Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-04 / 286. szám

SÉTÁL MÁR A TÉLAPÓ A hét elején megkezdte sé­táját Télapó a város főutcáján. A gyerekek a délutáni és a ko­ra esti órákban a Kossuth téri önkiszolgáló boltban és a Rá­kóczi úti édességboltban talál­kozhatnak vele leggyakrabban. A szülők kívánságára, amelyet a Kossuth téri boltban kell be­jelenteni, vállalja az édesség­csomagok házhoz szállítását is. Citerazenekar PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1971. DECEMBER 4., SZOMBAT a Kutyakaparóban Kevés a tsz-termék Vasárnap délután öt órakor a kőröstetétleni határban levő, híres-neves Kutyakaparó csár­dában lép fel, a tanyavilág la­kóinak kívánságára, a jászka- rajenőiek citerazenekara és a menyecskekórus. Műsoruk in­gyenes. Mint mondták: taps és jó hangulat az ára. Beköltözhetnek a lakók még ebben az évben a ceglédi, Szö­vetség utcai OTP-társasházba, ahol huszonhat család kap új otthont. Áruk és árak a ceglédi piacon Az alma árát „o jég dikiáll a az idén Ebben az évben — állapítot­ták meg a piacstatisztikusok — a ceglédi piacon 20 száza­lékkal több árut kínáltak el­adásra a termelők, mint ta­valy. A statisztikusok adatai­ból megtudjuk azt is, hogy Új íparigazoivány-tulajdonosok Két év gyakorlat szükséges az engedélyhez A KIOSZ ceglédi szervezeté­nek titkára tájékoztatásában elmondotta, hogy a városban, beleértve a kötött iparokat, a szabad, a házi- és a vándor­iparokat, több mint 300 kisipa­ros működik. Ebben az évben 30-an kértek és kaptak ipar­igazolványt, másodállásként és nyugdíj meghagyásával pe­dig 20 idősebb embernek ad­tak működési engedélyt. Egyes szakmák holtszezon­jától eltekintve, a kisiparosok munkaalkalma kielégítő. Sőt, több munkáskéz kellene egyes szakmákban. Szükség lenne kőművesre, ácsra, cipészre, szabóra, viz- és gázszerelőre. Azokat, akik jogtalan ipar­űzéssel egészítik ki keresetü­ket, a KIOSZ aktívái felkere­sik és iparigazolvány kiváltá­sára szólítják fél őket. A mű­ködési engedély kiadása egy­szerűsödött. A szolgáltatások javítása érdekében, kétéves szakmai gyakorlat igazolása ellenében, működési engedélyt kaphatnak azok, akik a város lakosságának ellátását segí­tik. Cegléden a kisiparosok irá­nyításával 80 szakmunkásta­nuló dolgozik és tanulja a szakmát. Előmenetelüket a KIOSZ is figyelemmel kíséri. — A betakarítás idén a tavalyinál 10—12 nappal előbb fejeződött be az or­szágban. Négymillió holdról keJleitt a kapás- és egyéb növényeket betakarítani. 375 ezer holdról szüretelték le a szőlőt és 2 millió ton­nányi gyümölcsöt és zöldsé­get hoztak be a kertekből és a földekről a gazdaságok. Pest megyében a ceglédi és a váci piacon legnagyobb a vá­sárlóerő. A piacfigyelő háziasszonyok szerint, és nekik legalább any- nyira hihetünk, mint a sta­tisztikusoknak, drága a ceglé­di piac. — Hogyan látja ezt a városi tanács kereskedelmi felügyelő­je? — Nem mindig és nem min­den áru drága — mondotta Revuczky Gyula. — Az élő baromfi és a to­jás ára, az elmúlt évekhez viszonyítva, általában ma­gasabb volt az idén. A vágott baromfi ára azonban nem változott. Valamivel drá­gultak a zöldségfélék. Szembe­tűnő az almaár: az idén, a kedvezőtlen időjárás és a jég­verés miatt, több a gyengébb minőségű alma, emiatt vala­mivel drágább a jó. A közepes minőségű, téli tárolásra nem alkalmas alma kilónként 5—6 forintért talál gazdára. — Baromfiból 19 százalék­kal kevesebb került a piacra, míg tejtermékből 