Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-12 / 9. szám

2 PCS! aiECVEI 19*2. JANUÄR 12., SZERDA f[€»Jkusz Brüsszeli fények BRÜSSZEL NEVÉT, amely a NATO-székhellyel és az éven­ként ismétlődő atlanti tanács­ülésekkel kapcsolatban nem éppen kedvező kicsengést ka­pott, más hangsúllyal említik a legújabb jelentések. A belga fővárosban összegyűltek föld­részünk társadalmának képvi­selői, kiváló közéleti személyi ségek, hogy előkészítő munká­latokat folytassanak az európai népek közgyűlésének összehí­vására. A cél adott: kontinensünk biztonsága. Ma már aligha kell bizonygatni, milyen jelentősé ge van annak, hogy összeül­jön egy összeurópai biztonsági értekezlet, s megteremtődjék Európa szilárd békéje. Ameny- nyiben ezt a célt elérjük, je­lentősen csökkenne a feszült­ség a legveszélyesebb zónában, a két legszámottevőbb katonai szövetség ütközőpontján, s egyben tág tere nyílna a kon­tinentális méretű együttműkö­désnek. A KÉRDÉS MA MÁR egy­re inkább úgy hangzik: mi in­dokolhatja egyáltalán, hogy ne üljön össze mielőbb ez a biz­tonsági értekezlet? Hiszen az óta, hogy elhangzott a buda­pesti felhívás, a szocialista or­szágok emlékezetes kezdemé­nyezése, sorra sikerült elhárí tani az akadályokat. Lényegé­ben megegyezés született a részvevőket illetően; nagyjából kialakult a lehetséges napi­rend; és széles körű elvi egyet­értés mutatkozik a multilate rális, sokoldalú előkészítés szükségességét illetően. NATO- körök hosszú időn át külön­böző feltételek támasztásával próbálták lefékezni a biztató folyamatokat, de a Nyugat- Berlinről kötött négyoldalú egyezmény, majd a két német állam megállapodása minden halogatási alapnak véget ve­tett. A SZOCIALISTA ORSZÁ­GOK — köztük hazánk is — változatlan következetességgel küzdenek Európa biztonsá­gáért. Egyre aktívabbak föld­részünk semleges államai, ele­gendő utalni a finn kezdemé­nyezésre, a nagyfokú osztrák és svéd érdeklődésre. Több ki­sebb NATO-ország is pozitívan foglalt állást, a francia kül­ügyminiszter pedig kijelentet­te, hogy Párizs rövid időn be­lül lehetségesnek tartja a hel­sinki nagyköveti klub tanács­kozásainak megkezdődését. A legutóbbi brüsszeli atlanti ta­nácskozáson már nem lehetett tovább érvényben tartani a pi­ros jelzést, de a politikai köz­lekedési lámpa egyelőre csak sárgára váltott. Az ígéretes zöld fényt tehát még nem ad­ta meg. Az igazi ok, hogy az Egyesült Államok és néhány szövetségese egyelőre nem kí­vánja az európai biztonság ügyét valóban előmozdítani. Nyíltan nem bonthatnak zász­lót, de újabb feltételek állítá­sával kísérleteznek, a többi kö­zött a legbonyolultabb leszere­lési kérdésekhez kívánják kap­csolni földrészünk ügyeit. Nem idegen tőlük az időhúzás sem, az elnökválasztási kampányra hivatkozva 1973-ra akarják át­tolni még az előkészületi mun­kák megkezdését is. Ez a helyzet indokolja, hogy — az állami szintű erőfeszíté­sekkel párhuzamosan — foko­zott tömegmozgósítás történjék 'az európai biztonság érdeké­ben. Belga közéleti személyisé­gek kezdeményezésére már több találkozó jött létre, s ked­vező visszhangra talált a brüsszeli gondolat, hogy tart­sák meg az európai népek kép­viselőinek találkozóját. Sok or­szágban az elmúlt hónapok­ban reprezentatív bizottságok alakultak e kerdeményezés megvalósításának elősegítésé­re. Hazánkban is létrejött az európai béke és együttműkö­dés magyar nemzeti bizottsá­ga, amely társadalmunk leg­különbözőbb rétegeinek véle­ményét tolmácsolta, amikor néhány napja a Parlamentben tartott ülésen ugyancsak sür- getőleg lépett fel az európai kibontakozásért. Brüsszelben