Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-08 / 289. szám

1971. DECEMBER 8., SZERDA ™&Círlap 3 Megemlékezések a magyar sajtó napján Koszorúzások - Baráti találkozó ötvenhárom évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első legális magyar kommunista lap, a Vörös Új­ság. Az évfordulón, amely egy­ben a magyar sajtó napja, kedden délelőtt koszorúzási ünnepséget tartottak a Viseg­rádi utca 15. számú háznál, ahol annak idején a Vörös Új­ság szerkesztősége működött. Kristóf Tibor, a 25. Színház művészének szavalata után dr. Hárs István, a Magyar Rádió és Televízió első elnökhelyet­tese emlékezett meg ünnepi beszédében a lap megjelenésé­nek, agitációs tevékenységének jelentőségéről, a mai magyar szocialista sajtó feladatáról. Ezután a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében Katona Ist­ván, az MSZMP KB tagja, az agitációs és propagandaosztály vezetője és dr. Csendes Lajos osztályvezető-helyettes, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának nevében dr. Várko- nyi Péter államtitkár, a Tájé­koztatási Hivatal elnöke és Pásztor János főosztályvezető­helyettes; a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Barcs Sándor elnök és Rom­ját! Irén alelnök; a Népsza­badság szerkesztősége nevében Rényi Péter és Szamosi Ká­roly főszerkesztő-helyettesek, a Nyomda- és Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszerveze­tének nevében Pavlovszky Fe­renc elnök és Kovács András titkár; a Művészeti Szakszer­vezetek Szövetségének nevé­ben Kárpáti Sándor titkár és Erdős András, a Magyar Rá­dió és Televízió szakszerveze­tének titkára helyezett el ko­szorút a ház falán levő emlék­tábla alatt. , A magyar sajtó napja alkal­mából kedden a MUOSZ-isko- la hallgatói koszorúzási ün­nepséget rendeztek a Magyar Sajtó Házának Rózsa Ferenc termében. A fiatal újságírók nevében Bonyhádi Péter, a Fi­gyelő munkatársa, másodéves újságíró iskolai növedék emlé­kezett meg a Vörös Újság megjelenésének történelmi je­lentőségéről. Ezt követően az iskola hallgatóinak képviselői koszorút helyeztek a Vörös Új­ság márvány emléktáblájához. A kormány Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége a saj­tó napja alkalmából kedden baráti találkozót rendezett a MUOSZ székházában. A foga­dáson megjelent Övári Miklós, az MSZMP KB titkára, Katona István, a KB agitációs és pro- pagandáosztályának vezetője, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, to­vábbá a lapok, sajtószervek vezetői. Ott voltak a hazánk­ban akkreditált külföldi újság­írók is. Kedden a győri újságírók le­rótták kegyeletüket az 1749- bon Győrött született Rát Má­tyásnak, az első magyar nyel­vű újság szerkesztőjének — a róla elnevezett téren álló — emlékművénél. A pozsonyi Magyar Hírmon­dó szerkesztőjének életét és munkásságát Rácz Ernő, a Kisalföld fömunkatársa mél­tatta. ★ Testvérlapunk, az Omszka- ja Pravda főszerkesztője, J. D. Tagyejev, a szerkesztő­ség nevében küldött távira­tában üdvözletét küldte a Pest megyei Hírlap munka­társainak, a Vörös újság megjelenésének évfordulója, a magyar sajtó napja alkal­mából. Átadta megbízólevelét Jugoszlávia új nagykövete Kisházi Ödön, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának he­lyettes elnöke hétfőn fogadta dr. Ziga Vodusek rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetet, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Dr. Ziga Vodusek, megbízó- levelének átadásakor beszé­det mondott, melyre Kisházi Ödön válaszolt. Az Elnöki Tanács helyettes elnöke szívélyesen elbeszél­getett a nagykövettel, aki ez­után a Hősök terén megko­szorúzta a magyar hősök em­lékművét. Kongresszusi küldöttek Harminchatféie - egy gondolat Fiatalok, KISZ-esek; tsz-ta­gok, ipari munkások, diákok, kereskedelmi dolgozók, értel­miségiek, több ezer ifjúkom­munistát képviselnek: kong­resszusi küldöttek. Saját és társaik eredményeivel és gondjaival vannak tele, nem parttalanok, gondolatokat su­galmaz a föld, a.műhely a tan­terem. ök harminchaton Pest megyéből harminchatféle, mégis, lényegében egy gondo­latot visznek a KISZ VIII., ma kezdődő kongresszusára A növénytermesztő Szálkái Júlia, a nagykátai Kossuth Tsz növénytermeszté­si brigádvezetője 23 éves, KISZ-titkár, a járási KISZ vb tagja Megkezdődéit a II piackutató Kedden, a Technika Házá­ban, megkezdődött a második piackutatási konferencia, ame­lyet az MTESZ szervezési és vezetési tudományos társasá­ga rendezett. Több mint 400 szakember részvételével, 60 előadás keretében és kerek- asztal-megbeszéléseken ismer­tetik és vitatják meg a piac­kutatás jelenlegi helyzetét, és új módszereit. A megnyitó ülésen dr. Sá- ghy Vilmos, a belkereskedel­mi miniszter első helyettese előadásában a külkereskedel­mi és belkereskedelmi piac­kutatás szükségességét han­goztatta és elmondotta, hogy Magyarország nyitott gazda­ság lévén, a nemzeti jövede­lem 30—40 százalékát külfor­Diósd segítséget kap Tartalmas változások a csapágyban Autóstopost veszünk kocsink­ba, a jól öltözött fiatalember nem tud rólunk semmit, mi pedig őt nem imerjük. Aztán kiderül, hogy a diósdi csap­ágyban dolgozik, a munkaerő­gondról beszél, az elavult gé­pekről és a debreceniekről, akik nem törődnek úgy a gyárral, ahogy azt elvárhatnák. Újságíró minőségben is be­széltünk diósdi vezetőkkel, dolgozókkal; hol élesen, hol leplezve, hol nyíltan, hol bur­koltan mondják ki, hogy a diósdi gyár és a Magyar Gör­dülőcsapágy Művek, a vállalat és a gyáregység kapcsolata messze van az ideálistól. Idén ősszel személyi változá­sok történtek az MGM-nél, s élére új vezérigazgatót nevez­tek ki. A tények Magyarországon kúpgörgős csapágyat csak Diósdon gyár­tanak, a járműprogram alap­ján a belföldi igény növekszik (jövőre kétmillió 900 ezer csapágyra kell fokozniuk a termelést, a népgazdaság még­is óriási importra készül fel), az exportkötelezettségek sem lettek kisebbek. Ugyanakkor: elavult a diósdi géppark, kró­nikus a létszámhiány, a bérek, a munkafeltételek nem vonz­zák az embereket, a meglevő dolgozókat is nehéz megtarta­ni. Ez év őszén személyi válto­zások történtek az MGM-nél. Néhány hónap nem elegendő arra, hogy gyökeres változások színtere legyen a központ és a diósdi gyár. „Alapvető változás a köz­pont és a diósdi gyár viszonyá­ban, hogy az új vezérigazgató és a vezetés a Pest megyei gyárat pozitívan értékeli” — hallottuk elöljáróban Masszi Tibortól, az MGM diósdi gyá­rának igazgatójától. „Pozitívan értékelni” — ez az első lépés, ugyanis enélkül sem figyelem, sem megértés, sem támogatás nem képzelhető el. És Diósdon annak örülnek a legjobban, hogy a vállalat vezetése tisz­tán, józanul látja a gyáregy­ség helyzetét. A segítség Nemcsak felismerték a reali­tást, hanem hozzá is kezdtek átformálásához. Feszítetten, de valósághűen tűzték ki a gyár második félévi feladatát. A diósdi gondokon kooperációval kívánnak segíteni: a gépi és a személyi problémák miatt bi­zonyos munkafázisokat a deb­receni gyár végez ezután. A jövő évi feladatok sikeres végrehajtása érdekében — ezek a gyár történetében a legnagyobbak — a kooperációt tovább szélesítik, gépeket cso­portosítanak át. Felismerte a vállalat vezeté­se azt is, hogy a bérpolitikát a diósdi helyzethez kell igazíta­ni: október elsejével jelentő­sebb béremeléseket hajtottak végre, s ez a legfeszítettebb területeken feloldja az ellen­téteket. Diósdon kevés a mun­káskéz, sok a túlóra, ezért improduktív munkahelyekről termelő tevékenységre helyez­tek át dologzókat. Az ő pré­miumukat is biztosította a vál­lalat. November 7-én a gyár dol­gozóit megjutalmazták. A vál­lalat vezetése nem hagyta ki­használatlanul a lehetőségeket. A munkakooperáció, az anya­gi elismerés ad igazi tartalmat a „pozitív értékelésnek”. Az önálló elszámolás A Magyar Gördülőcsapágy Művek vezetői elhatározták, hogy 1972. január elsejétől be­vezetik a gyáregységek önálló elszámolási rendszerét — kí­sérleti jelleggel. A forma ki­dolgozásában kikérték a diós- diak véleményét is. Miért van szükség önálló elszámolási rendszerre? Mert korábban a vállalat gyáregységeire az egyenlősdi volt a jellemző. Ho­gyan gazdálkodik a gyár a bé­rével, a létszámával, a forgó­eszközeivel — ezeken múlik a konkrét eredményesség, s az egyenlősdi helyébe az önálló elszámolási rendszer eredmé­nyeként a differenciáltság lép­het. Korábban leírtuk: „kísérleti jelleggel”. Ugyanis az MGM- nél senki sem tartja ezt a módszert tökéletesnek. Hiá­nyossága, hogy túlzottan kötő­dik a tervhez, nem csökkenti megfelelően a tervalku lehető­ségeit, az üzemi eredmény nincs szoros kapcsolatban a piacon elértekkel. Ezért már elhatározták, hogy az elszámo­lási rendszert a jövőben to­vábbfejlesztik. A kívánságok A néhány hónap alatt bekö­vetkezett változások közül még néhányról — távirati stílus­ban: a vállalat vetetése emelte a diósdi gyár szociális célokra fordítandó részesedési alapjá­nak összegét. A most kialakí­tott bérfejlesztési tervben fi­gyelembe veszik a gyár spe­ciális helyzetét, s ezért diffe­renciált bérfejlesztést akarnak megvalósítani. Javaslat szüle­tett, hogy a gyár is rendelkez­zék bizonyos összegű fejlesz­tési alappal. Hatszázezer forin­tot kaptak a munkakörülmé­nyek javítására. Masszi Tibor Igazgatótól megkérdeztük: milyen gyári kívánságlistát állítana össze? Ezt a választ kaptuk: „Tökéle­tesedjen az önálló elszámolás rendszere, valósuljon meg a rekonstrukciós program!” Úgy tartják Diósdon, hogy néhány hónap alatt ennél töb­bet nem lehet tenni. Sok és tartalmas a változás. Várják a folytatást... F. P. gálámban cseréli ki. Ahhoz, hogy ez a csere gazdaságos, pozitív legyen, szükség van a piackutatók elemző munkájá­ra, amelynek alapján határoz­zák el az új exportcikkek gyártását és az ezzel kapcsola­tos beruházásokat. Dr. Szabó László, az Orszá­gos Piackutató Intézet igaz­gatója elmondotta, hogy 200 nagyvállalatnál azt vizsgál­ták, hogy a piackutatás mi­lyen szerepet tölt be a válla­lat irányításában, a döntések meghozatalában. A vezetők döntő többsége szükségesnek ítélte a piackutatást, de meg­felelő formájával csak elvét­ve találkoztak. Sok vállalat­nál csak akkor kezdik meg a piaci helyzet felmérését, amikor már valamiféle zavar jelentkezett az értékesítésben. Ez helytelen szemlélet — hangoztatta a kutatóintézet igazgatója —, hiszen a prog­nózisok elkészítéséhez több éves alapos tájékozódásra, elemző munkára van szük­ség. A kétnapos tanácskozás to­vábbi részében a termelőesz­közök és a fogyasztási cikkek vállalati piackutatásának leg­alkalmasabb módszereit ke­resik, majd pedig az idegen- forgalmi piackutatás szere­pét, feladatát elemzik. Személyi járadékot kapnak a vakok Az egészségügyi miniszter az érdekelt főhatóságokkal egyet­értésben rendeletet adott ki a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló kormány­rendelet végrehajtására. Havi 500 forint személyi járadék illeti meg minden 18. életévét betöltött va­kot, illetve kivételes méltánylást érdemlő esetben az olyan 18 éven aluliakat is, akiket ön­hibájukon kívül nem lehetett nevelőintézetben elhelyezni, és nevelésük, gondozásuk csak családi környezetben oldható meg. Természetesen, ha egy családban több ilyen gyermek él, a járadékot külön-külön kell részükre megállapítani. A vak kisiparosok, magán- kereskedők, vándoriparosok, ha szociális helyzetük, egész­ségi állapotuk, családi körül­ményeik indokolják, ugyan­csak megkaphatják a járadé­kot. A járadékra való jogosult­ságot nem érinti, ha az ér­dekelt rendszeres szociális segélyt kap. Ilyen esetben mind a két el­látást meg kell részére állapí­tani. A vak hadirokkantat pe­dig mind a hadirokkant-jára­dék és a kivételes pénzellátás, mind a vakok személyi jára­déka megilleti, megszűnik vi­szont a vaksági pótlék. A nyugdíjas vak tsz-tagok és öz­vegyek ugyancsak jogosultak a rendszeres szociális segélyre és a járadékra is. — Az általános iskola el­végzése után kerültem a gaz­daságba, másfél éve vagyok brigádvezető, technikumi okle­véllel a birtokomban 54 tagot irányítok, mind idősebbek ná­lam. Először mosolyogva fo­gadtak, aztán megkedveltek, elfogadtak. Nyáron kötetlen a munkaidőm, jól rádolgozha­tok ... Tizenkilenc KISZ-tag tevékenykedik a gazdaságban, a lányok a csibetelepen, a fiúk a gépműhelyben. A tanyaud­varon van a műhely és a csi­betelep egyik részlege, köny- nyan találkozhatnak a fiata­lok. Szoktunk vitatkozni a fi­zetésekről, a fizetésemelések­ről. örülünk, hogy javulnak szociális körűimén yeink: ta­valy felépült a fürdő, jövőre meglesz a kúLtúrszoba, az ebédlő. Jobban megkötik így a fiatalokat. Meg úgy, hogy kaptunk a tsz-től egy magnót, s a kirándulásainkat is a gaz­daság szokta fizetni. Jó lenne, ha a kongresszuson felvetőd­ne, hogy kevés helyein választ­ják be a fiatalokat a tsz veze­tőségbe, é® még egy: több ti­zennyolc éves ifjút vegyenek fel a pártba ... Két hete volt taggyűlésünk, vetélkedőt ren­deztünk, nyolcvan politikai, művészeti kérdést tettünk fel. Például ilyeneket: „Ki a KISZ KB első titkára? Soroljon fel néhány miniszteri tárcát! Is- mer-e Munkácsy-festmónye- ket?” Nagyon tetszett a játék a gyerekeknek... Ha én fel­szólalnék a