Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-28 / 305. szám
Itt. 11. > «rviIP 1971. DECEMBER 28., KEDD FÓKUSZ Solieel-doktrina AZ ENSZ 26. KÖZGYŰLÉSÉN a nyugati hatalmak az NSZK-val való egyetértésben az NDK-nak a jövő esztendőben Stockholmban tartandó nemzetközi környezetvédelmi értekezletén való részvétele ellen szavaztak. A Német Demokratikus Köztársaság mértékadó politikai körei ennek kapcsán rámutatnak a Scheel- doktrínának arra a jellegére, hogy a nemzetközi megértés és együttműködés ellen irányul. MINT ISMERETES, az NSZK kormányai korábban a Hallstein-doktrínát hirdették, s ellenséges cselekedetnek tekintették az NSZK-val szemben, ha egy harmadik állam diplomáciai kapcsolatot létesít a másik német állammal: az NDK-val. Minthogy az élet a Hallstein-doktrínát túlhaladta, s az NDK-val immár 30 állam tart fenn nemzetközi jogú diplomáciai kapcsolatokat, szükségesnek bizonyult a hírhedt Hallstein-doktrína átformálása. A Hallstein-doktrína mai, finomabb, de nem kevésbé veszedelmes változatát Scheel- doktrínának nevezik. SCHEEL, AZ NSZK KÜLÜGYMINISZTERE hirdette meg azt az elméletet és gyakorlatot, hogy az NSZK igyekezzék továbbra is távoltartani a kormányokat az NDK nemzetközi jogú elismerésétől, mégpedig azzal az indokkal, hogy most állítólag úgynevezett belnémet tanácskozások folynak a két német állam kapcsolatainak rendezéséről, tehát „illetéktelen beavatkozás lenne a belnémet ügyekbe”, továbbá „csak zavarná a két német állam kapcsolatait”, ha valamely harmadik állam diplomáciai kapcsolatra lépne az NDK-val, vagy ha az NDK teljes jogú tagként részt venne az ENSZ égisze alatt rendezett vagy másmilyen nemzetközi tanácskozáson, amelyen az NSZK képviselői már jelen vannak. • . A SCHEEL-DOKTRÍNA azonban — éppen úgy, mint elődje, a Hallstein-doktrína — bukásra van ítélve, s hogy máris milyen kibékíthetetlen belső ellentmondást hordoz magában, mutatja az a tény is, hogy ezekben a napokban az NSZK kormánya örömmel újította fel diplomáciai kapcsolatait Algériával és Szudánnal, tehát két olyan arab állammal, amely az NDK-val is szabályszerű diplomáciai kapcsolatot tart fenn. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: vajon ez miért nem zavarja az úgynevezett belnémet tárgyalásokat, amelyek a valóságban egyébként sem „belnémet tárgyalások”, hanem egymástól teljesen független két állam megbeszélései? AZ ENSZ-BEN EGYÉBKÉNT már most is 43 állam az NDK-nak ,a stockholmi értekezletre való meghívása mellett szavazott, s egyébként is világszerte, de különösen Európában növekszik az a felismerés, hogy az enyhülési folyamat oszthatatlan, s ez — különösen olyan témákat illetően, mint a környezetvédelem — megköveteli az összes államok együttműködését. DACCA Kormánynyilatkozat Bhutto—Rahman sejk párbeszéd — Peking elégedetlen Bangla Desh Népi Köztársaság Kormánya hétión nyilatkozatot tett közzé Daccában a független állam előtt álló további feladatokról. „Most harcba kell szállnunk az ország újjáépitéséért — állapítja mag a nyilatkozat. — Azonnal hozzá kell látnunk a demokrácia, a törvényesség, a fclekezeten kívüliség és a szocializmus . megteremtéséhez.” \ A nyilatkozat a belbiztonságról szólva aláhúzza az .állampolgárok élete és személyi tulajdona védelmének szükségességét. A Bangla Desh kormány- nyilatkozata végezetül leszögezi, hogy az ország „függetlenségének és területi sérthetetlenségének megőrzésére” állandó hadsereg, haditengerészet és légierő felállítását tervezi. Bhutto pakisztáni köztársasági elnök hétfőn találkozott Mudzsibur Rahman sejkkel, a törvényen kívül helyezett Avami Liga házi őrizetben tartott vezetőjével — közölte a pakisztáni rádió. A rádió a találkozó színhelyét nem jelölte meg közelebbről, ellenben idézte Bh^itónak egy hivatalos fogadáson diplomaták jelenlétében tett kijelentéseit. A pakisztáni államfő a többi között azt mondotta: „Az ország ■népe kívánja tőlem, hogy ebbe a párbeszédbe bocsátkozzam”. Jelezte azt is, hogy „újtól fog találkozni” a Bangla Desh vezetőjével. A pakisztáni rádió értesülése