Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-01 / 283. szám
2 polgári védelem Hol tartózkodnak a szakszolgálati alakulatok? A polgári védelmi szakszolgálati alakulatok háborús működésük során különböző körleteket foglalnak el. A készenlétbe helyezési körletek Általában a szakszolgálati alakulatok létrehozását biztosító bázisvállalatok területén, vagy közvetlenül környékükön jelölik ki. E körletek alapvető rendeltetése, hogy biztosítsa a szakszolgálati alakulatok megalakulását. Itt gyülekezik az alakulatok állománya. Itt kerül sor a különböző elgondolások, tájékoztatások végrehajtására, az egyéni védőeszközök kiosztására,-és veszik át, előkészítik és felmálházzák a mentéshez szükséges technikai és egyéb eszközöket. A háborús tevékenység befejeztével e körletekbe térnek vissza a szakszolgálati alakulatok, ahol végrehajtják a technikai, anyagi, illetve védőeszközök teljes karbantartását, majd az állomány a kialakult helyzet figyelembevételével visszatér a termelőmunkába. A gyülekezési körletek Alapvető rendeltetésük, hogy az oda történő mozgás (menet) végrehajtásával kedvező előfeltételeket teremtsünk a szakszolgálati alakulatok mielőbbi, gyors alkalmazásához. E mellett e körletekben alakítják ki a különböző rendeltetésű szakszolgálati alakulatok olyan nagyobb jellegű csoportosítását, amely legkedvezőbben biztosítja a mentést lépcsők és váltások szerint, tulajdonképpen a mentés szervezettségét. az együttműködést. Alapvető követelmény, hogy a szakszolgálati alakulatok e körletekben a lehető legkevesebb időt töltsék el. Alkalmazási körletek A kárterület irányába előrevont polgári védelmi erők a kárterület közvetlen szomszédságában, a tömegpusztító fegyverek hatásain kívüli területeken alkalmazási körleteket foglalnak eL Itt történik a mentés közvetlen irányítása, az erők váltások szerinti bevetésének előkészítése az anyagi, technikai biztosítás gyakorlati végrehajtása. Ide vonják ki az alkalmazás során felhasznált alakulatok állományát Itt kell gondoskodni a mentőerők ellátásáról, mentesítéséről, illetve visszaállításuk megszervezéséről a készenlétbe helyezési ikörle- tekbe. Helyi feladatok a községekben A községek polgári védelmi feladatai alapvetően kát területen jelentkeznek. Egyrészt meg kell oldani a járás, a megye érdekében végrehajtandó feladatokat, másrészt önvédelmi jelleggel biztosítani kell a helyi védelemre és mentésre való felkészülést. A községék, a nagyközségek a megyét és a járást érintő polgári védelmi feladatok végrehajtása során részt vehetnek a befogadásban (természetesen csak ott, ahol ezt feladatként kitűzik), a mentéshez szükséges erők és eszközök biztosításában, a sérültek elhelyezésében, ellátásában, a mentőerők élelmezésében, pihentetésük megszervezésében. S nem utolsó sorban a községek lakói bevonhatok az egyszerűbb kárterü- leten a mentőmunkákba, ha a feladatra a szervezett pv- erők nem elegendők. A község ipari üzemei, a környék állami gazdaságai, termelőszövetkezetei a polgári védelmi feladatokat szintén két területen végezhetik el. Ha az üzemben, vagy termelőszövetkezetben szakszolgálati alakulat, vagy alegység működik, annak adott esetben tevékenységéi összhangba kell hozni a járási, illetve közvetve a megyei védelmi, mentéki, mentesítési tervekkel. A mentesítő állomáson Élelmiszer-vizsgálat műszerekkel a mentesítőállomáson A technikai mentesítőhelyen védőruhás beosztottak műszerei regisztrálják a felszerelések, fegyverek „sugárszennye- zettségét”, mellettük a teherautót vízsugarakkal tisztítják meg a veszélyes szennyezettségtől. Magatartási szabályok Amikor megszólalnak a szirénák A korszerű támadóeszközökkel vívott háború a hadviselő felek egész területére kiterjed, ennek következtében, ilyen esetben az ország nagyobb területén lehet számolni légitámadással, mint a második világháborúban. A védelem alapvető feltétele, egyrészt a megbízható riasztási rendszer, másrészt, hogy mindenki ismerje, fegyelmezetten, szakszerűen hajtsa végre az előírt rendszabályokat, a légi, radiológiai, biológiai, illetve vegyi riadó esetére meghatározott feladatokat. Öntevékeny védekezés Háborús veszélyben mindenkinek fontos kötelessége, hogy teljesítse