Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-30 / 307. szám

Népes község A ceglédi járás községei kö­zűi a legnépesebb Abony. La­kóinak száma 15 640 fő. Ez a szám 4 százalékkal alacso­nyabb, mint amiiyet az 1960- as népszámláláskor felje­gyeztek. Abony után Albert­ina következik, majd Törtei és Ceglédbercel. Érdemes megjegyezni: a törteliek lét­száma 8,5 százalékkal csök­kent 1960 óta. A járás egyet­len olyan községe, amelyik létszámnövekedésről adhat je­lentést, Ceglédbercel, ahol 2,2 százalékkal többen laknak. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA AZ ÉPÍTŐIPARI Tudomá­nyos Egyesület Dél-Peot me­gyei csoportja ma délután ér­tékeli 1971-ben végzett mun­káját. A beszámolót Márkus János titkár tartja. A beszá­moló után a jövő évi munka- terv ismertetésére és a költ­ségvetés jóváhagyására kerül sor, majd szakmai tudomá­nyos filmet vetítenek a részt­vevőknek. A ceglédi JÁRÁS i"í'; ~5"T' ~ tjt-iTi'" XV. ÉVFOLYAM, 305. SZÄM 1971. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Ä tanácsok és a lakosság kapcsolata E készült a képviselők és a megyei tanácstagok 1972. évi munkaterve után a ceglédi járás ország­Az országgyűlési képviselő j gyűlési képviselőiből és a me- és a tanácstagi választások | gyei tanácstagokból munka­csoport alakult annak érdeké­ben, hogy szorosabb kapcsolat alakulhasson ki a közügyeket intézők között, és hogy rend­szeresen tájékozódjanak a ta­nácsok és a Hazafias Népfront által a szükséges tennivalók felől. A minap megtartotta ez évi utolsó ülését a megyei tanács­tagok csoportja. Első napiren­di pontként ez alkalommal is közérdekű tájékoztatást hall­gattak meg. Erdélyi Gábor, a járási hivatal élelmiszergazda­sági és kereskedelmi osztályá­nak vezetője a járás élelmi­szer-gazdálkodásának és ke­reskedelmének negyedik öt­éves tervét és az abból fakadó teendőket ismertette. Beszámolójából kitűnt az is, hogyan segíthetnek a képviselők és tanácstagok a program megvalósításá­ban. Második napirendi pontként A Húsipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgálat újonnan épí­tett, korszerű mikrobiológiai laboratóriumát a közelmúltban átadták Cegléden. A vágóhíd gyors ütemű fejlődése mind szi­gorúbb ellenőrzést tesz szükségessé. Foto: Apáti-Tóth Sándor Vonat{ cérnametélttel á tanácstagi csoport jövő évi munkatervét ismertette Bodor Zoltán, a csoport vezetője, a Hazafias Népfront titkára. A munkaprogram szerint legközelebb 1972 februárjában találkoznak a tanácstagok és a képviselők. Ekkor a járás idei fejlesztési és költségvetési terveinek végrehajtásáról és az 1972-es évre kitűzött célokról tájékozódnak. A községi taná­csok működéséről ismertető hangzik el. Augusztusban Abonyban ta­lálkoznak, hogy a járásbeli bölcsődei, óvo­dai és napközi otthoni fé­rőhelyekről tárgyaljanak, majd felkeresik a nagyközség intézményeit. Decemberben sa­ját munkáját értékeli a tes­tület, ugyanakkor a községi tanácsok és a lakosság kap­csolatát vizsgálják meg. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag elfogadták a munkatervet. Mozgalmas napok voltak MHSZ-k/ubok, szakosztályok eredményei Eredményes évet zárt ismét az abonyi MHSZ. Vezetősége, klubjai, szakosztályai sok em­bert vontak be a közösségbe, a tennivalók végrehajtásába. Ebben az évben valamennyi feladatukat megoldották a nagyközség MHSZ-esei. Jó munkájuk eredményeként bő­vült aktívahálózatuk, gyara­podott a tagság létszáma. Ja­vult a szövetség kapcsolata a helybeli hivatali szervezetek­kel, üzemekkel, kihelyezett gyárrészlegekkel. Ebben az év­ben 170 sorköteles fiatal és több mint 150 tartalékos ré­szesült honvédelmi oktatás­ban, katonai előképzésben, il­letve utóképzésben. Az abonyiak közül a kikép­zéseken harmincán rádiós is­mereteiket gyarapíthatták. hu­szonnyolc ember modellező, harminchat elektrotechnikai ismereteket szerzett. A közle­kedésrendészettel félszázan, elsősorban KlSZ-korosztá- lyúak kötöttek barátságot. Az MHSZ tagjai mozgalmas napokat éltek. Honvédelmi be­mutatókon vettek részt, kiállí­tásokra készültek, filmvetítés­re, előadásra jártak, szerepel­tek a lövészversenyeken. Kü­lönösen figyelmet érdemel az iskolai honvédelmi nevelés, melyben szintén szép eredmé­nyek születtek. A szervezés­ben, rendezésben sok segítsé­get adtak a pedagógusok is, akik megértették, hogy a gye­rekek ismereteinek, élményei­nek gyarapítására nagy szük­ség van. Az MHSZ kiképző munka során százhatvanan kapták meg a „Honvédelemért” kitün­tető jelvényt, kilencen más el­ismerésben részesültek. A he­lyi adottságokat és a lehetősé­geket figyelembe véve az MHSZ most újabb szakosztá­lyok indítását vette tervbe. Közérdekű tevékenységükre egyre többen felfigyelnek, és csatlakoznak tagjaik sorába. .Gerje-parti csihi-puhi A bíróság ítélkezett Barkóczi Sándor harmincegy éves segédmunkást és Lőrincz István huszonegy éves ceglédi lakosokat együttesen elköve­tett garázdaság miatt vonta fe­lelősségre a bíróság. A két férfi egy este a ceglé­di kultúrházban szórakozott. A táncmulatság után hazafelé menet látták, hogy három fia­talember három lányt kísér. Megálltak a Mizsei úti Gerje- hídnál, s megvárták, amíg a lányokat kísérő három fiú visszatér. Alig jöttek meg a lányok lovagjai, Lőrincz nekik esett. Az egyiknek feldöntötte a motorját, a többiekkel po­fozkodott, Bakgczi nem vett részt a verekedésben, csak asz- szisztált: fogta a barátja bi­ciklijét, és biztatta Lőrinczet a csihi-puhira. A bíróság nem jogerős ítéle­tében Lőrincz Istvánt tízhóna­pi, Barkóczi Sándort négyhó­napi börtönre ítélte. „Premier" előtt Á város peremét képviseli Nyitva az ajtó Viszi, viszi a vonat az utasokat. Kellemes meleg­ben, álmosító zsongásban múlnak a percek. Elma­radnak kiserdők, mezők, villanypóznák. Már-már le- koppan a szemem, amikor hallom, hogy a cérnametél­tet víz nélkül kell készíteni. Víz nélkül, sok tojással és borotvaéles késsel kell szel­ni, de nem mindegy ám, hogy az ember hogy hajto­gatja, hogy darabolja a tésztalevelet. — Halálos bűn azt a sod- rófára tekerni, úgy vágni! Kontár csinálja úgy! Ki­nyújtom szép lapokra, szik­kasztom, azután egyenlő csíkokra metélem. Karto­non szárítgatom, selyempa­pírba stószolom, úgy kerül a dobozba. — Még, hogy nem adja meg a szálak hosszát, csak úgy felspulnizza és haso­gatja, mint a cikakáposz- tát? Nem cérnametélt az, hallja-e! Azután mennyit kér kilójáért? Annyit-e? Nem is ér az többet, nekem elhiheti, én már húsz éve, hogy tésztákat csinálok. Cérnát, eperlevelet, tarho­nyát. Csigát, azt aztán nem. Nincs az kérem megfizetve. A tarhonya a leghaladó- sabb. — Azért mennyit kér? — Tízet, kilójáért. De lisztet, tojást a rendelő ad hozzá. Én bizony nem vi­tázom az áron. nekem ma­radós áraim vannak. — De a tíz, az sok. Én négyet kérek a tarhonyáért. Es hány tojással csinálja? — Néggyel, hattaL — Nem jó az, hisz nem puhul! Nekem hiheti, ket­tőnél több nem kell bele. Csak ha az ember a ros­tán átrostálta, hát