Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

1972. JANUAR 16., VASÁRNAP ““kJCíttap 3 Foto: Urban Minikonténerek Vácról, Korszerűbb könnyűszerkezetek A Magyar Hajó és Darugyár váci telepén sokféle gyárt­mány fejlesztésével időben kezdtek foglalkozni. Az újtí­pusú konténerek, korszerűbb oldalkocsik, modernebb sport­csónakok mellett idén több új termékkel jelentkeztek a pia­con. Bár az eddigi konstrukció is elég sikeres volt, 1972-ben továbbfejlesztik a mezőgazda­sági könnyűszerkezeti eleme­ket, amelyek sertéstelep építé­sére alkalmasaik. A váci tele­pen a folyadékot és granulá­tumot szállító konténerek fej­lesztése folyik. A belkereske­delem sürgeti a minikonténe­rek gyártásét, amelyek például az élelmiszerboltok raktározási gondjain segítenek, s könnyí­tik az eladók munkáját. ROBBANÁS A MÁTRAVIDÉKI ERŐMŰBEN Pénteken a késő esti órák­ban üzemzavar keletkezett a Mátravidéki Erőmű 2-e$ szá­mú turbinájában. Műszaki hi- ba következtében a turbina forgó része kirepült az álló részből, majd robbanás követ­keztében tűz keletkezett a gép­házban. A tűzoltók 30 perc alatt eloltották a tüzet. Szocialista brigádok (6.) A lakosság szó Igá la tá ban — Ha a Vígh Bertalan bri­gádot keresi — mondja Mo- tyovszky Mihály, a Ceglédi Vasipari Elektromos és Mű­szerész ütsz elnöke —, rossz­kor jött. Okét csak reggel há­romnegyed hétkor találhatja itt, utána elmennek a szélró­zsa minden irányába. Villany- szerelőink három járásban, sőt Budapesten is dolgoznak. Ök végzik az elektromos ve­zetékek karbantartását, az építkezéseken a hálózat sze­relését, a közületek és a la­kosság bejelentéseinek vizs­gálatát, javítását. Nem aka­rok dicsekedni, de 'szerelőink a bejelentett hibát igyekez­nek még1 aznap elhárítani, s ha nem megy aznap, 24 órán belül biztosan. Míg beszélgetünk, s Mo- fyovszky Mihály elmondja, hogy' a szövetkezet 30 millió forititos évi tervéből kilenc­millió a közületi és lakossági szolgáltatás, előkerül Szívós Attila részlegvezető, a vil­lanyszerelők brigád vezető je, ő tájékoztat a továbbiakban. • Mikor alakult a. bri­gád? — 1970-ben, tizenhat taggal. Most először pályázunk a szo­cialista címre. Eves tervünk 3,5 millió forint, 100 ezer fo­rintos túlteljesítést vállal­tunk. Ügy akarjuk elérni, hogy megszervezzük a mun­kát és jobban kihasználjuk az időt. Különböző segédeszkö­zöket, célszerszámokat készí­tettünk, hogy gyorsabban dol­gozhassunk. Hogy milyen sokrétű a vil­lanyszerelők munkája, arra példákat sorol a brigádvezető. Juhász Vilmos, a brigád egyik tagja állandóan a megyét jár­ja. Az ő feladata a védőföl­delések műszeres ellenőrzése, a munkásvédelemben előírt szabályok számonkérése. A hiányosságokat kijavítja s ez­zel megelőzi a balesetet. Né­gyen az elektromos vezetéke­ket tűzrendésztileg vizsgál­ják. Négyévenként ugyanis minden vezetéket egyszer el­lenőrizni kelL ® A brigádtagok többsé­ge évek óta dolgozik a szö­vetkezetben, mégis, milyen „fiatal” ez a brigád? . — Mindenki versenyzett ná­lunk korábban is, csak egyé­nenként. Aztán láttuk, hogy a többiek nagyobb eredményt érnek el, ha összefognak, ezért gondoltuk, megpróbáljuk mi is. Általában páronként dol­gozunk, egy magasabb kép­zettségű szakmunkáshoz min­dig fiatalabb szerelőt osztunk be, hogy a kezdő is elsajátít­hassa a szakma fogásait. A brigádban három idő­sebb dolgozó van, a többi mind fiatal. ^ Sokan tanulnak? . — A helyettesem, Mányoki István másodéves a techni­kumban, ifjú Molnár István, Gyurkó István, Tóth Imre, Tanhoffer Ferenc gimná­ziumba járnak, Farkas László és én közgazdasági techni­kumi hallgatók vagyunk. Há­rom tanulónk pedig a szak­munkásképző mellett este a gimnáziumot végzi. Ezenkívül az egész brigád gazdaságpoli­tikai továbbképzőre jár, töb­ben elvégeztük ugyanis a marxista—leninista középisko­lát. • A brigád önálló rész­leg a szövetkezetben. Med­dig terjed ez az önállóság? — Én, mint részlegvezető, megkapom a béralapot és ab­ból gazdálkodom. A fizetést a munka mennyisége és minő­sége határozza meg, nálunk teljesítménybér van. Az egy dolgozóra jutó béralap 1940 forint. Célprémiumként ebben az évben tízezer forintot osz­tottam ki. 0 Érvényesül ez az „ön­állóság” a termelési érte­kezleteken, hallgatnak a szavukra? — Minden részlegből egy küldött vesz részt a termelési tanácskozásokon. Rendszerint előre megbeszéljük, hogy kép­viselőnk mit mondjon el, s aztán az ott elhangzottakról tájékoztatja a csoportot. 0 Az előbb említette, hogy a munkásvédelmi előírások betartását ellen­A költségvetési üzemek szakszervezeti munkáját vizs­gálta a HVDSZ megyebizottsá­ga. A megyében jelenleg húsz kis építőipari vállalkozás dol­gozik, de csak tizenötnél ala­kult önálló szakszervezeti bi­zottság. Az 1600 dolgozót foglalkoz­tató üzemeknél nyolcszáz­tíz szakszervezeti tagot tartanak nyilván. Nincs könnyű dolga a szak- szervezetnek ezekben a kis üzemekben: a szociális ellá­tottság minimális, a közét­keztetés megoldatlan. A leg­több gondot azonban a mun­kavédelem okozza. Fejlesztési alap hiánya miatt máshonnan kiselejtezett gépeken dolgoz­nak s ezért gyakoriak a bal­esetek. A szakszervezeti tisztségvi­selők jó részének nincs kellő gyakorlata a mozgalmi mun­kában. Ennek oka egyrészt a fluktuáció. Megtörténik, hogy az öttagú szb-ből hárman ki­lépnek; másrészt nem mindig a legalkalma­sabb embereket választják őrzik. Milyen a munkás­védelem saját házuk táján? — Rendszeresen részt ve­szünk a balesetvédelmi okta­tásban. Ezenkívül reggel, amikor kiosztom a munkát, mindig felhívom a figyelmet a veszélyekre is. $ Ügy tűnik, a brigád elégedett. Szeretik munká­jukat, önállóan gazdálkod­nak a szövetkezeten belül. Minden ilyen ideális itt Cegléden? — Azt nem mondhatnám. A szövetkezetnek, sajnos, nincs központi telepe, így nekünk sincs önálló otthonunk. Reg­gelente egy pici szobában jövünk össze, itt beszéljük meg a munkát, ide jönnek be a megrendelések. Nincs öl­tözőnk és fürdőnk, az embe­rek munkásruhában járnak. S ami talán még ennél is na­gyobb gondunk: részlegünk­nek nincs saját gépkocsija.'Ha nagyobb munkára megyünk, a szövetkezettől kapunk ko- -csit, de egyébként a szerelők kerékpáron tolják a létrát és az anyagot. Ha gépkocsival közlekedhetnénk, rövidebb idő alatt juthatnánk el mindenho­va, a javításokat kétszer olyan gyorsan végezhetnénk, mint most, így érvényesülne iga­zán részlegünk szolgáltató jel­lege. Soós Ibolya (Vége) az érdekvédelmi szerv élé­re. A költségvetési üzemek szakszervezeti bizottságainak legfontosabb feladata ebben az esztendőben: a szervezettség további növelése, a munkaterv elkészítése és a különböző szabályzatok kidolgozása. iacquard-program A selyemgyártás központjá­ban, Szentgotthárdon befeje­ződött a Jacquard-program első üteme. A selyemipar rekonst­rukciójának részeként a buda­pesti Hungária Jacquard Se­lyemszövőgyárból — ahol munkaerőgondokkal küzdenek — Szentgotthárdra telepítik a Jacquard-gyártás egy részét. Ez évben 1 millió négyzetmé­ter Jacquard selyemszövet hagyja el a gyárat. Jelenleg 11 féle mintázatú és hétszínű ki­vitelben készül a keresett ter­mék, de a szín- és mintaskáiát tovább szélesítik.’ Ja vitám kell a költségvetési üzemek szakszervezeti munkáját Közös gondolkodás és cselekvés A Hazafias Népfront Országos Tanácsának kongresszusi levele A Hazafias Népfront Országos Tanácsa áp­rilis 26-ra összehívta a népfront V. kongresz- szusát. Az országos tanács január 13-i kelte­zéssel kongresszusi levelet adott ki. „Az új feladatokat -j- hangoztatja a levél — az V. kongresszus hivatott meghatározni, de már most is látható, hogy a következő négy esztendős ciklusban tovább növekszik a nép­front mozgalmi tevékenysége, közéleti szere­pe, s bővül hatóköre az élet minden terüle­tén. Indokolt tehát, hogy az országos tanács a mozgalom előtt álló legfontosabb tennivaló­kat már most jelezze, állásfoglalásával, aján­lásaival, már a kongresszusi felkészülés idő­szakában bátorítsa és gazdagítsa az országos eszmecserét.” A levél első része a népfrontra háruló legfőbb tennivalókat összegzi. „Az országos tanács megítélése szerint mind a Hazafias Népfront társadalmunkban elfog­lalt helye, közéletünkben betöltött szerepe, mind a társadalmi életünkben bekövetkezett fejlődés újabb előrelépésre nyújt lehetőséget: — a társadalom osztályainak és egyes réte­geinek összetételében és egymáshoz való vi­szonyában bekövetkezett változások a szö­vetségi politika újabb lehetőségeit tárják fel, és újszerű tennivalókat igényelnek; — a választási törvény továbbfejlesztése növeli a mozgalom közjogi szerepét és felelős­ségét. Fokozottabb feladatokat jelent a kép­viselői és a tanácsi választások elkülönítése; — az új tanácstörvényen alapuló, és jog­szabályokban is ' rögzített tanács—népfront kapcsolat az eddiginél nagyobb lehetőséget biztosít; — a szövetkezetek helyének, létének, szere­pének rendezése társadalmunkban, ennek törvénybe foglalása a népfront számára új, bővülő társadalmi kapcsolatok forrása; — a demokrácia növekvő kiterjedése a gaz­dasági élet területére, s ennek hatása a köz­életi demokratizmusra, ugyancsak előrelé­pésre bíztat; — a nőkre és a fiatalokra vonatkozó párt- határozatok részben új feladatokat adnak, részben új erők bevonásának és a hatókör bővítésének lehetőségeit teremtik meg; — a városiasodás tendenciái új igényeket vetnek fel a város- és községpolitikai mun­kában, de a többi munkaterületeken is.” O A levél második részében az országos tanács a népfrontbizottságok újjáválasz- tásával kapcsolatban tesz ajánlást. „A népfrontmózgalom — hangoztatja a le­vél — úgy tudja megoldani a reá háruló fel­adatokat, ha országosan és helyileg egyaránt tükrözi a társadalom összetételét, és megsze­mélyesítője a nemzeti egységnek. Bár az ál­lampolgárok zöme ma már különböző osz­tály- és rétegszervezetekhez tartozik, s kép­viseletük a népfrontban új módon is biztosít­va van, mégis bizottságainak újjáválasztása során gondoskodni kell arról, hogy társadal­munk osztályainak és különböző rétegeinek, a párttagoknak és pártonkívülieknek egysége tovább erősödjék.” A Hazafias Népfront Országos Tanácsa le­velében megállapítja: > „A népfrontmozgalom legfőbb feladata to­vábbra is a párt szövetségi politikájának szol­gálata, népünk szocialista egységének erősíté­se. A nemzeti egység alapja a munkás-paraszt szövetség.” Ebből következőleg a levél felhív­ja a figyelmet, hogy a népfront a szakszer­vezetekkel karöltve jobban tárja fel azokat a helyi