Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

\ rt.»» uEcvet k/CMap 1973. JANÜÄR 16., VASÁRNAP Tizenegy kérdés az alkoholizmusról Morális károk Az elharapózott, túlzott alkoholfogyasztás, a terjedő alkoholizmus a munkamorált s a termelés érdekeit is veszélyezteti. Erről érdeklődtünk Lázár György mun­kaügyi minisztertől. iszákosból alkoholista Az első kérdést dr. Kardos Györgynek, az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet alkoholelvonó és munkaterápiás osztálya vezető főorvosának tettük fel. < Hogyan alakul ki iszapos­ságból alkoholizmus? — Az adott társadalom ivás- normái az alkoholizmusbeteg- ség elhárításában, ,járványos” elterjedésében megelőző, il­letve „kórokozó” szerepet ját­szanak. Ott, ahol a közvéle­mény csak a mértéktartó — étkezéshez, családi körhöz, alacsony szesztartalmú italok­hoz kötött — fogyasztást fo­gadja el, s elutasít mindenféle visszaélést, csak kevesen koc­káztatják meg a rendszeres és mértéktelen fogyasztást. Ezúttal nem kell a példáért messzire mennünk. A mi köz­véleményünk ivásnormái is ilyenek — a nőkre nézve. Ezért nálunk is tíz-tizenötször keve­sebb a nőbetegek, mint a fér­fiak száma. S az alkoholizmus az ő körükben korántsem ter­jed olyan mértékben, mint a férfiak között. Igaz, hogy a be­tegforgalmi adatok terén tájé­kozatlan közhiedelem szerbit nagyon sok az alkoholista nő; a tények azonban mást mutat­nak. Ez azért van így, mert az emberek az ittas nőket észre­veszik és megjegyzik, az ittas férfiakat nem. Végül ott, ahol, a közvéleménynek laza és sza­bados, elnéző és előre nem lá­tó ivásnormái vannak, olya­nok, amelyek a minden éssze­rű mértéket megcsúfoló ivá- Szatnak szabad folyást enged­nék, népbetegséggé válhat a mindennapos iszákosságból adódó alkoholizmus. Megint nem kell példáért messzire menni; ez vonatkozik nálunk a férfiakra. 0 z alkoholizmus „oka” nem az alkohol, mint ahogy az elhízásé sem a táplálkozás, a válásoké sem a házasság, a gázolásoké sem a közlekedés. Jólle­het, azt aki nem közlekedik, nem lehet elgázolni; az, aki nem nősül meg, nem fog elválni; az, aki nem eszik, nem fog meghízni és az, aki nem fogyaszt szeszes italo­kat, sohasem lesz alkoholista. Mi hát akkor az alkoho­lizmus oka, előidézője? Ezt kutatva és erre választ ke­resve, tizenegy kérdést tettünk fel minisztereknek, mi­niszterhelyetteseknek és a közélet más vezető szemé­lyiségeinek. • Az egészségtelen méretű munkaerőmozgás, a 'junkafe- gyelem helyenként megmutat­kozó lazaságai gazdasági éle­tünk nemkívánatos jelenségei. Az ön véleménye szerint van-e összefüggés a két jelenség cs az alkoholizmus Között? — A kérdés első hallásra nem látszik könnyen megvá- laszolhatónak. Közismert, hogy a munkaerőmozgást és a mun­kafegyelmet igen sok minden befolyásolja. Köztük olyanok Fizet az állam A szeszes italok rendszeres, túlzott fogyasztása miatt társadalmunkat szerteágazó és igen jeleiítős károsodás éri. Ennek méreteiről kértünk tájékoztatást dr. Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettestől. Rossz üzlet a nép számára Az alkoholizmus terjedése társadalmi jelenség lévén, újból és újból találkoznak vele az országgyűlési képvi­selők is. Miként vélekedik hát e kérdésről dr. Pesta László képviselő, az országgyűlés szociális és egészség- ügyi bizottságának elnöke. • Hogyan látja az iszákife­ságnak, az nlkolioii/cuisnak egész társadalmunkat érintő, gyakran anyagiakban is kife- jezhető kártételét? — Az alkoholisták gyógyítá­sával kapcsolatos tevékenység