szerint Bhutto közölte Rahman sejkkel: „A pakisztániak az egységes Pakisztán érdekében fognak munkálkodni”. ★ Miközben valamennyi békeszerető ember üdvözli a háborús cselekmények befejeződését a hindusztáni félszigeten, Peking láthatóan elégedetlen azzal, hogy véget ért a vérontás. Azok a bujtogaíó anyagok, amelyek e napokban jelennek meg a Zsenmin Zsipao hasábjain és az Üj Kína nírügynök- ség kiadványaiban, lényegében ismételten feltárják, hogy a maoisták a szabadságért és nemzeti függetlenségért harcoló népek érdekeinek árulói. Az indiai—pakisztáni háború befejeződése elválaszthatatlan a 75 millió lakosú Kelet- Bengália népe törvényes jogainak elismerésétől. A pekingi vezetőség továbbra is elferdíti a kelet-pakisztáni nemzeti felszabadító mozgalom fejlődésével kapcsolatos tényeket, hogy ily mqdon kendőzze el a harcoló keletben-'áli lakosság háta mögött Washingtonnal szőtt összeesküvését. Az a kínai követelés, hogy szüntessék be a harcokat a ke- let-bengáliai nép törvényes jogainak elismerése nélkül, tükrözte Pekingnek a hindusztáni konfliktus folytatására és elmélyítésére irányuló törekvéseit. E törekvés logikus következménye volt annak, hogy Az olasz elnökválasztás visszhangja Az Olasz Kommunista Párt vezetősége Leone köztársasági elnökké választása után határozatban foglalt állást a szavazás tanulságairól. „A parlamentben megvolt annak a lehetősége, hogy a köztársasági elnököt az alkotmányhoz hű, demokratikus erők legszélesebb tömörülése válassza meg. Pártunk • és a baloldal közös frontja kezdettől fogva erre törekedett. A Kereszténydemokrata Párt vezetőségét és egyes irányzatait azonban homlokegyenest ellenkező törekvések vezették, amikor olyan jelölteket állított csatasorba, akik eleve csupán ,egy, a fasisztákat is magában foglaló, jobbközép csoportosulás támogatására számíthattak” — hangsúlyozza a hatá- roat. Míg a többi baloldali csoportosulás is leszögezi, hogy a kereszténydemokraták jobbközép manővere csupán a fasiszták közreműködésével sikerült és ez súlyos következményeket von majd maga után, a polgári pártok mélyen hallgatnak a fasiszták szerepéről a választásban. Almirante, az Olasz Szociális Mozgalom — az újfasiszták — vezetője, ugyanakkor diadalittas hangon nyilatkozott: „örülünk, hogy meghatározó módon járultunk hozzá a köztársasági elnök megválasztásához” — mondotta. A Kereszténydemokrata Párton belül már a januári kormányátrendezésről folynak- a viták. Az alkotmány értelmében ugyanis a kormánynak le kell. mondania és az új köz- társasági elnök új megbízást ad a miniszterelnöknek. Jolija Khan reakciós rendszerét Peking saját nagynatalmi politikájának nyilvánvalóan hegemonisztikus céljai érdekében használta ki. Pontosan e célok nevében és a körzetben való befolyása kiszélesítése végett határozott úgy Peking, hogy feláldozza Kelet-Bcngá- lia harcoló népének érdekeit. A pekingi vezetők közvetlen szövetségre léptek az imperializmus és a reakció erőivel, és elvetették ,;az elnyomott _ népek korlátlan támogatásáról’ vallott korábbi nézeteiket. Az Egyesült Államok'úzsiai politikájának alapja az úgynevezett guami-doktrina: ..Harcoljanak az ázsiaiak az ázsiaiak ellen.”. Washington arra számít, hogy ez a doktrína sajátos serkentőeszköz lesz a nemzeti felszabadító erők bomlasztásához, az ázsiai népek megosztásához. A maga részéről Peking kedvezőnek tartja konfliktusgócok fenntartását és az egyes országok szembeállítását. Vajon Peking ilyen álláspontja a hindusztáni kérdést illetően nem járul-e hozzá lényegében Washingtonnak a guami-doktrinában megjelölt céljai eléréséhez? Befejeződtek a szovjet-kubai tárgyalások Brezsnyev Lenlngrádban, Koszigin Kazanyban A moszkvai Kremlben hétfőn befejeződtek a tárgyalások Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottsága tagja, a minisztertanács elnöke, Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára és Osvaldo Dorticos Torrado kubai elnök, a Kubai KP PB tagja és KB titkársági tagja között A korábbi és a hétfői megbeszéléseken a felek a kétoldalú együttműködés