jelenségeket, amelyek befolyásolják a két osztály közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok fejlődését. A választások jó lehe­tőséget nyújtanak, hogy továbbra is követke­zetesen lehessen biztosítani a munkások és parasztok jelenlétét, tevékenységét a nép­frontban. Az értelmiség — ezen belül a pedagógusok és a növekvő mezőgazdasági értelmiség 1 —, amely történelmi érdemeket szerzett a nép­frontmozgalom kibontakoztatásában, ma is jelentős szerepet tölt be a mozgalomban. Fo­kozottabban vonjuk be — írja a levél — az értelmiségieket, valamint a becsületes, köz­hasznú tevékenységet végző kisiparosokat, kis­kereskedőket. A nők és az ifjúság sajátos problémáinak megoldásáért sokat tehet a nép­front. A mozgalom sokat segíthet a nemzetisé­gi szövetségeknek. A kongresszus előkészíté­se, s a választások során ezeket a rétegeket, illetve nemzetiségi csoportokat is fokozottan figyelembe kell venni. A népfront törekedjék arra,, hogy a vallásos érzületű emberek to­vábbra is eredményesen tevékenykedhessenek szocialista céljaink megvalósításáért. O A kongresszusi levél harmadik részében a szocialista demokrácia fejlesztéséről ol­vashatunk. A népfront közjogi * szerepe to­vább növekszik, s a tanácsok megnövekedett önállósága népképviseleti-önkormányzati te­vékenysége tovább szélesíti a népfront és a tanácsok együttműködését. A negyedik rész a gazdasági kérdésekkel foglalkozik. A népfrontbizottságok ismertették a párt agrárpolitikáját, a gazdaságirányítás reformját, s ezzel hozzájárultak azok sikeré­hez. Az országos tanács javasolja, hogy a népfrontbizottságok a gazdaságpolitikai tevé­kenységben törekedjenek a helyesebb ará­nyok kialakítására. „Legfontosabb feladatunk — olvashatjuk a levélben — elősegíteni a negyedik ötéves terv fő céljainak megvalósítását. Nemcsak támo-, gatást kell ehhez nyújtani, hanem meg kell teremteni azt a légkört, amelyben erősödik az alkotó, dolgozó ember tisztelete.” A kongresszusi levél ötödik része a vá- _ ros- és községpolitikáról, a népfront­mozgalom egyik hagyományos munkaterüle­téről szól. A legfontosabb feladat, hogy a népfrontbizottságok továbbra is szorgalmaz­zák és segítsék az óvodák, bölcsődék, kollé­giumok tervezését és építését. Tegyenek meg mindent a bizottságok a városiasodásért, s a környezeti ártalmak csökkentéséért. O A hatodik rész a népfróntmozgalom mű­velődéspolitikai tevékenységét, eredmé­nyeit, s további tennivalóit elemzi. ’ „Legfontosabbnak tartjuk a nép általános műveltsége 'megalapozását. Alapvető köteles­ségünk annak szorgalmazása és segítése, hogy a tanköteles korú gyermekek az általános is­kola nyolc osztályát elvégezzék.” A pályaválasztás segítése, a munkás- és parasztgyermekek felkészültségének növelé­se, a felnőtt lakosság iskolai és iskolán kí­vüli továbbképzésének segítése ugyancsak fontos feladata a népfrontnak. Továbbra is megtisztelő kötelessége a mozgalomnak, hogy közreműködjön nemzeti ünnepeink tartalmas és méltó megünneplésében. Nemzeti kultú­ránk haladó hagyományainak ápolására a Dózsa- és a Petőfi-évfordúló, továbbá a Tör­ténelmi Emlékbizottság megalakulásának 30. évfordulója is módot ad. A honismereti mozgalomról szólván a levél megállapítja: „Az országosan értékes munkát végzett és sok megbecsülést szerzett honismfereti moz­galom most természeti és történelmi értéke­ink feltérképezésével lépjen előbbre, vala­mint azzal, hogy a szocialista építés ered­ményeire hívja fel a figyelmet, és nemzeti értékeinket