jelentősen terheli az egészség­ügy! hálózatot és az állami költségvetést. Példák tömege bizonyítja, hogy a rendelőinté­zetek otvosainak és egyéb egészségügyi személyzetének munkaidejét nagymértékben veszik igénybe az alkoholfo­gyasztás miatt átmenetileg vagy tartósan megbetegedett személyek. Az ország több nagy városá­ban külön alkoholelvonó állo­mások működnek, ezek fenn­tartása az államnak több mil­lió forintjába kerül. Az alko­holelvonó állomások súlyo­sabb esetekben az alkoholistá­kat elmegyógyintézetbe, illetve kórházi elmeosztályokra szál­lítják. A kezelés az esetek többségében öt-nyolc napig tart. Orvosilag bizonyított, hogy a túlzott alkoholfogyasztás az okozója — jelentős hányaduk­ban — a súlyos és állandó jel­legű megbetegedéseknek, így a máj- és vesebetegségeknek, gyomorbetegségeknek, szív- és érbetegségeknek, elmebetegsé­geknek. • . A bizottság ismételten foglalkozott az alkoholizmus elleni küzdelem több fontos vonatkozásával. Melyek voltak az eddigi vizsgálódások legfon­tosabb eredményei? — A szociális és egészség- ügyi bizottság már harmad­szor tűzi napirendre az alko­holizmus kérdését, folytatva elődeinek l'ö éve megkezdett munkáját. Akkor úttörő jellegűnek te­kinthető feldolgozásban mu­tattuk be a túlzott alkoholfo­Ittas károsultak Az alkoholizmus elleni küzdelem összetett problé­makört érint. Ez a harc tehát elsősorban pem rendőri feladat, Érről, beszélgettünk mégis top.Cstbq*,: 1stvún rendőr ezredessel, a Belügyminisztérium bűnügyi osztá lyának vezetőjével. , • A részegek melyik fajtája á veszélyesebb? Az ittasok kö­zül kik kerülnek leginkább szembe a törvényekkel? — A jogsértést általában nem a magatehetetlen része­gek, hanem az önkontrollt el­vesztő, izgága, kötekedő, ér­zelmileg felhangolt, növekvő önbizalommal rendelkező „bá­torrá” vált ittas személyek kö­vetik el. A statisztikai adatok sze­rint a bűnelkövetők között az alkoholos befolyásoltság év­ről évre emelkedik; az el­múlt öt év alatt több mint 6 százalékkal nőtt. Az ittas álla­potban lévő bűnelkövetők kö­zött 20—30 évesek aránya a legnagyobb, 40 százalék. A 18 —19 évesek 8 százalék, o fia- talkorúaké 5 százalék felé tart. Az alkohol közrejátszásával a bűnözők több mint fele köve­tett el a közbiztonság és köz­rend, 14 százaléka pedig sze­mély elleni bűntetteket. Csak példaként említem, hogy a hivatalos személy el­leni erőszak bűntettét elköve­tők 62 százaléka, a garázdák, továbbá az emberölést meg­kísérlők fele, a súlyos testi sértést okozók 33 százaiéira, a személyi sérülést okozók 17 százaléka cselekedetében ját­szott közre az alkohol. Meg kell említenünk az al­kohol hatása alatt álló sértet­teket is, akik gyakran válnak a bűnözők prédájává; különö­sen gyakran válnak lopás (markecolás) károsultjaivá, akik azután már csak homá­lyosan emlékeznek a velük történtekre, s bizony, néha azt sem tudják megmondani, ki volt az ivócimborájuk. .Növeli a bűnözés arányát Dr. Csendes Károlynak, a legfőbb ügyész helyettesé­nek véleményét e probléma társadalompolitikai vonat­kozásairól kérdeztük meg. arány 1970-ben már 24,6 szá­zalékra emelkedett; vagyis minden ismert negyedik bűn­elkövető alkohol hatása alatt cselekedett, így került össze­ütközésbe a törvénnyel. Még megdöbbentőtob képet kapunk, ha az alkohol bűnö­zésre gyakorolt hftáfat ' égy es kiemelt, magas társadalmi ve- szélyességű bűntetteknél vizs­gáljuk. Például 1970-ben a súlyos testi sértést elkövetők 32,5 százalékánál, az ember­ölést megkísérlők 49,3 százalé­kánál, a