikor születik meg a teremben igazi, jótékony feszültség. — Bizonyára felvetődik ez a kérdés a zenekarral kapcsolatosan is ... — Ami a budapesti zenekarokat illeti, s ez vonatkozik az István gimnáziumira is, tudom, hogy minden tekintetben ismerjük egymást. Ahogy én észrevettem rajtuk, ha történetesen nincs jó napjuk, ugyanúgy észreveszik ők is rajtam, ha nem vagyok jó kondícióban. Az idegen, a külföldi zenekarokkal más a helyzet. Velük olykor már az első leütéskor bensőséges kapcsolatom jön létre, máskor meg türelemmel kell várni erre. Az együttes muzsikálás legfontosabb feltételének a kontaktusnak a megteremtése sürgetés nélkül, nagyon szelíd erőszakkal, a kedvenc sportom. Izgalmas pszichológiai feladat, megéri a fáradságot. — Az imént a temperamentum átalakulását ól beszélt. De vajon az évek folyamán válto- zott-e az ízlése, zenei-művészi igénye is? — Megint csak a fák hasonlatához térek vissza. Mert mi, emberek, is kérgesedünk. Csak a bokor terjeszkedik minden irányban, a fa mindig fölfelé növekszik. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy én is mind hatalmasabbá növök, csak azt, hogy fölfelé török. Ami abban mutatkozik meg, hogy mindenekelőtt mesterművekkel foglalkozom. — Mit Ítél mesterműnek? — Főként azt, ami az idő próbáját kiállta. A zenei mesterművek közül mostanában a bécsi klasszikusokat érzem magamhoz legközelebb. Ezekhez sorolom Brahmsot is. S ha időm jut rá, Haydnt is. Azt a Haydnt, akiről annyit beszélnek, de akivel oly keveset törődnek. Leibnitz mondását Haydn optimizmusa hiteti el i A keszthelyi Agrártudományi Egyetem tudósokból, különféle szakemberekből álló komplex kutatócsoportja kezdi meg a vizsgálatot, hogy megállapítsa, milyen külső hatások érik a Balaton bioszféráját. A munkaprogram nemcsak a ma gondjait veszi számba, jobbára a tó jövőbeni védelmét célozza, ezért is készítenek a szakemberek 15 évre szóló tervet. A terv része annak a programnak, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia országszerte megszervez az ember környezetének védelme érdekében. A keszthelyi kutatók, akik főleg a keszthelyi öblöt és környékét veszik vizsgálat alá, beható kísérleteket folytatnak az egyetem tangazdaságában is. Keresik azokat a mezőgazdasági hatásokat, amelyek hozzájárulnak a Balaton vizének szennyeződéséhez. A többi között prognózis készül az észszerű növényvédelemről, velem legmeggyőzőbben: „Ez a világ a lehető világok legjobbja.” De ha a mesterművekről beszélünk, mindig gondolok a mi külön világunkra, a magyar föld két nagy mesterére, Bartókra és Kodályra. Alázatos hívük és tisztelőjük vagyok. Mélységesen szeretem őket. — Körülnézek Ferencsik dolgozószobájában. Dúsan megrakott, mennyezetig érő könyvespolcai, úgy látom, újabb remekművek és testes szótárakkal gyarapodtak. Ezekből mi érdekli mostanában leginkább? — A fölfelé törekvés irodalmi érdeklődésemben is kifejeződik. Újabban ismét latinul tanulok, szerencsére még nem felejtettem el mindent, amit a gimnáziumban elsajátítottam. Eredeti nyelven akarok ismét a klasszikusokhoz férkőzni. Az ógörög nyelvre is megint rávetem magam. Azt bizony már eléggé elfelejtettem. Amikor görögül tanultunk, akkor már többet járt az eszem a zenén, mint az iskolán. — Valahogy úgy hat ez a beszélgetés, mint afféle summá- zás ... — Semmiképpen sem az, Amit igazán érzek, azt a pódiumon, dirigálással igyekszem elmondani. S különben is, mire mérlegelni, summázni tudnék, addigra az Opera és az Országos Filharmónia alighanem már közös halottjának tekint. — Azt hiszem, jobb, ha a morbid humorizálásrói