Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-04 / 2. szám

---------------------------------------------------------------------------------­Munkanap A másodikat kezdjük: ma, 1972 2. munkanapját. Az '*■ első, ahogy arról lapunk más hasábjain beszámo­lunk,' lezajlott. Egy a sok közül, amely ebben az esz­tendőben munkásra, mérnökre, termelőszövetkezeti tagra és főállattenyésztőre, tanárra, diákra, mindenkire vár. Nem szűkölködik feladatokban ez az esztendő, ahogy az előtte valóra sem lehetett panasz. Közhely. Persze. Ahogy már-már közhelyszámba megy, hogy ja­vítani kell a belső szervezettséget, folyamatosabbá ten­ni a munkát, nagyobb figyelmet fordítani a dolgozók észrevételeire, az erők koncentrációjára, ésszerűbben fölhasználni a beruházási javakat ... A baj csak az, hogy a közhelyek csupán a szavakat tekintve számíta­nak annak, a gyakorlatot nézve korántsem. Figyelmeztet erre az 1972. évi népgazdasági terv Is, amelyet a lapok — így lapunk szintén — január elsejei számukban közöltek. Első olvasásra nincs benne sem­mi olyan, ami eltérne az előző évek hasonló közlemé­nyeitől. A nemzeti jövedelem 5—6 százalékkal, az ipari termelés hasonló mértékben emelkedik, 106 milliárd forint fordítható beruházásokra, 75 ezer lakás épül fel, az egy főre jutó reáljövedelem öt százalékkal növek­szik. Aligha hihető azonban, hogy figyelmes és másod­szori olvasás után is csak ezt vegyük észre. A köz­lemény ugyanis a maga tényszerű fogalmazásában azt is közli, hogy visszafogottabbá válik a beruházási tevé­kenység, ésszerűbbé a behozatal, s erőteljesebbé a kivi­tel, az eddiginél nagyobb mértékű — háromszázalékos — a tervezett árszínvonal-emelkedés. Azaz a terv egé­sze a múlt évinél kiegyensúlyozottabb, az arányok, a terhek reálisabb elosztására nagyobb figyelmet fo -dító gazdasági tevékenységet feltételez, s hogy e feltételezés valósággá váljon, ahhoz keményebb munkára, nagyobb erőfeszítésre van szükség. Arra, hogy 1972-ben minden munkanap valóban munkával — szükséges és értékes, a kisebb és nagyobb közösségnek egyaránt hasznot hajtó munkával — telt nap legyen. rF úlzott követelés lenne? Aligha. Sőt természetes. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy e termé­szetes követelmények sokszor nehezebben érvényesül­nek, mint a nem természetes vonások. így szorulhat háttérbe a kezdeményezés, a kockázatvállalás, így tor- laszolódik el az új útja, s tűnik tova azok kedve, akik akartak valamit, akik tenni kívántak a több, a jobb érdekében. A feladatoknak, a munka szabta teendők­nek van bizonyos fajta mechanizmusa. A gyár, a válla­lat terve meghatározza, hogy melyik üzem, műhely mi­kor mit csináljon, s ki miért felelős. E vállalati tervek azonban — a gyakorlat bizonyítja — már az első na­pokban fölborulnak. Az ipar termelése hosszú évek óta januárban a legalacsonyabb, az évi átlagot száznak vé­ve. annak csupán 90—91 százalékát éri el. (így volt ez 1970- ben s 1971-ben is.) Az év végén csapott „nagyta­karítás”, amikor kiürültek az alkatrész- és félkészárü- raktárak, amikor semmi nem volt drága, ilyenkor, ja­nuárban követeli a bánatpénzt. Nincs mit csinálni, csellengenek az emberek, szabadságra küldik őket, lát­szat foglalatosságot adnak nekik. Évről évre ismétlődő gond ez, s bizonyítja, hogy az üzem- és munkaszerve­zés színvonala valóban rendkívül alacsony, sőt sok he­lyen szinte nincs is. Aligha vitatható tehát' mind a párt Központi Bizottsága 1971. december 1-i ülésén hozott állásfoglalás, mind az 1972. évi népgazdasági terv cél­kitűzése, amely a legfontosabb feladatok közül is ki­emeli az üzem- és munkaszervezést. Az év utolsó napjaiban vállalatok sora jelentette, hogy öt nappal, három nappal vagy akár egy nappal is, de korábban teljesítette éves tervét, s e jelentésekről lapunkban hűen beszámoltunk. Tény, hogy — az előze­tes adatok szerint — a megyében levő ipar a tervezett­nél gyorsabb, az országos átlagot meghaladó térmelés- növekedést ért el, s a korábbi évekhez képest jelentős mértékben javult a termelékenység. Tény ugyanakkor az is, hogy a lehetségesnél és a szükségesnél lassúbb a nem gazdaságos termelés kiszorítása — mind a gép­ipari üzemekben, mind a könnyűiparban —, s hogy a megyeszerte tapasztalható munkaerőhiányt nem el­lensúlyozza a műszaki fejlesztés. A