garázdaságon értek 50,3 százalékánál, a hivatalos személy elleni erőszak bűntet­tét elkövetők 62,5 százalékánál játszott közre az alkohol. • Az alkoholizmus elleni küzdelem egészségügyi és tár­sadalompolitikai _____kérdésként je lentkezik. Ügy gondoljuk, hogy az ügyészséget, mint bún- üldöző hatóságot, főleg az al- koholizmus társadalompolitikai vetülctei foglalkoztatják? ^ Sfcür* ii gyasztás egészséget, gazdasági életet, erkölcsöt és közrendet sértő következményeit. Bebi­zonyítottuk, hogy — ha egyes termelő-értékesítő szervezetek számára hajt is hasznot — a nép számára rossz üzlet a beteges szenvedélyek fel­szítása és gátlástalan ki­szolgálása. A nagy feltűnést keltő vita után néhány hónap­pal a kormány felemelte a tö­mény szeszes italok fogyasztá­si árát, s megkezdődött a szen­vedély áldozatainak gyógyke­zelését, leszoktatását és neve­lését szolgáló jogszabályok, in­tézmények életre hívását célzó előkészítő munka. Egyre na­gyobb figyelmet fordítottak a közlekedés biztonságát, az üze­mi balesetek megelőzését szol­gáló vizsgálati módszerek (al­koholszonda) bevezetésére, szigorító alkalmazására. is, amelyek kiváltó oka nem a munkás magatartásában, ha­nem a vezetés, a munkaszer­vezés és más tényezők fogya­tékosságaiban van. Ha azon­ban azt vizsgáljuk, hogy a sű­rűn munkahelyet változtatók és a munkafegyelem gyakori megsértői miért hajlamosab­bak a társadalmi morál írott vagy íratlan szabályainak sem­mibe vevésére, akkor á mér­téktelen alkoholfogyasztásnak vagy éppen az alkoholizmus­nak már jól felismerhető sze­repe van. Anélkül, hogy rész­letes taglalásba bocsátkoznék, rögtön határozott különbséget teszek az alkoholizmus és az alkoholfogyasztás normális — egészségi vagy morális károso­dást még ki nem váltó — mér­téke között. Az alkoholizmus — meggyő­ződésem szerint is — súlyos betegség; a mértéket tartó al­koholfogyasztás pedig olyan egyéni igény, aminek kielégí­tését sem elítélni, sem korlá­tozni nem volna helyes. Az al­koholizmus olyan sajátos be­tegség, amely nemcsak az egyén szervezetét károsítja, hanem ennél sokkal messzebb­menő következményekkel is jár. Amellett, hogy a szűkebb környezet számára elviselhe­tetlen teher, sőt tragédiák for­rása, súlyos károkat okoz a nagyobb közösségnek, a társa­dalomnak is. Elég, ha csak a betegállományban eltöltött óraszámokra, a gyógykezelési költségekre, az idő előtti rok­kantságra, a családi és a műm kahelyi életet megzavaró kör vetkezményekre utalok. — A bűnözés alakul ásábán az alkoholizmus valóban igen jelentős tényezőként szerepel; a bűncselekmények elköveté­sében — különösen egyes ka­tegóriákban —, meghatározó szereke van. A bűntettet alko­hol közre játszásával megvaló­sítóknak az összes elkövetők­höz viszonyított aránya 1966- ban 18 -százalék volt, ez az Differenciált felvilágosítás Hogyan kapcsolódnak bele a szakszervezeti bizottsá­gok és aktívák az alkoholizmus elleni harcba? — erről kértünk tájékoztatást Virizlay Gyulától, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának titkárától. A gyermek látja kárát A bűnüldöző szervek gyakran találnak kapcsolatot az alkoholizmus és az bőnözés között. Erre vonatkozóan kértünk választ dr. Marhája Imrétől, az igazságügyi miniszter első helyettesétől. • Ismeretes, hogy az alko- holizmus — sok más káros kö­vetkezménye mellett — a bü- riözés egyik számottevő tényc- zője., Milyen bűncselekmé­nyeknél tapasztalható ez leg­inkább? Harc, korosztályonként A helyes életmódra nevelést, az> italozás egészséget • károsító veszélyeinek megmutatását korán el kell kez­deni. E fontos nevelőmunkában nagy feladatai vannak a KISZ-nek. Ezekről a feladatokról beszélgettünk Sza­bó Ferenccel, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitká­rával, az Ifjúságvédelmi Tanács elnökével, mus elleni küzdelemhez. Ugyanakkor konkrét feladato.