a polgári védelmi szervek utasításait. Ugyanakkor lényeges, hogy megismerjük azokat a magatartási szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a lakosság öntevékenyen is részt vegyen a védekezési munkákban. Néhány példát említünk, milyen veszélyekkel is lehet számolni ellenséges támadáskor. A támadók például rombolással, mesterséges szeny- nyezéssel, fertőzéssel próbálhatják működőképtelenné tenni az ipari üzemeket, erőműveket, vízműveket, közlekedési berendezéseket, az állatállományt, a vetésekeit, raktárakat, élelmiszerkészleteket, tehát igyekeznek zavarokat előidézni a gazdasági életben. A polgári védelmi szervek a lakosságból még béke időben megszerveznek bizonyos egységeket, amelyek részt vesznek a mentésben. A károk nagy részét tűz okozza, a lakosság azonban sokat tehet a károk megelőzése, illetve csökkentése érdekében. A lakosság munkáját igényli, hogy használható állapotban legyenek az óvóhelyek, vagy ha nincs ilyen létesítmény, ki kell jelölni a szükségóvóhelyek építési helyét. Berendezésükhöz, felszereléséhez tartoznak a különféle szerszámok, padok, székek, ágyak, ivóvíztároló edények, lámpák stb. Ugyancsak szükséges elhelyezni az önmentésre szolgáló szerszámokat: csákányt, vésőt, falbontó vasat, és így tovább. Az ún. óvóhelycsomagba helyezzük el a fontos iratokat, okmányokat, egyéni sebkötöző csomagot, kisebb mennyiségű élelmiszert, vizet, gyógyszert — mindezt kisebb bőröndben, műanyag dobozban célszerű tárolni. „Adósunkat megszakítjuk!“ A légi és radiológiai, biológiai, vegyi riadó elrendelését a Kossuth rádió nyílt szövegű közléséből, elektromos szirénák jelzéséből, kézi szirénák jelzéséből, üzemek mozdonyok sípjának, kürtjének megszólaltatásából, községekben a harangok félreveréséből tudhatjuk meg. A légiriadó történhet: az I. zónára, a II. zónára és az ország egész területére. A légiriadó elrendelése a következőképpen történik: a Kossuth rádión három esetben 15 másodperces megszakításokkal közölnek nyílt szöveget. Az ország egész területére vonatkozóim például így: „Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Adásunkat megszakítjuk! Figyelem-! Figyelem! Az ország egész területére! Az ország egész területére! Légiriadó! Légiriadó!" A riadót szirénával is elrendelik, ekkor háromszor félperces, kétszer félperces szünettel, megismételt, változó magasságú, úgynevezett üvöltő hang szólal meg. A légiriadó felhangzása után a lakosoknak minél gyorsabban az óvóhelyekre kell vonulniuk — példamutató fegyelmezettséggel. A közúti közlekedési járművek megállnak, s a vezetők úgy hagyják el járműveiket, hogy azok ne akadályozzák a forgalmat. A légiriadó elrendelésére és feloldására vonatkozó nyílt szöveget a Kossuth rádió és a Magyar Televízió is közli. A riadó lefúvásakor a szirénák háromszor félperces, kétszer félperces szünettel megismételt állandó magasságú hangot adnak. A lefúvást természetesen csak az atomtámadást szenvedett város határain kívül hajtják végre, kárterületen nem rendelik el a légiriadó le- fúvását. Azokon a helyeken, amelyeket nem ért támadás, a lakosok elhagyják az óvóhelyeket. A csapást szenvedett területeken az épségben maradt óvóhelyeket a lakosok csak azokon az útvonalakon hagyhatják el, amelyeket a polgári védelmi szervek kijelölnek. A pv-szer- vek állandóan mérik a terep radioaktív szennyezettségét. Radiológiai riadó A légiriadó egyben radiológiai riadót is jelent. A riadó elrendelésekor a Kossuth rádión három esetben 14 másodperces megszakításokkal nyílt szöveget közölnek, két megyére vonatkozóan. A radiológiai, biológiai és vegyi riadót a polgári védelem helyi szervei a helybeli riasztó — szükségriasztó — eszközök segítségével rendelik el, a lakosságot a helyi rádión, hangosbemondón keresztül harangjelzéssel figyelmeztetik a veszélyre. A radiológiai riadó feloldásakor a Kossuth rádióban három esetben 15 másodperces megszakításokkal közölnek nyílt szöveget, két megyére vonatkozóan. A radiológiai riadó jelének kiadását atomtámadás után rendelik el: a támadással sújtott területen az atomtámadás vegyi riadót is jelent a támadással sújtott területen, a radioaktív felhő vonulásának útvonalán, vagy ha radioaktív, vegyi