is ott vannak most a magyar küldöttek, hogy a többi euró­pai ország társadalmának de­legátusaival együtt, új lendü­letet adjanak a békés együtt­működés üc 'ének. Vonják felelősségre a részvevőket RÍDH-Eapok a kaiózakcióról Kedden a Német Demokra­tikus Köztársaság valamennyi központi lapja kommentárban foglalkozik az NSZK hatósá­gainak kiéli kalózakciójával, amelynek során — mint isme­retes — letartóztatták egy NDK-beli hajó kapitányát, és a hajó legénységének ellenál­lása ellenére elvittek a hajóról egy asszonyt és egy gyermeket. A nyugatnémet hatóságok fegyveres kalózakciója az NDK zászlaja alatt hajózó Eichsfeld motoroshajó ellen szöges el­lentétben áll az európai biz­tonságra és enyhülésre irányu­ló erőfeszítésekkel — hangsú­lyozza a Kiéiben történt szom­bati incidenst elítélő cikkében a Neues Deutschland. Az Eichsfeld kapitányának erőszakos fogva tartása az egész nemzetközi hajóforgal­mat veszélyezteti — húzza alá a lap. Az NDK kereskedelmi hajója elleni jogsértő eljárás mindazok ellen is irányul, akik az NSZK és az NDK normális kereskedelmi kapcsolatai mel­lett foglalnak állást. Az NDK kormánya teljes joggal követeli, hogy vonják felelősségre az akció részeseit és hozzanak intézkedéseket, hogy a jövőben ne fordulhas­son elő hasonló incidens — kö­veteli a Neues Deutschland cikke. Waldheim Jakov Malikkal tárgyalt Február harmadikén tartja első sajtóértekezletét Kurt Waldheim, az ENSZ új fő­titkára. Waldheim egyébként hétfőn az öt nagyhatalom ENSZ-nagyköveteivel meg­kezdett konzultáció-sorozata keretében a szovjet Jakov Malikkal találkozott. PEKING Meghalt Csen Jir Kína volt külügyminisztere A hírügynökségek az Üj Kí­nára hivatkozva jelentik: Csen Ji, a népi Kína voflt kül­ügyminisztere csütörtökön, ja­nuár 6-án 71 éves korában Pe­kingiben meghalt. Emlékezetére hétfőn gyász­Izraeli alakulatok lépték át a keddre virradó éjjel a liba­noni határt, és megtámadtak két olyan települést, amely hírek szerint az El Fatah támaszpontjául szolgál. Heves csatát vív­tak a palesztínai gerillákkal. Képünk a támadásra indult iz­raeli harci egységeket mutatja. szertartást rendeztek, amelyen Mao Ce-tung elnök, Csou En- laj miniszterelnök és több más kínai vezető részt vett. Csen Ji politikai pályafutá­sát mint Sanghaj polgármeste­re kezdte 1949-ben, a Kínai Népköztársaság kikiáltása után. Mint külügyminisztert a vörösgárdisták élesen bírálták a kulturális forradalom ide­jén, s 1969-ben eltűnt a politi­kai színtérről. Az amerikai szakértőcsoport hazaérkezett Kínából Visszaérkezett az Egyesült Államokba az a küldöttség, amely Nixon pekingi látogatásának technikai részleteit készí­tette elő. Képünkön: (balról jobbra) Ron Ziegler, az elnök sajtótitkára, John Scali, Nixon tanácsadója, Alexander Haig tábornok, nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes, a küldöttség vezetője és Dwight Chapin, Nixon titkára megérkezésük után a washingtoiA Andrews repülőtéren. Visszatért Washingtonba a Nixon kínai útját előkészítő amerikai szakértőcsoport. Ro­nald Ziegler, a Fehér Ház saj- tótitkára a repülőtéren kije­lentette, hogy kínai tárgyaló partnereik rendkívül készsé­Megmagyarázhatatlannak tűnő jelenségek a Marson Jlefántbőrös“ fennsík Gyorsan oszladozik a porfelhő Gyorsan oszladozik a Mars felszínét szeptember óta bo­rító, és a Mariner—9 küldeté­sét kudarccal fenyegető por­felhő — jelentették be hétfőn Pasadénában. Az űrszonda által továbbí­tott felvételek minősége gyor­san javul és a képek új, Pillantás Afrikára Tagja voltam annak a tíztagú újságíró csoportnak, amely