Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-11 / 8. szám
mm ,A_Pi 8TMEG-YEI HÍRLAP XVI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM icülI KIAPASA 1972. JANUÁR 11., KEDD Mielőbb adósság nélkül: Erdőt telepítenek Az új vezetőség körültekintően tervezett MZcNHATEZER TÉGLA NAPONTA Négyen váltják egymást Szanálása óta egyenletesen fejlődik a Dózsa Termelőszövetkezet. Tagjai mindent megtesznek, hogy mielőbb adcs- ságmentesen dolgozhassanak, tervezhessenek. Hatezernégy- száznyolcvan holdon gazdálkodnak hétszázharmincegyen, közülük háromszázliarminckilencen nyugdíjasok vagy járadékosok, s az aktívan dolgozók átlagos életkora eléri az 57 évet. Hát hogyne volna számukra gond az adósság'kifizetése? szinte teljesen elpusztult. Bizony, oly sok év után nehéz már felelőst találni. Az igazság az, hogy annak idején, az akkori ' előírásoknak megfelelően, minden szabályosan . történt. Megvan a talajminta, mely bizonyítja, hogy a talaj alkalmas volt gyümölcstermesztésre, csak hát a telepítés szervezése nem volt a legmegfelelőbb. A talajforgatással égyütt trágyázni is kellett volna, de — szükség törvényt A termelőszövetkezet jelenlegi vezetőségének alapos, körültekintő terve a biztosíték, hogy ez a mostani telepítés nem jut majd a gyümölcsös és a szőlő sorsára. A homokot megkötik, hogy idővel az állam adta támogatás meghozza az eredményeket. (takács) Füstölt az öreg kémény, hát bementem a telepre, ahol a frissen égetett téglarakások egész regimentje sorakozott. Már lejárt a munkaidő. Barátságos, középkorú asszony jött elém: Szabó Sándorné vizsgázott téglaégető. Sírt három napig — Télen is dolgoznak? — Igen. Kiégetjük a múlt őszön készült nyerstéglát, hadd haladjon a lakásépítés. — Meddig tart ez a munka? — Február közepéig. Aztán márciusig a karbantartást végezzük el, majd préseljük az idei nyerstéglát. — Naponta hány darabot égetnek ki? — 14—16 ezret. Persze, sok mindentől függ, hogy mennyit. Főleg a nyersanyag, a tüzelő és a munkaerő kapacitástól. Munkaerőgondjaink vannak. Előfordul, hogy a szükségesnél kevesebben vagyunk, de arra törekszünk, hogy minden hónapban kijöjjön a kemencéből a terv szerinti 400 ezer tégla. — Mióta dolgozik a gyárban? — Huszonegy év óta. Tizennyolc éves koromban kerültem ide, mindjárt a téglaégetéshez. Bizony, a kemencék feletti tüzelőteremben a forró, gázos levegőben három napig folyton sírtam, de azután megszoktam. Később vizsgát is tettem. Hidegben, melegben — Mi a fő munkája? — Figyelem az égetést, a hőfokot, és minden 10—15 percben sorra felemelem a kemencék tetején a több S2&z kis nyílás födelét, hogy egy-egy lapátka apró szenet dobjak a mélybe. Ezt teszem hidegben- melegben, vasárnap, ünnepnap, mindig. A kemencékbe rakott nyerstégla általában 24 óra alatt ég ki. ‘Négyen váltjuk egymást. Legrégibb munkatársam Bartucz Mihály, aki még a negyvenes évek végén, akkor került a téglagyárba, amikor az azóta már géppel sajtolt nyerstéglát kézzel verték, mint a vályogot szokás. Egyébként ő már nyugdíjba készül. , — Igaz, hogy a múlt évben javult a tégla minősége? — Valóban, a múlt évben a nyersanyagtermeléshez új bányát nyitott a gyár, és a kitermelt földet előírás szerint keverik a dolgozók. Még most is taligán — A nyerstéglapréselésen kívül még milyen munkában segítenek a gépek? — A. szenet, taliga helyett, motoros erővel szállítják a kemencék feletti tüzelőterembe. A nyerstéglát ló vontatta csillén viszik az égetéshez. A kemence belteréből azonban most is taligán tolják ki az égetett téglát. Nézze, Márton László, aki túlórázik, 150 darabot rakott egy nagy vastali‘gára. Kitolása szinte emberfeletti munka. Nyáron mindnyájan megszenvedünk a tüzelőteremben, de ilyenkor, télidőben, aránylag jól elviseljük. _____________ K. L. Mit látunk ma a moziban?" Asszony a banditák ellen. Szovjet- filmdráma. Kísérőműsor: Üdvözöllek, Jioldkőzet! Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KÖZÉLETI GONDOK, SZERETET ÉS SZERELEM TIZENEGY PÁLYAMŰ ÉRKEZETT Anyakönyvi hírek Alapos számolgatás után, a meglevő és a várható bajok figyelembevételével jutottak arra az elhatározásra, hogy a negyedik ötéves terv időszakában, 12 millió forintos költséggel, erdőt telepítenek. Az összeget majdnem ajándékként kapják az államtól, és az fcsak természetes, hogy élnek is a lehetőséggel, elsősorban azért, mert nagyon sok olyan földjük van, amely termelésre szinte alkalmatlan. Hogy milyen körültekintően kezdik meg a feladat végrehajtását, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy olyan helyekre telepítenek, ahol a rozsot holdanként 600—800 forint ráfizetéssel aratták. A silány homokba végzetes lenne ezután is gabonát vetni, a körösi parasztok sose vetettek bele gabonát, annak ellenére, hogy a termelőszövetkezetek alakulásakor, a fennálló rendelkezések szerint, azt kellett volna vetniük. Nemcsak cellulóznyárfát telepítenek, amelynek értékesítése nem gond, de ki tudja, nem lész-e az, amikorra termővé nőnek, hanem, a talajszerkezetet' figyelembe véve, megfelelő fajtájú egyéb fákat is. Miközben telepítenek, a tagság azt is látja, “hogy a Csik- várnál ki kellene selejtezni 50 höld meggyest és néhány helyen a szőlőt is szanálni kellene. Sokan meg is kérdezik, ki a felelős azért, hogy a szőlő, illetve a meggytes bont — a trágya a kertészetbe került. Ki tudja, kinek az utasítására? A talajegyengetés sem volt megfelelő, és az akkor zajló J vitákban az egyik szakember a hagyományos telepítésre esküdött, a másók meg aLencz— Moser-félére. A vita végeredményeként, sajnos, nem megfelelő talajú földbe került a szőlővessző, a gyümölcsfa. A csapadékos évek rengeteg vize is rázúdult a csíkvári, bánomi földekre, így a telepített gyümölcsök szőlők nagy százaléka nem eredt meg, ami pedig megeredt, azt munkaerő hiányában nem tudták megművelni. Az Arany János Társaság irodálmi pályázatának 1971. december 31-én járt le a határideje. A pályázók tizenegy munkát küldtek be. Bár a pályaművek elbírálása még csak ezután következik, az már megállapítható, hogy tematikailag nagyon változatosak a beküldött alkotások. Van, amelyik Arany életéből, van, amelyik a mai életből vette témáját. A versekben központi helyet foglal el a szerelem, de hangot adtak a pályázók a közélet gondjainak épp úgy, mint az anya iránt érzett gyermeki szeretetnek. Formailag a következőképpen oszlik meg a tizenegy mű: öt pályázat elbeszélés, három több versből álló ciklus, három pedig önálló vers. A szerzők még ismeretlenek. A neveket tartalmazó, lezárt, jeligés borítékokat, a pályázatoktól elválasztva, a társaság titkárságának egy lezárt fiókjában őrzik, s csak akkor bontják fel azokat, amikor a pályadíjak sorsa eldőlt. A legizgalmasabb kérdés tehát még hátra van: ki nyeri a pályadíjat? Hamarosan az is eldől. Született: Kapus Sándor és Héjas Ilona: Ágnes, Héjjas Balázs és Urbán Juliánná: Krisztina, Harczi Kálmán és Molnár Eszter: Zoltán, Balog Kálmán és Kosa Katalin: Erika, Kiss Ernő és Gál Gabriella: Gabriella, Tóth Pál és Rusvai Mária: Pál, Bálint Ádám és Budai Éva: Éva, Kelemen Márton és Gödény Magdolna: Anita, *Tekes Dénes és Ronkó Rózsa: Csaba, Budai János és Elekes Ilona: Nikolett, Börönte Antal és Bakos Erzsébet: Renáta, Tekes Kálmán és Hajdú Mária: Kálmán, Urbán Antal és Gondi Éva: Antal nevű gyermeke. Házasságot kötött: Német Ferenc és Tamás Eszter. Meghalt: Kustár Sándorné, Nagy Rozália (Pásztor ú. 27.), Erdei Ambrusné, Varga Juliánná (Ceglédi u. 14.), Bakos Sándorné, Kecskeméti Irén (Zentai u. 11.), Szőke Lajos (Regős u. 70.), Illés La- jolné, Szabó Mária (Balygó u. 2.), Bende János (Szabadság tér 11.), Egyedi Lászlóné, Kovács Ilona (Eötvös K. u. 9.), Kovács Mihály né, Kőházi Erzsébet (Botond u. 12.), Pesti Antalné, Zombori Mária (Lo- sonczi u. 70.), Balog Ferenc (Maros u. 17.), Sere Ferenc (Munkácsy u. 5/a.). A tsz is fiatalodott Dong a gépkalapács Reszeiőket gyártanak A pedagógusok szakszervezete megtartotta szokásos évi küldöttgyűlését. Az összejövetelen, a harmincegy küldöttön kívül, jelen volt Csípő Balázs, a városi pártbizottság osztályvezetője, valamint Kiss Béláné, a szakszervezet megyei titkára. Tóth Tibor titkári beszámolója elemezte a választások óta eltelt egy esztendő munkáját, és kitűzte a soron következő feladatokat. Az 1972. év új színt hoz a szakszervezet munkájába. A munkáltatói jogkörök lekerülése az intézményekhez kiterjeszti a titkárok és bizalmuk teendőit: bizonyos fokig (észt kapnak az intézmények Vezetéséből. Ez, persze, nem irányitó szerepet jelent, de ha az igazgató a dolgozókat érintő kérdésekben akar dönteni, köteles meghallgatni a szakszerA Hunyadi Termelőszövetkezet központjának szomszédságában álló épületből ütemes döngés hallatszik ki: a gépkalapács jellegzetes, ütemes hangja. Bent a zaj még erősebb, alig értem a gép mellett dolgozó Mucsi Jánost, aki az át- izzott fémet formálja. Mielőtt a termelőszövetkezetbe került, juhász, a szövetkezetben állattenyésztő volt, de időközvezet képviselőit. A titkároknak és bizalmiknak egyetértési, véleménynyilvánítási, sőt, bizonyos esetekben vétójoguk lesz. Ez több feladatot, nagyobb felelősséget ró rájuk. örvendetes tényként könyvelték el a küldöttek a megyei bizottság, illetve a járási és városi alapszervezetek kapcsolatának megváltozását. Az új megyei bizottság rendszeres információkat küld munkájáról, s így a városi bizottság, sőt, közvetve Nagykőrös pedagógustársadalma mindig pontosan tudja, mit tesz, mit tervez a megyei vezetés. Fontos határozatot hozott a küldöttgyűlés a segélyekről. Mind a munkáltatói, mind a szociális segélyek esetében, a dolgozók keresetétől függően utalnak csak ki segélyt: ha a családban az egy főre eső jövedelem túlhaladja az 1500 főben Kecskeméten megszerezte a kovács szakképesítést. December eleje óta teljesítménybérben dolgozik: naponta 2000—2300 reszelő nyélrészét készíti el. Produktumát maga is ellenőrzi: az olajkemence falán ott sorakoznak vonalkái. A termelőszövetkezet ' új rintot, a .segé'yezési albizottság elutasítja a kérelmet. Szó került még a küldött- gyűlésen a pedagógusok lakás- helyzetéről, a technikai dolgozók bérezéséről, a beteglátogatásról, továbbá a nyugdíjasok segítéséről. A vitában felszólalt Kiss Béláné megyei titkár, aki, bár már többször járt Nagykőrösön, hivatalosan most találkozott először a város pedagógusaival. Csípő Balázs a városi párt- bizottság elismerését fejezte ki a pedagógusszakszervezet munkájáról, és külön kiemelte a párt- és a szakszervezet jó együttműködését. A pedagógusszakszervezet küldöttgyűlésén sok érdekes kérdés vetődött fel. A városi bizottság tagjai a munkatervi I feladatok mellé feljegyezhették, mivel kell foglalkozniuk 1972-ben. melléküzeme