vállalati középtávú — ötéves — tervek finomítására van tehát szükség. Fontos, mondhatni, elsődleges követelmény ez, mert 1971- ben jó néhány megyei ipari üzem és vállalat volt kénytelen szembenézni pénzügyi nehézségekkel, szállí­tási fönnakadásokkal s az azok nyomában járóf kése­delmi kamatokkal. C zokás napjainkban a nehézségeket taglalni, min­den lehető alkalommal elsorolni, hogy a vállala­tok milyen nehéz helyzetben vannak, az állam miként „szorongatja” őket. Szó sincs arról, hogy bárki elhall­gassa a nehézségeket, ne beszéljen a szabályozók ked­vezőtlen mellékhatásairól. Mégis nagyon itt az ideje, hogy a vállalatok az eddigieknél jóval alaposabban és felelősségteljesebben nézzenek szét saját portájukon, keressék és használják fel a tartalékokat, s ne ábrán­dokat dédelgessenek, hanem a mindennapi kemény munkát szervezzék meg a lehető legtökéletesebben. Mindebben nemcsak a gazdasági vezetésnek vannak meg a maga teendői, hanem a politikai szervezeteknek, elsősorban a pártszervezeteknek is. A megye néhány üzemében — így a Nagykőrösi Konzervgyárban, a Me­chanikai Művekben — hagyomány, hogy az év elején a legszélesebb körben, műszaki konferenciákon és mun­kásgyűléseken beszélik meg a teendőket. Az egész kö­zösség segítségül hívása valóban elengedhetetlen. Ahogy az is: az egész közösség az év minden munka­napján világosan tudja feladatát, s azt maradéktalanul ellássa, elláthassa, mert a rend, a szervezettség, a szín­vonalas irányítás, röviden szólva,, a vezetés minden fel­tételt megteremtett ehhez. Mészáros Ottó G. Pajetta látogatása hazánkban Giancarlo Pajetta, az Olasz ■Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára december 27-től január 3- ig baráti látogatást tett hazánk­ban. Budapesti tartózkodása so­rán Giancarlo Pajettát fogadta Kádár János, a KB első titká­ra, és megbeszélést folytattak a két testvérpártot érintő kér­désekről, a külpolitika és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű témáiról. A szívélyes, elvtársi légkörű eszmecserén jelen volt Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Giancarlo Pa­jetta hétfőn elutazott hazánk­ból. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Övári Miklós, az MSZMP KB titkára. Kairó—Damaszkusz—Tripoli Piros-fehér- fekete Szombaton délben ünnepé­lyesen felvonták az Arab Köz­társaságok Szövetségének pi- ros-fehér-fekete zászlaját - a szövetséghez tartozó három ál­lam — Egyiptom, Szíria és Lí­bia— fővárosaiban, Kairóban, Damaszkuszban, illetve Tripo- liban. Mindhárom fővárosban az illető ország államfője, An­var Szódat, Hafez Asszad és Moamer Kadhafi vonta be a régi zászlót és húzta fel az ál­lamszövetség új közös lobogó­ját . Losoncii Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke mondott újévi köszöntőt a Magyar Rádióban és Te­levízióban. (Beszédét a 2. oldalon közöljük.) feltétet nélkül szabadon bocsátják Rahman sejket Feltétel nélkül szabadon- bocsátják a nyugat-pakisztáni háziőrizetben tartott Mudzsi- bur Rahman sejk kelet-pa­kisztáni politikust — jelentet­te be hétfőn egy Karachiban tartott nagygyűlésen, Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni köztár­sasági elnök. A nagygyűlés résztvevői viharos tetszésnyil­vánítással, lelkes helyesléssel fogadták a pakisztáni államfő döntését. A nyugati hírügy­nökségek hangsúlyozzák, hogy a pakisztáni rádió híradásából nem tűnik ki, hogy mikor ke­rül sor Mudzsibur Rahman sejk „feltétel nélküli szaba- donbocsátására”. (Kommentárunk a 2. olda­lon.) Búcsú az óévtől Silvánus Yisegrádon — Szépségkirály nő-választás Tinédzserek Nagykátán — Hó helyeit virág Szokatlan, verőfényes nap­sütéssel virradt ránk az év utolsó napja. Hó helyett virá­got találtak nem egy határ­ban. A Mecsekben kinyílt a hóvirág és az illatos hunyor, a Balaton mentén barkát árul­tak. Sok népszokást is felele­venítettek a szilvesztert várók. Az ország .fővárosában rend­kívül nagy volt a forgalom ezen az éjszakán. Mégsem volt a közlekedésben, a tömegszál­lításban semmiféle fennaka­dás még éjfél körül sem. A mentők több mint száz eset­ben vonultak ki, minit máskor. A tűzoltóknál, a gáz-villany és vízügyeletnél is esemény­telenül telt el az éjszaka.. An­nál több dolguk akadt már kora hajnalban az utcasep­rőknek. A harminchat önfel­szedő gépkocsi a