a vá­szonra terigetve gömböl- gesse meg párszor, hogy jobban guruljon! De tízért tarhonyát csinálni! Rés nyíre nyitom a sze­mem. Három, fekete ken­dős nénike vitázik. Az ülésen nyitott doboz, benne aranyló, katonás sorba ra­kott száraz cérnametélt. Tésztabemutató. Ketten né­zik elismerően. A harmadik boldog. — Az egyik vevőm, ha csak találkozik, hát fogja a kezem, és mondja, hogy „az isten áldja meg ezt az ügyes kezét, még sok tésztát ké­szítsen nekem!” Lassít a vonat, két néni szedelődzködik, leszáll ha­marosan. A tésztás dobozra visszakerül a teteje. — Szóval maga meggöm- bölgeti a tarhonyát? És hogy mondja, elég a két tojás is bele? — Igaz szavamra, hogy elég! — Meg nem tekeri sodró­fára a cérnametéltes leve­let? — Ha szebb, úgy többet ér. Érti? — No, kipróbálom. Hát kipróbálom. Jól eltelt az időnk, ugye, asszonyok? Gézből kötött turbán díszük az ujjaimon. Meg­próbáltam cérnametéltet vágni. Eszes Katalin A ceglédi 49-es körzet vá­lasztói közül néhányan meg­lepődtek, amikor a tanácstagot jelölő gyűlésen Zsiga Esztert javasolták a környék tanács­tagjának. Nem mintha isme­retién lett volna előttük a mindig mosolygós, kedves kis­lány. Dehát 22 évesen ilyen posztra kerülni? Hogyan tud majd megbirkózni a rá váró feladatokkal, amelyekből — s ez már a gyűlésen elhangzott felszólalásokból is kitűnt — lesz bőven ebben a városszéli körzetben. Meglepődött a jelölt is, ami­kor a Déli úti iskolában össze­jött utcabeliek választása rá esett. \ — örültem és féltem egy­szerre — mondja most Zsiga Eszter. — A mozgalmi élet nem ismeretlen előttem, öt évig voltam KISZ-bizottsági tag, majd két évig KISZ-tit- kár, a jelenlegi munkahelye­men, az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalatnál. Ismerem Cegléd életét, a városi tanács végrehajtó bizottságának is tagja lettem. A fejlesztési ter­vekről, a tanács céljairól tájé­koztatást adhatok választóim­nak. Megválasztásom óta még nem került sor tanácstagi be­számolóra, fogadóórát sem tar­tottam még, de már többen érdeklődtek mi lesz a járdaépítéssel, fásí- tunk-e tavasszal? Egy idős né­ni lakásügyben fordult hoz­zám segítségért, amelyet — legnagyobb örömömre — sike­rült is elintéznem. — Választóimnak, egyéni problémáik megoldásában is igyekszem segítséget adni, de feltehető, lesz olyan ügy is, amelyik meghaladja erőmet és hatáskörömet. Körzetem az el­következendő ötéves tervben még nem szerepel a nagyará­nyú fejlesztési tervben, s ta­lán ezt lesz o legnehezebb megértetni. A járdaépítéshez ugyanis jövőre a Mikes utca egyik oldalát szeretnénk meg­építeni, kapunk segítséget, de a lakóknak is részt kell vállal­niuk a társadalmi munkából. Tudom, hogy választóim nagy része örömmel segít majd eb­ben. A kora tavasszal szeret­nénk hozzáfogni a fásításhoz is. Elsőnek majd a Zrínyi utca kerül sorra, és remélem, ka­punk annyi facsemetét, hogy a többi utcába is jut belőle, ahol már kiöregedtek a fák. — Nagy izgalommal készü­lök az első beszámolóra, amelyre rövidesen sor kerül. A városfejlesztésről fogok be­szélni. Tudom, hogy sok kér­dés és kérés követi a beszé­det. Igyekszem úgy felkészül­ni, hogy választóim elégedet­tek legyenek. Ez lesz a pre­mierem, s nem mindegy, hogy hogy sikerül. A fogadó­órákat is igyekszem úgy meg­szervezni, hogy elveszítse túl feszélyező, hivatalos jellegét. Szeretnék nemcsak ilyen alka­lommal találkozni választóim­mal ... Az én ajtóm mindig nyitva áll majd előttük. Csatári Ilona