áttérünk a hús-vér realitásra. Hol ünnepli hatvanötödik születése napját? — Január 18-án az Állami Hangversenyzenekart Antwerpenben dirigálom, a Salle Reine Elisabeth-ben. Már előre örülök a szép műsornak. Beethoven VIII. szimfóniája, Mendelssohn Szentivánéji álom szvitje és Muszorgszkij Egy kiállítás képei című műve hangzik fel. Egyébként mostani turnénkon ez az egyetlen nem nyugatnémet város, ahol fellépünk. — Hány hangversenyt ve- zénnyel? — Tizenkilencet tizenkilenc városban. Műsorunkon tizenhárom mű szerepel. Sok sikert! És várjuk az idei évad nagy operai felújítását — a Hovanscsinát — március 1-én Ferencsik vezényletével. Gách Marianne kemikáliák használatának a szükséghez igazodó csökkentéséről. Több éves munkával meghatározzák, hogyan lehet csökkenteni a minimálisra a kémiai szennyeződéseket, és mit lehet tenni a vizek biológiai tisztítására. A keszthelyi kutatók a program végrehajtásában szorosan együttműködnek a Magyar Tudományos Akadémia tihanyi biológiai kutatóintézetével. KEVESEBB POTYAUTAS Az elmúlt esztendőben kereken 202 ezer esetben róttak ki pénzbüntetést a budapesti autóbuszok és villamosok potyautasaira az ellenőrök. Ez azt jelenti, hogy 1971-ben több mint 100 ezerrel csökkent a bliccelők száma, tavalyelőtt ugyanis mintegy 310 ezren utaztak jegy nélkül, illetve érvénytelen jeggyel. Mi szennyezi o Balatont? Géppel aratják a fűzfavesszőt Zala megye hetési tájegységén a mélyebb fekvésű, elvi- zesedett, szittyós területeken mintegy 400 holdon nemesített amerikai füzet telepítettek. Ezek az ültetvények szolgáltatják a nyersanyagot a Lentiben működő fűzvessző feldolgozó üzemnek. A decembertől február végéig tartó betakarítást most ügyes módszerrel gépesítették. Kétféle gépet szerkesztettek: az egyiket kenderarató kombájn, a másikat pedig a jól ismert fűkasza átalakításával hozták létre. A vékony szálú, 5—6 milliméter vastagságú vessző aratására mind a két típusú gép alkalmas. Téli szertartás Kora hajnalban keltek fel vasárnap a tápiószecsői Gazsi Lászlóék, s kezdődött a hagyományos téli szertartás, a disznóölés. Az alkalmi böllér — vejük — már végzett a munkával, s a forró vízben már főnek a finom falatok. A „délelőtti reggeli” sült szalonna, májjal. Foto: Gárdos Borsmenta és levendula Illő olaj — biztos jövedelem Mi a létjogosultsága a kiegészítő tevékenységnek, hogyan realizálódik a saját feldolgozás haszna a mezőgazdaságban — erre kértünk választ Koós Lászlótól, a kistar- csai Szilasmente Termelőszövetkezet elnökétől. Új utakra tértek — A feldolgozó-, valamint az ipari tevékenység nem cél, hanem eszköz, hogy megteremtsük a szükséges anyagiakat az élelmiszeripari vertikum kialakításához. Bővebben indokolva: talajadottságaink miatt földjeink jó része az átlagosnál gyengébb. Háromezer holdból kétezerkétszáz a szántó, s ezért tisztában voltunk azzal, hogy hagyományos termelési szerkezettel csakis bajba kerülhetünk, Ehhez társult az is, hogy a termelőszövetkezet 290 aktív tagjának átlag életkora 55 esztendő. Lássuk, milyen termelési erőfeszítések következtek a felismerés nyomán? 