Nagykörúton és a többi főútvonalon a pezsgősüvegek odaát, az Arany Szarvas vendéglőben durrogtak. A megye legkisebb községé­ben, Tésán, a klubkönyvtár­ban szórakoztak a fiatalok, míg a felnőttek javarészt ott­hon, a televízió előtt, vagy a kisvendéglőben mulattak. Má­sok Vácra, Vámosmikolára utaztak. Sajnos, az egész falu­ban nem lehetett pezsgőt kap­ni, ezért aztán borral koccin­tottak, amikor az óra elütötte az éjfélt. A megye szociális otthonai­ban — így Gyomron és Érden is — jókedvvel, borlevessel, ünnepi vacsorával, tánccal, éj­fél után pedig nótaszóval ün­nepeltek. A vendéglátóipar is kitett magéért. Visegrádon, a Hotel Silvánusban például éjfélkor megjelent Silvánus római is­ten, és Diana istennő egy sze­líd őz és két angol agárkutya kíséretében. Nem maradt üres egyetlen szók sem az étter­mekben, a bárban, a presszó­ban. Táncverseny, tombola tette vidámmá a hajnalig tartó mulatságot. A daibasi csárdában azt saj­nálta Kovács Sándor üzletve­zető, hogy miért nem volt gu­miból a ház oldala. Több mint 200 vendég ült a feldíszített teremben, de legalább háromszor a.ny- nyian akartak bemenni. Pestről, Pilisről, sőt Kecske­métről is érkeztek vendégek. A Gödöllő étteremben a vá­rosban hangulatos gyertya vi­lágított minden asztalon, szépségkirálynőt választottak, s nótáztaik, táncoltak reggelig. S azután jött a két pihenőnap, majd az év első munkanapja. De erről már a lap 3. oldalán számolunk be. k. m. mm xVl. ÉVFOLYAM, 2. SZÄM Nyugut-berlini huiáridő: február 5 Amint ezt a Der Tagesspie­gel című nyugat-berlini lap nyilvánosságra hozta, az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus által tavaly december 11-én parafáit két szerződés jegyzőkönyvi függeléke szerint „a megállapodás parafálása után nyolc hét alatt”, tehát február 5-ig, befejeződnek a tárgyalások egyrészt az NDK által Nyugat-Berlinben felállí­tandó, a látogatási és utazási ügyeket intéző öt iroda pontos helyéről, valamint a nyugat­berlini enklávék területcsere útján való megoldása után az új határvonal helyszíni kijelö­léséről. A lap értesülése sze­rint a két fél megbízottai ja­nuár második felében veszik fel újra az érintkezést. Rakétatámadás Da Nang elfen Röviddel az újévi tűzszünet lejárta után dél-vietnami sza­badságharcosok a hétfő regge­li órákban — három hónap óta először — nagyszabású ra­kétatámadást • intéztek a Da Nang-i légitámaszpont ellen. Az amerikai főparancsnokság közlése szériát négy rakéta csapódott be a támaszpont te­rületére és három repülőgép megrongálódott. Múlt héten a Da Nangról szálltak fel az amerikai gépek, hogy a VDK-t bombázzák. Saigoni katonai szóvivők közlése szerint vasárnap B—52-es bombázók több száz tonna bombát dobtak le Laosz- ra. A laoszi kormány szóvivője hétfőn közölte, hogy a hazafias erők újabb erőteljes támadást intéztek az Észak-Laoszban levő Long Cheng támaszpont ellen. A támaszpont egyébként már péntek óta heves tüzérsé­gi tűz alatt áll. Egy lőszer- raktár megsemmisült. Pekingiben az amerikai küldöttség Hétfőn Pekingbe érkezett az a 25 tagú amerikai „technikai küldöttség”, amelynek felada­ta, hogy megvitassa és rendez­ze Nixon amerikai elnök feb­ruárra tervezett kínai látoga­tásának gyakorlati kérdéseit. másnap reggelig szedte a csákókat, trombitákat. Pest megyében is vidáman búcsúztatták az óévet. VRAc PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ PEST MEGYEI Cegléden, a Kossuth Mű­velődési Központ ezen az éj­szakán a fiataloké volt. Négy­száz vendég kereste és találta meg az igazi jó hangulatot. Este a „Furcsa pár” című fil­met vetítették, tízkor rákez­dett a Plútó tánczenekar, s szinte meg sem álltak éjjel két óráig. Dunaharasztin, a művelő­dési hóz szinte zsúfolásig meg­telt. A községi tanács, a MA­HART, az Ezüst Kalász Tsz, a szakmaközi bizottság, a sütő­ipari vállalat dolgozóinak kö­zös ünnepségét rendezték itt — 300 résztvevővel. Éjfélkor rózsaszínre fürdetett kismala­cot sorsoltak. Cinnel!y Ödön, a nagykátad művelődési ház igazgatója is elégedetten számolt be arról, hogy milyen hangulatos volt az idei szilveszter. Háromszáz jegyet adtak el előre, elsősor­ban fiataloknak. Itt az új esztendőt málnával és sörrel ünnepelték, ARI SO FELD ER 1972. JANUÄR 4„ KEDD SZILVESZTER A GÉL LÉRT SZÁLLÓ KUPOLÁJA ALATT.

Next

/
Thumbnails
Contents