harcanyagok jelenlétét észlelik. A másodlagos hatások ellen A vegyi riadó jelének elhangzása után célszerű magatartási szabályokat a következőkben foglalhatjuk össze. Az óvóhelyen tartózkodók az ajtókat, ablakokat (nyílászáró szerkezeteket) légmentesen zárják le és kapcsolják be a szívó-szűrőberendezést. A támadás után mindenki maradjon az épségben maradt óvóhelyen, és várja meg a polgári védelmi szervek további intézkedéseit. Azok, akiket a támadás a szabadban ért, vagy olyan óvóhelyen, vagy szükségóvóhelyen tartózkodnak, ahol a nyílászáró szerkezetek nem zárnak biztonságosan, azonnal vegyék fel az egyéni védőeszközöket, a kijelölt útvonalon haladjanak és tartsák be az utasításokat, valamint az óvórendszabályokat. A szennyezett, illetve fertőzött terület elhagyásakor a pv-szervek által kijelölt helyen kell fertőtleníteni mentesíteni a személyeket és a ruházatot. A radioaktív kiszóródás egyébként az atomrobbanás helyétől a szél irányának megfelelő nagy távolságban is rendkívül veszélyes. Éppen ezért a szükségóvóhely megépítésére az atomrobbanás másodlagos hatásainak csökkentése érdekében, a legkisebb települések lakóinak is fel kell készülni, hogy eredményesen védekezhessenek az atomrobbanás másodlagos hatásai ellen. Tervezés és védelem Beszélgetés dr. Pongrácz Pál ÉYM főosztályvezetővel A területrendezési és területfejlesztési tevékenység és a polgári védelem összefüggéseivel külföldön is sokat foglalkoznak. A Polgári Védelem című lapban jelent meg e kérdéskörből beszélgetés dr. Pongrácz Pállal, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjével. Az alábbiakban — némi rövidítéssel — közöljük az ott megjelent írást. Hazánkban ez évben igen fontos kormányhatározatok, rendeletek, utasítások jelentek meg e témában. így „A területfejlesztés irányelvei” — 1006/1971. (III. 16.) Korm. —, „Az országos településhálózat-fejlesztési koncepció” — 1007/1971. (III. 16.) Korm. —, „A területi tervezés és tervek rendszere” — — 2006/1971. (III. 17.) Korm. —, „Az építésügyi és városfejlesztési miniszter területfejlesztéssel kapcsolatos feladatairól és hatásköréről— 2007/1971. (III. 17.) Korm —, „Budapest főváros és környéke általános rendezési tervének jóváhagyása” — 1005/1971. (II. 16.) Korm. —, valamint a „Területi tervezés tervezési gazdasági körzeteinek meghatározása" — 101/1971. OT—ÉVM. — Mi ezeknek a dokumentumoknak a jelentősége, célja az ország jövője, gazdasági-társadalmi fejlődése szempontjából? — A felsoroltak között is talán a legnagyobb horderejű a területfejlesztés irányelveinek — tulajdonképpen politikájának — meghatározása — rendszerbe foglalása. Ez ideig az országban folyó területrendezési és területfejlesztési tevékenységek külön-külön tervek szerint valósultak meg. Gazdaságilag igen aktuálissá vált, különösen az utóbbi időben e szaktevékenységek legfőbb célkitűzéseinek, irányelveinek egységes meghatározása. A követelmények sokasága közül csak néhányat említenék. Elő kell segítenünk a termelés fokozását, az újabb erőforrások racionális feltárása mellett az új beruházások helykiválasztásában, a termelés területi szerkezetébe illesztésébe rejlő előnyök kihasználásával. Ahol az ipar már hasznosította a víz- lartalékokat (pl. az ország északi részén), igen körültekintően kell mérlegelni egy esetleges újabb vízigényes üzem telepítését, hiszen olyan területek, mint a Duna alsó szakasza és a Dráva partvidéke e szempontból sokkal előnyösebbek. De ugyanígy mérsékelnünk kell-az egyes területek, települések között fennálló ellátásbeli szintkülönbségeket is, ha nem akarjuk, hogy a meglevő feszültségek tovább növekedjenek — pl. az iparilag fejlett területek és a fejlődésben visszamaradt területek között —, illetve újak keletkezzenek a technikai fejlődés, elsősorban az energia struktúraváltozása következtében. — A településhálózat-fejlesztési koncepció tulajdonképpen a fenti irányelvek figyelembevételével kialakított terv, s ezek alapján történt a települések különböző kategóriákba sorolása. A négy kategóriába (országos, felsőfokú, középfokú, alsófokú) 127 város, illetve község tartozik. Ezek a települések — lényegében a jövőbeni városhálózat — a további fejlesztés, a