1965-ben egy hold szántó még csak 60 kilogramm, 1971-ben már 550 kilogramm műtrágyát kapott. A termelőszövetkezet teljes területét nézve 1965-ben mindössze 1600 forint értékű növényvédő szert vásároltak, 1971-ben viszont 1 100 000 forint értékű különféle szer felhasználását könyvelhették eL A korszerűbb technológia a terméseredményekben szembetűnőbben kamatozott. Kukoricából 1965-ig, öt év átlagát számítva, egy holdon 9—11 mázsás átlagtermést értek el. 1970-ig, ugyancsak öt év átlagában, ez 17 mázsára emelkedett. Ugyanilyen időmegoszlásban és területen a paradicsomtermés 70 mázsáról 150-re, az uborkáé 30-ról 60 mázsára nőtt. Az 1965-ben megkezdett ipari tevékenység haszna tehát gyorsan és rövid úton visszakerült a mezőgazdasági termelés vérkeringésébe. A gumijavító, a szerkezeti lakatosműhely, valamint a kavicsbánya és a fekáliarész- leg hozzájárult ahhoz, hogy a gyenge termőképességű földek egy részén a javítást elvégezhessék, s alapot teremtett arra is, hogy mezőgazdasági termékeik bizonyos hányadát maguk dolgozzák fel. Hasznos levelek Miért volt ez utóbbira szükség? A tsz vezetőségét és tagságát sok keserű tapasztalat indította arra, hogy az átvevőkkel való örökös alkudozás és vitatkozás helyett megteremtsék saját szárító- és lepárlóüzemüket. Javukra szól, hogy nagy körültekintéssel kezdtek ehhez. 1968 az információszerzés, a gazdasági számítások esztendeje volt. Többféle tervvariáns készült, s a leggazdaságosabbnak bizonyuló alapján döntöttek a Bulgáriából beszerzett szárítógépsor mellett. Ezzel egyidőben jelentős változtatást hajtottak végre a termelési szerkezetben, s a leggyengébb szántóterületeket — ezer holdat — gyógy- és illő- növényekkel ültették be. Ma már hatalmas táblákon virít Kerepes és Kistarcsa határában a levendula, a kamilla, a borsmenta, a muskotály, a zsálya ... A szárító- és lepárlóüzem építését 1970 szeptemberében kezdte meg a termelőszövetkezet saját építőbrigádja és 1971 júniusában már üzembe is állíthatták a berendezéte- ket. A szárító és a lepárló, mondhatni, vertikumot képez, hiszen ez utóbbi a szárításkor keletkező hulladékot is feldolgozza. Így például a kapor egyébként veszendőbe menő szárából olajat nyernek, a hagyma tisztításakor a fölös Az Albertirsa és vidéke ÁFÉSZ értesíti a kedves átutazó, illetve a helyi vendégeket, hogy JANUÁR 8-ÁN MEGNYÍLT A ROMANTIKA VENDÉGLŐ Étel- és italkülönlegességek. III. oszt. árak, magyaros konyha. levelekből külföldön nagyon keresett ételízesítő hagymaolajat állítanak elő. A szárított zöldségfélék és illő olajok értékesítését a HERBARIA végzi. illetve az exportot a Hun- garofruct Külkereskedelmi Vállalat bonyolítja le. 1971 júniusa óta 13 féle terméket, a többi között zellert, hagymát, petrezselyemlevelet, paprikát, kaprot szárítottak, s 1350 mázsa áru hagyta el raktáraikat. A lepárlóban összesen 1300 kilogramm levendula-, borsmenta-, kapor-, fenyő- és kamillaolajat készítettek. Nem megy veszendőbe Rugalmasságukat és üzleti fogékonyságukat bizonyítja, hogy saját termésük feldolgozása mellett a megye több termelőszövetkezetétől vásárolják meg az egyébként hulladékba kerülő különféle zöldségleveleket, s ezt is hasznosítják üzemükben. A szárító és lepárló jó példája tehát annak, miként épülhet egymásra a mezőgazdasági termelés és feldolgozás, s hogy az ebből származó haszon mi módon segíti elő a gyenge adottságúk jobbá tételét, azt, hogy a termelőszövetkezet ne szoruljon állami segítségre, hanem megálljon a maga lábán. G. Molnár Edit A Cement- és Mészművek Vád Gyára azonnali belépésre felvesz: fiatal gépészmérnököt vagy felsőfokú végzettségű szaktechnikust műszaki fejlesztési munkakörbe; fiatal építésztechnikust beruházási munkakörbe és fiatal, gimnáziumot vagy közgazdasági technikumot végzett nőt számviteli munkaterületre. Jelentkezés a gyár személyzeti osztályán, személyesen vagy telefonon. Telefon: Vác, 256, 167-es mellék. Január 17-től 30-ig „FEHÉR HETEK" A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN Kész ágyneműgarnitúrák, ágynemű- és lepedővásznak nagy választékban.