JANUÁRBAN: Lottósorsolás Cegléden 1972. január 21-én, a 3. já­tékhéten, Cegléden, a Kossuth Művelődési Központban ren­dezik a lottószámok húzását. A sorsolás előtt, délelőtt 9 órakor kezdődik a vidám mű­sor, melyen budapesti vendég- művészek, énekesek lépnek fel. A szerencsekerék 10 óra­kor fordul, a lottószámokat a nézők húzzák ki, a régi hagyo­mányoknak megfelelően. ELHUNYT CSEH LÁSZLÓ Hatvanhat éves korában el­hunyt Cegléden Cseh László, aki a földosztó bizottság el­nöke, a Nemzeti Bizottság tag­ja, a Földmunkás Szövetség el­nöke volt. Temetése ma lesz, a ceglédi újvárosi temetőben, délután 13 órakor. Ev vége városunk sportjában Ősszel bravúrosan szerepeltek Ceglédi Építők — Férfi kézilabda Jobb rendezett számlával zárni az évet Az év utolsó napjai ezek: szinte nincs olyan munka­hely, ahol ne készülne felmé­rés arról, hogy mit végeztek, eleget tettek-e a vállalt köte­lezettségeknek ? A városi tanács vb pénzügyi osztályán is nagy munkában vannak. Ezeket az év végi na­pokat az adófizetők figyelmé­be ajánlják. A pontosság az adó befizetésekor nemcsak kö­telesség, hanem előny is, hi­szen az időben befizetett adó után nem terhel senkit kamat. A késedelmes adóbefizetés a pénzügyi osztály dolgozóinak is sok munkát okoz, a városi tanácsnak pedig „visszafogja a kezét”, hiszen pénz híján a tervezettnél kevesebbet fordít­hat városfejlesztésre. Fontos feladatok határideje csúszhat el, ha a szükséges forintösz- szeg nem gyűlik össze időre. A hátralékos adófizetők el­len a pénzügyi hatóságok el­járást indítanak, késedelmi kamatot számítanak fel. Ezért szólnak még időben: hasznos dolog rendezett számlával kez­deni az új évet. A Ceglédi Építők kézilabda­csapata egy évig a megyei baj­nokságban szerepelt, majd annak megnyerése után az osztályozón második lett. En­nek ellenére — a Híradástech­nika visszalépése miatt — legjobb másodikként vissza­jutott az NB 11-be, ahol re­mekül helytállt. Baranyi Ró­bert után ismét Imregi Ferenc irányította az edzéseket. Tizenkét játékossal kezdték az idényt. Az volt a céljuk, hogy ne legyenek kiesési gond­jaik. Az első bajnoki találko­zókon még döcögött a gépezet, a tavaszi szezon végére azon­ban már egészséges önbiza­lommal küzdött a gárda. Ti­zenhárom ponttal, az ötödik helyen állva, várta az őszi raj­tot. A folytatás nem kezdődött a legjobban. Vácott két góllal kikaptak, a későbbi bajnok Szarvas ellen döntetlen ered­ményt értek el. Ezután a hét forduló mindegyikén győztek. Ekkor már szorosan felzár­kóztak a vezető Szarvas mö­gé, s kis időre felcsillant a bajnokság megnyerésének re­ménye is. Végül a szarvasiak biztosították győzelmüket, s a ceglédiek, harminc ponttal, az ezüstérmes második helyet ér­demelték ki. November végéig levezető edzéseket tartottak, közben két MNK-mérkőzést vívtak, és bejutottak az országos nagy­döntőbe. A cél: a játékosállomány és a vezetőség megerősítése, hogy 1972-ben még nagyobb felada­tok valóra váltására legyen képes az együttes. A jó sze­replésben a szurkolóknak is részük volt, akik nem egyszer vidékre is elkísérték a játéko­sokat, s lelkesen, sportszerű­en biztatták őket győzelemre. Általában nem hiába. U. L. Mindazoknak a rokonainknak, is­merőseinknek, és jó szomszéda-' inknak, akik szeretett férjem» édesapánk, nagyapánk és testvé­rünk: Baranyi Sándor temetésén megjelentek, részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét, özv. Baranyi Sándorné és családja.

Next

/
Thumbnails
Contents