további fejlesztésének számos kérdését egyeztették össze, érintettek néhány nemzetközi problémát, és leszögezték, hogy a megvitatott kérdésekben azonos nézőpontot foglalnak el. ★ Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára vasárnap meglátogatta a Lomonoszov nevét viselő leningrádi porcelángyárat, amely az idén ünnepelte fennállásának 225. év- fordulóját. A gyárlátogatás után Brezsnyev felkereste azt a múzeumot, ahol a gyár porcelán és fajansztermékeit állítják ki. Az SZKP KB főtitkárának leningrádi programja az új építkezések megtekintésével, városnéző körúttal folytatódott. ★ Alekszej Koszigin miniszterelnök, az SZKP Politikai Bizottságának tagja vasárnap a Tatár Autonóm Köztársaság pártaktíváján vett részt és szólalt fel Kazanyban. Programja további részeként Naberezsnyije Cselniben megtekintette a kámai autógyár építkezését, Nyizsnye- kamszk városában pedig a helyi petrokémiai kombinátot. Waldheim tervei Kurt Waldheim, az ENSZ január 1-én hivatalba lépő új főtitkára programnyilatkozatai során vasárnap az egyik New York-i televízió munkatársáÉszakír karácsony így festett a karácsony a nyugtalan Észak-Ir- országban. Képünk Belfastban készült, a templom előtt is fegyveres brit katona áJL nak adott interjújában ismertette terveit. Waldheim kijelentette, hogy „aktív főtitkár” akar lenni, kezdeményezőként és közvetítőként egyaránt szeretne tevékenykedni. Bejelentette azt a szándékát, hogy „aktivizálni kívánja a Biztonsági Tanácsot”, mint a világbéke biztosításának eszközét. Ezzel kapcsolatban amellett foglalt állást, hogy a BT a „preventív diplomácia” eszköze legyen, vagyis, hogy a nemzetközi válsághelyzetekkel kialakulásuk kezdetén foglalkozzék, ne pedig csak akkor avatkozzon be, amikor „a páciens már halálosan beteg”. A Biztonsági Tanács eddigi tevékenységét burkoltan bírálva a leendő főtitkár kijelentette, a tanács feladata nem az. hogy leltárba vegyé1 a csődtömegeket, hanem az, hogy akkor kezdjen foglalkozni a problémákkal, amikor még tehet valamit. Foglalkozott Waldheim avi lágszervezet pénzügyi helyzetével is. Kijelentette, egyik fő célja az lesz, hogy megszüntesse az ENSZ 65 millió dolláros költségvetési hiányát, s e célból találkozni szeretne Nixon amerikai elnökkel. Brandt az üSA-ba utazott Willy Brandt nyugatnémet kancellár hétfőn délelőtt Walter Scheel külügyminiszter kíséretében az Egyesült Államokba utazott, hogy megbeszéléseket tartson Nixon amerikai elnökkel. A két napra tervezett csúcs- találkozót a floridai Key Bis- cayneben, Nixon elnök üdülőjében tartják. A megbeszéléseken — Nixon kpzelgő pekingi és moszkvai utazásának fényében — az általános nemzetközi helyzetről, a kelet- nyugati viszonyról és az amerikai—nyugatnémet kapcsolatokról lesz szó. Az. eredeti tervektől, eltérően Schiller nyugatnémet gazdasági és pénzügyminiszter nem utazik az Egyesült Államokba, mert a nemzetközi valutaválságban hozott intézkedések után gazdasági kérdések nem szerepelnek fő helyen Nixon és Brandt tárgyalásain. A központi téma várhatóan az Egyesült Államok és Nyu- gat-Éurópa gazdasági és politikai együttműködése lesz. Múlt szerdai sajtóértékezletén Brandt kancellár hitet tett az Egyesült Államok és Nyugat- Európa „szoros és tartós párbeszédének” és szilárdabb „társas viszonyának” megteremtése mellett. Feltehetően szóba kerülnek a gazdasági kérdések között az Egyesült Államok kereskedelmi követelései. nevezetesen az az igénye, hogy a Közös Piac országai enyhítsék kereskedelmi korlátozásaikat az amerikai árukkal szemben, elsősorban a mezőgazdasági termékek vonatkozásában. Fontos kérdés lesz a katonai együttműködés fejlesztése is, tekintve, hogy egyes nyugateurópai körökben nyugtalan- kodnak az amerikai katonai jelenlét esetleges leépítése miatt, bár Rogers amerikai külügyminiszter a brüsszeli NATO-tanácskozáson megnyugtatta a szövetségeseket. A keddre és szerdára tervezett találkozón Nixon és Brandt két alkalommal három-három órás megbeszélést tart. Rogers és Scheel külügyminiszter párhuzamosan tart tanácskozásokat. A