elkísérte Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét és a ma­gyar kormánydelegációt az elmúlt év végén tett afrikai útjá­ra. Itt következő írásaim korántsem hiánytalanul számol­nak be az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban, a Guineái Köztársaságban, s a Kongói Népi Köztársaságban lá­tottakról, de talán adnak némi ízelítőt e három antiimperia- lista, haladó ország népének életéről. I. A forradalom bölcsője — Ez volt a franciák uralma alatt a börtön — mutat kísé­rőnk, a tájékoztatásügyi mi­nisztérium fiatal tisztviselője egy magas kőfallal körülvett jókora épületre. — Az arab ha­zafiak ezreit kínozták halálra a falai között. Ma a mártírok múzeuma. A Kasbah (fellegvár) tetején vagyunk, a másfél millió la­kosú Algír e zsúfolt városré­szében, a 132 évig uralkodó francia gyarmatosítók elleni mozgalmak. központjában. A forradalom bölcsőjének” ne­vezik az algíriak. A győzele­mért másfél millió arab ál­dozta életét. Séta — sikátorokba» Kilenc esztendeje béke ho­nol a történelmi múltú, a kí­sérőnk szerint 200 ezer lakosú negyedben, amelynek megfe­lelő szintjéről szűk sikátoro­kon át több száz lépcsőn lehet lejutni a fehér tarajú hullá­mokat vető Földközi-tenger partjáig. A Teli-Atlasz oldalá­ban egymás hegyére-hátára épített lapos tetejű házak kö­zött kifeszített köteleken zász­lókként lengenek a száradó le­pedők, hófehér alsóneműk, az apró tereken krétanégyszögek­ben féllábon ugrálva ugyan­úgy játszanak az élénk szemű gyerkőcök, akár idehaza a mieink. Nem a legkellemesebb séta leballagni az egyik sikátoron a Kasbah aljáig — a forradal­márok, a hősök iránti tisztelet érzése és az élményt kereső kíváncsiság azonban némiképp semlegesíti az elszomorító lát­vány és bűz hatását. Megérti az ember: miért itt harcoltak legelszántabban a francia gyarmaturalom ellen. A sikátorba pillanatra sem süt be a nap, a lépcsőkön ne­héz szag. A néhány négyzet- méter alapterületű cipész-, rézműves műhelyek mesterei a lépcsőzetre kirakott portéká­juk mögött végzik munkáju­kat. A nem sokkal nagyobb kávéházakban burnuszos fér­fiak reggeliznek, az egyik pi- rinyó mészárszék tulajdonosa az üzletecskéjében kampókon lógó s a legyektől körülzson­gott húsokon kívül a járdára terített gyékényszőnyegre fek­tetett levágott borjúíejeket is kínál. Négy-öt trachomás kol­dus guggol a sikátor sarkain, s megfigyelem: jóformán senki sem megy el mellettük anél­kül, hogy néhány centime-ot ne nyomna a markukba. (A kormány több ezer családot kimenekített már innen, s he­lyezett el a franciák által el­hagyott modern lakásokban. A Kasbah mai állapotának tel­jes felszámolása azonban még sokévi gond maradt.) A Kasbah alján A negyed alján vidámabbá válik a kép: a Rue Cagliata-n már a jelentékeny nagyságú állami üzletek találhatók, bár a kiskereskedők még az úttest szegélyére terített pokrócok­ra helyezik a különböző kis­ipari termékeket, élelmi cik­keket, amelyek megvásárlását élénk alkudozás előzi meg. S nagyjából a mi hódoltsá­gunkkal egyidőben itt uralko­dó törökök által építtetett gyönyörű paloták is emelked­nek. Betérünk a keleti stílus­ban épített kéttornyú Kisala mosóval — iszlám templom­mal — szemben pompázó, most az idegenforgalmi hiva­talnak helyet adó, s még ma is „török hercegnők poiatá”- jának nevezett épületébe, amelyből titkos alagúton ke­resztül jártak a hárem tagjai a tengerpartra, tiltott légyott­jaikra. Musztafa pasa közei­ben lévő egykori palotájának mozaikokkal, leheletfinom gápszcsipkékkel díszített falú termeiben is megfordulunk. A franciák uralma alatt itt lakott