termelés racionális elhelyezkedésének, a lakosság növekvő színvonalú és kulturált ellátásának centrumai lesznek. Ehhez kapcsolódnak a 19 megyére készült településhálózat-fejlesztési tervek, amelyek a községhálózat távlati fejlesztési irányával, szerkezetével, jellegével és a fejlesztés eszközeivel, tényezőivel foglalkoznak. — Az elemzést természetesen még sokáig lehetne folytatni. Végső soron a határozatok, intézkedéseik megvalósulásával kialakul az országban a termelőerők, a népesség, az infrastruktúra stb. arányos elhelyezésének és fejlesztésének lehetősége, illetve tendenciája. — A honvédelem, a polgári védelem szempontjait a nagy jelentőségű határozatok szó szerint sehol sem említik. Hol jelentkeznek ezek mégis a rendelkezések céljaiban, eredményeiben? — Az irányelvek, a koncepció, a tervek rendszerének kialakításában természetesen minden érintett, országos hatáskörű szerv részt vett kisebb-nagyobb mértékben. így a számításba vett szempontok között igen jelentős helyet foglalt el az ország biztonsága, a honvédelem érdeke. A rendeletek hosszú távra meghatározzák a területrendezés, a területfejlesztés irányait — így a népesség, az ipar, a közlekedés, az energiahálózat stb. elhelyezkedését —, ami többé-kevésbé megegyezik az ország egyes területeinek veszélyeztetettségű védhetőségi pontjaival. Az eltérés, illetve közelítés a területi arányosság optimális állapotához egyben növeli vagy csökkenti a sebezhetőséget, a vódhetőséget — végső soron a népgazdaság életképességét. Mindez tehát meghatározza a polgári védelmi felkészülés területi bázisait, irányait, lehetőségeit. A rendelkezések együttesen — a honvédelem oldaláról nézve — az ország védelmi előkészítéseként is felfogható — szoros egységben a gazdasági érdekekkel. Ezért nem is szükséges a védelem szempontjait formailag, külön kiemelni, hiszen a rendelkezések-tartalmi szempontból egyértelműen ezt is magukban foglalják. I — Hallhatnánk néhány konkrét példát az olyan intézkedések köréből, melyek közvetlenül is befolyásolják az ország az anyagi javak, a lakosság védelmének helyzetét, lehetőségeit? — Erre talán a legjobb példákat a városrendezési tervek, ezek között is a Budapest főváros általános rendezési terve szolgáltatja. Ez kimondja például, hogy korlátozni kell a főváros népességének növekedését. Vagyis a védelem szempontjából: nem kívánatos a sebezhetőség további fokozása. Egyben azt is előírja a terv, hogy fel kell oldani a főváros monocentrikus jellegét hat korszerű városközpont létrehozásával. A tagolt, kiegyensúlyozott városszerkezet természetesen a védelem szempontjából is előnyös. Ugyanígy az is, hogy a városrendezési terv egységes agglomerációként kezeli Budapestet és a környező 44 települést. Ezáltal fokozottan biztosítható e terület arányos fejlesztése. — Nemcsak a főváros lakosságának életét könnyíti, de a polgári védelem, közvetlenül a kitelepítés lehetőségeit is jelentősen növeli az az elképzelés, amely nélkülözhetetlennek tartja Budapest kiterjedésének és forgalmának nagyságrendje miatt a városi és elővárosi vonalakból föld alatti és felszíni szakaszokból álló gyorsvasút hálózatának a mielőbbi teljes kiépítését. Hasonló jelentősége van a Budapestet elkerülő főútvonalgyűrű kiépítésének is. — A részletes rendezési tervek sorra figyelembe veszik az olyan alapvető védelmi szempontokat, mint az épületek, épülettömbök egymástól való távolságai, az útvonalak szélessége, szabadon hagyandó területek, a védelmi létesítmények építési lehetőségének biztosítása stb. A közelmúltban megjelent kormányzati döntések, az országos hatáskörű szervek utasításai megnyugtatóan rendezik a területrendezés, a területfejlesztés védelmi szempontból is alapvető kérdéseit. Biztosítják azt az alapot, melyre támaszkodva megvalósulhatnak e tervezési tevékenységgel szemben támasztott megelőző védelmi jellegű igények. Az érintett és felelős szervek összehangolt együttműködésével, tehát különleges formák és irányelvek kiadása nélkül is — a kor követelményeinek, a nemzeti tapasztalatoknak megfelelően érvényesülhetnek azok az elvek és elképzelések, melyek az ország védelmi felkészültségének állandó fokozását szolgálják. Mészáros János