- kat vállalt a gyermek- és if­júságvédelem társadalmi prog­ramjából. Az alkoholizmus el­leni tevékenységben á niunka életkoronként differenciált: 14 éves korig teljes alkoholelle- nességet hirdetünk; 14—18 éves korban különösen kon­centrált nevelést, felvilágosí­tást tartunk fontosnak; végül a 18 éven felüli korosztálynál az alkoholizmus ellen harco­lunk. Évek óta dolgozunk az alkoholmentes ifjúsági szóra­kozóhelyek, klubok érdekében. Ez is egyike azoknak a felada­toknak, amelyeket a KISZ egyedül, különösen a Belke­reskedelmi Minisztérium nél­kül nem oldhat meg. — Egy adat szerint 1970-ben a bíróságok által büntetőjogi felelősségre vont személyek 37,4 százaléka kisebb-nagyobb mértékben ittas volt, amikor a bűncselekményt elkövette. Adódnak olyan esetek is, ami­kor a tettes ugyan józanul kö­vette el a bűncselekményt, de italozási szenvedélye vitte a bűnözés útjára, például azért lopott, hogy italra pénzt sze­rezzen. Vannak bűncselekmények, amelyeket az átlagosnál jóval nagyobb arányban követnek el ittasan. Ilyenek különösen az erőszakos bűncselekmények. Köztudott az is, hogy ittas járművezetők, illetve ittas gyalogosok milyen gyakran okoznak közlekedési balesetet. A szülők alkoholizmusa sok esetben okozója annak, hogy gyermekükből bűnöző lesz s a házasságok felbomlása igen gyakran ugyancsak az alko­hollal függ össze. A közveszé­lyes munkakerülők, a csavargó életmódot folytató személyek, a visszaeső bűnözők nem cse­kély része alkoholista. ♦ Tudomásunk van arról, hogy a SZOT elnöksége ismé­telten napirendre tűzte a túl­zott alkoholfogyasztásnak a dol­gozók egészségét és a termelés zavartalanságát egyaránt ve- szélyeztető kártételét, s tneg- felelő határozatot is hozott. Hallhatnánk-e valamit e hatá­rozatról, annak sorsáról? — A SZOT elnöksége idé­zett határozatában megállapí­totta, hogy a szakszervezetek­nek áz alkoholizmus elleni küzdelemben főleg felvilágosí- .tó, nevelő és ellénőrző felada­taik vannak és lehetnek. Az alkoholizmus elleni szakszer­vezeti fellépés figyelemre mél­tó eredményei kezdenek ki­bontakozni. Lényeges ebben a munkában egyrészt az együtt­működés más szervekkel, más­részt az irányítottság. Más­más módszer szükséges ugyan­is például az építőiparban, mint egy iskolában vagy pél­dául a közlekedés területén. A SZOT illetékes szervei az elnökségi határozat óta több ízben megvizsgálták a szak- szervezetek tevékenységét az alkoholizmus elleni küzdelem­ben. Az egyik legutóbbi el­lenőrzés szerint jó tapasztala­tokról számolhatunk be több megyében. Ami az ágazati szakszervezetek tevékenységét illeti, kiemelkedő a Közleke­dési Dolgozók Szakszervezeté­nek munkája, amely igen ma­gas szintű megelőző tevékeny­séget folytat. Jól szervezi az alkoholizmus elleni küzdelmet a vasasszakszervezet is, a szakma heterogén jellege azonban itt sok nehézséget okoz. Az egyik legnehezebb ebből a szempontból az építő­ipar, ahol a családon kívüli élet, különösen a munkásszál­lásokon lakóknál, fokozza a veszélyt. Jelentős erőfeszítést tesznek a MED03Z szervei is elsősorban az egészségvédelem területén. Megváltoztatni a szemléletet Kiváló szakemberek, állami és tömegszervezeti