12, gyümölcs­ből 44 százalékkal többet árultak, mint az elmúlt esztendőben. Zöldségfélékből 61, egyéb élel­miszerből, babból, savanyú ká­posztából, lencséből 29 száza­lékkal emelkedett a felhozatal. A tojás mennyisége hasonló KÉT ÉVTIZED TÜKRÉBEN Kivívták az elismerést Külföldön kapós a kolonial — „Kiröppen '' a Sirály A DÉLI ÜTI ipartelep apró irodája, hátul, az udvar mé­lyén, szerénységre vall. Ami­kor az elnök szobájába lé­pek, mégis felkapom a fe­jem: a berendezés pompás kolóniái. Honnan ez a kettősség, az egyszerű köntös mögött a meglepő tartalom? Ahhoz, hogy ezt a látogató megért­hesse, húsz évre kell vissza­tekintenie a házigazdának. Ekkor alakult meg Cegléden a mai Stylus Faipari Ktsz őse. Magyar László, aki 1955 óta áll a szövetkezet élén, szíve­sen felidézte a kezdeti emlé­keket. íme, a rögtönzött kró­nika. 1951. augusztus 19-én tizen­három kisiparos alakította meg a faipari ktsz-t. A mun­kát december 3-án tudták megkezdeni, a tagok által be­hozott gépekkel. Induláskor a részjegyalap összesen 6500 fo­rintot tett ki. Az első teljes évben, 1952-ben, 115 000 fo­rint volt a nyereség, ebből 12 000 forint részesedést osz­tottak szét a tagol* közt. Mint­egy 670 000 forintnyi értéket termeltek. Tartalékalapjuk 6200 forint volt, az állóeszkö­zök értéke 32 000 forint, (ösz- szehasonlításul álljanak itt az 1970-es év gazdálkodási ada­tai: a részjegyalap 217 000 fo­rint, a tartalékalap hatmillió­hétszázezer forint, az állóesz­közök értéke 4,5 millió, az összes nyereség 4,9 millió fo- Hnt volt, ebből 700 ezer fo- lintot fizettek ki a tagoknak. Az 1971-es évre huszonkét- tnillió forint termelési érté­ket terveztek.) KEZDETBEN a Batthyány utca 8. szám ^ alatt, a volt Sáriíe-féle nyomdában kaptak helyet. A szerszámokat úgy hordták össze, az anyagra a pénzt összeadták, három hó­napig lemondtak a fizetésről, hiszen minden fillérre szük­ség volt az induláshoz. Ak­kor fatömegcikkeket gyártot­tak, fasarkokat, sámfákat, kaptafákat és játékokat. A fejlődés 1957-ben mutat­kozott. Ekkor költöztek jelen­legi telepükre, a Déli útra. 1961-ben ingatlant vásároltak, és saját erejükből építették ki üzemüket. 1964. január elsejé­vel „házasságra” léptek az Albertirsai Vegyes Ktsz-szel, s felvették a Járási Faipari Ktsz nevet, ugyanekkor csat­lakozott hozzájuk a Mezőgaz­dasági Ktsz. 1966-ban a Tápió- szelei Vegyes Ktsz asztalosai is hozzájuk „szegődtek”, ek­kor választották a Stylus Fa­ipari Ktsz nevet. A „Stylus" elnevezés egy­ben már az új profilt is kife­jezi. 1965-ben elhatározták, hozzáfognak a stílbútorgyár­táshoz. Nehéz feladatot kellett megoldaniuk. És sikerült. A ceglédi és az albertirsai rész­leg azóta is gyártja a szebb­nél szebb, külföldön kapós koloniálokat. Kivívták a szak­mai elismerést. JELENLEG 202 ember dol­gozik a ktsz-ben. Az eltelt húsz év alatt 168 millió fo­rint értékű bútort termeltek. Jelenleg Tápiószelén, exportra és hazai megrendelésre, la­boratóriumi bútorokat gyárta­nak. A Tisza Cipőgyárnak — éves megrendelés alapján — cipősarkokat készítenek. Az üzem gondja: az OKISZ és a KISZÖV nem ad támo­gatást a porelszívó-berendezés fölszereléséhez, öt éve ígérik a segítséget, de a ktsz most már nem tud tovább várni, saját anyagi erejéből valósítja meg ezt a beruházást. Elkészült a IV. ötéves terv üzemfejlesztési programja. Ebben szerepel az elavult szo­ciális létesítmények kicseré­lése. A bútorgyártás fejleszté­sét figyelembe véve, új üzem­csarnokot építenek, gépeket vásárolnak. Annál is inkább megtehetik mindezt, mert je­lenlegi helyükön véglegesen letelepedtek. A negyedik ötéves terv ide­jén összesen 140 millió forin­tos termelési tervet kell tel­jesíteniük. A beruházásra mintegy 6,5 millió forintot költenek, ebből négvmuij. saját fejlesztési alapjukból, a többit bankhitelből. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta javult a bérszínvonal. Korábban 20 630 forint kereset jutott évenként, átlagban, egy-egy dolgozóra, most elérték a 25 000 forintot. A megnöveke­dett feladatok megvalósításá­hoz jól képzett szakemberek kellenek. A részesedési alap terhére is tovább kell javíta­ni a kereseteket. KOLONIAL bCtorról nem tudnak eleget gyártani, még többet szállítana az ÁR- TEX külföldre. Kárpitos­részlegük büszkesége az or­szágos hírű Stylus ülőgarnitú­ra. Rövidesen új típussal je­lentkeznek, azt is jóváhagyta már a KERMI. Sirály néven „röppen ki” az új károitos garnitúra. Ez is a cég reklám­ja lesz, mint az elnöki iro­dában a kolóniái berendezés. Tamasi Tamás volt az elmúlt évihez. Eddig 1 miill-ió 440 ezer forint értékű árut értékesítettek és adtak el a ceglédi piacon. — Az összes felhozatalnak a ceglédi és a járási kö­zös gazdaságok a felét sem árusították. Tejtermékből tsz-árufelhozatal nem volt. Baromfiból csalt 5, burgonyából 44, zöldségfélé­ből 17, gyümölcsből 16 száza­lék volt tsz-áru. Az áru meny- nyisége és választéka ennek ellenére, a keresletet teljes egészében* folyamatosan ki­elégítette az idén — mondotta befejezésül a kereskedelmi felügyelő. Cs. I. A SZELLEM NAPSUGARA.. Üzenet a háromnegyed évszázados színháznak KECSKEMÉT városa már a színjátszás hőskorában is szí­vesen helyet adott falai között a színészeknek. Ahogyan a széljárta futóhomokon a ker­tek, szőlők, úgy fejlődtek a kultúra zsenge hajtásai is. Hetvenöt évvel ezelőtt a vá­ros saját erejéből épített szín­háza is megnyitotta kapuit. Az 1896. október 14-d díszelőadás műsora lehetett vo’.na-e más, mint a város fiának, Katona Józsefnek műve, a Bánk bán? Nemzeti kultúránknak gyöngyszeme ez a színház, egyetemes színművészetünk egyik jelentős vidéki fellegvá­ra. A háromnegyed évszázad tizenötezer előadása azonban nemcsak a szűkebb hazának szólott. Jutott belőle Nagykő­rösnek és Ceglédnek is. Igaz, jelenleg közigazgatási határ választ el bennünket, de a szellem napsugara nem ismer határokat. Bizonyíték erre, hogy ma is szívesen jönnek hozzánk vendégszereplésre a Katona József színház művé­szei. LEGUTÓBB éppen a Bánk bán felújításával keresték fel színházpártoló közönségünket. Ügy hisszük, előadásuk ki­mondatlanul is köszöntés volt jubileumuk alkalmából. Viszo­nozzuk most ezt azzal, hogy nagyrabecsülésünket tolmá­csoljuk áldozatos munkássá­gukért. Feledjék el, hogy mi, ceglédiek, néha hálátlanok, voltunk, egy-egy előadáson ke­vesen jelentünk meg. Remél­jük, közeleg az idő, amikor korszerűbb kultúrházzal s fő­leg nagy számú közönséggel tudjuk fogadni a színházmű­vészet lelkes terjeszitőit. Hogy jubileumi műsorfüzetük sza­vaival élve: ... tanítva, nevel­ve, szórakoztatva, gondolko­dásra késztetve, élményekkel megajándékozva, sok-sok estén melegítsék szívünket. J. Z. ÜNNEPI UTAZOK Moszkvában trojka várja az óév búcsúztatóit Az ünnepvárás mindig kel­lemes. Még akkor is, ha gon­dokkal jár. Mit együnk, mit vegyünk, hová menjünk? — ez a hónap nagy kérdése. Hogy mit együnk, azt el lehet dönteni a boltok polcai előtt, amelyek gazdag választékkal kínálják a sütni-főzni valót. A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium idegen nyelvi labo­ratóriumában a tanév kezdete óta új módszerrel oktatnak: minden tanulót külön magnetofon segíti a helyes kiejtés el­sajátításában. A tanár irányítóasztal mellől ellenőrzi a diá­kokat. Foto: Apáti-Tóth Sándor A szolnoki rádió műsora decomber 6-tól 12-ig Hétfő: Alföldi krónika. Üze­mi lapszemle. A Ceglédi Kos­suth gimnázium kórusa éne­kel. Fűrésztelep. Háromne­gyed ütemben. Sajtónapi töp­rengés. Sport. Zenés autó­stop. Kedd: Alföldi krónika. Ren­delési idő: 10—12-ig. Szabó Kálmán szerzeményeibőL Ká­rász u. 5. Népdalok. Amíg a pénz megfiadzik. Üttörőhír- adó. Ritmusturmix. Szerda: Alföldi krónika. Operettrészletek. Együtt köny- nyebb. Mezei szőttes. Vála­szol a jogász. A KISZ Vili. kongresszusálról jelentjük. Beatparádé. Csütörtök: Alföldi krónika. Pár perc jazz. A hajrá előtt. Verbunkosok. All a gyár. Sporthíradó. Reklám. Koós János énekeL A KISZ VIII. kongresszusáról jelentjük. Péntek: Alföldi krónika. Vezetők a vezetésről. Solti Károly énekel. A magasból. Operakedvelőknek. A KISZ VIII. kongresszusáról jelent­jük. Tánczene, abc-ben. Szombat: Hétvégi kalei­doszkóp. Ajánlat. Akit a föld „kitalált” magának ... Szer­kesztik a hallgatók. Reklám. Vasárnap: Vasárnapi maga­zin. Az adások mindennap, 18 órától, a 222 méteres közép­hullámon hangzanak el. Azt, hogy mit vegyünk aján­dékba — a tavalyi tapaszta­latok alapján és pénztárcánk­hoz mérten — egy-két nap alatt eldönthetjük. Hová men­jünk az ünnepek alatt? Leg­több helyen ezt is eldöntöt­ték. Elhangzottak már a meg­hívások : szeretettel várunk benneteket az ünnepekre! — Milyen lehetőségek kö­zött választhatnak azok, akik IBUSZ-csoporttal szeretné­nek valahol karácsonyozni vagy szilveszterezni? Kérdésünkre az IBUSZ ceg­lédi fiókjának vezetője, Mé­száros Piroska adott választ. — A december vége felé útnak induló csoportokhoz, négy- és nyolcnapos külföldi utazásra lehet még jelentkez­ni. Az úticél: Bécs, Moszkva, Róma, Zakopane, Bukarest. Az utak közül a moszkvai• kínál szép élményt, jó szilveszteri hangulatot: az óévet búcsúz­tató turistákat éjszakai troj­kakirándulásra viszik. Belföldi túrákat is rendez­nek természetesen: Sopronba, Pécsre, Aggtelekre indul szil­veszteri járat. Tervez az IBUSZ disznótoros túrákat is. MOGYORÓZÓK Cegléden is kapható — akár kilószámra — a héjas, pirított földimogyoró. Nem a kiraka­tok, hanem a főútvonalak jár­dái, a forgalmas terek árul­kodnak erről. Ha lépésenként lenne szemeteskosár, jő szo­kás szerint, még véletlenül sem abba hajigálnák a mo- gyorózók a ropogás héjat. In­kább a várost csúfítják vele. Lesz Cegléden autópiac A jövőben Cegléden is lesz autópiac. A használt kocsikat és motorokat a vásártéren vo­nultathatják fel az eladók. Az első vásárra január 2-án, va­sárnap kerül sor, majd azt kö­vetően minden hónán első va­sárnapján tartják a vásárt. BET VÉGI MŰSOR A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este tánc. Játszik a Plútó együttes. Moziműsor Szabadság: ma és holnap: Az Igazgató (szovjet), Jászka- rajenő: ma és holnap: Az el­ítéltek kastélya (román), Ceg- lédbercel: vasárnap: Aladdin és a csodalámpa (francia), Törtei: ma és holnap: Re­ménykedők (magyar), Al- bertirsa: vasárnap: A köny- nyűlovasság támadása (angol), Abony: ma és holnap: Napsu­garas szemek (francia).

Next

/
Thumbnails
Contents