reszeiőket, illetve ráspolyokat gyárt a Kecskeméti Kéziszerszám- és Reszelőgyár részére, bérmunkában. Több mint három hónap kellett ahhoz, hogy belekezdhessenek. A szövetkezet elnökét, Huszár Kálmánt, arról kérdeztem, hogy a tsz-ek melléküzemágainak tevékenységét szabályozó kormányrendelet megjelenése után van-e jövője az új vállalkozásnak? Válaszából megtudtam, hogy az üzemet alapos megfontolás után létesítették, nem „hazardíroznak”, amibe belevágtak, azon csak nyerniük lehet. A gyár tervében a Hunyadi Termelőszövetkezet reszelőüzeme két és fél, hárommillió forinttal szerepel. Tizenkilenc új fiatal munkást foglalkoztatnak. így a termelőszövetkezet is fiatalodott, ugyanis a fiatalemberek csak télen dolgoznak két műszakban, nyáron egyműszakosok, s a mezőgazdasági munkában segítenek. Az üzem létesítését augusztusban kezdték el, újabb és újabb gépek kerülnek falai közé, folyámato- san. A fiatalok várják, hogy tanulóidejük leteltével, „saját” gépen dolgozhassanak. Keresetük, ha belejönnek a munkába, elérheti a 2300 forintot is. Ennyi fizetést a termelő- szövetkezet téli foglalkoztatás nélkül nem biztosíthatna számukra. Remélhetőleg, a fiatalok végleg megállapodnak a termelőszövetkezetben, s erősítik a közös gazdaság anyagi biztonságát. ' Sz. M. Határozat a segélyekről Több feladat, nagyobb felelősség Küldöttgyűlést tartott a pedagógusok szakszervezete P Városunk asztaliteniszsportja 1971-ben II. A Kinizsi férfi felnőtt asztaliteniszező gárdája a múlt évben sorrendben harmadszor szerepelt az NB III-as csapat- bajnokság Szabados csoportjában. Játéktudása alapján több pontot kellett volna elérnie. Januárban és februárban, a sportotthon zsúfoltsága miatt nem tudott kellően felkészülni. Később, a klubház felújítása miatt, több hazai mérkőzésre a konzervgyár régi ebédlőjében került sor. Menet közben nem jött hivatalos értesítés a többi eredményről. Már-már, az említett okok következtében a kiesés réme fenyegette, de jó hajrával, a végén sikerült jó helyre kerülnie. Az 1971-es NB III-as Szabados csoport végeredménye: 1. Budapesti SE 2. Bp. Telefongyár 3. Bp. MEDICOR Röntgen 4. Békéscsabai Konzervgyár 5. Bp. VÍZÜGY 6. Nagykőrösi Kiniisi 7. Kecskeméti Spartacus 8. Gyulai MEDOSZ 9. Szegedi Textiles 10. Orosházi Kinizsi Az orosháziak búcsúztak el mérkőztek az év folyamán: Sportotthonban konzervgyárban' otthon összesen Budapesten vidéken Idegenben összesen 18 17 — 1 211: 77 34 18 15 1 2 193: 95 31 13 10 2 6 176:112 22 18 10 2 6 165:123 22 18 9 4 5 152:136 22 18 3 6 9 112:176 12 13 4 3 11 135:153 11 18 5 — 13 93:195 10. 18 3 2 13 109:179 8 18 3 2 13 102:188 8 az NB III-tól. A körösiek így 3 1 1 1 23:25 3 6 — 3 3 36:60 3 9 1 4 4 59:85 6 4 — — 4 10:54 • 5 2 2 1 43:37 6 9 2 2 5 53:91 6 A Kinizsi játékosainak egyéni összteljesítménye: Mér kőzés Játék Győzelem Százalék Kőházi Ferenc 16 64 41 64 Erdei Pál 16 64 40 62 Reszeli Ambrus 14 56 13 23 Rákosi Lajos 12 48 12 25 Hompola Péter 5 20 6 30 Pusztai Péter 1 4 0 0 Pörge György 1 4 0 0 Gábor Csaba — 1 4 0 0 Nánási Tibor 2 8 0 0 Figyelmet érdemel Kőházi és Erdei jó teljesítménye. (Folytatjuk) TESZ-kiállítás 1972-ben lesz 10 éve annak, hogy a Társadalmi Erdei Szolgálat első csoportja megkezdte működését a Budai hegyekben. Ez a kezdeményezés azóta országos mozgalommá fejlődött. A Nagykőrösi Elektromos Sportklub természetiárói is részt vettek az erdők védel- mezésében. 1972-ben Budapesten jubileumi ünnepséget rendeznek; melyen kiállításon mutatják be azt a lelkes munkát, amit az aktívák az utóbbi 10 év alatt végeztek. S. Z.