hivatalos program után Brandt kancellár családjával együtt néhány napot pihenés céljából Floridában tölt. Frontszínház NEW YORK/ TUDÓSÍTÁS „Kérem, képzeljék magukat az amerikai hadsereg katonáinak, akik évek óta hallanak a vietnamizálásról, és nagyon jól tudják, hogy az mi a valójában. Önök tehát katonák...” Így szól a színpadról a közönséghez Ossy Davis, az Amerika-szerte ismert néger színész és író. Persze, a fényűzően berendezett New York-i koncerthaliban ez egy kicsit valószínűtlennek tűnik. A terem színpadi díszlete: törött lécekből összeeszkábált faládák, rajtuk hatalmas USSF betűk díszelegnek. (Ez az amerikai katonai segélyalap elnevezésének rövidítése) A kelléktár: néhány összekarcolt, ütött-kopott hangszóró, amelyet a csoport a világ egyik végéből a másikba hurcol magával. Egy katona ül mellettem, akinek könnyű magát katonának képzelnie, mert a vietnami háború veteránja. Egyenruhában, jelvénnyel ülnek az első sorokban a társai. A közönség többi része, amely jegyet váltott az előadásra, már nehezebben tudja magát katonának képzelni. Az első néger énekes, a száma előtt így szól: — Kérem, énekeljenek velem, ahogyan a kískatonák ■ szoktak a frontklubokban, amikor nekik tartunk előadást. Azzal elkezdi a dalt, amely arról szól, hogy mi is tulajdonképpen a hazaszeretet. a haza iránti hűség? A refrén körülbelül ez: „Hazám, kész voltam érted bármely pillanatban a halálra, de vérontásra, sárba süllyedésre — nem! Ezt nem teszem!” Az énekes újra kezdi, de a sötét nézőtér néma marad. — Gyújtsátok meg a villanyokat. Nem tudok énekelni azoknak, akiket nem látok. Üjra kezdi, de a terem most is néma. Énekeljenek! Csak bámulni jöttek ide? Hiszen az, amit csinálunk nem^ csak színház, hanem harc is! Énekeljenek! Az énekes leengedi a gitárját: — Borzalmas érzés, amikor a környezetben mindenki egyetért azzal, hogy a háborút azonnal be kell fejezni, hogy a csapatokat haladéktalanul ki kell vonni, meg miegymás ... csak ... csak éppen egy szalmaszálat sem visz félre az útból senki. Mint a képviselőházban. Ott is mindenki ellenzi a háborút, csak éppen semmit sem tesz a befejezése érdekében. Az ember üvölteni, verekedni tudna: ne legyetek ilyen közömbösek! Énekeljetekl Szélről ülök és így jól belátok a színfalak mögé. Látom, hogyan izgul a többi előadóművész, hogy „előőrsüknek” sikerül-e magával ragadnia a közönséget ebben a kilátástalannak tűnő párviadalban. A művész ismét belekezd. Szünetet tart. Egész halkan, a mikrofonra dűlve énekel, hogy hallja, megszólal-e a terem? Először a kakasülőn szólal meg néhány bátortalan hang. Majd eggyel lejjebb, míg végül bekapcsolódik 'az egész földszint. Most már mindenki énekel és a színfalak mögött felderül a művészek képe. így kezdődött november 21-én a háborúellenes show a New York-i filharmóniában. Az Amerika-szerte ismert háborúellenes művészcsoport először lépett fel polgári közönség előtt. A hangulat egyre forrósodott. Híresebbnél híresebb színészek és művészek léptek a mikrofon elé. A második részben, amikor Suzer- land, Jane Fonda és mások rövid háborúellenes dalokat adtak elő, kitört a tapsvihar. — Aki a csapatok azonnali kivonását és a háború beszüntetését követeli, kiáltson igent! A nézőtér felmorajlott. Jane Fonda, a Frontszínház tagja. — Aki győzelmet akar Vietnamban, kiáltsa: igen! .Síri csend. — Nos — szólt Donald Suzerland —, látják, az elnöknek mégis igaza van: a vietnami győzelem mellett van a hallgatólagos többség! November' 24-től a csoport a Fülöp- szigeteken, a Hawaii szigeteken, a Dél- Koreában, a Japánban és az Okinawán levő amerikai katonai támaszpontokon vendégszerepei. A csoport kérte az amerikai elnököt, hogy programját Vietnamban is bemutathassa a katonáknak. „Hisszük — írták levelükben —* hogy programunk többet tesz az amerikai katonák erkölcsi szellemének felemelése érdekében, mint bármilyen karácsonyi ajándék. Kivéve természetesen azt az ajándékot, amellyel ön lepheti meg őket, elnök úr, ha netán úgy döntene, hogy karácsonyra befejezi a vietnami háborút.” G. Borovik
