Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-29 / 306. szám

Köponti fűtés - társadalmi munkában Már a radiátorokat kötik be Pilisen a piactéri iskolában — a pedagógusok. A téli szünet­ben ugyanis csak úgy, szorga­lomból, társadalmi munkában dolgoznak, hogy az osztályok­ban a fűtés könnyebb, jobb legyen. • • Öregek napja Gombán A közelmúltban a gombai művelődési otthonban megren­dezték a tsz-nyugdíjasok, tsz- járadékosok és a volt tsz-ta- gok özvegyeinek napját. Iz­mán János községi párttitkár üdvözlő szavai után az úttö­rők műsorral kedveskedtek az öregeknek. A személyenként kapott debreceni páros és fél liter bor elfogyasztása után jutalomként 200—200 forintot osztott ki a tsz pénztárosa. Ez az összeg jelentős segítség volt az idős embereknek ünnep előtt. Az évenként megrendezett öregek napja a bizonyíték, hogy a tsz vezetősége nem fe­ledkezik el egykori dolgozói­ról. ULLO Gyermekorvosi rendelő Üllőn a községi tanács az egészsegházban gyermekszak­orvosi rendelőt létesít. Az or­vosi állás betöltésére pályáza­tot hirdettek, melyre ketten jelentkeztek. MONOMIDffl Á, P e SJ -M E G Y fai H Í R (. A P, KÜ l ÓNK I A OÁ S A XIII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM l!m. DECEMBER 29., SZERDA PILIS, ÚJ ÉLET TSZ Nők a termelőszövetkezetben Hagyományos megbecsülés - A szolgáltatások még nem megfelelőek Már több mint egy év telt el a párt nőpolitikái határoza­tának megjelenése óta. Csö­mör Sánclomé, a pilisi Üj Élet Tsz párttitkára érőmmel beszél erről a témáról. Komolyan vettük a szövet­kezetünkben a párt határoza­tát. A csúcsvezetőségben két nő van, s valamennyi bizott­ságban ott vannak lányaink, asszonyaink. Egyébként Pilisen hagyományai van­nak a nők megbecsülésé­nek. Több tömegszervezet és intézmény vezetője nő. És ez csak megkönnyíti mun­kánkat. Több mint 150 asszony ás lány dolgozik termelőszö­vetkezetünkben. Nélkülük nem, tudnánk munkánkat el­végezni. Nálunk már régóta nem jelent gondot az egyenlő munkáért, egyenlő bárt elv. — Ahol ennyi nő dolgozik, ott bizonyára sokkal több szo­ciális problémával kell meg­küzdeni? A maglódi gépgyárban • Apott egy vidéki gyár, jó felszereléssel és vezetéssel, és adott egy jól összeszokott törzsgárda a műhelyekben. így ért­hető az az eredmény, melyet elépek. A tervtúlteljesítés szinte már megszokott, a felajánlások sem ritkák. A vezetőségnek egyik legnagyobb öröme az volt, mikor megtudta, hogy de- * cember 23-re telje$ítették--évi-tervöket a takatésotór' : O Ezt az állványrendszert a téjipari vállalat részére készíti a gyár, illetve Mészá­ros István és Raukó János. © Raktárak, műhelycsar­nokok vasszerkezetének készítése régi profilja a gyár­nak. A MÜÄRT-on keresztül értékesíti partnereinek, az üzemeknek és a tsz-eknek. Jámbor József a fúrógépnél. © A gyár fennállása óta 40 ezer darab olajszivattyút gyártott. A szereld« napi 50 darabot készít. Képünkön a tapasztalt mester: Potocska János. (Péterffy István képriportja) — Természetesen. Lehetősé­geinkhez mérten próbálunk se­gíteni. Itt van például az óvo­da gondja. Asszonyaink legna­gyobb részé a földeken kora estig dolgozik, az óvoda vi­szont jóval hamarabb bezár. Most a Hunyadi Tsz-szel kö­zösen akarunk ezen segíteni. A szabad szombatot ..házon be­lül” sikerűit megoldani. Ter­mészetesen a legnagyobb do­logidőben ez nem mindig le­hetséges. — Vidéken az asszonyoknak ezernyi gonddal kell megküz­deni, javultak-e a szolgáltatá­sok? — Igen, bár korántsem le­hetünk elégedettek. Nagy mértékben javítani kell egyebek között a gáz- és olajellátáson. — Nagyon jó érzés tudni azt, hogy asszonyaink igény­lik a megbecsülést. Szabás­varrás tanfolyamot szervez­tünk, s óriási sikerrel műkö­dik. Nyári országjáró kirándu­lásaink talán mindennél job­ban összetartják ezt a nagy családot. a és Tavaly Sopronban, idén Hortobágyon jártunk 115 embert üdüitettünk Hajdúszoboszlón. Olyan asszonyokat, akiknek éle­tükben a kapán, a munkán kívül semmi nem jutott. "A tsz mikrobusza viszi és hoz­za őket. Az emberekhez a de­mokratizmus nagyon közelálló fogalom. Tíz embert küldtünk idén november 7-én a Szovjet­unióba. Valóban demokrati kusan, a tagok maguk válasz­tották ki azokat, akik Moszk va, Leningrád és Kijev érde­kességeivel megismerkedhet­tek. — És a fiatalok? — Jaj, ne is mondja. Csak az irodán vannak. Pedig .kel­lene a fiatal kéz a gazdagon termő pilisi földhöz. így az­tán két-három ember helyett is dolgoznak a mi asszonya­ink. És Csömör Sándorné sorolja sorolja az asszonyneveket, az örömöket, az elvégzendő fel­adatokat, egyszóval azt: mint valósul meg a párt határozata Pilisen ... •Szidóniái Attila Fenyőünnep Vasadon December -23-án délután mozgalmas volt a művelődési otthon élete Vasadon. A taná­ri kar és Kellner Lászlóné út­törővezető az iskolások kará­csonyfaünnepét rendezték meg. Szüle Edit ifivezető konfe- rálásával megkezdődött a mű­sor. A kisdiákok, úttörők vers­sel, énekkel és villámtréfával szórakoztatták a közönséget. A siker nem is maradt el. Ezután .uzsonna, tea és sütemény kö­vetkezett, ezt a szülői munka- közösség vállalta magára tár­sadalmi .munkában. (kovács) 15 éve munkásőrök Kovács László — Emlékezzünk? Amikor megkaptuk a feladatot a párt- bizottságtól a munkásőrség szervezésére, legelőször is fegy­vert, egyenruhát kellett beszereznünk. Ez nem volt olyan egy-' szerű, mint ahogy most elmondjuk. Budapestről, Ceglédről a kairhatalmistáktól kértünk és kaptunk fegyvert. Egy érdekes­ség: itt, Cegléden találkoztunk először ezekben a hetekben Kovács Józseffel, a mostani járási munkásőrparancsnokúnk- kal. A ceglédi karhatalmi egj'ség politikai helyettese volt akkor. Aztán jöttek a kiképzések. A fegyverforgatás alapvető is­mereteit kellett megtanítani.- nagyon sokat gyakoroltunk, va­lamennyi fegyverrel, hetente kétszer, háromszor (s. Amikor megkaptuk az egyenruhát, mi próbáltuk fel először, a törzsta­gok. Nagy öröm volt. 1957 márciusának első napjaiban szárny­ra kapott a hír: a lappangó ellenforradalmárok ití-oít megpró­bálkoznak az ellenséges propagandával. Nem volt akkor még az őrség, a szolgálat megszervezve, mint most. Ennek hírére azonban három napon keresztül szinte minden • munkásőrünk itt volt, percekre ment csak haza egyik-másik. Pedig nem is rendeltünk el riadót. Ez a lelkesedés a későbbiek során is megmaradt. A gya­korlatok előtti riadó, a rendőrséggel együtt végzett járőrszol­gálat, vagy ha a lakosságot elemi csapás fenyegette — mun­kásőreink az első szóra mentek. Imre Ádám — Mint a Monori Kefegyár igazgatója, azt a feladatot kaptam az ellenforradalom után, biztosítsuk a gyárban a ren­det, nyugalmat. Ennek következtében nálunk indult meg először — a monori járás üzemei közül — a munka, igaz, eleinte műhely takarítások, ilyesmik voltak. A' teljes’ termelés csak 1957 januárjában indult. Megszerveztük a gyári őrséget, belőlük kerültek ki később a kefegyár munkásőrei is. Emlékezetesek maradnak számomra a táborozások, a nógrádverőcei, a tokaji munkásőrtábor, ezeken a kiképzése­ken nagyon öaszekováesolódott a kollektíva. De ugyanúgy itt­hon is, a szolgálat, a harcászati gyakorlatok idején. F. O. ÜLLŐ, RÁKÓCZI TELEP Derékba tört fák, sötét utcák Üllőn a Rákóczi telepen a tanács a volt sportpályát fásí­totta, és gyermekjátszótérnek rendezte be. Sajnos vannak olyanok, akik e hasznos léte­sítményt nem becsülik. Isme­retlen tettesek elvitték a má- szórudat, a fiatal fákat derék­ba törték, a kihelyezett pad beton üléstartóját kihúzták a földből, és a kijzvilágítási lámpákat lecsúzlizták. Utóbbi­nál nem számoltak rvzal, hogy ennek komolyabb következmé­nye is lehetne, hiszen legutóbb a maglódi út hídját megvilágí­tó két lámpát törték össze. A délutáni tanításból hazatérő alsó tagozatos gyerekek a, sö­tétben a mély árokba eshet­nek. Fura es Az illetékes szervek több­ször kérték már a lakosságot, ha rongálásról tudnak, jelent­sék a tanácsnak. Ugyanezen a telepen megszokott kép, hogy a keskeny, alig egy méter szé­les beton gyalogjárdán kerék­pároznak, sőt, motorkerékpár­ral is ott közlekednek. Csak az az érthetetlen, hogy miért nem az úttest mellett, a jó földutat veszik, igénybe, hiszen ez a rész esős időben sem "sáros. * (em) VÁSÁR Országos állat- és kirakodó­vásárt tartanak január 2-án, vasárnap Pilisen. A legfurcsább hivatali ese­tek listavezetője minden bi­zonnyal Péteri község. A ta­nácselnök egy lélegzetre há­rom esetről is beszámolt. Hogy minek nem nézik egyesek a tanácsot! Egy anyóka például csodatevő szentélynek. Sírva- ríva, esőt árasztó könnyekkel topogott be, hogy azonnal in­tézkedjünk, mert halálos sze­rencsétlenség történt. Örökre lehunyta pilláit kedvence, a Frici. Faggatják, kérdezgetik, hogy miként történt. Beleesett szegény a meszesgödörbe és le­jött a szőre. Olyan csupasz lett, mint a sodrófa. Isten nyu­gosztalja szegény uramat, hogy most hirtelen 6 jutott eszem­be. Hogyhogy lejött a szőre, emelkednek fel a szem pillák. Az öregasszony arcán megüt­közés. Hogyhogy milyen sző­re? Hát minden macskán van szőr, nem?! És én még azt hit­tem, hogy az unokájáról van szó... Volt egy asszonyság, aki meg éppenséggel hentes és mé­szárosnál: nézett. Dúlva, fúlva, nagjiiéssel hadonászva rohant be, s kérte, hogy azonnal vág­jak le egy kakast. Vagy leg­alábbis közülünk valaki, mert úgy kukorékol az ablaka alatt, hogy azt már nem lehet kibír­ni — panaszolta. Törvénytisz­telő ember vagyok, kérem, azért jöttem hivatalos helyre. Na, tessék, itt van a kés ... Magyaráztam, érveltem, hogy ez képtelenség, mire ő nagy Szitkok közepette kirohant. De azért az ajtóból még vissza­szólt: — Bezzeg, ha én üvöl- tenék más ablaka alatt, rögtön ellátnák a bajomat... A kakas azóta is él. © Végül pedig az egyik éjszaka izgatott dörömbölósre ébredek- Ki a fene lehet ez ilyenkor,’ zsörtölődöm. Hát egy anyóka batyuval a vállán. Kidobott a fiam, tessék engem befogadni — köníyörögte..Mit volt mit ten­nem, mint karonfogtam az öregasszonyt, s elkísértem a fiához. Kitűnt, hogy egy „anyóshisztéria” közepette, de akkor sem komoly szándékkal küldte el a; fia. Maradhatott volna ott továbbra is, dehát a tanácselnök úr olyan jó ember — vallotta aztán be később, gondoltam, hogy a világgá- menés ürügyén egy kicsit elbe­szélgetünk ... nősek vagyunk, hogy nem fé­rünk fel rá. Berúgtam. S még aznap éj­jel kineveztem ' magam XII. Kelemen követének, vagy mes- ! siásnak, ha.úgy tetszik. Jártam I végig az öregasszonyokat, lo- j bogtattam előttük a gyászcik­ket. Prédikáltam, zagyvaságo- kat fecsegtem össze. Percek I alatt megterültek az asztalok, j Sonka, szalámi, bor ... Ugyan - j ez a mese a kocsmákban. Iga- ! zi olt az ivásra. Egyetlen baj I van csalt,' hogy minden csoda j három napig tart. De hátha jövőre még izgalmasabb dol­gokról írnak a lapok! Baky László Hadd mulassuk be az év leg- ölletesöbb monori szélhámo­sát. Ö maga mondta el az alábbiakat. Ülök a bögrekocsmában egy vas nélkül, s csak nyelek, nye­lek szárazon. Tűnődöm, mit is kellene kitalálni. Kimegyek, sétálok egvet, veszek egy Esti Hírlapot. Pont annyi pénzem volt. Megyek vissza, Cinalmám­ban belelapozok. Egyszerre át­fut rajtam a forróság, Heuré­ka! Olvasom, hogy bizonyos XII. Kelemen személyében fel­lépett egy ellenpápa. Közeli világvégéről prédikál, meg va­lami Mária bolygóról, amely megmenti az üdvözölni méltó­kat. Mutatom a kocsmás öreg­asszonynak, magyarázok neki. Gyűlnek ltörénk a többiek is. Igyunk emberek, igyunk, biz­tatom őket. Úgy sincs sok hát­ra már... Jön a Mária boly­gó, de mi már úgyis olyan bű­Épülő üzlet Jó ütemben halad a monori- erdei húsbolt építése. Előrelát­hatólag februárban átadják a nagyon várt új kereskedelmi létesítményt. MAI M "SOR MOZIK Maglód: Feltámadás I—II. Nyáregyháza: León és az At­lanti fal. Tápiósüly: Nagy Red. Űri: Baleset- a tengerparton. Vecsés: Vizsgálat egy minden gyanú felett álló állampolgár ügyében. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre Üt- törőház: feákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig. Vigyázat, lófej! Különös dolog történt ve­lünk a minap — világos nap­pal. Üllő utcáin kóborolva, egyszerre csak egy lófej állí­tott meg. Nem tévedés, nem nyomdahiba. így, ahogy írom: lófej. Nagy, fekete fémkörben függött alá. Felette, mintegy glóriaszerűin a szöveg: a négy szürkéhez. Nem igazi lófej volt tehát, de mindenesetre így is magára vonta a figyel­met, megtorpantott. Egyrészt a céhidőket idéző, cégtábla formájával, másrészt — s ez a fontosabb — hangtalan, de annál többet mondó ,.nyeríté­sével”. Merthogy tényleg volt mit „kibeszélnie” a faluban. Kibeszélte azt (persze a más szájával), hogy ö a községben a legújabb, körülbelül a nyol­cadik italbolt. S, hogy ez már olyan „szégyenletesen” nagy szám lehet, hogy létrehozói jobbnak látták, ha álcázzák, fent a homlokzaton, lángvörös betűkkel, úgy, hogy: Falatozó. Meggyőződtünk a ló igazáról. Nem hazudott. Válóban, nem­hogy főtt ételt, hanem egy ár­va „foghúzó” szendvicset sem lehetett benne falatozni. — Talán majd jövőre —, csilla­pította így a felszolgálónő éh­ségemet. „Malasztot” falatoz­hattunk tehát. De ugyanez a lófej elárulta még, hogy van egy vele együtt született ikertestvére is, egy tsz-borozó. És építés alatt áll eg]t étterem is... Mit szóljunk mindehhez? Borúlátó legyek? Higgyem hogy új .,takargatni való” ál­cázási módszer van kialakuló­ban? Ma falatozóba megyünk inni, holnap áruházba! S az­tán majd kimutatjuk azt is, hogy hány kocsma jut egy la­kosra a községben? (baky)

Next

/
Thumbnails
Contents