az algériai római kato­likus érsek (akivel egyébként a korábbi elnöki fogadáson beszédbe elegyedtünk, s el­mondotta, hogy egyetért a je­lenlegi kormány politikájá­val. Ezért 1962-ben algériai államipolgárságot kért és ka­pott). Most több tucat fiatal­ember a Koránt, s az arab kultúra reneszánszát e század első felében elindító nagy fi­lozófus, Abdelhamid Benba- dis műveit tanulmányozza a palota falai között. A sofőr visszatekint Algír összképéhez természe­tesen nemeseik a Kasbah tar­tozik. Különböző országok­ból érkezett hajókkal, a kikö­tő, a három-négy sorban köz­lekedő autókkal a belváros, a narancs- és datolyafákkal be­ültetett kerttel övezett villák (amelyekben általában köz­hivatalok székelnek vagy tu­ristákat helyeznek el), a mo­dem szállodák mind-mind gazdagítja e nagyon szép vá­ros arculatát. mind ez ideig megmagyaráz­hatatlannak tűnő jelenséget mutatnak. A fényképeken ha­talmas hegygerincek és ka­nyonok láthatók. Az egyik kanyon szélessége legalább 19 kilométer, a mélysége pedig 1,6 kilométer. Hatalmasak a kráterek méretei is. Előfor­dul köztük olygn, ámelynek átmérője 113 kilométer. Az egyik felvétel 2100 méter ma­gasan fekvő fennsíkot mutat. Ez repedésekkel van teletűz­delve és kiszáradt elefánt­bőrhöz hasonló. „Fogalmunk sincs róla, hogy mindez mit jelenthet” — jelentette ki egy amerikai geológus. A Mariner—9 űrszonda no­vember 13-án állt rá Mars körüli pályájára és felvéte­leit 1400 kilométer magasság­ból készíti. gesen működtek együtt az el­nöki látogatás előkészítésében. A 25 fős csoport azon az út­vonalon haladt, amelyet Ni­xon felesége társaságában fog beutazni február 21-től kezdő­dően. Bár részleteket nem hoz­tak nyilvánosságra, nyugati hírügynökségek úgy tudják, hogy mintegy 100 újságíró és tv-riporter kíséri el Kínába az Egyesült Államok elnökét. Ziegler és csoportja most jelentést tesz tárgyalásai ered­ményeiről Nixonnak, és csak ezután teszik közzé az előké­szítő megbeszélések részleteit CSAK RÖVIDEN A SZOVJET KORMÁNY meghívására Stefan Olszows- ki lengyel külügyminiszter kedden moszkvai látogatásra ptazott. ZAID BTN SZULTÁNÉ az Arab Emirátusok Államszö­vetségének elnöke hétfőn fo­gadta Mahmud Riad egyipto­mi külügyminisztert, aki a Perzsa-öböl arab sejkségei­ben tesz körutat. AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOK, valamint Nagy-Britan- nia, Franciaország, az NSZK, Hollandia és Japán képviselői az elkövetkező hetekben Pá­rizsban tanácskozásra ülnek össze Chile adósságainak meg­tárgyalására. Ipari nagyvállalat FELVÉTELRE KERES iparügyi szakos közgazdasági technikusokat, üzem- és munkaszervezőket, ipar- és kereskedelmi szakos, fiatal, kezdő közgazdászokat. „Sürgős 348 097” jeligére, a Budapest, Felszabadulás téri hirdetőbe. Az élet lüktetése közepette azonban gyakran felidézik az algíriak az elnyomás éveit. — A franciák a kutyáikat is többre becsülték, mint min­ket — mondja sofőrünk, aki hazája felszabadításáért fegy­verrel a kezében harcolt. Négy fivére életét áldozta a szabad­ságért, az ötödiknek pedig súlyos sebesülése következtéd ben mind a két lábát ampu­tálni kellett. Tarján István ÁFÉSI-SZOLGÁLTATÁS! Elektromosmotorok tekercselése, vaskapuk, kerítések készítése (a megrendelő igénye szerint, fénykép alapján), családi házak, lakások, villanyszerelési munkái, szobafestés, mázolás (közületeknek is), üzletberendezések készítése, épületnyilászáró szerkezetek készítése (fából, fémből). Megrendelés: Írásban az ÁFÉSZ cimére. Telefon: Üllő 36. Üllő és Vidéke ÁFÉSZ üllő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents