Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

rrsi kl EC r^fíriap 19*1. DECEMBER 7., KEDD T V- FIG Y E L Ő I Szabad, mint a madár. •Eredetileg is tv-játéknaik ké­szült a nálunk is népszerűvé vált Tom Stoppard műve, me­lyet Horváth Ádám rendező a játéklehetőségek kiaknázásá­val, hatásos színes z v ezetéss el ,,,honosított” képernyőre. Az író színdarabjai is rendszerint »másoktól (mint Shakespeare- től vagy a detsktívdrámától) •nyerik ihletüket, nem idegen­kednek némi abszurd beütéstől, de mindezt közérthetőbb, kel­lemesebb, konfekcionáltabb formában adják elő, a mester­ség tökéletes ismeretének bir­tokában. A tragikomikus fel­találó és környezete korábbi drámáinál is ismerősebb téma, de élet és ábrándok e sokadik összeütközése jó alakításokra ad lehetőséget. Legkivált az • ábrándos széltoló George Ri- ley-nek, akit Major Tamás for­mál egyszerre szánandó és el­ítélendő karakterré. Remény­kedéseiben is józanabb, hatá­rozottabb lánya erőteljes kör­vonalakat kap Almási Évából, anya birkatürelme, villámhá­rító szerepe pontos ábrázolás­ban jelenedlk meg Tolnay Klári jóvoltából. Lgy tartalmas tv-szombat. Nem először tapasztaljuk, hogy a szombati program a műsor- szerkesztés kedvence. Nem csupán változatosság okán, ha­nem az egyes műsorok belső tartalmassága, színvonala ré­vén. Miközben örülünk ennek, több jóindulatért esdünk a szürkébb hétköznapoknak. Joggal újították fel az I. Grekova népszerű kisregényé­ből készült Hölgy fodrász-t. Szántó 'Erika adaptációja, Sze­mes Mihály rendezése ügyesen bontotta ki a láthatatlan pár­huzamokat, melyek a különfé­le területeken munkájukat tel­jes emberséggel végzők gond­jai közt húzódnak (hitelesítve az idős tudósasszony és a fia­tal fodrász jellemhasonlósá­gát), s a maga egyszerű mód­ján a tartalmas élet emberi akadályait is érzékeltette. Bulla Elnia és Iglódi István alakítása nem kopott' meg a múló idővel. Az őskor a XX. században című kétrészes műsorában a Monitor a társadalmi rezervá­tumban élő emberek, Ausztrá­lia, Dél-Afrika, Latin-Ameri­ka primitív népeinek életéből adott ízelítőt, nem csupán az I etnográfiai érdekességet, ha­nem helyzetük politikai-erköl­csi szégyenletességét is fel- I tárva. A közreműködők (dr. 1 Bodrogi Tibor, dr. Boglár l^a- jos és Patkó Imre) tartalma­sán élénk beszélgetéssel kom­mentálták a látottakat, segítet­tek e térben és történelmi idő­ben távoli világok értelmezé­sében. Az ifjú József Attila versei­ből összeállított „Együgyű ének” egy színpadon már pol­gárjogot nyert műfaj eredmé­nyeit mutatta be Berek Kata­lin. Sebő Ferenc és Lantos Iván közreműködésével. A legszebb versmondói teljesít­ményként a Magyar Alföld áttetsző, megindító előadására emlékezünk. Szevasztopol js hős város; a többiektől eltérő irodalmi tü­körből láttuk, de a tükrözés híven adta vissza a valóságot. 75 kilométerre Budapesttől, mégis szinte elzárva a világtól működnek Patak község peda­gógusai, köztük az ifjú Tren- csényi házaspár. Romantika és csendes hivatástudat ölelkezik a felmérhetetlen emberi érté­ket termelő falusi tanársors­ban. amellyel a Bemutatjuk...- sorozatban ismerkedhettünk, s mely — reméljük — nem csu­Fővárosi színházi esték A Donna Rosita a Vígszínházban Donna Rosita is elhervadt, mint a virágok. A virágoknak ugyanis az egyik tulajdonsá­guk az, hogy elhervadnak. A Donna Rositák virágokhoz ha­sonlatos lények — kedvesek, vidámak, szépek, kecsesek, bá­josak, törékenyek, hamvasak, üdék, gyengédek és gyengék, őszinték, hiszékenyek, tiszta- szívűek —, mint a Donna Ro- sitákhoz hasonlatos emberek. Télikerti lények: insgkapóan csodálatosak, elszomorítóén esendők, felháborítóan kiszol­gáltatottak. Nyelvük virág­nyelv — érzéseikkel szabá­lyozzák gondolataikat, gondo­lataikkal tetteiket, taktikus ravaszkodások nélkül —ezért kevés megértő lélekre talál­nak, mert külön nyelven be­szélnek. Garda Lorca nyelve csodá­latos. Csak a virágok érzékle­tes, kifejező erejéhez hasonlít­ható. Méltán adhatta darabja alcímének... avagy Virág­nyelv-ét. S nem hiába, mert a nyelv szövetébe ágyazott írói igazsága nagyon is gyakorlati: akik tiszta virágnyelven gon­dolkoznak és cselekednek, azok nem érthetik a hazugsá­gokat, fondorlatokat. Azok nem ismerhetik az alantas ösz­tönök hatalmát. Azok nem tudhatnak a világ bonyolult­ságáról. Donna Rosita 25 évig vár a vőlegényére. Vár, mert virágéletének tulajdonsága ez. Lorca szíve szerint Rositához húz. Eszével azonban mindun­talan megfricskázza — ha nem egyenesen Rositát, de — vi­rágkörnyezetét, a lózsate- nyésztő nagybácsit, az oda- adóan jószívű nagynénit. Mit állít a virágemberek helyébe? A szolgáló-dajkát, aki '.ermé- szetes eszével odamondogat, de cselekvésre — helyzeténél fogva — tere nincs. S a vihán- eoló kisasszonyok, képmutató vónlányok? Lorcánál. nem szá­mítanak, megvetés tárgyai. S a gazdaságtan professzora? Az írónál ő sem jelentheti azt a típust, amely a virágemberek­nek megmutathatná azt a le­hetőséget: hogyan ne pusztul­janak el. A professzor jelen­téktelen és nevetséges szél ka­kas, úgy forog, ahogy a társa­dalom divatos eszméi és a technikai fejlődés ezt magával hozza. Előfutár ő: az eszmény nélküli, a csak fogyasztásra termett ember elődje. Lorca pesszimista. Rosita elhervad, a kert elpusztul. Az előadás hű tolmácsolója az írónak. Kapás Dezső rende­ző mély beleéléssel, mégsem didaktikus tanmesés belema- gyarázgatásokkal vezényli az előadást. Szép, kecses és mély értelmű színházi este ez. A rendező szereposztási telitalá­latokkal gazdagítja érdemeit. Sulyok Mária a dajka szerepé­ben csodálatos lényeglátással ábrázol egy sírig tartó hű, de nem szolgai szolgálatot. Páger Antal zseniális rutinja már nem is rutin. Egy sokat meg­élt bölcs ember tisztaság felé való áhítozása. Bulla Elma csak Páger párja lehet, igazán eléri azt, hogy mi, nézők is nagynéninkként szeressük. Papp Éva Rositája valóban olyan, mint egy virágzó, majd hervadó rózsa; jelentős alakí­tás a színésznő pályáján. Mik­lósi György professzora kitű­nően eltalált epizódfigura. A Vígszínház ezzel az elő­adásával továbbra is, mosta­nában kialakuló, megszabott útján halad: a színészi játék­ra alapozva, a színjátszás klasszikus hagyományait fel­használva, könnyed, gördülő, sziporkázó, dramaturgiailag kitűnően kidolgozott, látvá­nyos — a jellegzetes és jellem­ző díszletek Fehér Miklós és a jelmezek Jánoskuti Mária munkái — megnyilvánulások­ra törekszik. Berkovits György pán elismerésre méltó, hanem követendő például is szolgál. A javított feltételek növel­ték a Háború és béke élvezhe- tőségét. Bondarcsuk Tolsztoj- látomásának IV. része méltán zárta a filmet, jóllehet az egyéni sorsok felolvadtak a történelmi körképben. Röviden, a nyugatnémet J filmváltozatban látott piran- dsllói IV. Henrik-ben egyen- letesebb volt a színészi játék; ! a vígszínházi közvetítés tartó- j oszlopa Latinovits alakítása, ! amely azonban partnerek hiá- j nyában nem teremtett színpa­di egyensúlyt. Mii este Verdi Tral laláját közvetítik olasz operafilmről; a I késő esti Csshov-íévéfilmet, A nagybőgő történetét a modern filmek kedvelőinek ajánljuk. I Szerdától kezdve naponta láí- ! hatunk tudósítást a KISZ Vili. kongresszusának esemé­nyeiről; a szerdai Integrál té­mája: a művészet és a szocio­lógia összefüggései. A számí­tógépsorozat csütörtöki adá­sának címe „Automata műve­zető”; este ismét jelentkezik a Kék fény. Pénteken egy doku- menlum-riport fi Imre (.4 hu- szonhetedik év) és Mocsár Gá­bor csípősen mulatságos tv- játékára (Vidám elefántkor) hívjuk fel a figyelmet, továb­bá arra, hogy a Kicsoda-mi­csoda? kivételesen ugyancsak pénteken lesz. Lehotay-Horváth György a simontornyai várban A téli hónapokban is foly­tatják a simontornyai vár res­taurálását. Az évek óta tartó munka jövőre fejeződik be, s az újjászülető várat a hazai szervezett műemlékvédelem századik évfordulójára akar­ják átadni kulturális és ide­genforgalmi rendeltetésének. A várban ugyanis helytörténeti múzeumot, könyvtárat és pin­cevendéglőt rendeznek be. Je­lenleg a loggia, az erkélyes ár­kádsor és az üvegfalú kőtár építésének befejezésén dolgoz­nak. A kőtárban állítják ki azokat — az ásatások és a ta­tarozás során előkerült — ér­tékes kőfaragványokat, ame­lyeket nem lehetett eredeti helyükre visszailleszteni. Ungvári László kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Ungvári Lász­ló Kossuth-díjas színművész­nek, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, a Nem­zeti Színház tagjának, 60. szü­letésnapja alkalmából, művé­szi munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fo­kozatát adományozta. A kitün­tetést hétfőn dr. Simó Jenő, művelődésügyi miniszterhe­lyettes nyújtotta át az ünne­pednek a Nemzeti Színház­ban. Jövő májusban Országos egészségügyi filmszemle Nagykőrösön A jövő év májusában higié­niai hetet rendeznek Nagykő­rösön. Ennek keretében kerül sor a kétnapos országos egész­ségügyi amatőrfilm-szemlére az Arany János Művelődési Központban. A pályázók 1972. április 10-ig nevezhetnek, mű­veiket pedig április 26-ig kell beküldeni Nagykőrös város ta­nácsa művelődési osztályához. A győztesek között több ezer forintos díjakat és tárgyjutal­makat osztanak ki, s filmjeik közül választják ki az 1973- ban Várnában rendezendő nemzetközi egészségügyi film­fesztiválra nevezendő filmeket is. FELÉV ELŐTT, egy, ma még rendhagyó iskolában A gödöllői Petőfi Sándor általános iskolában, mintha a jövő iskolájával ismerkednénk. Négy éve, hogy saját kezde­ményezésükből, az ország álta­lános iskolái között elsőnek, a felsőtagozaton áttértek a kabi­netrendszerre. Hogy mit jelent ez, köztudott: nem a szaktanár keresi fel az osztályokat, ha­nem az osztályok mennek órá­ról órára más-más szakterem­be. Jelenti ez egyúttal a jó technikai felszereltséget, a szemléltető eszközök sokasá­gát, hogy az egész környezet, teret engedve a búvárkodás­nak, kísérletezésnek, érdeklő­dést ébreszt, megismerésre serkent. A tanrend nem szentírás Érzékeltetőül: amikor Dékán Antal iskolaigazgató végigkí­sér az iskolában, a történelmi előadóteremben régészeti, a rajzkabinetben népművészeti, a zenei szakteremben 600 hanglemezből álló gyűjte­ményt látunk. A biológiaiban vagy húsz mikroszkópot. Vala­mennyi tanteremben van kézi szakkönyvtár, ezenkívül ott a gazdag iskolai könyvtár. Sorol­hatnánk tovább a látottakat, a magnetofonoktól az esztétikai nevelést szolgáló tárgyakig. Az alkotókészség, amely ka­binetrendszerű iskolát harcolt ki, nem állt meg félúton, az oktatás szellemén is változta­tott. A tanítás náluk túllépte az élőadás-visszakérdezés si­vár gyakorlatát. A cél nem a biflázás, nem a reprodukálás, hanem az egész személyiséget fejlesztő öntevékeny tanulás. A technikai segédeszközök. » pedagógusokat egy sereg me­chanikus tevékenység alól mentik fel. Ugyanakkor az is­kolavezetés is —, nem tilos, el­térni a tanmenettől! — a tech­nikai lehetőségek is szabad kí­sérletezésre ösztönöznek. A tu­datosan válogatott tanári kar­ban, az egyes pedagógusokban ezáltal sok alkotóerő szabadul fel. S a pedagógus jó munká­ja, mivel mind az oktatást, mind a számonkérést a szem­lél tetés jellemzi — szernmel- láthatóan kinyilvánul. Mivel kevés az adminisztratív kötött­ség — amely főként az alko­tásra kedvetlen tanárnak jó kibúvó, hivatkozási alap — az egyes tanárok elbírálása igaz­ságos, a szelekció valóságos, a légkör egészséges: nincs náluk fluktuáció, nem ismerik a pe­dagógushiányt! Estig nem áll meg az élet Hogy ebben az oktatási rendszerben, iskolai szellem­ben a gyermek képessége, ér­deklődése, játékos kedve is mennyire felszabadul — az ő értelmes szabadságukat szá­momra elsősorban a rend bizo­nyítja. Tantermekben, folyosó­kon valóságos növényerdő, mindenhol értékes oktatási eszközök, drága technikai fel­szerelés, és nincs olyan fal­rész, amelyet ne borítana tab­ló, üvegszekrény, minden sa­rok egy miniatűr kiállítás, itt régi autók képei, ott lepke­gyűjtemény. Estig nem áll meg itt az élet: a tanítás után tíz szakkörben, gyermekkönyv­KÖNYVKERESKEDELMI REFORM A kiadók vállalják a kockázatot A könyvterjesztés új — ja­nuár 1-től korszerűsített for­mában működő — szervezeté­ben a kiadók és a könyvki­adással nem hivatásszerűen foglalkozó egyéb intézmények a könyveket bizományba adják át az újonnan meg­alakuló Könyvértékesítő vállalatnak. A kiadványok tulajdonosa to­vábbra is a kiadó marad, az átadott készletekkel ő rendel­kezik. Ezeket a készleteket a vállalat egy évig díjtalanul, az év lejárta után pedig önkölt­ségi áron raktározza. Megjelentetett könyveikkel kapcsolatban valamennyi koc­kázat a kiadókat terheli. Amennyiben a kiskereskedel­mi vállalatoktól beérkező úgy­nevezett fix rendeléselvnél na­gyobb példányszámban kíván­ják egy-egy kiadványukat megjelentetni, erre a joguk megvan. A Könyvértékesítő Vállalat raktáron tartja a fix rendelést meghaladó készlete­DECEMBERBEN Világhírű vendégművészek az Erkel Színházban Decemberben az operaszín­padok három világszerte ünne­pelt művésze érkezik Buda­pestre. Másodízben érkezik a ma­gyar fővárosba Anna Moffo, aki 15 esztendővel ezelőtt az olasz tv-ben Puccini Pillangó- kisasszony című operájának címszereplőjeként tűnt fel. Budapesten december 18-án a Pillangókisasszony szerepében, 21-én a Bohémélet-ben lép fel. Zurab Szotkilava, a tbiliszi állami opera szólistája a Grúz Szocialista Köztársaság érdé-, mes művésze, ugyancsak máso­dik budapesti fellépésére ké­szül. Az Európa-szerte ismert tenorista 17-én Verdi Aida cí­mű operájának Radames sze­repében mutatkozik be. 19-én Mascagni Parasztbecsületében Turiddo szerepét énekli az Er­kel Színházban. — A legkorszerűbb óvo­da. Tegnap Abonyban átad­ták a ceglédi járás legkor­szerűbb óvodáját, amelyben 75 gyermek ellátásáról gon­doskodnak. két, és a kiskereskedelem min­den további rendelését azok­ból elégíti ki. A kiskereskede­lemnek eladott könyvek fo­gyasztói ára után 5 százalékos bizományosi díj illeti meg a készletező vállalatot. A kiadókkal a vállalat ha­vonta számol el, a készletekről pedig negyed­évenként pontos tájékoztatást ad nekik. Ez a szervezési és kapcsolati forma egyszer s mindenkorra véget vet azok­nak a panaszoknak, hogy bi­zonyos könyvek kiadását, il­letve példányszámának meg­állapítását a könyvterjesztés hiányosságai és egyoldalú ke­reskedelmi szemlélete kedve­zőtlenül befolyásolja. A Könyvértékesítő Válla­lat kizárólagos feladata lesz a könyvtárak szerve­zett könyvellátása. Ezt az intézkedést — amint a Kiadói Főigazgatóságon el­mondták — több szempont in­dokolja. Az a könyvterjesztő vállalat tudja a legátfogóbb kínálatot biztosítani a könyv­tárak ellátása sorún, amely a könyvkiadók termelésének tel­jes skáláját tartja raktáron Mivel feladatkörébe tartozik majd, hogy a kiskereskedel­met állandóan informálja az újdonságokról és a raktárról szállítható kiadványokról, a könyvtárak információját is hiánytalanabbul tudja ellátni, mint az eddigi rendszer. tárban, a gyengébbeket korre­petáló tanulószobákban foly­tatódik az élet. Nemigen ked­velik a ne tedd ezt, ne tedd azt típusú fegyelmezgetést. De mindenki csak hozzáad, épít — bizonyítván, hogy ahol értel­mes és szabad, örömteli, izgal­mas cselekvésre nyílik lehető­ség, ott az ember gyermekkor­ban sem csonkít, rombol. (Ezt egyébként az ország vala­mennyi gyerekkönyvtárosa is igazolja.) A rombolást az is­kolai önkormányzat sem tűri. Mert ez is megvalósult ebben az intézményben. A Gamma gárda — őrsvezetők, rajveze­tők, rátermett felsősök cso­portja — egy sereg kérdésben maga kezdeményez, szervez, dönt, irányít. A tanárok ilyen- | kor csak konzultálnak. (Részlet az iskolai Házirend- I bői: „... A gyengébb tanu- i lóknak joguk van a segítség kérésére... A szünet a gyer­mekeké, akkor szabadon mo­zognak, beszélgetnek a folyo­sókon, udvaron, szertárak­ban ... A magatartás szép­ségéhez hozzátartozik a vá­lasztékos beszéd...”) — Milyen plusz munkát, megterhelést jelent tanárnők és tanulónak az iskolai fél­év? — intéztem Dékán Antal iskolaigazgatóhoz az aktuális kérdést, és dolgozatok töme­ge, konferencia, intő. félévi bi­zonyítvány jött emlékezetem­be, noha tudom, hogy az utóbbi már megszűnt isko­láinkban. Non scholae... — A félév nálunk nem hoz különösebb többletmunkát. Iskolánk nem osztályzatköz­pontú. A fő cél az ismeret­gyarapítás és a személyiség- fejlesztés. Azoknak a közepes tanulóknak seregére, akik jól érzik magukat, sokat tevé­kenykednek itt, vagy azokra, akik néhány tárgyra „ráha­rapnak”, legalább annyira büszkék vagyunk, mint az eminensekre. (Természetesen nálunk is akad passzív, rossz tanuló: itt iskolapszichológus­ra lenne szükség.) Azoknak az ipari tanulóknak, egykori ta­nítványainknak, akik esti kö­zépiskolában tanulnak to­vább, legalább annyira örü­lünk, mint a diplomára jelöl­teknek. — Az osztályzatok regiszt­rálják az eredményeket, tanáraink folyamatosan több oldalról győződnek m a tanulók tudásáról. A felelte tésen kívül írásbeli dolgozatok ból, feladatlapoknak, a segéd­eszközök szabad felhasználása val való kitöltéséből, rajzos fe­leletekből. Sikerült vagy siker­telen kísérletekből, csoport' feladatmegoldásokból, ahol a: együttműködésre való képes ség is kiderül. Még a tanuló társak értékelése is bekerül az osztálykönyvbe. Ezáltal a gyermek is sokoldalúan fej leszti képességeit, ismereteit, és a legtöbbje sikerélménybe: jut az iskolában. Egy-sgy témakör lezárá sakor a szülőkkel tudatjuk az „értesítő jegyet”. (De a szülők részéről, nem helyeseljük igazságtalanul nagy elvárá­sokat.) Most, félévkor sen történik más, minthogy — félévi hajrá nélkül — a tanú lókat valamennyi tárgyból egyszerre értékelik tánára: és osztályfőnökük, s erről < ellenőrző könyvben értesítik a szülőket is. Padányi Anna 1

Next

/
Thumbnails
Contents