ve-» zetők mellett megkérdeztük dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszternek, az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság elnökének a véleményét is. rn Mit tett eddig a KISZ If­júságvédelmi tevékenységeken az alkoholizmus káros hatásá- nak a fiatalok körében való megvilágítására? — Sokan ünnepeket, közös összejöveteleket szinte nem tudnak elképzelni ivás nélkül. A mai gyerekek úgy nőnek fel, hogy környezetükben szinte minden felnőtt szívesen iszik. Ez természetesen nem baj. Vé­leményem szerint is lehet azt „szeretni”. De szeretni min­denekelőtt azt jelenti, hogy ismerni, tudni, mikor és meny­nyit lehet inni, és mikor nem. Ez az első és legfontosabb •mindenki számára. A KISZ jelentős politikai nevélőmunkát végez, és így feltétlenül hozzájárul egész programjával is az alkoholiz­Megadóztatott italforgalom Sok vita, jogos vagy jogosnak vélt észrevétel kíséri a kereskedelem, a vendéglátóipar tevékenységét a sze­szes italok fogyasztása, az alkoholizmus elleni küzde­lem kapcsán. Ezért az egyik legilletékesebbhez, Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyetteshez is kér­déssel fordultunk. • Ügy tűnik a nyilatkozatok- ból, hogy egyelőre nem sike- rült gátat vetni az alkoholiz- mus térhódításának; az ital- fogyasztás grafikonjai nálunk is változatlanul emelkedő ten­denciát mutatnak. Miben látja a kivezető utat? • A kereskedelemben, el­sősorban a vendéglátóiparban az ösztönzörendszernek milyen összefüggései vannak az alko­holizmus elleni Küzdelemben? — Az italforgalöm növelésé­vel szemben negatív szabályo­zóként a vendéglátásban az italforgalmi adó áll. E negatív szabályozáson kívül a jelenlegi szabályozó rendszer (étel-ár­támogatás) áttételesen ugyan, de szintén a szeszes ital for­galmazásának növelése ellen, illetve a kulturált fogyasztás feltételei kialakításának az irányában hat. A vendéglátó vállalatokat anyagi érdekeltség fűzi az ital­üzletekben az ételfogyasztás növeléséhez. Ezzel az italüzle­tek forgalmi szerkezete kedve­zőbb irányban változik: azt reméljük, hogy az alkoholiz­mus terjedése ezáltal is mind kevesebb teret kap. — A helyzet rossz, s az ed­diginél több figyelmet érde­mel. Hazánkban 1965. és 1970. között az egy főre jutó sze­szesital-fogyasztás .(abszolút alkoholra átszámítva) évi 6,8 literről 8,7 literre emelkedett; külön is aggasztó tény, hogy leggyorsabban a tömény ita­lok fogyasztása nőtt. Félő, hogy ha ez a tempó nem csök­ken, 1975-re elérjük a szemé­lyenkénti tízliteres alkoholát­lagot. Jelenleg 71 alkoholelvo­nó rendelés működik az or­szágban, közülük 17 Budapes­ten, 54 pedig vidéken. A háló­zat tekintélyes forgalmat bo­nyolít le: csupán egy év alatt 106 ezer beteg jelént meg a rendeléseken. A nyilvántartott alkoholista gondozottak száma elérte a 33 ezret. Összességé­ben egyébként 150 ezer idült alkoholistáról beszélhetünk. Szerteágazó, sokrétű, ugyan­akkor jól összehangolt, szerve­zett munka szükséges ahhoz, hogy megállíthassuk a mérték­telen italozás terjedését, s nor­mális keretek közé szoríthas­suk az alkoholfogyasztást. En­nek az egész társadalmat, az élet legkülönbözőbb területeit átszövő tevékenységnek a koordinálására hivatott az Al­koholizmus Elleni Országos Bizottság, amely részletes, konkrét munkaprogram alap­ján tevékenykedik. E testület véleménye szerint a sikeres harc egyik döntő feltétele az italozással kapcsolatos hibás társadalmi szemlélet mielőbbi megváltoztatása.- Újlaki László

Next

/
Thumbnails
Contents