teszik közkinccsé.” O A levél hetedik része a nemzet fejlődése szempontjából nagy jelentőségű nép- egészségüggyel s a népszaporulat kérdésével foglalkozik. A testi és szellemi erő megőrzé­sének és növelésének kérdése — olvashatjuk — nemcsak az orvosok és egészségügyiek fel­adata, hanem a társadalomé is. Az országos tanács levele megállapítja, hogy továbbra ‘is nemzeti gondunk a nép- szaporulat alakulása. „Az országos tanács úgy ítéli meg, hogy az e kérdéssel összefüggő szo­ciális problémák megoldása mellett egészsé­gesebb közszellem kialakítására is szükség van. Méltó figyelmet kell szentelni, A.«salád-r alapításra, a gyermeknevelés gazdasági prob-" léniáinak, és az ezzel kapcsolatos morális kö­telezettségeknek, a többgyermekes anyák megkülönböztetett tiszteletének, a nagy csa­ládok megbecsülésének. Állásfoglalásainkat azzal a felelősséggel kell kialakítani, hogy a nemzet jövőjéről van szó.” © A levél nyolcadik része a legszebb ál­lampolgári erénnyel, a tevékeny szo­cialista hazafisággal foglalkozik. „Mozgal- műnk, amely már nevének megválasztásával elkötelezte magát, a jövőben is a hazgfiság érzésének, népünk és országunk szeretetének, s ami ezzel egyet jelent: a szociális és tár­sadalmi előrehaladásnak szenteli egész tevé­kenységét.” A népfrontbizottságok fontos feladata a bé- kemozgalom, a népek közötti barátság és szo- lidaritás fejlesztése, hazánk külpolitikájának segítése. „Ápoljuk és mélyítsük tovább a ba­rátságot a Szovjetunióval. A magyar—szovjet barátság erősítése alapvető nemzeti érde­künk.” Az országos tanács megállapítja: „Mozgal- műnk feladata, hogy bővítsük, új vonásokkal gazdagítsuk baráti kapcsolatunkat a szocia­lista országokkal. Fejlesszük baráti kapcsolatainkat a felsza­badít és a szabadságukért küzdő népekkel. Erkölcsi kötelességünk, hogy továbbra is po­litikai és anyagi támogatást nyújtsunk mind­azoknak a szabadságukért küzdő népeknek, haladó erőknek, amelyek a nemzetközi im­perializmus agressziójával szemben védik alapvető emberi jogaikat.” © A levél kilencedik része leszögezi: a népfrontmozgalom gazdagodó tevékeny­sége, s a fokozódó társadalmi igények meg­követelik, hogy fejlődjenek a népfront moz­galmi módszerei, és fejlődjék a munkastílus is. Az országos tanács annyira fontosnak és időszerűnek tartja ezt a feladatot, hogy kü­lön munkabizottságot alakított, amely az V, kongresszus elé terjeszti ajánlásait. Az országos tanács egyben javasolja az V, kongresszusnak: alakítson olyan kitüntető jelvényt, amely a népfrontmunkában kiemel­kedő teljesítményekért adományozható. A levél befejezéseként az országos tanács felkéri „a népfrontmozgalom hűséges munká­sait, hogy az oly sokszor tapasztalt önzetlen­séggel és lelkesedéssel vegyenek részt az V. kongresszus előkészítésében, a népfrontbi­zottságok újraválasztásában”. A választó gyű­léseken több százezer állampolgár vesz részt, s a népfront dolga és felelőssége, hogy ezek az összejövetelek tartalmas eszmecserévé vál- jahak. „Mozgalmunk szolgálja még hatékonyabban hazánk felvirágoztatását. Találja meg a kö­zös munkában valamennyi tevékeny ember a hazáért végzett eredményes munkálkodás j örömét. Ez az érzés és felismerés kovácsolja' még szilárdabbá a nemzeti egységet. Hirdesse mozgalmunk a munka becsületét, a kulturált életet, az erkölcsöt, a szocialista haza igaz szeretetét” — fejeződik be a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának kong­resszusi levele.

Next

/
Thumbnails
Contents