kongresszuson, el­mondanám, hogy nagyon sze­retem a tsz-t, és nem értem, hogy az iparban dolgozók kö­zül sokan még mindig miért néznek le bennünket? Ezen feltétlenül változtatni kell! Az esztergályos Dobos Mihály a Közúti Gép­ellátó Vállalat ceglédi gyára esztergályosa, a forgácsolómű­hely KISZ-titkára, 28 éves. — Mi a műhelyben zárt egység vagyunk, méterekre dolgozunk egymástól. Szerin­MindenM tanul, ha nem a KISZ keretében, akkor a szak- szervezeti vagy a párttanfo­lyamokon. Normában dolgo­zunk, de ha a tévéhíradóban valamilyen érdekes politikai eseményt láttunk, nem álljúk meg, hogy meg ne vitatnánk. A vietnami agressziót mélysé­gesen elítéljük, sőt, sokan fel­vetették, hogy miért nem lehet jelentkezni a szabadságharco­sok közé katonának ? Aztán Kína ENSZ-jogainak helyreál­lítása, a „pingpangpoQitika” — sok kötetlen beszélgetésünk témája. A mozgalmi munká­ban kiváló káderek nőnek fél, de gyakran túl gyorsan tart rájuk igényt a párt- vagy a szakszervezet... A mi fiatal­jaink keményen bírálnak. Kü­lönösen bosszantja őket a kor­rupció: egy MZ-motor vásár­lásához mennyi összeköttetés­re van szükség. Aztán azt mondják: „Majd, ha mi...” Én az egyik legfontosabb kér­désnek tartom a fiatal szak­munkásjelöltekkel való foglal­kozást. Megkérdeztük tőlük, milyen segítséget kénnek? Munkaidő után tanítottuk őket, munkafogásokiat mutat­tunk meg nekik, és megkét­szereződött a létszámunk. Az­tán a „Szakma ifjú mestere” - mozgalom mennyi tehetséget tud felszínre hozni... Talán nem hat dicsekvésnek, ha el­mondom, hogy munkánkat a KISZ KB dicsérő oklevéllel jutalmazta... A diáklány Kapornay Júlia a váci Géza király téri gimnázium és szak- középiskola másodéves egész- ségügyis tanulója, csúcstitkár. — Megérkeznek az elsősök, másodikban belépnek a KISZ­tem a legtöbbet a mozgalo­mért és társadalmunkért mun­kával tehetünk. Kommunista műszakokat tartottunk, segí­tettünk a városnak, a válla­latnak ... Politikailag nagyon tájékozottak a mi fiataljaink. A marxista vitakör bevált ok­tatási forma, az előadások lá­togatottsága százszázalékos. I be; s negyedikben már nem hajlandók dolgozni a mozga­lomban, mert érettségire ké­szülnek. Rövid tehát az időnk a fiatalok nevelésére. Nekem a politikai képzés a „vessző- paripám”. Az alaptudást kel­lene élsajátíttatni, nem sza­badna ott tartani, ahol jelen­leg vagyunk. A kollégisták kéthetenként „sajtókört” tar­tanak, elolvassák, megbeszélik az újságok híreit. Megszeret­ték a foglalkozásokat, nem te­kintik leckének a Népszabad­ságot ... Az első félév az is­merkedésé, feladatokat adunk a jövendő KISZ-eseinknek. A második félévtől a fiatalok vá­laszthatnak az oktatási formák között, senkinek sem írunk elő kötelező formát. Sajnos, a marxista vitakörben való rész­vételre kevesen vállalkoznak. Talán megijednek a szó ko­molyságától, nem merik vál­lalni, mert félnek, hogy nem értik meg. Pedig meg lehet ezt érteni már egy általános is­kolai hetedikes-nyolcadikos­nak is... A csúcsvazetőségá tagok meglátogatják a politi­kai foglalkozásokat, s azt ta­pasztaljuk, hogy a fiatalokat érdeklik a társadalmi, ideoló­giai témák... Én a kongresz- szuson a politikai oktatás fon­tosságát hangsúlyoznám... F. P. Foto: Urbán i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents